Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-14 / 215. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. SZEPTEMBER 14., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Kádár János magas csehszlovák kitüntetése Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak meghívására hétfőn dél­előtt baráti, munkalátoga­tásra Budapestre érkezett Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János fogadta Gustáv Husákot. Jelen volt Várko- nyi Péter, az MSZMP KB titkára, Kovács Béla, hazánk prágai és Andrej Barcak, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Délelőtt Kádár János és Gustáv Husák tárgyalást folytatott az MSZMP KB székházában. Gustáv Husák hétfőn dél­után átadta Kádár Jánosnak a 70. születésnapja alkalmá­ból adományozott „Klement Gottwald Érdemrendet”. Gustáv Husák az átadáskor mondott beszédében méltatta azokat a kiemelkedő érdeme­ket, amelyeket Kádár János az MSZMP és a CSKP, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság közötti baráti kap­csolatok és együttműködés elmélyítésében, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egysége erősítésében, a szocialista közösség sokol­dalú együttműködésének fej­lesztésében szerzett. Kádár János meleg sza­vakkal mondott köszönetét a megtisztelő kitüntetésért. Az MSZMP KB székházá­ban lezajlott bensőséges lég­körű eseményen jelen vol­tak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanácsel­nöke, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a KB titkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai; Várkonyi Pé­ter, Varga István, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője, Vratislav Vajnar, a CSKP KB tagja, a CSKP KB főtitkára titkárságának vezetője, valamint Kovács Béla és Andrej Barcak. Kádár János ebédet adott Gustáv Husák tiszteletére, amelyen részt vettek a ki­tüntetési ünnepségen megje­lent magyar és csehszlovák személyiségek. Gustáv Husák budapesti baráti, munkalátogatásának befejeztével a késő délutáni órákban elutazott Budapest­ről. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János búcsúztatta a vendéget. Jelen volt Várko­nyi Péter, Kovács Béla, va­lamint Andrej Barcak. * * * (A Kádár János és Gustáv Husák találkozójáról kiadott közlemény a 2. oldalon ol­vasható.) Havasi Ferenc beszéde a közgazdaságtudományi egyetem tanévnyitóján Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára hétfőn a főváros IX. kerületébe látogatott, s részt vett a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem 1982/83-as tanévnyitó ünnep­ségén. A látogatásra elkísér­te Király Andrásné, a buda­pesti pártbizottság titkára.' Az egyetem Dimitrov téri épületébe érkezésekor a Köz­ponti Bizottság titkárát Gál Lászióné, az MSZMP IX. ke­rületi bizottságának első tit­kára, Szabados László, a ke­rületi tanács elnöke, Csizma­dia Ernő rektor és Selmeczi Lajos, az egyetemi pártbi­zottság titkára fogadta. A tanévnyitó ünnepségen — amelyen részt vett Köpecp Béla művelődési miniszter, az egyetemi tanács nevében Csizmadia Ernő köszöntötte a vendégeket, a hallgatókat és a tanárokat. Havasi Ferenc emelkedett ezután szólásra. A Központi Bizottság és a kormány nevében köszöntöt­te a tanévnyitó ünnepség résztvevőit, majd többek kö­zött azokat az eredményeket összegezte, amelyeket az el­múlt négy évben fő célkitűzé­seink megvalósításában - kül­ső egyensúlyi helyzetünk ja­vításában és az életszínvonal védelmében — elértünk. Si­került lassítanunk, majd megállítanunk külföldi el­adósodásunk folyamatát; adósságállományunk nem nőtt, sőt megállt, és 1981. vé­gétől valamelyest csökkent. Tőkés külkereskedelmi mér­legünk 1981. óta lényegében egyensúlyba került. Szocia­lista- partnereinkkel korrek­tek, vagyunk, államközi szer­ződéseinkben vállalt kötele­zettségeinket maradéktalanul teljesítettük. — Megőriztük az ország fizetőképességét és hitelező­ink bizalmát, s ezt manap­ság kevés ország mondhatja el. — Má elsőrendű politikai kérdés az ország fizetőképes­ségének megőrzése. A tét sokkal nagyobb annál, mint­hogy 1-2 százalékos életszín­vonal-különbséggel va­gyunk-e képesek eredménye­inket védeni. A fizetőképes­ség hiánya nem 1-2 százalé­kos, hanem nagyságrendileg nagyobb visszaesést okozhat az országban. — Életszínvonal-politikánk fontos elemévé kell tennünk a teljesítmények arányos dí­jazását, a jobb teljesítmé­nyeket jobban honorálva, mint eddig. A másik alap­elv, hogy ilyen körülmények közepette sem szabad szűkí­tenünk az árukínálatot. Ha választanunk kell, hogy vál­tozatlan áron, de a kínálatot szűkítve — vagy pedig sza­bályozott áremelésekkel, de a kínálatot megőrizve halad­junk-e, akkor a vezetésnek az utóbbit kell választania. Ma nincs a világon olyan or­szág, amely változatlan árak­kal képes lenne tartani vagy bővíteni árukínálatát. A har­madik elem, amit az élet­színvonal-politikában foly­tatunk : a belföldi ellátást az export elé helyezzük. Ezt is kevés ország mondhatja el manapság. Miközben egyik fő célkitűzésünk a külső egyensúlyi helyzet megte­remtése, a termékek elosz­tásakor a belföldi ellátást elsődlegesnek ítéltük és ítél­jük a jövőben is. A szociál­politikában változatlanul ar­ra kell törekednünk, hogy közelítsenek egymáshoz a családi jövedelmek. Bármily szerény lehetősége van is a kormánynak, a rendelkezés­re álló csekély pénzt az ala­csonyabb jövedelműek hely­zetének javítására kell for­dítanunk. — Utaltam rá, hogy a két követelménynek, az egyen­súlyi helyzet javításának és az életszínvonal védelmének eleget akarunk tenni. Ezzel nem két fő célkitűzést való­sítunk meg, hanem ennél többet. A pénzügyi helyzet javítása, az életszínvonalat védő, szabályozott áremelés mellett küzdünk a gyors inf­láció ellen, és megőrizzük a teljes foglalkoztatottságot. Ilyen célok együttes kitűzé­sére nálunk sokkal gazda­gabb országok sem mertek vállalkozni, hiszen a mun­kanélküliség, a teljes foglal­koztatottság, illetve az inf­láció alternatívája minden gazdaságpolitika eldöntetlen kérdése a fejlett tőkés or­szágokban is. Havasi Ferenc rámutatott, hogy az anyagi intézkedése­ken kívül a társadalom közér­zetét sok módon javíthatjuk. Ezért szorgalmaztuk az öt­napos munkahét bevezetését — s elmondható, hogy ez társadalmunk nagy vívmá­nya — ezért irányítjuk úgy a másodlagos gazdaságot, hogy növeljék a szolgáltatá­sok színvonalát, az áruk kí­nálatát. — Senkinek nem akarjuk bebizonyítani a lehetetlent — folytatta. — Akinek csök­ken az életszínvonala, annak nem akarjuk bebizonyítani, hogy az életszínvonala ja­vult. Ezt az iskolát Magyar- országon mi már elvégeztük. A kérdés most az: hogyan teljesíthettük és teljesíthet­jük ezután fő célkitűzésein­ket? A VI. ötéves terv nem­csak az egyensúly megterem­tését és az életszínvonal meg­tartását rögzíti, de előírja azt is, hogy javulnia kell a hatékonyságnak az iparban, a mezőgazdaságban. — Ami a jövőt illeti, meg­győződésünk, hogy jobb, szervezettebb munkával eredményeinket megvédhet­jük. Mostanában sokan vé­lik úgy, hogy nem foglalko­zunk eleget a jövővel, a táv­latokkal. Ma az jelenti a távlatok megalapozását, ha az előttünk álló hónapok gondjait jól megoldjuk. — összegezve elmondha­tom, mi saját teljesítménye­ink alapján, népünk érettsé­gét ismerve vagyunk biza­kodók. Idei terveinket lé­nyegében teljesítjük. Ha a mezőgazdasági termékeket szorgalmas munkával beta­karítjuk, jövő évi élelmiszer- ellátásunk is biztosított. Havasi Ferenc végül ered­ményes munkát, jó tanulást kívánt az egyetem tanárai­nak, hallgatóinak a kezdődő tanévben. A megyénkben megrende­zett háromnapos polgári vé- delm] gyakorlat vasárnap délután díszszemlével ért vé­get. A gyakorlaton sok ezer ember vett részt közvetlenül. A feltételezett helyzeteknek megfelelően tevékenykedtek, végezték a mentést, a men­tesítést,-a kitelepülést, a be­fogadást, védték az ipari és a mezőgazdasági közös va­gyont, a személyi tulajdont, folytatták a termelőmunkát és óvták magát az embert. Volt ennek a gyakorlatnak látványos és kevésbé látvá­nyos része. De mindegyik alapos felkészülést és a gya­korlatot végigkísérő nyári meleg pedig nem kis fizikai állóképességet igényelt a résztvevőktől. A felsorakozott polgári védelmi alegységeket a díszszemlén Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, megyei polgári vé­delmi parancsnok köszöntötte Sikeres volt megyénkben a polgári védelmi gyakorlat A polgári védelmi gyakorlat befejeztével a megyénkben tartózkodó, és a polgári ' vé­delmi gyakorlaton részt vett szocialista or­szágok képviselői, a hazai megfigyelők ér­tékelő tanácskozást tartottak az újkígyósi szakmunkásképző intézetben. Az ezt követő zárófogadáson Csémi Károly vezérezredes, a Központi Bizottság tagja, honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár a több napos polgá­ri védelmi gyakorlatról a következőket mondta: — Elvégeztük a gyakorlat első értékelé­sét. Egyértelműen az a véleményünk, hogy a gyakorlat sikerült. A Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek terve alapján, a szövetséges országokkal és a Mongol Nép- köztársaság képviselőivel együtt került ez a gyakorlat végrehajtásra. Ahogyan orszá­gaink készülnek a honvédelemre, készül­nek arra, hogy az imperialisa erők minden .törekvését meghiúsítsák, úgy ez a gyakor­lat is a haza védelmének keretébe illeszke­dik bele. Ezt a gyakorlatot nagyon nagy munka előzte meg. A Honvédelmi Minisztérium szervei, az illetékes minisztériumok, a me­gye, a városok, a községek illetékesei ké­szültek erre. Nem az első ilyen gyakorlaton veszek részt, vagy voltam vezetője, de mondhatom, hogy a Békés megyei polgári védelmi gyakorlat sok vonatkozásban na­gyon tanulságos. Az elmúlt napokban figye­lemmel kísértük és ellenőriztük, hogy az el­készített tervet milyen mértékben lehet végrehajtani. Elmondhatjuk, hogy a tervet egészében reálisnak és végrehajthatónak tartjuk. De ugyanakkor azt is bizonyította a gyakorlat, hogy a terveken van még ja­vítanivaló, hogy terveinket jobbá, gazdagab­bá lehet tenni. Nagyon jó érzés volt látni, hogy amit Budapesten elterveztünk gyárra, üzemre, termelőszövetkezetre, állami gazda­ságra, városra, községre, az a valóságban végrehajtást nyert. Ezt azért hangsúlyozom, mert a polgári védelem állapota meghatá­rozza a honvédelem állapotát is. őszinte szívből köszönetét mondok a me­gye vezetőinek, külön tisztelettel köszönöm meg az üzemek, a községek, a termelőszö­vetkezetek, az állami gazdaságok, az isko­lák, a kórházak, és mindazon intézmények munkáját, amelyek e gyakorlaton részt vet­tek. Ez alatt a három nap alatt Békés me­gyében láttuk a hozzáértést, a tenniakarást, és láttuk az áldozatos végrehajtást. Köszö­net ezért a gyakorlaton tevőlegesen részt vevőknek. A mai nap különösen tanulságos volt: hőségben, gázálarcban, nehéz felszere­lésben kellett végezni a gyakorlat megszab­ta tennivalókat. Bárkivel beszéltünk a gya­korlaton, mindenki vidám volt, és mindenki tudta, hogy mit miért tesz. És megfogal­mazták : szívesen csinálják, csak árvíz, vagy háború ne legyen. Még egyszer köszönetét mondok a megye lakosságának nemcsak a végzett munkáért, hanem azért a meleg szeretetért is, amely- lyel fogadtak bennünket. Engedjék meg, hogy mindannyiunk nevé- • ben megköszönjem szocialista barátainknak a gyakorlaton való részvételüket, hogy hasznos tanácsaikkal gazdagítottak minket. Kívánom, hogy a megye hasonló ütemben fejlődjön, mint eddig, boldoguljanak, gazda­godjanak — féjezte be beszédét Csémi Ká­roly vezérezredes. Ezt követően A. T. Altutyin hadseregtá­bornok, a Szovjetunió honvédelmi minisz­terhelyettese, a szovjet polgári védelem or­szágos parancsnoka a testvéri szocialista országok jelenlevő képviselőinek nevében fogalmazta meg, hogy véleményük szerint a tanácskozás és a bemutató gyakorlat jól előkészített volt, lelkiismeretes és önfelál­dozó munka tükröződött a részükre bemu­tatott gyakorlatok mozzanataiban. Mi, a Varsói Szerződés tagjai gyakran ta­lálkozunk — mondotta — ilyen gyakorla­tokon is. Ezek segítséget nyújtanak abban, hogy minél magasabbra emelhessük polgá­ri védelmi képességünket. Tudjuk mindannyian, hogy most igen bo­nyolult a nemzetközi helyzet, és csak közös erőfeszítéssel állhatunk ellent a közös el­lenségnek. Ha gyengébbek lennénk, akkor valószínű, hogy ilyen hosszú békeidőszak­kal nem rendelkeztünk volna. Nemsokára ünnepeljük győzelmünk 40. évfordulóját. Ezt a négy évtizedet a mi közös erőfeszíté­seink, közös szemléletünk, együvé tartozá­sunk biztosította. Barátságunk, erőfeszítése­ink, a közös sikerek és érdekek a jövőben is az alapját adják annak, hogy az ellenség minden mesterkedésével sikerrel száll­junk szembe. A zárófogadáson felszólalt Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, a megyei honvédel­mi bizottság elnöke is. Beszédében kiemelte, hogy Békés megye népe nemcsak a békés hétköznapokon, a termelőmunkában, hanem a honvédelmi ne­velőmunkában is, a lakosság polgári védel­mi feladatainak ellátásában is fegyelmezett munkát végez. A megye lakossága nem­csak megértette, hanem politikai állásfogla­lását tükrözte, amikor jó hozzáállással, meg­értéssel hajtotta végre feladatait a gyakor­lat során. Köszönetét mondott ezért mind­azoknak, akik a bemutató-gyakorlat terve­zésében, felkészítésében és végrehajtásában részt vettek. Végül megköszönte a Varsói Szerződés or­szágai, a Mongol Népköztársaság, a Központi Bizottság, a különböző minisztériumok, a fegyveres testületek, valamint a szomszé­dos megyék képviselőinek gyakorlatunkon való részvételét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom