Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-14 / 190. szám

1982. augusztus 14., szombat o Országos tanévnyitó ünnepség. Debrecenben Személyi számok számítógépen A személyi igazolvány 1982. szeptember 1-től már csak a személyi számmal együtt érvényes. A személyi számok ki­osztása lényegében már befejeződött, néhányan azonban még nem kapták meg all számjegyből álló számot, ezért az Ál­lami Népességnyilvántartó Hivatal kéri azokat az állam­polgárokat, akik még nem vették át a személyi számukat, forduljanak a lakóhelyük szerint illetékes tanácshoz, ahol soron kívül megkapják azt. Alig több. mint két hét. s mindenütt elhangzik az új iskolaév kezdetét jelző csengőszó: az alsó- és kö­zépfokú nevelési-oktatási in­tézmények nappali tagoza­tán — a tantestület döntésé­től függően — augusztus 28-án, 29-én, vagy 30-án nyitják meg az 1982—83-as tanévet, és egységesen au­gusztus 30-án, hétfőn kez­dődik meg a tanítás. A pe­dagógusok e napokban ala­kítják ki az új órarendet, nevelőtestületi értekezlete­ken vitatják meg a követ­kező tanév feladatait: több iskolatípusban, illetve év­folyamon új tantervek, kor­szerűsödött nevelési prog­ram alapján folyik majd az oktatás, s szeptemL'i‘ől or­szágosan általánossá válik az ötnapos tanítási hét. A munkarend szerint a téli szünet december 23-tul január 3-ig tart. Az első félév januar 28-án fejeződik be, a félévi osztályzatokat 1983. február 5-én tudják meg a tanulók. A tavaszi szünet április 5—8 között lesz. A középiskolák negye­dikes. valamint az egészség­ügyi szakiskolák III. osztá­lyos tanulói — a végzősök — számára május 13-án. a nemzetiségi gimnáziumok­ban május 12-én, a szak­munkásképzők utolsó éves növendékeinek pedig május 27-én tartják az utolsó taní­tási napot. Az érettségi vizsgák a nemzetiségi gimnáziumok­ban május I3-án, a gimná­ziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán május 16- án kezdődnek. Az esti- és levelező tagozatokon pedig május 30-a az érettségi vizs­ga kezdőnapja. Május 23-tól tartják a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgákat. Az utolsó tanítási nap az alsó fokú nevelési-oktatási intézményekben, a középis­kolák I—III. osztályaiban, a gép- és gyorsíró iskolákban és az egészségügyi szakis­kolák I—II. osztályaiban június 17-e, a szakmunkás- képzőkben pedig június 10-e. Az országos tanévnyitó ünnepséget augusztus 29-én, vasárnap délután, a Debre­ceni Általános Nevelési és Művelődési Központban rendezik. A lakosság .1975. elején összeírt adatai alapján 1979 tavaszán kezdték el a sze­mélyi számok kiadását. A valamennyi magyar állam­polgárt — mintegy 10 és fél millió embert — érintő mun­ka három év alatt fejeződött be. Az ország teljes lakos­ságához képest csekély azok­nak a száma — alig ötezer —, akik még nem vették át személyi számukat. A re­mélhetőleg hamarosan je­lentkezők rövid időn belül kapják meg a számot, amelynek megállapítását, be­jegyzését gyorsított ügyinté­zéssel végzik a helyi taná­csok. A személyi szám alkalma­zása lehetővé teszi az ál­lamigazgatási munka egy­szerűsítését. A gépesítés ré­vén elkerülhető a párhuza­mos személyi nyilvántartás. A lakosság rövidebb idő alatt intézheti el ügyes-ba­jos dolgait, gyorsul a taná­csi dolgozók munkája. S így kevesebbet kell várakozniuk az érdekelteknek a külön­böző okmányok kiadására. Az egységes számítógépes személyi nyilvántartás sok­féle összeírás alól is men­tesíti a lakosságot. A nyil­vántartási rendszer szolgál­tatásaként többek között egyszerűvé, pontossá válik a választói névjegyzékek ösz- szeállítása, vagy könnyen ki­mutatható, kinek ajánlatos egészségügyi szűrővizsgála­ton megjelenni. A jövőben például aligha fordulhat elő, hogy ha valaki elérte a megfelelő korhatárt, ne ke­rüljön rá a bölcsődei, óvo­dai névjegyzékre, kimarad­jon a tankötelesek sorából. A mágnesszalagon tárolt sze­mélyi adatok segítségével egyszerűbbé válik a követ­kező népszámlálás is. A sze­mélyi szám egyébként vég­leges, azt a személyi igazol­vány cseréjekor sem változ­tatják meg. (MTI) Befejeződött az aratás A kalászos gabona beta­karítása — néhány gazda­ság kivételével — az ország egész területén befejeződött. Az idei aratás — amint a MÉM-ben elmondták — a rendkívül csapadékos időjá­rás miatt — az átlagosnál nagyobb megterhelést jelen­tett mirtd az embereknek, mind a gépeknek, annak el­lenére, hogy a munka elő­készítése alapos és körülte­kintő, a műszaki felkészült­ség a hiányos alkatrészellá­tás ellenére megfelelő volt. A betakarítási munkákat a magas fokú szervezettség és együttműködés, jellemezte. A felelősségteljes, nagy erőfeszítést igénylő eredmé­nyes munkáért a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium köszönetét és el­ismerését fejezi ki mind­azoknak, akik a betakarítá­si munkát szervezték, irá­nyították, elvégezték és akik a szükséges eszközöket, anyagokat, feltételeket elő­teremtették. Nagygyűlések, népünnepélyek, (Folytatás az 1. oldalról) den. Kunszentmártonban tartanak munkás-paraszt ta­lálkozót, amelynek résztve­vői közösen szegik meg az újlisztből sütött kenyeret. A nagyüzemekben dolgozó munkások és a termelőszö­vetkezeti gazdák találkozójá­nak színhelye lesz Székesfe­hérvár is. Az alkotmánynapi ünnepség keretében avatják határőrvárossá Barcsot és Kőszeget, illetve határőrköz­séggé a Győr-Sopron megyei Jánossomorját. Színes, változatos az ün­nep kulturális és szórakoz­tató programja is. Tatabá­nyán, ahol az idén az alkot­mány napján egyben a te­lepülés" várossá nyilvánítá­sának 35. évfordulóját is ünnepük, augusztus 19-én nyitják meg a szeptember 5-ig tartó tatabányai napok rendezvénysorozatát. Komló lakói a márévári napok ke­retében a bányászvároshoz közeli, festői szépségű ma­munkás-paraszt találkozók , új létesítmények Gázmorzsák — Hallod? Már ezt is elsajnálták tőlünk. Van végre egy nagy esemény nálunk, s addig ügyeskedtek, míg nem Szeghalmot, hanem Füzesgyarmatot mondja be a rádió. — Pedig akárhogy kapaszkodnak, ez a gázkitörés leg­alább annyira a mienk, mint a gyarmatiaké. — Ez az. Ha tetszik nekik, ha nem, ezt úgy kell mon­dani, hogy Szeghalom térségében. — He, he. Ha jól meggondolom, Füzesgyarmat is Szeg­halom térségében van. — Te csak ne viccelődj. Tudod te,.milyen jó reklám egy ilyen kiadós gázkitörés? Es ráadásul még Zsanát is lepipáltuk. — Te meg ennek örülsz? * * * Egy túl kiváncsi, városi fiatalasszonynak sikerült a gázkitörés közelébe férkőznie. A pesti aszfaltról jött. Ele­inte a nagy munka, s az asszonyka kis növése miatt észre sem vették az ott dolgozók. Aztán, mert meleg is volt meg mérges is, bíborvörös arca hamar feltűnést keltett. Meg is szólította az egyik mentőbrigád halálo­san fáradt vezetője. Az asszonyka mély lélegzetet vett, s a gázkitöréshez hasonló erővel már fújta is. — Meg vannak maguk veszve, hogy ezt a drága, ér­tékes gázt csak úgy a világba égetik? Nincsenek ma­guk tisztában azzal, hogy mennyi energiát, pénzt po­csékolnak el ezzel? Hallatlan. Fel vagyok háborodva. S egyáltalán nem értem, mi a fenéért nem csavarták még le ezt a nyavalyás lángot. Cak futkároznak itt, mint __ I tt rövid levegővétel következett, ami alatt a megrö­könyödött ember menekülésre fogta a dolgot. Jobbnak látta, ha a láng biztonságosabb védelme alá helyezi magát. * * * Tegnap távirat érkezett a szeghalmi tanács elnöké­hez. A táviratot Mádról adta fel egy lelkes patrióta. A szöveg így szólt: „Próbáljátok meg felülről, 4-5 mázsás, durva kavicsokkal töltött zsákokkal eloltani. Stop.” Összegyűjtötte: B. S. E. gyaregregyi völgyben tart­ják meg az új kenyér ünne­pét. Miskolcon a város fú­vós zenekarai zenés ébresz­tőt adnak augusztus 20-án, majd egész napos műsoros program kezdődik a csanya- ki Majális parkban. Nép- táncegyüttesek, irodalmi színpadok bemutatói, sport- versenyek követik egymást, s a rendezők mintegy húsz­ezer látogatóra számítanak. A Hajdú-Bihar megyei ün­nepi rendezvények sorából bizonyára igen sok érdeklő­dőt vonz majd a hagyomá­nyos háromnapos hortobágyi hídi vásár, de bizonyára szép számmal lesz nézője Debrecenben a nagyerdei szabadtéri színpadon bemu­tatkozó népi együtteseknek és a pallagi nemzetközi lo­vasversenynek is. Zenés-tán­cos rendezvény színhelye lesz a Nógrád megyei Hollókő, ahol Palóc szőttes címmel kulturális napok kezdődnek, s szintén a megye nagy ér­deklődésre számot tartó programjai közé sorolható a balassagyarmati 11. palóc autóstalálkozó. Békés megye ünnepi prog­ramjából kiemelkedik az or­szágos jelentőségű képzőmű­vészeti kiállítások sora. Bé­késcsabán, a Kner Nyom­dában augusztus 19-én nyit­ják meg az alkalmazott gra­fikai művésztelep tárlatát. 20-án a Munkácsy Mihály Múzeumban pedig a 3. or­szágos alkalmazott grafikai biennálét. Szarvason 19-én a művelődési központ 'galériá­jában nyílik a Paraszti élet — ma című 7. országos fény­képtárlat, Gyulán a Dürer teremben 20-án a nagybá­nyai művésztelepen született legszebb alkotásokból nyit­nak gazdag anyagot felvo­nultató kiállítást. A városok, a kisebb tele­pülések és az egész ország lakosságát gazdagító új lé­tesítmények egész sorát avatják fel az alkotmány- napi ünnepségek keretében. Augusztus 18-án adják át a miskolci gyermekrehabilitá­ciós központot, amely több mint 50 millió forintos költ­séggel, széles körű társadal­mi összefogással készült el. Felépítéséhez üzemek, válla­latok, intézmények dolgozói, kollektívái járultak hozzá önkéntes munkájukkal, se­gítségükkel. Kapuváron au­gusztus 19-én avatják az új orvosi rendelőintézetet és a hozzá tartozó gyógyszertárat. Kecskeméten már néhány nappal az ünnep előtt, au­gusztus 17-én átadják a for­galomnak a városból Kis­kunhalas felé kivezető 2000 méter hosszú felüljárót, amely később az M5-ös au­tópálya része lesz. A Sza- bolcs-Szatmár megyei Tu- nyogmatolcsnál a Szamoson átvezető új hidat avatnak, amely az ártéri hídrendszer- rel együtt csaknem 370 mé­ter hosszú és több mint 12 méter széles. Az új hídhoz közúti nyomvonalat és cso­mópontot, valamint 5 kilo­méternyi új útszakaszt is építettek. Pécsett az ország egyik legkorszerűbb közúti pályaudvarát, az új távol­sági autóbuszállomást adják át augusztus 16-án. Gyár­avatás lesz Abaújszántón. ahol elkészült a Fővárosi Kézműipari Vállalat új üzemcsarnoka. Szolnokon a tanulók megkezdhetik a be­költözést a 605-ös számú szakmunkásképző intézet új kollégiumába, Kisújszálláson pedig 200 személyes közép­iskolai diákotthon készül el az ünnepre. A fentieken kí­vül még sok városban és községben avatnak új, illet­ve korszerűsített iskolákat, óvodákat, művelődési háza­kat, könyvtárakat, más kul­turális, egészségügyi és ke­reskedelmi létesítményeket. Kedveményes vasúti jegy Utazási kedvezményt nyújt a vasút azoknak, akik ellátogat­nak az augusztus 19—29-ig meg­rendezendő IX. miskolci ipari kiállításra és vásárra. A 33 százalékos kedvezményt az odautazok augusztus 18-án 0 órától, 29-én 12 óráig, a vissza­utazok augusztus 19-én 12 órá­tól, 30-án 24 óráig vehetik igénybe. » A kedvezmény csak menettérti útra érvényes, s az utazás nem szakítható meg. A látogatóknak a kedvezményes menettérti je­gyet a vásár bejáratánál le kell bélyegeztetniük. A 10 éven aluli gyermekek, valamint azok, aki­ket egyébként is csökkentett áru jegy illet, nem jogosultak to­vábbi kedvezményre. Én elmentem a vásárba. Országos vásárok augusztus 14-én, szombaton: Országos állat- és kirakodó- vásárok: Békés, Kiskunmajsa, Mohács, Szentlőrinc, Zalalövő. Országos autóvásár: Szentlö- rinc. Augusztus 15-én, vasárnap: Országos állat- és kirakodó­vásárok: Dunaföldvár, Kiskun­félegyháza, Mázaszászvár, Mo- nor, Nagykáta, Tiszakécske. Autóvásárok: Ajka, Debrecen, Dunaújváros, Kaposvár. Kiste- renye. Mázaszászvár. Miskolc, Mohács, Monor, Nagykanizsa. Nyíregyháza, Orosháza, Sopron. Szeged, Szolnok, Tatabánya. A jó munkás n ilyen ember Tóth Máté János? — kérdezem a köröttem álló öntőbrigád tagjait. Egymásra néz­nek, aztán egyszerre ketten is válaszolnak: „Jó munkás”. Ügy mondják „jó munkás”, hogy ebben a két szóban benne van minden, amit Tóth Máté Jánosról tartanak. Jó munkás, tehát jó ember, becsületes, tisztességes em­ber. Nem is tesznek hozzá többet. Minek? Aki akarja, ebből a két szóból is tudhatja az emberről a vélemé­nyüket. Azt hiszem, igazuk van. Mégis eltöprengek kissé ezen a minősítésen. Mert minősítés ez a két szó. T. Máté Já­nosról. Minősítés a javából, még akkor is, ha soha nem kerül bele a káderjellemzésébe. Bár jó volna, ha be­kerülne, mert nincs magasabb értékű dicséret egy dol­gozó minősítésére, mint az: „Jó munkás ember”. A „jó munkás"’ minősítésnek akkor is értéke volt, ami­kor még Horthyék Magyarországán százezrek kínálták munkaerejüket az emberpiacon. És ma is érték, még azokban a kapitalista országokban is, ahol a munkaadók válogathatnak a munkanélküliek milliói között. Eszembe jutottak Kádár János szavai, amelyeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén mondott. ..Most arra van szükség, hogy mindenki jól dolgozzon, hogy mindenki jobban dolgozzon: az ország irányítását, a vállalatok vezetését végző emberek is, meg a gépeken, az íróasztalok mellett és a munkapadok mellett dolgozó emberek is.” Talán sohasem volt még olyan nagy szükség e hazá­ban a jó munkára, mint most, amikor a munkánk mi­nőségétől függ, hogyan alakul az ország gazdasági, ke­reskedelmi mérlege; s tudjuk-e tartani elért életszínvo­nalunkat. Némely vállalatnál, gazdaságban még sincs elég becsülete, nincs kellő értéke a jó munkásnak. Mon­dani ugyan mindenki mondhatja, hogy a jó munkáso­kat meg kell becsülni, mégis gyakran előfordul, hogy éppen a kellő megbecsülés hiányában kérik ki a mun­kakönyvüket — tíz—tizenöt éves munkaviszony után — kiváló munkások. Távozásukat azzal indokolják, hogy többet fizetnek egy újonnan felvett, kétes képességű szakinak, mint nekik, akik már sokszorosan bebizonyí­tották megbízhatóságukat. Az is előfordul, hogy a jutal­mazásnál nagyobbra értékelik azt. aki „megjavult”, mint azt, aki soha nem „romlott el", aki mindig jól dol­gozott, csendben, szerényen végezte a munkáját. Pedig mindenütt magasabbra kellene emelni a jó munkás ér­tékét. És ahol elhomályosodott, vagy elveszett, csökkent a jó munkás becsülete, ott sürgős teendők vannak. A kollégák, a szaktársak mindenütt tudják, ki- a jó munkás. El is ismerik, fel is néznek'rá. Tisztelettel és becsülettel emlegetik a nevét. De sajnos a munkaügyi osztályokon és személyzeti osztályokon nem mindenütt ismerik eléggé. A minősítésekben sokszor nagyobb hang­súlyt kap a „jó modor", a „hajlékonyság”, a formális „képzettség", mint a jól végzett munka. Pedig a jó mun­kást nem nehéz felismerni. Mindennél fényesebben vi­lágítja meg az ember értékét a teljesítménye. Lehet va­laki vezető vagy beosztott; ülhet íróasztal mellett, állhat a munkapadnál; irányíthat gépet, forgathat kézi szerszá­mokat; kutathat^ tervezhet, taníthat, gyógyíthat; szol­gálhat az utcán, árulhat a pultnál — a munkája elárul­ja, milyen ember. A jó munkás nem tud, nem hajlandó rosszul dolgozni! Mondom a kisiparos autószerelőnek: csinálja meg gyor­san a szervizt, mert sietek. „Akkor vigye, uram, másho­vá a kocsiját, mert én gyorsan, kapkodva nem tudok dolgozni, csak jól!” Húsz éve járok hozzá — valóban, mindig jól dolgozott. Sohasem siet, de amit megcsinál, az meg van csinálva. Mostmár a munkaversenynek sem az a célja, hogy sies­sünk, kapkodjunk, hanem az. hogy okosabban, takaréko­sabban, gazdaságosabban, tehát jobban dolgozzunk. Nép- gazdasági terveink sem a mennyiséget szorgalmazzák, hanem a gazdaságosságot, az eladhatóságot, a hazai és nemzetközi piaci értéket — tehát a jobb munkát. Ehhez pedig jó munkások kellenek! Kellenek a vezetői, irányítói, szervezői, tervezői mun­kakörökbe is, meg a végrehajtói, gyakorlati megvalósí­tást kívánó munkakörökbe is. Egyesek azt mondják: a jó munka drága, a jó mun­kást meg kell fizetni. Valóban, a jó munka értéke na­gyobb, a jó munkás többet érdemel. De nem a jó munka a drága, hanem a rossz. Mert a rossz munka terméke vagy eladhatatlan, vagy újra kell vele dolgozni, a hibát ki kell javítani, és így dupla időbe, dupla munkába, dupla pénzbe kerül. D rossz munkást diába fizetik jobban, az akkor is rósz munkát csinál. A jó munkás viszont — ha pénzt kér is — nemcsak a pénzért dolgozik, nála számít a becsület: ha a nevét adja a munkához, akkor az olyan lesz, amiért vállalja a felelősséget. És ez min­dennél több! Ha a jó munkának az országban mindenütt nagyobb lesz a becsülete, az a mi, szocializmus építő hazánk becsületét is növelni fogja a világban. Gerencséri Jenő Veszprémtől néhány kilométerre a Csatár-hegyen hattagú gombacsaládot talált Czafit Ferenc, a Videoton veszprémi gyáregységének dolgozója. A gombákról az első pillanatban azt hitte, hogy mészkövek. Csak. amikor közelebb lépett, vette észre, hogy óriási pöfeteg gombákra lelt. A gomba­család legnagyobb tagjának átmérője 1 centiméter híján «egy teljes méter, a súlya 4 kilogramm. A hattagú gomba­család összsúlya 6 kiló és 35 dekagramm (MTI-fotó: Péterfay Endre felvétele — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom