Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-15 / 191. szám
NÉPÚJSÁG 1982.' augusztus 15., vasárnap Polgári védelem Elsősegélynyújtó szövőnők Kézi csomózásé; művészi szépségű szőnyegek formálódnak a szövőszékeken. Az asszonyok előtt aprólékos rajz. szemükkel a mintát és a fonalak mozgását követik. Eltérni nem szabad, eltérni selejtet jelentene. A Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezel békéscsabai üzemének öreg termeiben lányok. asszonyok alakítják a falra, padlóra tehető valósággá a tervezők álmait. A munkájuk nem könnyű, elfárad a kezük-lábuk. minden porcikájuk a műszak végére. Mégis sokan társadalmi munkát, megbízatást is vállalnak. Vetrovszki Mihályné fiatalasszony. szőnyegszövő. Itt a békéscsab ű üzemben ö a polgári védelmi egészségügyi szakasz m 'gbízott vezetője. A békési és mezö- berényi részlegnél külön szakasz dolgozik. Mm iSár- muk patronusa Wágner h.i- haly, a festődéi üzem vezetője. Nagy mozgalmi tapasztalatával Hódi Sándorné vöröskeresztes titkár is sokat segít Petrovszkinénak: — A vüröskeresztes munkaihoz a polgári védelem elsősegélynyújtó része szorosan kapcsolódik — mondja. A szakaszunk kiképzésének ütemezését a városi tanács egészségügyi osztálya határozza meg. A békéscsabai üzemben 21-en vagyunk, közöttünk szövőnők, alkalmazottak. anyagmozgató férfiak. Petrovszkiné sok feladatot vállaló, fáradhatatlan ember. A KISZ-ben újságterjesztéssel foglalkozik, pár éve végezte el a Vöröskereszt önkéntes ápolónői tanfolyamát. Ismereteit a társainak is tovább adja. s hogy ne felejtsen. rendszeresen részt vesz a kórházi gyakorlatokon. Érettségizni szeretne. tanul a szakmunkások szttk középiskolájában is. Tavaly nyáron a Vörös- kereszt centenáriumán rendezett békéscsabai városi polgári védelmi elsősegély- nyújtó versenyen tizenkét résztvevő közül az első lett a szőnyegszövő szakasza. Így jutottak a mezőkovácsházi megyei versenyre, ahol a harmadik helyen végeztek. — A gyakorlatozás. a mozgósítás bizony gondot jelent nálunk, hiszen sok kö■ zöttünk a vidéki — meséli Petrovszkiné. — Augusztus végén is készülünk a továbbképzésre. Ilyenkor elméleti előadást egy régi. polgári védelmi szakember. Gönczi Lajos tart. A gyakorlati. feladatok végrehajtásában a mentősök és az üzemi asszisztensek segítenek. Az üzemben is hasznát vesszük anpak. amit tudunk. Előfordulnak kisebb balesetek, s akkor nem esünk kétségbe. Minden üzemrészben van elsösegél.vnyújtó- hely. a felelőse vigyáz az el- sősegélvnyújló-láda feltöltésére. — A polgári védelmi munka komolyságát sokan csak a békési árvíz idején érezték át — veszi át a szót Bó- diné. — Riadóláncban. éjszakai ügyeletben készültünk a segítségnyújtásra. A Vöröskereszt városi vezetősége gyakran megkéri a szakaszunkat. hogy legyünk ott egy-egv tömegrendezvényen. Igv például meghívták a lányainkat a nemrégiben Pósteleken rendezett kutya- kiállításra is. Előfordulhatott volna, hogy a csaknem 6 ezer látogatóból valaki segítségre szorul. Elmondják még. hogy az üzem vezetőitől munkaidő- kedvezményt kapnak a polgári védelmi feladatok ellátására. A tagtoborzásnál szeretnének fiatalítani, hogy az utánpótlás is jól megoldott legyen. Bede Zsóka Magyar írók perei 0 flz elrekedt aranytrombita „Oly forrón szerettem hazámat. Hogv mivel egyebet érte nem tehettem, Megfúttam ügyében Arany Trombitámat." Helyét, szerepét, irodalmi és politikai jelentőségét Sá- rosi Gyula a fenti sorokban saját maga fogalmazta meg. A szabadságharcig nem tartozik a magyar költészet első vonalába, Arany Trombitája miatt a magyar irodalom- történetből szinte egy teljes évszázadra kiszorul. Az 195t)-es években viszont jelentőségét aránytalanul túlhangsúlyozzák. s azóta megint csönd, hallgatás van körülötte. Ez az írás nem lehet perújrafelvétel. Az életút. a sors. a megpróbáltatások azonban történelmi és költői példaként sok mindent üzennek a mai embereknek is. * * * Történelmi — s igazi irodalmi — szerepe is 1848-ban kezdődik. Kossuth bizalmasa lesz, toborzó verseket ír. s „tizenkét leheletben" az Arany Trombitát, amelyben a szabadságharc történetét mondja el epikus konkrétsággal, költői hevülettel, politikai indulatokkal, elfogultan a forradalom mellett. A mű Debrecenben jelenik meg először, ahova követi a kormányt. s közéleti szerepet is vállal: képviselő lesz Bodrogközben. s 1849 júliusában a pesti váltótörvényszék elnöke. Sárosi Gyula későbbi életútját. sorsát, szenvedéseit politikai rüpiratnak is izgalmas műve határozza meg. Mert a néphez, a nép nyelvén írta. hatása is óriási volt. Ezzel magyarázható, hogy Világos után minden fellelhető példányt elkoboztak, megsemmisítettek. Világos után Sárosi Gyula bújdosni kényszerül. Kalandos vándorlások, szökés, szénásszekérben bujkálás után jutott el 1850 őszén Gyöngyösre. ahol hosszabb időt töltött Pájer Antal költő és Sorsién Júlia volt szabadságharcos tiszt segítségével. Bujdosása közben, 1851. szeptember 22-én Pesten a haditörvényszék harmincöt társával együtt halálra ítéli, mert „a magas dynastia és más magas rangú személyek ellen irányzott, s az 1849. április 14-i felségsértő végzés előmozdítására célzó gúnyiratot költött Arany Trombita cím alatt..." ♦ * * A nyugodtabb gyöngyösi idő vigyázatlanná teszi a Bitó Lajos álnéven író Sárosit. s 1852. november 7-én Schwartzer egri rendőrparancsnok és Burik Zsigmond gyöngyösi polgármester elfogják. s a pesti Üjépületbe viszik. Pár havi vizsgálat után a törvényszék újra kimondja rá az 1851-ben már kimondott halálos ítéletet. Kegyelemből csakhamar életfogytiglani börtönbüntetésre Változtatják, s 1853 májusában vagy júniusában Kö- niggrätzba szállítják. 1855-ben, Zsófia főhercegnő első gyermekének születésekor Sárosi is amnesztiában részesült, hazajöhetett Pest- / re. bár rendőrfelügyelet alá helyezték. Bujdosása és börtöne alatt felesége elhagyta, családja szétesett, a szenvedések az alkoholhoz vezették. s az 1850-es években igen nehéz volt Pesten irodalomból egzisztenciát teremteni. Különösen, ha valakit nem tört meg a börtön. 1859-ben országos körútra indult, hogy új versei felolvasásával segítse elő megélhetését. A solferinói csata napján (június 24.). amikor az olaszok francia segítségMagyar—francia barátsági est Eleken (Tudósítónktól) Augusztus 1—1'5-ig francia pedagógusok, óvónők. köz- művelődési dolgozók tartózkodnak Békés megyében. Nem először érkeztek már hazánkba, s reméljük, hogy nem utoljára. Elekre 5-én. csütörtökön este látogattak el, ahol megismerkedtek a nagyközségi művelődési házban folyó tevékenységgel. Hazai kísérőjükkel. Born Miklóssal• és francia szervezőjükkel. a csoport vezetőjével. Michéle Meriau-ral beszélgettünk jövetelük céljáról. — Ki szervezte és nu célból a kéthetes itt-tartózko- dást? — Az INTERGROUPE Szajna-Maina megyei szervezete szervezésében jöttek el 35-en a magyar folklór megismerése, majd továbbadása céljából — mondja Born Miklós. — A kéthetes tánctanfolyam ideje alatt magyar néptáncokat tanulnak meg. S mivel zömmel nedagógusok. illetve gyermekekkel foglalkozó szakemberek. így elsősorban gyerekeknek adják tovább az itt tanult táncokat. — Gyakran halljuk, hogy a francia átlagember vajmi keveset tud hazánkról. — így igaz — folytatja Born Miklós. — Sőt. kevés ismeretük is gyakran téves információkra épül. s így rögződik a tudatukban. A találkozásaink — hiszen a közelmúltban jött haza a békéscsabai Balassi együttes franciaországi körútjáról — alkalmasak arra, hogy ezeket a tévedéseket cáfolják, s a valós helyzetet ismerjük meg egymásról. Itt-tartózko- dásuk alatt — az előbbiek mellett — megismerhetik hazánkat. találkozhatnak s bégéi jószerint kikergették az osztrákokat Itáliából. Sárosi verset írt Krinolin-vers címen. íme egy szakasz; .Meddig fog még uralkodni A fekete-sárga szín? Ütő nélkül beharangoz Annak majd a Krinolin". Versét felolvasta. feljelentették, s ő azzal védekezett: éppen a franciákat, az új divatot, a krinolint gúnyolta ... De hál ettől függetlenül megindult ellene újra a felségsértési per, s egy aradi bíróság kétévi börtönre ítéli. A nagyváradi főtörvényszék és a bécsi semmítöszék Sárosit felmenti, de hogy ne legyen alkalma hazafias verseket szavazgatni. néhány hónapra Budweisba (Bude- jovice) száműzik havi huszonöt forintos élelmezési költséggel. A költő 1880. márciusától november 19-ig nyomorog a csehországi városban. Igazin sem tétlenkedik. Lefordítja cseh nyelvre a Szózatot (közben át is írja a csehek igényei szerint). Ezért állítólag szigorítást kapott, sőt talán be is csukták egy cseh szobrásszal együtt. Végül csak megbocsátottak neki, s hazatérhetett. Per nélkül azonban azután sem maradt. 1881-ben Trombita című lapját, amelyben — hűséggel a régi Arany Trombitához — verseit kö- zölgette, beszüntették. A július . 7-i számban rövidke közlemény olvasható: „Lapunk 30. száma július 4-től a cs. rendőrség által teljesen lefoglaltatott. s elkobozhatott". Az esetleges későbbi pereket a lassan alkoholistává lazuló költő korai halála akadályozta meg. Súlyos és kegyetlen utóirat: halála után Sarkady István és Rákosi Tóth László felújította Sárosi Gyula összes versei kiadásának tervét. A hadi- törvényszék fülébe jutott, a kiadókat megfenyegette, a kötet kiadásáról le kellett mondani. Az aranytrombita még sokáig, néma maradt . . . (Folytatjuk) Bcnyei József szél get hétnek emberekkel, hiszen programjukat úgy állítottuk össze, hogy összeköthessék a kellemeset a hasznossal. — Kérem, beszéljen a program jakról! — Minden délelőtt intenzív táncoktatás folyik. 'Délután egyéb szórakoztató vagy szabad idős programokban válogathatnak. Esténként a megyénkben levő „nevesebb" néptáncegyüttesekhez látogatunk el. így kerültünk ma este éppen Elekre. — Madame Michéle sem először jár hazánkban. és Eleken is volt már. Mi az a plusz, amit mi adunk, amiért — ágy érezzük — szívesen jönnek hazánkba, s hozzánk? — 1977-ben az INTERGROUPE párizsi szervezete által .szervezett tánctanfolyamon már valóban voltam itt — mondja Madame Michéle. — A Balassi együttessel igen intenzív kulturális kapcsolatot tartunk fenn. látogatásaink kölcsönösek. Igen nagy az érdeklődés nálunk a magyar folklór. így a magyar néptánc iránt is. S a plusz, a többlet? Nagyon jó emlékekkel tértünk haza Magyarországról! Kedvesek, vendégszeretőek az emberek, sokat tesznek azért, hogy jól érezzük itt magunkat. Jó példa erre a mai este is. hiszen az eleki művelődési ház több kiscsoportja jött el azért, hogy találkozzon velünk. A lakásdíszítő kézimunka szakkör gyönyörű munkáiból még rögtönzött kiállítással is kedveskedett nekünk. A Röpülj páva kör német és román csoportja pedig ízelítőt nyújtott sajátos néptáncukból, népdalaikból. S a sramlizenekar hangulatos muzsikájára táncházat rögtönöztek nekünk! A csoport valamennyi tagja nagyon jól érzi magát. Tudjuk. hogy Elek négynyelvű község, több nemzetiség lakja. A művelődési ház Röpülj páva körében őrzik és ápolják folklórjukat, hagyományaikat. Ennek a megismerési lehetősége szintén egyfajta plusz számunkra. Egyszóval. a nagyon kellemes emlékek hoznak vissza minket ide. A kellemes hangulatú találkozást a csoport nevében Madame Michéle meleg szavakkal köszönte meg Szántó István tanácselnöknek s a művelődési ház vezetőinek. Nyisztor György, a művelődési ház állami díjas igazgatója búcsúzott el a francia csoporttól. Reményét fejezte ki. hogy ezzel az estével is közelebb került a két nép egymáshoz, egymás valós megismeréséhez. Őszintén kívánja — mondta —. hogy érezzék nagyon jól magukat hazánkban, megyénkben. Mi is azt kívánjuk! Topa Sándorné Közlekedési emlékek gyűjtése A Közlekedési Múzeum szerte az országban rendszeresen gyűjti a tárgyi és írásos emlékeket. Szabó László muzeológus tájékoztatása szerint a múzeum most arra törekszik, hogy együttműködési megállapodást kössön a közlekedés területén dolgozó szervezetekkel. A gyűjtőmunkában magánszemélyek segítségét is kéri. Szívesen vesz át ellenszolgáltatásért vagy ajándékként régi személyi használatú tárgyakat, mint például vasúti indító- kürtöt, kézi szerszámokat, mérnöki műszereket, múlt századbeli munkakönyveket, iratokat. A gyűjtőmunka célja: megőrizni, rendszerezni, feldolgozni a régi emlékeket, hogy azok közkincsként megmaradjanak. A megyében Bartyik Endrétől. a KPM békéscsabai Közúti Igazgatóság dolgozójától lehet fel? világosítást kérni, de az érdeklődök közvetlenül is fordulhatnak kérdéseikkel, javaslataikkal, ajánlásaikkal a Közlekedési Múzeumhoz. melynek címe: Budapest XIV.. Városligeti körút 11. Karneváli hangulat, ha nem is riói Brazil táncegyüttes Békéscsabán Mielőtt bármibe is belefognék. sietve kijelentem: folytatni kell az idei nyáron megkezdett sort. s továbbra is lehetőséget nyújtani a ha- zánkban vendégszereplő, szórakoztató táncos, énekes, produkciók fogadására. Hogy igény van rá. azt a szabadtéri színpad zsúfolt nézőtere bizonyította, mind a spanyol. mind a brazil tánc- együttes fellépésekor. Ez utóbbi rendezője a békéscsabai ifjúsági és úttörőház volt. A brazil táncegyüttes csütörtök estére igazi karneváli hangulatot ígért „Festival do Brasil" című műsorával. A hangulat nem is maradt el. De a „brazilsággal" kapcsolatban, már a zenekar ösz- szeállítását meglátva, alapos gyanúm támadt. Hangszeres felállásuk ugyanis inkább egy szalonzenekarra hasonlított. mint valódi dél-amerikai együttesre. Néhány számuk jól ismert világsikerek dzsesszes feldolgozásából állt. (A szaxofonos játékát azonban mindenképpen ki kell emelni, nagyszerű volt. Időnként az együttes dobosa is magával tudta ragadni a hallgatóságot.) A táncegyüttes — műsora első részében — tematikus táncokat mutatott be. Többek között a Brazília felfedezésekor Afrikából érkezett feketék szokásait, ritmusait. Aztán — feltehetően — a múlt századi Bahiába kalauzoltak bennünket, egy képzeletbeli piac forgataga-' ba, ahol igyekeztek az akkori hangulatot, életörömöt megragadni. Egy európai könnyen elhiszi, hogy valódi folklórelemekre épített műsorban részelteti az együttes. Legfeljebb apróbb gyanú élhet benne a nem túl magas tánckultúrát képviselő együttessel szemben. Ez a gyanú a műsor előrehaladtával — bennem legalábbis — egyre inkább erősödött, amit később az éppen hazánkban tartózkodó, neves Sao Pau- ló-i történész professzornő,* Maria Lujza Marcilio elképedése, szolid tiltakozása a látottak brazil eredetével szemben, csak megerősített. Látvány volt bőven A műsor második részének elején az együttes a neves brazil író. Jorge Amado könyveiből oly jól ismert bahiai istenek tiszteletével kapcsolatos szokásokat elevenítették meg. Ezt sem több hitelességgel. sajnos, mint az első részben. Hanem, a karneváli hangulat. a műsor záró részében. tagadhatatlanul bravúros volt. Az. együttes kiváló zenei és akrobataképességekkel megáldott apró termetű hölgy tagja igazi show hangulatot tudott teremteni azzal, hogy a közönséget bekapcsolta a színpadi történésekbe. (Természetesen, kellő kárörvendő nevetést csikart ki ezzel a szerencsés helyükön maradóktól.) Mert látvány, remek női formák, csillogó kosztümök bőven voltak, jól. sőt tüzesre sikeredett a beígért karneváli hangulat. Aki tehát nem brazil folklórműsorra, hanem show műsorra váltotta meg a jegyet, az nem csalódott. Mert az életöröm, a dinamika és a látvány nem hiányzott a brazil együttes műsorából. Az viszont, aki valódi brazil kávé ízére vágyott ezen az estén, az hamar észrevehette. cikória is van benne bőven. B. Sajti Eine c A bahiai piac hangulatai idéző lám-jelenei Fotó: Veress Erzsi Fafaragók kiállítása (Tudósítónktól) A közelmúltban, július 29- én nyílt meg Miskolcon, a II. országos amatőr fafaragó kiállítás, amelyen a füzesgyarmati Varga István. nívódíjas fafaragó is részt vett. Több alkotásával II. díjat nyert. és oklevéldíja- zásban részesült. A díjat a miskolci városi művelődési központ ifjúsági házában vette át. Hazánk minden egyes tájának népművészei jelen voltak ezen a kiállításon — mondotta a hazaérkezés után az amatőr művész. A nívódíjas fafaragó legrégebbi alkotásait napjainkig is hűen őrzi. 1973. óta gyűjti a tiszta szobában elismerő okleveleit és a különböző kiállításon kapott díjakat. Együtt van a szép gyűjteményben még a pásztorkodása idejéből, a legegyszerűbb használati tárgyakból összeállított anyag is. Fafaragásai, a tiszta szoba minden „talpalatnyi” helyét elfoglalják, s megtekintésük nagy élményt nyújt a látogatóknak. Bármikor megy az ember, mindig van valami új látnivaló, új alkotás. Borbiró Lajos
