Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-17 / 192. szám

1982. augusztus 17., kedd NÉPÚJSÁG Főiskolások szakmai gyakorlaton Felsőoktatásunk vissza­visszatérő dilemmája, hogy találkozik-e — s ha igen, mikor és hogyan —, elmélet és gyakorlat. A választ a Békéscsabai Állami Gazda­ságban gyakorlaton levő fia­talok és a gazdaság szakve­zetői körében kerestük. A nagyüzem már évek óta szerződéses kapcsolatban áll több felsőoktatási intéz­ménnyel, s nyaranta jó né­hány fiatal tölti a gyakorla­tát a magas szintű gazdál­kodásáról híres gazdaság­ban. * * * Nyolczas Gyula, az állami gazdaság sertéságazatának vezetője, szintén fiatalem­ber. így vélekedik a nyári gyakorlatról: — Ügy érzem. hogy a szakmai gyakorlat egyre in­kább betölti szerepéi célját. A tiatal. leendő agrár szak­emberek üzemi keretek Kö­zött ismerik meg mindazt, amiről az elméleti előadá­sokon hallanak. Nálunk a gazdaság szakembereivel együtt végzik a mindennapi teendőket a főiskolások, egyetemisták. Ami a szemé­lyes véleményem illeti — folytatja az ágazatvezető —, a diploma megszerzése után legalább egy fél évig min­denkivel fizikai munkát vé­geztetnék. Ami a fiatalok felkészültségét illeti, azt hi­szem. elméletileg igen jól elsajátították az alapokat, ám kevés a munkaszervezé­si. irányítási ismeretük. Mindez sok gondot jelent­het majd a munkába állás után. Csipe László jászberényi, az Állat-orvostudományi Egyetem Hódmezővásár­helyi Állategészségügyi Fő­iskolai Karának leendő har­madévese, fehér köpenyben érkezik a beszélgetésre a gazdaság szarvasmarhatele- pének irodájába. — Nagyon jó itt — szöge­zi le határozottan. — Mind­azt. amit tanultunk a fő­iskolán, most a gyakorlat­ban látjuk. Az itteni szak­emberek és dolgozók min­den támogatást megadnak a munkánkhoz, készségesen válaszolnak kérdéseinkre. Dzurek Sándor szinte itt­hon érzi magát Telekgeren­dáson. hiszen békéscsabai, szintén a hódmezővásárhelyi főiskolán tanul. — A főiskola előtt egy évig állategészségügyi szak­segédként dolgoztam, az ott szerzett gyakorlati' ismere­teknek most nagy hasznát veszem. Itt az állami gaz­daság korszerűen felszerelt, modern szarvasmarhatele­pén azonban sok újat is láttam. — Talán majd ide is jön dolgozni? — kérdezem Sa­nyit. — Már szerződést kötöt­tem a békéscsabai Lenin Tsz-szel, a diploma meg­szerzése után ott fogok te­vékenykedni. Csinos, szőke hajú lány. Ragályi Katalin, a Debrece­Mai műsor KOSSUTH RÄDI0 8.25: A bűnbak — a felelősség- hárítás múltja és jelene. 8.55: Népdalok, néptáncok. 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: MR 10—14. 10.35: Boris Christoff operaáriá­kat énekel. 11.00: Olasz barokk muzsika. 11.39: Wilhelm Meister tanuló­ével. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Miska bácsi levelesládája. 11.30: Nótacsokor. 14.24: Kóruspódium. 14.41: Arcképek a Szovjetunió népeinek- irodalmából. 15.05: ,,S mi vagyok én...” Középiskolások vetélkedője Arany János halálának 100. évfordulója alkalmá­ból. 16.19: Népzenei Hangos Üjság. 17.05: Mozgásterek. Ujjé, a Li­getben . . . 17.30: Kemény Egon: Ébred az erdő. ni Agrártudományi Egyetem­ről érkezett Telekgerendásra. A gyakorlat utolsó napjait tölti a nagyüzemben. — A négyhetes gyakorlat során jól éreztem magam a gazdaságban. A szakembe­rek nagyon segítőkészek voltak, s az itt eltöltött idő alatt jártam a szarvasmar­ha- és sertéstelepen. Né­hány szakmai jellegű kér­désben vitatkoztam is a helyiekkel. persze harag azért nincs — teszi hozzá. Mindezen jót nevetnek a jelenlevők. Majd így foly­tatja Kati: — Én a juh­ágazatban szeretnék majd dolgozni, ha kikerülök az egyetemről, jelenleg még nem tudom, hogy hol lesz a munkahelyem. Minden­esetre azt megállapítottam, a gyakorlatban sok minden másképp van, mint amit tanultunk az egyetemen, s mint amit leírtak a köny­vekben. összegzésként Stéger­mayer László, a fiatalok szakmai irányítója, a telep helyettes vezetője a követ­kezőket mondja: — Azt hi­szem. megfelelő gyakorlat ez a fiatalok számára a munkába állás előtt. Felve­szik a számukra szokatlan itteni munka ritmusát. Meg­győződésem, sok függ a be­fogadó fiataltól is, hiszen aki komolyan veszi a gya­korlatot. igazán sok szak­mai ismerettel gazdagodhat az eltöltött 3—4 hét során. A nagyüzem sertéstelepén két északról érkezett fiatal­emberrel, Bittner Tamással, aki Miskolcon lakik, s a kazincbarcikai Kiss István­nal találkoztunk. — Igaz, hogy én a szarvasmarha-ágazatban kí­vánok majd dolgozni, de itt a korszerű sertéstelepen is jól érzem magam; nekünk meg kell ismerni az állat- tenyésztés valamennyi te­rületét. Még csak néhány napja vagyok itt, de már megállapítottam, szervezett munka folyik, sokat segít Ibolya néni, a szaksegéd, akinek a malacok oltásánál, herélésénél segédkezünk — kezdi a beszélgetést Tamás. — Valahogy az az érzé­sem. hogy túl szép helyre hoztak minket — folytatja Pista. — Persze, tudom, van ennél korszerűtlenebb telep is az országban, ahol többet kell dolgozni az emberek­nek. * * * Sok gondot vetett fel a korábbi években a felső- oktatási intézmények hall­gatóinak nyári gyakorlata. Ám bebizonyosodott, hogy ahol megvannak a feltételek, ott sokat tanulhatnak, lát­hatnak az életből a fiatalok. A magyar mezőgazdaság, kö­vetkezetes agrárpolitikánk végrehajtása révén elérte a nemzetközi színvonalat,. s azt hiszem, ebben nem kis része van az egyre gyarapo­dó létszámú felsőfokú vég­zettségű szakembergárdának 's- Vcrasztó Lajos 19.20: A forma. Jókai Anna kis­regénye. 20.20: Fritz Kreisler hegedül, Szergej Rahmaninov zon­gorázik. 20.49: Szintézis. 21.19: Hallgassuk együtt. Mahler-müvek. 22.30: Lisa Della Casa operafel­vételeiből. 23.0: A Chicagói szimfonikus ze­nekar felvételeiből. 0.10: Magyar müvek rézfűvókra. PETŐFI RADIO 8.05: Népzene Jáva szigetéről. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiakoktél. 13.30: Zenés kirándulás. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 14.00: Operaslágerek. 18.00: Disputa — még mindig a szerelemről. 18.35: Verbunkosok, nóták. 19.25: Fizika és régészet. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül. 20.51: A Rádió Dalszínháza. Zá­tony. 22.20: Újdonságainkból. Külföldi táncdalok. 23.20: Vukán György szerzemé­nyeiből. pi zenekara játszik Magyar írók perei „Forradalom Ha a börtönt el is kerül­te, a maga perét Kemény Zsigmond is végigszenvedte, akj pedig sem íróként, sem politikusként nem tartozott soha a szélsőséghez. Bek- sics Gusztáv megfogalmazá­sa szerint Kemény mindig ugyanaz: „a törvényességhez rendületlenül ragaszkodó, a szélsőségek ellen harcoló, a haza sorsa felett aggódó”. SŰRŰ DACCAL Gyermekkorából hoz má- gával valami sűrű dacot, ma­gányosságra való hajlamot. E eredője ennek is egy per. Apja halála után az első há­zasságából származó testvé­rek megtámadják a végren­deletet, s közel hét esztende­ig folyik a súlyos örökösödé­si háború. Enyedj diákként hazatérve egyszer az anyjá­nál végrehajtást tartó tiszt­ségviselőre ró is támad, s a pandúrok véresre verik. Mit lát? Gyűlölséget. perpatvart, üldöztetést, karhatalmat, testvéri áskálódást, anyja megaláztatását. A sértődékeny és makacs kamaszból azonban tudós if­jú serdült, aki politikai-köz­életi érvényesülési teret ke­resett magának az irodalom­ban, a politikai események­ben, ha mód volt rá, újság­íróként is. 1842 elején Ke­mény és elvbaráti köre (Ko­vács Lajos, Szentiváni Mi­hály) átvették Méhes Sámuel lapjának, az Erdélyi Híradó­nak a szerkesztését. Kemény a lapot a politikai cselekvés eszközének tekinti, másfél év alatt hatvannégy számába írt cikket, többek között az országgyűlésről, a szükséges gazdasági és politikai refor­mokról, s megfogalmazta egy politikai párt igényét is. A konzervatív ellenzék ha­ragja s a cenzúra figyelme lassanként rájuk irányul. Gyűlnek a kifogások, jelen­tés megy Bécsbe: az Erdélyi Híradóban büntetendő irá­nyú cikkek jelennek meg. III. MŰSOR 9.00: Charlie Byrd, Herb Ellis és Braney Kessel gitáro­zik. 9.39: Nagy mesterek kamaraze­néjéből. 11.05: Külpolitikai könyvespolc. 11.20: A Purcell énekegyüttes énekel. 11.50: Szerelmi bájital. 13.07: Zenekari muzsika. 15.12: László Margit énekel. 16.26: Berzsenyi Dániel: A köze­lítő tél. 16.45: Labirintus. 17.00: Grieg: a-moll zongoraver­seny. 17.30: Harminc perc alatt a föld körül. 18.00: Hanglemezgyűjtő.knek. 19.05: Bruno Walter vezényli a Columbia szimfonikus ze­nekart. 20.47: Népdalkórusok. 21.08: Szokolay Sándor műveiből. 21.40: Eszmecsere a Világirodal­mi Lexikonról. 22.00: Hangverseny Haydn mü­veiből. 23.00: Operaáriák. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00 : Műsorismertetés, hírek. 17.05: Régi felvételekből. A kun­hegyes! művelődési ház né­O után” Gáncs, gyanakvás, idegőrlő szóbeszéd indul, Kemény és Kovács ezért 1843 derekán megválik a laptól. Az 1848—49-es események­nek Kemény is aktív része­se: országgyűlési képviselő, lapszerkesztő, magas rangú minisztériumi tisztviselő. A bukás után a bujdosást vá­lasztja ő is, októberben és novemberben Szatmár és Ugocsa megyékben, barátai, ismerősei tanyáin bujdosik, később Kovács Lajos és csa­ládja birtokán rejtőzködik Nagybányán és környékén. Közben Haynau, a rémura­lom parancsnoka szeptember elsején arra szólította fel a forradalom minden képvise­lőjét, tisztségviselőjét és Ju­ráját, hogy három hónapon belül jelentkezzenek. Ezt a felhívást Kemény is ismer­te. Állítólag Keményt ugyan­az a Kossalko János állam- ügyész hívta elő rejtekhelyé­ről, aki Jókaj mellett is ki­állt. Lehetséges azonban, hogy erre a hívásra szükség sem volt. Kemény mindenesetre Pestre megy, s valóban nem tartóztatják le, bár a vizs­gálat megindul ellene. Sza­badon védekezhet, sokadma­gával. A Magyar Hírlap 1849. december 29-i számá­ban olvashatjuk: „...a Va­dászkürt vendégfogadó való­ságos kis Neugebaude. amennyiben azok a képvise­lők, akik szabadlábon védik magokat, mind ott laknak”. KIHALLGATÁSOK ' ÉS GYANÚ Kemény kihallgatása ka­rácsony táján kezdődött meg, s néha napi 3—5 órán át is faggatták. Miben reményke­dett? Nem tartozott a forra­dalom balszárnyához, ellene volt a trónfosztásnak, eltá­volodott a radikalizálódó Kossuthtól, nem volt a Res- publica című lap munkatár­sa. Csakhogy az övénél ke­17.15: Mit hozhat a másodvetés? Riporter: Balogh György. Dalocsa István. 17.35: Sláger és dzsessz. Carlos Santana és együttese ját­szik. Közben: Noteszlap. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatpercek a P. Box együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: A rövidfilmstűdiók mű­helyéből. 16.55: A látogató természetrajza. 17.25: 9-es stúdió. A szovjet te­levízió külpolitikai vitamű­sora. 17.55: Sportműzeum. 18.20: Reklám, (f.-f.) 18.25: Képek a pávából, (ism.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kórház a város szélén. 20.55: A hét műtárgya. 21.00: Mozgalmas élet. Portréfilm dr. Felkai Dénesröl. (f.-f.) 21.35: Zenebutik. 22.35: Tv-híradó 3. vesebb bűnért is osztottak akkor halált, nehéz börtönt. Pártfogót keresett hát, s meg is találta Tasner Antal, Széchenyi volt titkára sze­mélyében, aki szolgálatké­szen igazolta, hogy Kemény mindig szívesen együttmű­ködött Széchenyivel — szem­ben Kossuthtal: ellensége volt minden túlzó, destruktív eszmének, pártolója a való­di érdekeknek, és igaz híve a császári háznak. A néme­tül fogalmazott pártfogó le­vél azonban kevésnek bizo­nyult. Megírta hát maga Ke­mény is emlékiratát, amelyet aztán később annyian sze­mére vetettek, a forradalom elárulásával vádolva őt. Nos, ez az emlékirat nem a nyilvánosságnak készült, hanem a haditörvényszék­nek. Csak 1851. október 7-én hozta meg a döntést a pes­ti haditörvényszék, amely szerint a császár őfelsége au­gusztus 25-i legfelsőbb hatá­rozata által megparancsolta, hogy a haditörvényszék a forradalomban való részvétel miatt megindított eljárást szüntesse meg, többek kö­zött báró Kemény Zsigmond volt belügyminisztéri taná­csos és kővárvidéki képvise­lő ellen is. A gyanakvás azonban so­káig megmaradt, annak elle­nére, hogy Kemény Kossuth- ellenes röpiratokat adott ki, s az ötvenes évek eleji pub­licisztikájában, majd a Pesti Napló szerkesztőjeként is forradalomellenes és Bécs iránt igen lojális irányzatot képviselt. De még 1852-ben is úgy tartja egy rendőri je­lentés, hogy az „igen okos embert” tanácsos lenne fel­ügyelet alá helyezni. Kemény úgy folytatta 1848- at, ahogy lehetett: szellemi közéletet teremtett a történe­lem vallatásával, az iroda­lom művelésével. Komoly, higgadt, tiszta szellemű köz­életet. Hatását és jelentősé­gét mindig a magyar szellem legjobbjai ismerték fel azóta is. Az „igen okos ember” századokhoz beszélt. Bényej József (Folytatjuk) A Debrecenben élő fia­talasszony, Kozáriné Szabó Erzsébet műsor­szervező nem minden­napos időtöltést válasz­tott. A porcelánfestészet megismerésére vállalko­zott — autodidakta mó­don. Munkái a kávés­készletek, a vázák és más egyedi darabok, a klasszikus poreelánfesté- szet hagyományait őrzik. A képeken: megszűnik a külvilág, a munka szép­sége köti le figyelmét MTI-fotók: Oláh Tibor felvételei — KS) II. MŰSOR 20.00: Karlovy Vary-i filmfeszti­vál — huszonhárma elszór. 20.30: Kertünk, udvarunk, (ism., f.-f.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám, (f.-f.) 21.20: Kettős játék. NDK tévé­film. BUKAREST 16.05: Pedagógusok kollokviuma. 16.30: Férfiröplabda. 17.20: Ifjúsági klub. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.55: Tv-színház: A Gambit művelet. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.20: Videooldalak. 15.30: Nyári délután. 17.40: Tv-napló. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A törpéknek fogalmuk sincs. 18.45: Amatőr stúdió. 19.15: Ralzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. KÉPERNYŐ Lakáslegenda Hősi tettekről születnek legendák. Általában. Mert például a televízióban be­mutatott lakáslegenda című riportfilm csöppet sem szív­derítő dolgokat tárt a nézők elé. Népes alkotógárda ké­szítette a fijmet, neveiket e hasábon sajnos hosszú len­ne felsorolni, pedig valójá­ban megérdemelnék. Húsba markoló valóságot, vérforra­ló képeket varázsoltak a kép­ernyőre. Legendájuk egy fiatal házaspár kálváriáját mutatta. Tíz- és százezren vannak hozzájuk hasonlók, akik közös életük kezdetén belefognak a nagy vállalko­zásba, a lakásépítésbe. Fiatal barátaink, mint új­donsült mátkapár, tele hit­tel és bizakodással, no meg egy kis összespórolt kész­pénzzel, beszálltak egy szö­vetkezeti lakás építésébe. Hat évvel ezelőtt kezdődtek a dolgok, amikor 30 ezer fo­rint volt a „beugró”. Alig kezdődött el a h^z' alapozá­sa, amikor újabb 40 ezer fo­rintos számlát kaptak a jö­vendőbeli lakók. A fiataj házaspár együttes keresete nem érte el a havi négyezer forintot, tartalékuk pedig a 10 fillért. Rokoni, baráti köl­csönök, teljes eladósodás, de csak kinyögték valahogy a számukra csillagászati ösz- szeget. Aztán jöttek az újabb felszólítások az újabb befi­zetésekre ... A férjet köz­ben katonának hívták be, s az asszonykának csodával határos módon kellett be­osztania a fizetését, hogy a sokfelé esedékes tartozáso­kat fizesse, s a bölcsődés kisgyereküknek vacsorát is tudjon adni. A ház épülni kezdett. Ahogy emelkedtek az építő- anyagárak, a kivitelezők úgy „spórolták” ki a normális élethez szükséges anyagokat. Elmaradt a csempézés. a parkettázás. A „kész” ház falai penészesek, a tető be­ázik. Kimondani is sok: a 40 négyzetméteres lakás ösz- szesen 400 ezer forintba ke­rült! És hőseink még a „sze­rencsésebbek” közé tartoz­nak, mert közvetlen szom­szédaiknál még pokolibb a helyzet. Mondták, mondták szívük panászát a fiatalok, a ka­merának nem volt más dol­ga, mint „egy az egyben” felvegye a kibontakozó drá­mát. S amíg a riportfilmet néztem, hiányoltam egy má­sik „vallomást”, azokét, akik ilyen embertelen módon té- kozolják mások pénzét, éle­tét. Elképzeltem a mostani riportfilm „tükörképét", ahol g lógósok, a munkát nap­hosszat csak mímelők kerül­nek kameravégre. Aztán persze jó lenne látni — nem csak filmen, a valóságban is — serényen dolgozókat, a mostaninál nagyobb szám­ban. Az lenne az igazi le­genda kezdete! (Andódy) " 19.55: Reklám. 20.00: Gyújtópontban. 20.45: Reklám. 20.50: Javaslat és elfogadás. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR N 19.00: A könyv élete. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Mekedon népi hangszerek. 20.25: Hőstettek ideje. 21.10: Reklám. - 21.15: Hírek. 21.20: Dubrovniki nyári játékok ’82: hangverseny. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Fehér farkasok, 8 órakor: Csalá­di összeesküvés. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és 4 órakor: Honda-lovag. 6 és 8 órakor: A birodalom visszavág. Békéscsa­bai Terv: A Kobra napja. Gyu­lai Erkel: Hogyan csináljunk svájcit? Gyulai Petőfi: 4 órakor: A kapitány kalandjai, 6 és 8 órakor: Úsedestárs. Orosházi Partizán: Nürnberg, 1946. Szarvasi Tánicsics: 6 és 8 óra­kor: Lándzsák hajnalban, 22 óra­kor: A mama százéves.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom