Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-14 / 215. szám

NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 14., kedd Nemzetközi konferencia az erőforrásuk hasznosításáról Vasárnap megkezdődött Veszprémben az akadémiai bizottság székházában az erőforrások hasznosításával foglalkozó nemzetközi konfe­rencia, amelyet az UNESCO és a Nemzetközi Rendszer­elemzési Intézet (IASA) ren­dezett a Magyar Tudomá­nyos Akadémiával közösen. Kilenc országból — a többi között az Amerikai Egyesült Államokból és a Szovjetunió­ból — érkeztek kutatók az eszmecserére. A tanácskozást Kapolyi László akadémikus,. ipari ál­lamtitkár nyitotta meg. Hang­súlyozta, hogy hazánk, mint nyitott gazdaságú ország kü­lönösen érdekelt azoknak az elveknek és eszközöknek fej­lesztésében, amelyeket gaz­dasági stratégiájának alakí­tásához felhasználhat. A kon­ferencia e tervezőmunkához újabb impulzusokat, elméleti segítséget adhat, miként ku­tatási eredményeivel Ma­gyarország is hozzájárulhat a nemzetközi tudományos tö­rekvésekhez. A veszprémi ta­nácskozás része a matemati­ka alkalmazásával foglalko­zó UNESCO-konferenciaso­rozatnak, s ez azt is jelzi, hogy az erőforrásokkal való gazdálkodás elveinek, mód­szereinek megválasztásában e tudományágnak nagy szerepe van. A megnyitó ülésen Dennis Meadows és Donella Mea­dows — a római klub híres „első jelentésének” —, A nö­vekedés határai című tanul­mánynak a szerzői ismertet­ték az összes erőforrás együt­tes rendszerbe foglalt vizsgá­latára és hasznosítására vo­natkozó koncepciójukat. Láng István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárhelyettese beszá­molt a biomassza — a bioló­giai eredetű anyagok, mel­léktermékek és hulladékok — hasznosításával kapcso­latos hazai kutatási eredmé­nyekről. Ezt a tudományos munkát az MTA irányítja, s részt vesz benne az-Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság, az Ipari Minisztérium és a Külkereskedelmi Mi­nisztérium is. A sokoldalú tudományos program 1983- ban fejeződik be. A nemzetközi tudományos tanácskozás pénteken zárul. Megkezdődött az idei pártoktatási év Hétfőn az MSZMP Buda­pesti Oktatási Igazgatóságán megnyitották az 1982—83-as pártoktatási évet. Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára ta­lálkozott a fővárosi propa­gandamunka irányítói, veze­tő propagandistákkal, s tájé­koztatót tartott időszerű po­litikai kérdésekről, különös hangsúllyal szólva a propa­gandamunkával kapcsolatos feladatokról. Szövetkezeti nap Békésen Nemrég Mezőberényben szövetkezeti napot rendezett a Békés megyei KISZÖV, melyen találkoztak a nagy­község szövetkezeteinek ve­zetői a nagyközségi pártbi­zottság és a thnács vezetői­vel, és természetesen ott voltak a KISZÖV képviselői is. A baráti találkozón el­mondták a községi vezetők, hogy miben kérnék a szövet­kezetek segítségét, és a szö­vetkezetek is elmondták, mi­ként tudják segíteni a nagy­község gyorsabb ütemű fej­lődését. i Ez a kezdeményezés jól bevált: Az első találkozó kedvező tapasztalatokat ho­zott. A KISZÖV ezért foly­tatja a találkozósorozatot, és legközelebb szeptember 17- én. pénteken Békésen tarta­nak megbeszélést a szövetke­zetek, a város és a KISZÖV vezetői. Ezt az összejövetelt Orosházán követi majd ha­sonló, és megrendezik min­den olyan városban és nagy­községben, ahol az ipari szö­vetkezetek szerepe jelentős. L. L. H Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. SZEPTEMBER 14-TÖL Devizanem vételi Angol font 6601,53 Ausztrál dollár 3691,92 Belga frank 80,30 Dán korona 432,47 Francia frank 545,49 Holland forint 1406,94 Japán yen (1000) 147,11 Kanadai dollár 3107,80 Kuvaiti dinár 13185,25 Norvég korona 557,10 NSZK márka 1544,51 Olasz líra (1000) 27,38 Osztrák schilling 219,65 Portugál escudo 43,77 Spanyol peseta 34,06 Svájci frank 1804,48 Svéd korona 620,60 Tr. és cl. rubel 2597,40 USA dollár 3838,13 közép eladási árf. 100 egységre forintban 6608,14 6614,75 3695,62 3699,32 80,38 80,46 432,90 433,33 546,04 546,59 1408,35 1409,76 147,26 147,41 3110,91 3114,02 13198,45 13211,65 557,66 558,22 1546,06 1547,61 27,41 27,44 219,87 220,09 43,81 43,85 34,09 34,12 1806,29 1808,10 621,22 621,84 2600,00 2602,60 3841,97 3845,81 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfe­lelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. SZEPTEMBER 14-TÖL Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Török líra USA dollár vásárolható legmagasabb bankjegy­címletek 50 50 5000 1000 ' 100 500 500 1000 10000 100 100 10 1000 1000 50000 1000 5000 5000 1000 100 1000 100 vételi eladási árf. 100 egys. forintban 6409,90 3584,75 77,97 419,91 779.65 529.66 53,22 1366.10 142,84 65,52 3017,58 12802,50 540,93 1499,68 26,59 213,27 42,50 33,07 1752.10 602,58 22,36 3726,71 6806,38 3806,49 82,79 445,89 827,87 562,42 56,52 1450,60 151,68 69,58 3204,24 13594,40 574,39 1592,44 28,23 226,47 45,12 35,11 1860,48 639,86 23,74 3957,23 Munkavédelmi filmfesztivál Szolnokon A melléktermék sem mellékes A szocialista országok nemzetközi munkavédelmi filmfesztiváljának, amelyet tizedik alkalommal rendez­nek meg, az idén Szolnok ad otthont. Az ünnepélyes meg­nyitót tegnap délután tartot­ták, amelyen Sólyom Ferenc, a SZOT titkára mondott be­szédet. A filmvetítések ma kez­dődnek a Megyei Művelődé­si és Ifjúsági Központ szín­háztermében. A szakmai zsű­ri csütörtökig tekinti meg a seregszemlére nevezett 60 filmet, amelyeket bolgár, csehszlovák, kubai, NDK- beli, román, szovjet és ma­gyar alkotók készítettek. A produkciókat hat kategóriá­ban mutatják be: munkavé­delmi oktató-nevelő, riport­Szigetváron vasárnap meg­emlékeztek az 15'66-os hősi várvédelem évfordulójáról. A vár sáncárkában — a ha­gyományok szerint — mo­zsárágyú dörgése idézte fel az ostrom napjainak vészter­hes hangulatát. Az utolsó ágyúlövést követően katonai tiszteletadással emlékeztek Zrínyi Miklósra és vitézeire az úgynevezett belső várban. Ez volt a drámai esemény színhelye: innen indultak utolsó rohamra a várvédők, akik életüket vesztették a török túlerővel vívott harc­ban. A városi vezető testü­letek és a lakosság képvise­lői megkoszorúzták1 Zrínyi Miklós szobrát. Hazánkban ez a legrégibb, világi tartalmú emlékünnep­ség. A Himnusz költője, Köl­csey Ferenc kezdeményezte a reformkorban, hogy min­den év szeptemberében — Szigetvár elestének és Zrínyi halálának évfordulóján — tartsanak hazafias megemlé­kezést a dunántúli városban. Zrínyi ifjú zászlótartójának, Juranics Lőrincnek egy kései Egy fél évtizeddel ezelőtt együttműködési megállapo­dás született Gyulán, a váro­si tanács és a Hazafias Nép­front városi bizottsága kö­zött. Az eltelt időszak alatt két ízben is értékelték az együttműködés eredményeit, tapasztalatait, és egyöntetű volt a megállapítás; a kap­csolat eredményes és gyü­mölcsöző volt, jól szolgálta a város fejlődését. Ez az együttműködés kü­lönösen eredményesnek bi­zonyult az 1980-as választá­sok előkészítésében és lebo­nyolításában, a tanácstagi beszámolók szervezésében. A választókerületi munka segí­tése nagyban hozzájárult a tanács és a lakosság kapcso­latának erősítéséhez. A nép­front városi bizottsága rend­szeresen figyelemmel kísérte azt is, milyen a részvételük a tanácstagoknak a tanácsi munkában. De segítette a fiatal és az első ciklusban dolgozó tanácstagokat is. tá­mogatta őket mindennapi munkájukban. A VI. ötéves tanácsi terv előkészítése, a célkitűzések tudatosítása, széles körű is­mertetése, a lakosság város- fejlesztési, társadalmi mun­kaakciókra mozgósítása je­lentősen hozzájárult a szo­cialista demokrácia fejlődé­séhez, a nyílt várospolitika kialakításához. Az eredmé­nyek elérését szolgálta az együttműködés számos, jól bevált eszköze és formája, mint például a kölcsönös kezdeményezések, ajánlások, munkatervek egyeztetése, az információcserék, a köl­és dokumentumfilmek, já­tékfilmek, rajz- és animációs filmek, a munkavédelem te­rületéhez kapcsolódó egyéb filmek, valamint tv-ben. moziban vetíthető, tömeg­szemléletet formáló filmek. A fesztivál zárására szep­tember 17-én, pénteken ke­rül sor. Ekkor tartják az ün­nepélyes eredményhirdetést, a díjkiosztást. Minden kate­góriában három díjat ítélnek- oda, és levetítik a nyertes filmeket. A seregszemle szervezői az ötnapos rendezvénysorozat idejére kiegészítő programo­kat is szerveznek. A szolnoki mozik pedig a fesztivál ide­jén fő műsoraik előtt mun­kavédelmi rövidfilmeket ve­títenek. Fekete Sándor leszármazottja azután 1833- ban alapítványt tett Sziget­vár védőinek emlékére, és azóta a hősök tiszteletének szentelik az évfordulót. Az idén immár a 150. alkalom­mal tartották meg az emlék­ünnepséget. A mostani évfordulóhoz egyhetes eseménysorozat kap­csolódott, amelynek tisztele­tére Zrínyi-újságot adtak ki. A várbaráti kör — emlék­ülést tartott. Megkoszorúzták Szigetvár egykori védőjének, a horvát származású Hor­váth Stáncsics Márk várka­pitánynak1 a szobrát, és a Zrínyi téren álló híres orosz­lános emlékművet, amely a várvédők hősiességét szimbo­lizálja. A várban úttörőta­lálkozóra került sor, és en­nek keretében látványos ha­dijátékon vettek részt a gye­rekek. Negyvenévi hallga­tás után, idén ismét megkon- dult a Zrínyi-harang is. A városi tanács pedig ez alka­lommal tüntette ki azokat a társadalmi munkásokat, akik különösen sokat tettek Szi­getvár fejlesztéséért. csönös képviselet egymás testületéiben, illetőleg ülé­sein. A tanács és népfront együttműködésében valósult meg a lakóbizottságok tevé­kenységének irányítása, tá­mogatása, ami hasznosan se­gítette a lakókörzeti öntevé" kenység fejlődését, a lakossá­gi aktivitás fokozását. Az együttműködési meg-* állapodás megkötése óta el­telt időszak társadalmi-gaz­dasági fejlődése által tá­masztott újszerű követelmé­nyek, különösen az MSZMP XII., a HNF VII. kongresz- szusa határozatában foglal­tak eredményes végrehajtá­sa. szükségessé teszi a kap­csolatok további gazdagítá­sát, az együttműködés be­vált elveinek, módszereinek megerősítését és továbbfej­lesztését. Éppen ezért, a közelmúlt­ban ülést tartott a Hazafias Népfront Gyula városi elnök­sége, amelyen Horváth Ist­ván, a HNF városi titkára, a testület elé terjesztette az együttműködési megállapo­dás új tervezetét. Ez fejeze­teiben tartalmazza a szocia­lista demokrácia erősítését, a helyi közélet fejlesztését, együttműködést az állam­igazgatási munkában. A ta­nács területi szerepének ér­vényesülését, kulturális és idegenforgalmi tevékenysé­gét, és részletesen taglalja az új együttműködés mód­szereit. A testület a beter­jesztett tervezetet jóváha­gyólag tudomásul vette, és azt a városi tanács követke­ző ülésén elfogadásra a tes­tület elé terjeszti. r. o. D zt, hogy a mezőgaz­daságban is takaré­koskodni kell az energiával, mindenki tudja. Spórolni kell az üzemanyag­gal, a villamos energiával, ez azonban nem korlátozó­dik csupán a traktorokra és a szárítókra. A takarmány az egyik leg­nagyobb „energiafogyasztó” — mintegy 45 milliárd fo­rintos érték, a mezőgazda- sági anyagfelhasználásnak csaknem a fele. Az állatál­lomány — elsősorban fe­hérjetakarmány — igényét azonban a magyar mezőgaz­daság nem tudja teljes mértékben kielégíteni. A nagy tömegben termesztett lucerna kivételével, más, magasabb fehérjetartalmú növény nálunk egyszerűen nem terem meg. A halliszt­nek való halak pedig csak Dél-Amerika partjainál ha­lászhatok. Importálni kell tehát, ám ez a fehérjeimport sok mil­liárdos tétel, ami a VI. öt­éves terv végére további 35 —40 százalékkal növekszik. A magyar népgazdaság szá­mára a fehérjék importja növekvő terhet' jelent, de arról lemondani csak a hús­termelés kárára lehetne. Az importot azonban mérsékel­ni kell, ezért a hagyomá­nyos növényifehérje-ter- mesztés mellett igyekeznek feltárni más hazai forráso­kat. A takarmányfehérje-gyár­tás egyik kihasználatlan for­rása az ipari eredetű termé­kek és hulladékok feldolgo­zása. Nemcsak a különféle élelmiszeripari melléktermé- kek( például a vágóhídi hul­ladékok) tartoznak ide, ha­nem a szintetikus (vegyipa­ri) eljárással készült, vagy fermentációs eredetű termé­kek is. Az egyik legnagyobb fe­hérjeforrás: a tejipari mel­léktermék és hulladék (fö­lözött tej, savó, író). A kor­szerű takarmányozásban a tejfehérje főként szárított állapotban használható fel, ezért Magyarországon az utóbbi 2—3 évben több tej- és savóporító üzemet építet­tek, közülük néhány már termel. A számítások szerint Ma­gyarországon évente 200 ezer tonna begyűjthető álla­ti hulladék és vágóhídi mel­léktermék keletkezik. És ennek csak egy részét dol­gozzák fel értékes húsliszt­té! A többi veszendőbe megy. Ezért a közelmúltban a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium úgy foglalt állást, hogy minden hús- és baromfiipari üzem­nek gondoskodnia kell a hulladékok azonnali és ma­radéktalan feldolgozásáról. Zömmel még felhasználat­lan,1 nagy fehérjeforrás a szintetikus karbamid. Ez a só még nem fehérje, de ké­rődzőkkel etetve fehérjét pótol. Egy kilogramm kar­bamid 1,46 kilogramm fehér­je nitrogéntartalmát adja. Így 1—1 tonna karbamid át­lagosan 3,5 tonna növény­olajipari darát helyettesít­het. Magyarországon jelen­leg évente 100 ezer tonna karbamidot gyártanak. Ez­zel elméletileg 350 ezer ton­na szójadara helyettesíthető, vagyis 55—60 millió dollár­ral lehetne csökkenteni a fehérjetakarmányok import­ját. A fehérjehiány így elv­ben a karbamid korszerű felhasználásával is meg­szüntethető lenne. De csak elméletileg. Ezt a „csoda­sót” nem lehet egyszerűen az állatok elé szórni. Csak a kérődzőkkel etethető, és azoknak is kortól, súlytól függően grammnyi pontos­sággal kel) adagolni. Ehhez az állattartás jelenlegi mű­szaki kulturáltsága nem elegendő. Ezért, a karbami­dot csak speciális adalék, il­letve tartósító anyagként használják a takarmányok­hoz. Más jellegű melléktermék a szőlőtörköly, amivel szü­ret után — mintegy 12 ezer vagonnyival — nem tudnak mit kezdeni a szőlőtermelő gazdaságok. Pedig a szőlő­törköly 22—24 százaléka fe­hérje, 10—11 százaléka zsír. A másik,' nagy tömegben „jelentkező” melléktermék a bor fejtése után a borseprű­ből visszamaradó 1000—1200 vagonnyi úgynevezett sep­rőtészta. Ez az ugyancsak „jobb sorsra érdemes” hul­ladék szárított állapotban 23—29 százalék nyers fehér­jét és 7 százalék zsírt tar­talmaz. Takarmányértékét növeli, hogy a nyers fehér­jék alkotó elemeiből 46 szá­zalék az állatok számára nélkülözhetetlen, biológiai­lag teljes értékű aminosav. Ezek a szőlészeti és borá­szati melléktermékek gyor­san bomlanak, tisztán nem takarmányozhatók. De kar- bamiddal való dúsítással már tartósíthatok. E fehérjepótlókkal, ame­lyeket természetesen nem ki­zárólagosan, hanem 25 szá­zalékos arányban kevernek az abrakhoz — az üzemi kí­sérletek szerint —, a ha­gyományos takarmányhoz képest 7 százalékkal több húst lehetne 12 százalékkal olcsóbban előállítani. A fehérjeforrások felkuta­tása és kiaknázása — bele­értve ebbe a pillangós nö­vények termesztésének fej­lesztését is — azonban ön­magában még nem megol­dás. Nagy tartalékok van­nak az abrakfelhasználás te­rületén is. A sertéstakarmá­nyozást például a ma magas — 4,3 kilogramm alá kell szorítani, s ez nemcsak óhaj. Számtalan jól felsze­relt üzem 3,7-3,8 kilogram­mos eredménye igazolja, hogy megvalósítható. I I baromfiágazatban el­sősorban a broiler I ___I fajlagos takarmány­f elhasználását kell javítani. Ma az indokoltnál átlagosan 10—15 százalékkal több ta­karmányt használnak fel. Az átlag nagy szóródást takar: a „jó” üzemek 2,16 kilo­grammos felhasználásával szemben másutt 1 kilo­gramm húshoz 3,20-3,30 ki­logrammot használnak föl. Ezeken a telepeken a vizs­gálatok minden esetben a tartási technológia súlyos megsértését derítették fel. Ezt szervezéssel úgyszólván egy fillérnyi befektetés nél­kül meg lehet szüntetni. A példákat még lehetne sorol­ni. Ha valamennyit számba vesszük, megteremthetjük a hazai fehérjeforrások opti­mális ki- és felhasználásá­nak lehetőségét, az ésszerű energiatakarékosságot. A százötvenellik Zrínyi-emlékiinnepség Egyhetes eseménysorozat Szigetváron Gyulán Újabb együttműködés a tanács és a HNF városi bizottsága között B. p. Nyárutó a füzesgyarmati strandon Fotó: oravszki Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom