Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-14 / 215. szám
i^NslUkfiTc} T 1982. szeptember 14., kedd polgári védelmi gyakorlat Az iskola napközijében Zsótér Antalné körzeti védőnő elsősegélynyújtó szobában fogadja a rászorulókat. Most Bellovai Antalné vérnyomását méri. A néni az öregek napközijének gondozottja, s átélt már egy igazi háborút. Kicsit izgul, de mint mondja, az idősek igazán átérzik a gyakorlat fontosságát. A község lakói régóta készülnek erre a próbára. Tájékoztató filmet láttak a moziban, előadásokat hallgattak, kiképzésen vettek részt. S hogy szinte minden korosztályt mozgósítottak, arra az óvodások csoportja a bizonyíték. A* egyik tanteremben sugárvédő ruhában, gázálarcban mozgolódnak. Számukra ez csak játék. Jó lenne, ha nem fenyegetne más veszély soha gyereket és felnőttet sem, de nélkülözhetetlen a védelem, a veszély elleni felkészülés. A kisiskolások csoportja már tudja, miért kell megtanulni a védőeszközök használatát. A nagyobbak, a 10—14 évesek pedig már az egyszerűbbek készítését, csomagolását is végzik. Harangozó József téesz-tag portáján laboratóriumi a tisztaság. Ez a rend jellemző az egész községre, s nemcsak a mostani rendkívüli esetben. Nem csoda hát, hogy a kígyósiak fegyelmezetten vesznek részt a gyakorlatban. Szeretik községüket, s otthonukban is van mit védeniük. A szép családi ház, ahová betértünk, fóliával védett ^minden nyílászáró pontján. Betonpincéjében alakították ki a család óvóhelyét, felszerelve élelemmel és ivóvízzel. A szükségletek folyamatos utánpótlásáról helyben tudnak gondoskodni. A takarmánybálák a kert hátuljában magasodnak, sugárfertőzéstől védve, fóliázva. Tíz tehén, hat bika, sertések, aprójószágok ellátása, védelme is mind a gazda gondja. Két hónapja kapott ugyanis Harangozó József a téesz teheneiből néhányat, azokat itthon neveli. A gyakorlat vendégei elismeréssel nézegették a szorgos munkáról tanúskodó, jól ápolt, fejlett állatokat. Faggatták a gazdát, ugyan mennyit dolgozik naponta: „Fél ötkor mór reggel talpon vagyunk, s este 8 előtt nem kerülünk be a házba — mondja. Eddig is sokat dolgoztunk, ez az újszerű forma pedig jó a téesznek, és mi is megtaláljuk benne a számításunkat. Továbbra is a közösbe tartozom. A szövetkezetiek segítettek a mostani gyakorlati felkészülésben is. Azért csak izgalommal vártam a szakembereket, hiszen ők döntik el, hogyan végeztük el a feladatunkat.” A nagyközség lakói, a téesz-tagok, Harangozó József és társai jól vizsgáztak. Pontosságukkal, fegyelmezettségükkel megállták helyüket a feltételezett veszélyhelyzetben is. A polgári védelemmel kapcsolatos kiállításrészlet Újkígyóson Az újkígyósiak megvédik otthonukat A polgári védelmi gyakorlatot szemlélő, ellenőrző menet autóbuszai Újkígyóson néptelen utcákon gördülnek. Az ablakokon, a házak üveg- borítású külső felületén keresztben ragasztószalag, így ha kitörik az üveg, nem szakad szilánkokban a közelben levőkre. A redőnyök, ajtók zárva, az emberek a házakban, körös-körül minden csendes, sehol semmi mozgás. A központban, a könyvszítették a lakosságot az ismételt csapás esetén a teendőkre, a védelemre, a hosszú ideig tartó elzárkózásra és a menekítésre. A közétkeztetési bázis képes ellátni az itt élőket ellenőrzött, szennyezés- mentes élelemmel, ivóvízzel. Mindenki kapott egyéni védőfelszerelést, amelyet megtanult kezelni. Szükség esetén megfelelő gyógyszer is rendelkezésre áll. Az újkígyósiak felkészítéA háztáji gazdaság védelme tár előtt várják a vendégeket. Süli János tanácselnök, a nagyközség polgári védelmi parancsnoka jelentést tesz. Elmondja, hogy a szomszéd megye nagyvárosát ért feltételezett atomcsapás következtében a község mérsékelten szennyeződött. A megelőző RBV (radiológiai, biológiai, vegyi) védelem megtörtént, a község lakói felkészültek a radioaktív kiszóródás elleni védelemre. Az elzárkózás az egész területen teljes. Felkéséből a könyvtár is kivette a részét. Szemléltető tablókból, védőeszközökből, .ruhákból álló kiállításnak adott otthont, amelyet sokan megnéztek. Látták az egészség- védelem feladatait, a csecsemők, felnőttek, öregek testi épségét óvó ruhákat, szük- séglégzőket. Az állatállomány megelőző védelme a továbbélés feltétele. Számukra is nélkülözhetetlen a takarmány- és ivóvíztartalék. Ennek tudnivalóit is ismertette a kiállítás. A tribünön ott voltak a szocialista országok képviselői is Díszszemle Vasárnap délután fehér, szürke, sárga és világoskék védősisakos- egységek vonultak fel Békéscsabán, az István király téren levő dísztribün elé. Csémi Károly vezérezredesnek, honvédelmi minisztériumi államtitkárnak Kovács Sándor őrnagy, a város polgári védelmi törzsparancs, noka jelentette, hogy az állomány díszszemlére felsorakozott. A Himnusz elhangzása után Gyulavári Pál tanácselnök, a polgári védelem megyei parancsnoka tartott ünnepi beszédet. Megállapította, hogy a több hónapos előkészítést igénylő gyakorlat eredményesen befejeződött. Majd köszönetét fejezte ki a jelenlevőknek és mindazoknak, akik a bemutató felkészítési munkájában és sikeres végrehajtásában részt ve’ttek. Megemlítette továbbá: az állampolgári kötelezettséghez tartozó honvédelmi feladatot a polgári védelmi erők olyan szinten teljesítették, amellyel kiérdemelték a Honvédelmi Minisztérium, valamint a megyei párt- és állami vezetés elismerését. Megyénk polgári védelmi parancsnoka ezután a hátország védelmének, a békés építőmunka . feltételeinek fontosságát hangsúlyozta. Megelégedéssel szólt arról,- hogy a testvéri szocialista országok magas beosztású képviselői nemcsak a gyakorlat végrehajtásáról alakítottak ki véleményt, hanem élményeket, tapasztalatokat szerezhettek városaink, községeink és üzemeink dolgozóinak mindennapi életéről is. Az ünnepi beszédet követően Csémi Károly vezérezredes parancsot adott a díszszemlére. A polgári védelmi alakulatok — a pattogó indulók ütmére — fegyelmezetten és rendezett sorokban vonulva tisztelegtek a dísztribün közönségének. Díszszemlén Emberek — esetek A Padrah Lajos Általános Iskolában berendezett orvosi segélyhelyhez közeledik a megfigyelők csoportja. Meglátja ezt az egyik főorvos, s kicsúszik a száján: — Sebesültek, futás a helyetekre! Mire odaérnek a vendégek, csak a hordágyon fekvők szaporább lihegése árulkodik, hogy az előbb még az udvaron napoztak. A kitelepítéskor történt, hogy olyanok is megjelentek — ha nem is nagy számmal —, akiknek nem kellett volna. A vonatra szállás előtt kiderült, hogy kik a hívatlanok. Egyiket megkérdeztük: — Bátyám, maga otthon maradhatott volna, kár volt fáradnia. — Nem fáradság ez, aztán meg, ha a szomszédom megy, én minek maradjak? A kígyósi óvodában beöltözött kisfiúk, kislányok nem sokat törődtek a látogatókkal. Felszereléseikkel voltak elfoglalva., Az egyik pöttömnyi emberke odajön hozzám, kezében a kis gázálarc: — Tudod-e, hogyan kell ezen levegőt venni? — kérdi tőlem. Tanácstalannak testem magam, mire ő oktató hangon elmagyarázza, aztán fejére húzza, úgy mutatja meg. Már ő is tudja, hogy nemcsak beszélni, hanem szemléltetni is kell. Felfigyelek arra, hogy egy kislány sü- rög-forog az asztala körül. Fején, hátra- tólva a gázálarc, s a csöve, mint valami ormány, a homlokáról lóg le. Kérdésemre büszke örömmel válaszolja: „Én most űrhajós vagyok!” Elmosolyodom a gyermekfantázián, s arra gondolok: maradjon is játék mindörökre az ilyen gyakorlat... Gyerekszáj. A homokozóban ötéves lány kúszik a mászókára. Amikor felér, megkapaszkodik. — Emlékszel? Amikor kicsik voltunk, még nem ért le a lábunk — szólt oda kiábrándultán barátnőjéhez. — Igen — mondta a barna hajú, cop- fos —, de akkor meg nem engedtek fel egyedül. A szőke továbbra is a mászókába kapaszkodik. Lábával köröket rajzol a homokba. Elmélázik, azután mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, kiböki: — Hallottad, hogy holnap háború lesz? A barna, aki éppen várat épít, élénken felkapja a fejét: — Persze — adja a jól értesültet —, de azt is mondták az óvodában, hogy senki sem fog meghalni... Az újicígyósi körzeti védőnő idős nénit nyugtatgat az iskola elsősegélynyújtó szobájában. — Mi a baj, mi zaklatta fel? — hajolunk hozzá: — Kicsit ideges lettem, kértem egy nyugtatót. Hiába, nem nekünk való már ez a nagy jövés-menés. — Igaz, hetek óta készülnek már a községben a polgárvédelmi gyakorlatra, biztosan azért fáradt el. — Készültünk, izgultunk is, de azért nem felejtettük el megünnepelni tegnap este az öregek napközijében a Máriákat. A védőnőnek igazi sérültje is akadt már az első órákban. Egy kificamodott boka fájdalmain próbált enyhíteni. Hogy ki volt a szenvedő alany? A feladatát buzgón teljesítő újságíró, a szomszéd megyéből.
