Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-12 / 214. szám

1982. szeptember 12., vasárnap Visszhang A Népújság augusztus 31. számában „Újítás — bosz- szúsággal” című cikkben fog­laltakat kivizsgáltuk. Az ÁFÉSZ Lencsési ABC- áruházában helytelenül jár­tak el, amikor a folyós zacs­kós tejet nem cserélték ki. Erre vonatkozó és a cikkben idézett felirat kitételét hely­telennek tartottuk', levételé­ről intézkedtünk. A cikk kapcsán néhány üz­letben meggyőződtünk arról, hogyan járnak el, de hasonló gyakorlatot máshol nem kö­vettek. Arra vonatkozóan sem szereztünk tapasztalatot, hogy a tejipar ne venné vissza a sérült zacskós te­jet. A vizsgálat alapján felhív­tuk az ÁFÉSZ vezetőinek fi­gyelmét, gondoskodjanak ar­ról, hogy hasonló eset bolt­jaiban ne forduljon elő. Krizsán Miklós, a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője ... arról, hogy miért nem aranyhalak úszkálnak a díszme­dencében Békéscsabán, a Kulich Gyula-lakótelepen? Fotó: Kovács Erzsébet Tiszta vizet! Enyhén szólva zavaros egyes bolti eladók felfogása ar­ról, hogy miként szolgálhatják leginkább boltjuk érdeke­it. Ha úgy próbálják ezt tenni, hogy rátukmálják a mi­nőségileg kifogásolható árut a vevőre, ez a „kereskedői fogás” előbb-utóbb visszafelé sül el. Lehet, hogy egy- szer-kétszer sikerül becsapni a vásárlót, de aki erre rá" jön az utána messzire elkerüli ezt a boltot. A fogyasz­tók kárára növelt kereskedelmi haszon erkölcstelen szerzemény, és nem is engedi meg a törvény. Erről egyébként az egyik reggel a kereskedelmi minisztérium képviselője is nyilatkozott a rádióban, kijelentvén: a vá­sárlóknak joguk van az igényük szerint legmegfelelőbb árucikket kiválasztani és elvinni a boltból. ____ M indezt azért idézem, mert éppen ebben zavaros egyes eladók felfogása. A megyeszékhely főutcáján több, járdára felállított zöldség és gyümöl-elárusító hely van. Az egyik maszek. Aki árul, tán nem végzett szakiskolát, s nyilván saját érdekeit sem akarja „elárulni”, mert hiszen célja, hogy minden áruja elkeljen. Mégis előzékenyen mondja a ve­vőnek: „Tessék kiválogatni a körtét. Van köztük még kemény, azt nem muszáj elvinni...” Szívesen vásárol­nak itt a vevők ... A másik az állami bolt standja. Itt nem mindig előzé­keny a kiszolgálás: Ne tessék válogatni! Nekünk min­den árut el kell adni! — mondja az egyik fiatal eladó, s nyilván úgy véli, hogy ezzel a bolt érdekeit védi. De hát ki az, aki 22 forintos áron éretlen szőlőt akar haza­vinni?! Mert a kínálatnak egyik fele még ehetetlen. Ezért a vásárló otthagyja a standot, és elmegy a maszekhoz vásárolni. Jó lenne végre „tiszta vizet önteni a fejekbe”, hogy ne legyen zavaros az ilyen eladók felfogása sem arról: miként védik leginkább saját boltjuk és egyben a vá­sárlók érdekeit is. Mert a kettő egyáltalán nem zárja ki egymást. V. D. SZERKESSZEN VEIÜNK! Kék könyv — a hiábavalóságnak? — » Mútrágyaszóró van elegendő, minőségük azonban nem elé­gíti ki az igényeket Fotó: Veress Erzsi Mezőkovácsháza, Batto- nya, Nagybánhegyes, Med- gyesegyháza, Végegyháza, Dombiratos, Magyarbánhe- gyes — termelőszövetkezetei­ről is nevezetes települések. Továbbá arról, hogy eme kö­zös gazdaságok a megye leg­jobb földjeit művelik. E vi­déken nem számít napjaink­ban csodának, ha hektáron­ként 5-6 tonna búzát, vagy 9-10 tonna kukoricát arat­nak. EGY NEB-JELENTÉS SZERINT Ezek után viszont annál meglepőbb az érintett üze­mek műtrágyázási gyakorla­tát taglaló NEB-jelentésben a következőket olvasni: „Mély­reható ökonómiai elemzés gyakorlatilag sehol sem ké­szült... (mert) ...nem volt rá határozott igény, nem volt hozzáértő szakember... a műtrágyázási adatok annyira megbízhatatlanok, hogy sen­ki nem meri komoly számí­táshoz és következtetések le­vonásához alapul venni... Az üzem azt a hatóanyagot és azt a fajta műtrágyát szórja ki, ami éppen van, vagy könnyen hozzá lehet férni. Van kivétel is, de nem ez a jellemző, az elmélyül- ten elkészített és határozott terv helyett, vagy a terv is­meretének hiányában a rossz értelemben vett „ru­galmasság" a jellemző. Az előbbiek alapján a szaksze­rűség erősen megkérdője­lezhető.” És ez még csak néhány ki­vonat a mezőkovácsházi já­rási Népi Ellenőrzési Bizott­ság által augusztusban meg­tárgyalt jelentésből. Ám mi­előtt azzal részletesebben is megismerkedhetnénk, szól­junk néhány szót arról a bi­zonyos kék könyvről. Ez nem más mint a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Növény- védelmi és Agrokémiai köz­pontja által 1979-ben kiadott műtrágyázási irányelvek foglalata. Ebben találhatnak az üzemek útmutatást ahhoz, hogy meghatározott terme­lési körzetben, az adott tala­jon, milyen módszerekkel ér­hetik el, hogy a tápanyag­gazdálkodásban a szükséges és indokolt szintet beállítsák. MŰTRÁGYÁZÁS — RUTINBÓL Immár négy éve létezik te­hát egy olyan biztos irány­tű, amely pontosan megjelö­li az üzemek teendőit a ta­lajerő-utánpótlásban. En­nek ellenére „kék könyv” szerinti táblasoros műtrágya­tervet — 1981 januárjától vizsgálva — mindössze egy­két üzem készített. Több he­lyen a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja irányelveinek megjelenése után vagy bővítették az ága­zatot, vagy igyekeztek főága­zati szintre emelni, hogy mi­lyen eredménnyel, arról a NEB-jelentésből vett idéze­tek adnak képet. Mi tehát a gond? Arról ugyanis szó sem esett, hogy az üzemek nin­csenek tudatában annak: mivel játszanak. A legegy­szerűbb számításokból is ki­derül, hogy a növényter­mesztés anyagköltségeinek legkevesebb felét teszik ki a felhasznált kémiai anyagok, ez egy hektárra számítva 4-5 ezer forintot jelent. A bajok forrását tehát másban kell keresni. A népi ellen­őrök szerint a magyarázatot a térség gazdaságaiban tért nyert felfogásban találhat­juk. A viszonylag magas termésátlagok, a termelés kézzel fogható sikerei ugyan­is érthetően kelthetik azt a téveszmét, hogy fölösleges a „kék könyvvel” bíbelődni, ha a több éves műtrágyázási gyakorlat is meghozta a ma­ga gyümölcsét. Első látásra talán — ép­pen a kimagasló termésátla­gok ismeretében — nehéz is lenne cáfolni ezt a megálla­pítást. Ám ha összevetjük e hozamokat az adott búza- és kukoricafajtákban szuny- nyadó lehetőségekkel, már korántsem ilyen kedvező a kép, ami csak veszít a fé­nyéből, ha azt is elemezzük: mennyiben térnek el a „ru­tinból” kiszórt műtrágyaada­gok a „kék könyv” szerinti optimumtól. Azaz, mennyi­vel kerül többe az adott ho­zam az indokoltnál. A SZAKEMBEREK JÖNNEK-MENNEK Az ésszerű, s még inkább okszerű műtrágyázás általá­nos gyakorlattá válását eszerint a szemlélet sem na­gyon segíti. Emellett szám­ba kell venni még olyan té­nyezőket is, mint az, hogy a szakterület sajátossága miatt az amúgy is kis létszámú ágazat nem sok segítségre számíthat az üzem többi szakemberétől. Nő a kiskereskedők vállalkozó kedve Az új — idén megjelent — rendelkezések lehetőséget biztosítanak a kiskereskedők számára is új kisvállalkozá­sok létrehozására. Mi a hely­zet megyénkben? Erről ér­deklődtünk dr. Sebestyén Jó­zsefnél, a Kiskereskedők Or­szágos Szervezete Békés me­gyei titkáránál: — Megyénkben több köz­kereseti társaság dolgozik, s ezek közül néhány a közel­jövőben polgári jogi társa­sággá kíván alakulni. Egyéb­ként az új rendelkezések ha­tására elég sok magánerő megmozdult, az idén több mint 90 új kiskereskedő ka­pott engedélyt, hogy üzlet­ben, illetve pavilonban áru­síthasson. örvendetes, hogy a kisközségekben is egyre több üzlet nyílt. Erősödött a konkurrencia, javult az áru­kínálat, s jó néhány kiske­reskedő árleszállítással' igyekszik javítani az ellá­tást, mindez kedvező a la­kosság számára. Az idén eddig 76-an szün­tették meg az árusítást nyug­díjazás, többen pedig a ma­gas társadalombiztosítási já­rulék miatt. Pillanatnyilag 536 magánkereskedő van Bé­késben. Az élelmiszer-keres­kedelem iránt is egyre nő az igény, ehhez azonban na­gyobb üzlethelyiség szüksé­ges, ami jelentős kiadással jár. A hamar közkedveltté vált butikok száma nem emelkedett ebben az évben. Továbbra is szorgalmazzuk a jövőben az élelmiszer- és vendéglátóipari szakmákban az új üzletek létesítését a megyében. A megyei tanács kereskedelmi osztálya támo­gatja a kiskereskedők te­vékenységét, sajnálatos, hogy néhány településen a tanács és az ÁFÉSZ ma még ide­genkedve fogadja a kiske­reskedelmi egységek megje­lenését. — Mennyi a kiskereskedők korátlaga jelenleg megyénk­ben? Érezhető-e fiaialodás a szakmában? — Igen, amíg 1978-ban 50 —55 év között volt a korát­Az pedig már megint a szemlélet fonákságaira ve­zethető vissza, hogy éppen a szakemberek nagyarányú fluktuációja nem is teszi le­hetővé hosszú távon, az iga­zán tervszerű munkát. A jö­vés-menés tudniillik aligha magyarázható mással, mint azzal, hogy ezek a szakembe­rek nem örvendenek éppen a legnagyobb megbecsülés­nek, elismerésnek a gazda­ságokban. Ha ehhez még hozzászá­mítjuk azt a rendezetlensé­get is, amit a népi ellen­őrök az üzemek és a keres­kedelem közötti kapcsolat­ban tártak föl, már együtt is a teljes magyarázat. Ér­demes ehelyütt ismét a je­lentést idézni: „Az érdekelt üzemek ez idáig az AGROKER Válla­lattal tartottak fenn kereske­delmi kapcsolatot. A rende­zetlenség okai az alábbiakra vezethető vissza. A műtrá­gya-megrendelőt előbb pos­tázzák, mint ahogy a terv el­készül, az AGROKER nem igazolja vissza a megrende­lést, csak esetenként, az üzem akkor is kénytelen tá­rolni, ha nem akar, az AG­ROKER legtöbb esetben nem akkor, és nem azt a fajta műtrágyát diszponálja, amit az üzem megrendelt.” Az üzemek szempontjából a fenti rendezetlenségből származó előnyök és hátrá­nyok mérlegének egyenlege rossz. Az egyik üzemnél pél­dául jelentős mészcsökkenést állapított meg a tájékozódás, utólag kiderült: jól járt az üzem, hogy meszes műtrá­gyát kapott, holott ezekből a műtrágyákból jóval keveseb­bet rendelt. A műtrágyák féleségét és minőségét az üzembe érke­zéskor általában nem kifogá­solják. A leszállított műtrá­gyákat az üzemek zöme nem méri. Nagy eredmény volt az egyik üzemben az, hogy észrevették: a vagonban ér­kező műtrágya 30 tonnás hiányát* A kiszórás alkalmá­val sem jellemző a műtrá­gyák mérése (átlag kocsisú­lyokkal számolnak). E megállapítások — érdé-, mes megismételni — a me­gye legjobb termelőszövet­kezeteire vonatkoznak. Egy kérdés maradt már csak ezek után: mi a helyzet ak­kor a többi üzemben? Kőváry E. Péter lag, jelenleg ez" 40 év alá csökkent. Egyébként szigorí­tottuk a szakmai követelmé­nyeket, különböző tanfolya­mokat szervezünk a 8 általá­nos iskolát végzett új kiske­reskedelmi tevékenységgel foglalkozók számára. Az idén a békéscsabai kereskedelmi és jrendéglátóipari szakkö- zéoiskolábá és szakmunkás- képzőbe 22 érettségizett kis­kereskedőnk jelentkezett le­velező tagozatra — vendég­látó, ruházati eladó és ve­gyeskereskedői szakmákban — fejezte be a KISOSZ me­gyei titkára. A vásárlók elvárják, hogy a kereskedelem egyre ma­gasabb színvonalon elégítse ki a jelentkező igényeket. Ehhez járulnak egyre inkább hozzá megyénk kiskereskedői is. V. L. Mai miisor KOSSUTH RADIO 5.00: Előttünk a vasárnap! 7.23: Csónakkal a szigetvilág­ban. 8.05: öt kontinens hét napja. 8.21: Énekszóval, muzsikával. 9.00: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa Lend- vay Kamilló műveiből énekel. 9.19: Felejthetetlen operaelőadá­sok. 10.03: Vendégségben az állatkert­ben. 11.00: Vasárnapi koktél. 12.05: Harminc perc alatt a föld körül. 13.05: A Collegium Aureum ka­marazenekar felvételeiből. 13.54: Így láttam Kodályt. 14.20: Gondolatjel. 15.05: Művészlemezek. 16.14: Éjjelek és nappalok. 17.05: Jelenidőben. 17.35: Bolgár művészek opera­felvételeiből. 18.44: Diákkönyvtár hangszala­gon. 19.37: Zenemúzeum. 20.25: Szüreti bál. 20.59: A Milánói Scala szimfoni­kus zenekarának hangver­senye. 22.15: Schubert: A téli utazás — dalciklus. 23.30: Magyar szerzők műveiből. 0.10: Gregorián dallamok. PETŐFI RÁDIÓ 6.00: Népszerű muzsika — ko­rán kelőknek! 7.00: A református egyház fél­órája. 7.30: Vasárnapi orgonamuzsika. 8.05: Mi verebecskék. 9.30: Szivárvány. 11.00: Kabos-kabaré. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta: 12.59: Fulguráció. (Villámcsapás.). Epizódok Bohumil Hrabal regényéből. 14.00: Magyar operaénekesek operettfelvételeiből. 14.35: Táskarádió. 15.35: Poptarisznya. 17.29: Húszas stúdió. 20.33: Arc a félmúltból. 21.05: Made in Hungary. 22.05: Népdalcsokor. 23.15: Könnyűzene — éjfélig. III. MŰSOR 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű mű­sora. 7.30: A pécsi körzeti stúdió né­met nyelvű műsora. 8.11: Komoly zenei ' zsákba­macska. 9.45: Töltsön egy órát kedven­ceivel ! 10.45: öt kontinens hét napja. 11.06: Szvjataszlav Richter felvé­telei. 12.04: Gluck operáiból. 13.05: A Saxon együttes felvéte­leiből. 13.35: Mendelssohn: Három mo­tetta női karra orgonakí­sérettel. 13.59: Kamarazene. 14.45: Bluesfelvételekből. 15.35: Vas megyei barangolások. 16.10: Mozart-művek. 17.40: Hi-Fi varieté. 18.40: Világújság. 19.03: Nagy siker volt! Kodály: Székelyfonó. 20.11: Cauperin-művek. 20,58: Skandináv hangjátékok szemléje. Amíg nem késő. 21.59: Balettzene. SZOLNOKI STÚDIÓ 8.30: Szlovák nyelvű műsor. Szerkesztő: Mács Ildikó. 9.00: Műsorismertetés, hírek, közlemények, program- ajánlat, lapszemle. 9.10: Sátorverés tilosban, (ism.) Szerkesztő: Vágási Kál­mán. 9.57—10.00: Műsorelőzetes. 19.30—20.00: Sport és muzsika. Szerkesztő: Tamási László. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 7.55: Tévétorna, (ism.) 8.00: Óvodások filmműsora. 1. A négy mókamester. 2. Mackó Misi kalandjai. 3. A kis állatszelídítő. 8.30: Hahó, öcsi! Magyar film. (ism.) 9.55: Sándor Iván: A párbaj. Tévéjáték, (ism.) 11.10: Hírek, (f.-f.) 11.15: Zenebutik. 14.35: Győri Szabó József éne­kel. 15.05: Reklám, (f.-f.) 15.20: Emile Zola, avagy az em­beri lelkiismeret. Francia filmsorozat, (ism.) 17.05: Reklám, (f.-f.) 17.15: Műsorainkat ajánljuk! 17.40: A magyar irodalom képes­könyve. (f.-f.) - 18.20: Reklám, (f.-f.) 18.35: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 18.40: Tévétorna. 18.45: Esti mese. 19.00: A Hét. 20.00: Hírek. 20.05: Glória. Örkény István re­gényének tévéfilmváltoza­ta. 21.50: Tisztelet a könyvnek. 22.15: Hírek, (f.-f.) II. MŰSOR 20.00: Hírek. 20.05: Várak és történelem — angol filmsorozat. 20.30: Reklám, (f.-f.) 20.40: Telesport. BUKAREST 8.00: A jövő iskolája. 8.40: Az egészséges életmód. 9.30: Zeneszó. 10.00: A falu életéből. 11.45: Gyermekvilág. 15.40: Tv-színház. 16.45: Nigériai utazás. 18.40: A képernyő a kicsinyeké. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Román tájakon. 19.55: Dalok. 20.45: Zuhatag a Sziklás-hegy­ségben. Amerikai játék­film. 22.20: Tv-híradó. 22.30: Könnyűzene. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Barázdák — faluműsor, utána gyermekműsor. 9.45: Hírek. 9.55: Vasárnap délelőtt gyerme­keknek. 11.25: Népi muzsika. 11.58: Reklám. 12.00: Mezőgazdasági adás. 13.00: A tudás — vagyon. 14.45: Stúdió 071. 15.15: Külföldi dokumentumadás. 16.00: A ,.Testőrség” vagy a „Védelmező” című japán játékfilm. 17.30: Néha vasárnap. 18.55: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: A dacos delta. 20.55: Reklám. 21.00: Dokumentumriport. 21.30: Sportszemle. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 9.00: Engedjék meg, hogy önök­höz forduljunk. 17.00: Zenés délután. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: A dzsessz ideje. 20.45: Tegnap, ma, holnap. 21.00: Reklám. 21.05: Alpesi saga.

Next

/
Oldalképek
Tartalom