Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-13 / 189. szám
o1982. augusztus 13., péntek A betegek leletei fontos adatokkal támasztják alá a gyógyítómunkát. A laboratóriumok iránti igények növekedése nálunk is mindinkább sürgetővé tette a kornak megfelelő színvonal térhódítását, a munka gépesítését. A Híradástechnikai Szövetkezet foglalkozik a kór-, házi laboratóriumok automatizált rendszerének fejlesztésével. A szövetkezet mikroszámítógépei automatikus adatfelvételt, mérést, tárolást és leletkészítést „tudnak”; jelentősen megkönnyítik és gyorsítják a kórházak személyzetének munkáját, és fokozzák a vizsgálatok megbízhatóságát (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) Hat hónap mérlege a dévaványai ÚFÉSZ-nál Múlt évi eredményei alapján a belkereskedelmi miniszter, a KPVDSZ és a SZÖVOSZ elnöksége Kiváló Szövetkezet címmel tüntette ki a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ-t-. E magas elismerés átvételekor Havancsák Ferenc, a szövetkezet elnöke azt mondotta, hogy 1982-ben is bizonyítani akarnak. A napokban, amikor Dévaványán jártunk, arra voltunk kíváncsiak, hogy az idei első félévben mennyire tudott helytállni e kitüntetett szövetkezet kollektívája. Vagyis, sikerült-e bizonyítaniuk. Erre kerestük a választ azon az igazgatósági ülésen, melyet a napokban tartottak, és ahol az 1982. első félévének áruforgalmazási és gazdálkodási' eredményeit tették mérlegre. Idei üzletpolitikai tervükben az ÁFÉSZ dolgozói és vezetői úgy fogalmaztak, hogy 1982-ben szövetkezeti szinten 2,1 százalékos árbevétel-növekedést érnek el. Ezen belül a kiskereskedelemnek 1,3, a vendéglátó- iparnak 6,8, a felvásárlási ágazatnak 6,7 százalékos árbevétel-növekedést határoztak meg. Ugyanakkor kimondották az üzletpolitikai tervben azt is, hogy az ÁFÉSZ idei nyeresége érje el a múlt évit. Alapvetően az előbbiekben említett és egész évre szóló üzletpolitikai célkitűzésekhez képest tette mérlegre a testület az idei első félév sokirányú tevékenységét. Somogyi Károlyné közgazdasági főosztályvezetőnek ez esetben sem volt nehéz dolga. Ugyanis nem volt arra szükség, hogy a dolgozók, vagy a vezetés elmarasztalása miatt védje a „mundér” becsületét. Ellenkezőleg. A Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ kollektívája ugyanis az áru- forgalmazásban és a gazdálkodásban egyaránt képes volt tartani a célként meghatározott szintet. Hogy csak a jellemzőbb, tényeket említsük ennek bizonyítására. A bázishoz képest ez év első felében az ÁFÉSZ kiskereskedelmi árbevétele 3,8, a vendéglátóiparé 15, a felvásárlási ágazaté 3,3 százalékkal nőtt. Ez azt eredményezte, hogy az éves szinten előirányzott 2,1 százalékkal szemben 1982 első hat hónapjában 5,3 százalékos árbevétel-növekedést ért el a szövetkezet, ami csaknem 134 millió forintos teljesítésnek felel meg. Valamennyi ágazat közül 111,1 százalékos teljesítésével az élelmiszer-fogalmazás emelkedik ki. A vendéglátóipari tevékenység pedig meghaladja a szövetkezeti megyei átlagot. Ez utóbbi ágazaton belül különösen az ételforgalom mondható kiemelkedőnek. Következik ez abból, hogy amíg a bázisidőszakban előfizetéses formában 60 ezer adag ételt szolgáltak fel, ez év első hat hónapjában 78 ezer adag ételt értékesítettek ebben a rendszerben. Különösen figyelmet érdemel a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ idei első félévi ösz- szes áruforgalmának alakulása, amely megközelíti a megyei szövetkezeti átlagot. Ezzel párhuzamosan kell szólni a nyereség félév alatti 2,6 százalékos növekedéséről. Hogy ez mennyire kiemelkedő eredmény, az csak akkor érzékelhető, ha tudjuk, hogy ez év első hat hónapjában az ÁFÉSZ-ek nyeresége megyei szinten 11,7, országosan pedig 12,6 százalékkal csökkent. A 2,6 százalékos nyereségnövekedésre tehát joggal lehetnek büszkék a dévaványai szövetkezet dolgozói. Következésképp — és ezt már Gye- raj János, a MÉSZÖV titkárhelyettese mondotta — e nyereség elérésével a szövetkezet jobb eredményt ért el, mint a megyei szövetkezeti átlag. Ehhez az eredményhez jelentősen hozzájárult az is, hogy a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ hatékonysági mutatója az idei első félévben 12,56^ százalékos teljesítésben realizálódott. Ez a százalékos érték is csak akkor mond sokat, ha tudjuk, hogy az ÁFÉSZ- ek megyei szinten csak 8,82 százalékos hatékonyságnövekedésről adhattak számot az idei első félévben, fgy érthető, hogy az érdekeltségi alapként elkönyvelhető nyereség is kedvezően — 102,60 százalékban — realizálódott. Ugyanis megyei szövetkezeti szinten csak 88,3 százalékos érdekeltségi nyereségről lehet beszélni. Csak a legjellemzőbbeket említettük itt mindabból, amit a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági ülésén hallottunk. Az elmondottak azonban úgy véljük, egyértelműen tanúsítják, hogy a szövetkezet dolgozói, vezetői a korábbinál is nehezebb körülmények között, és már az év első hat hónapjában képesek voltak bizonyítani. Miért is kételkednénk abban, hogy a sikeres első félév után az idei esztendő lezárása is eredményes lesz. Végtére is adva van ehhez az a szorgalmas kollektíva, amely képes volt nemcsak 1981-ben, hanem már korábban is- bizonyítani képességét és jó felkészültségét. Balkus Imre Diákév — a KISZ programja Az augusztus 30-án kezdődő iskolai évben is gazdag, a tizenéves fiatalok életkori sajátosságait figyelembe vevő, ugyanakkor a politikát sem nélkülöző KISZ- programok várják a diákokat. A napokban formálódnak a KISZ Központi Bizottsága mellett működő középiskolai és szakmunkástanuló tanácsnál az 1982—83- as diákév központi rendezvényeivel, találkozóival kapcsolatos végleges tervek. A tanév első nagy politikai rendezvénye októberben a budapesti II. országos szakmunkástanuló-napok eseménysorozata lesz. A budapesti szakmunkásképző iskolák mellett az ország minden megyéjéből érkeznek majd fiatalok, hogy a különféle változatos rendezvényeken véleményt cseréljenek politikai, mozgalmi, kulturális tevékenységük tapasztalatairól. Az eseményhez kapcsolódóan tanácskozást is rendeznek A szakmunkástanulók érdekvédelme címmel. A tizenéves diákifjúság mozgalmi munkájának továbbfejlesztéséről, az ezzel kapcsolatos feladatokról tartanak országos értekezletet októberben a középfokú tanintézeti pedagógus KISZ-titkárok- részére. Januárban és februárban rendezik meg a diákpolitikusok országos vetélkedőjét,' amelynek országos döntőjére áprilisban kerül sor Siklóson, a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Az ország 19 megyéjéből és a Budapestről érkező, három—három tanulóból álló csapatok mérik össze tudásukat, adnak szá- -mot a napi politikában való jártasságukról. Emellett az idén is megrendezik a „Ki tud többet a Szovjetunióról ?” vetélkedősorozatot, rpelynek iskolai selejtezőit novemberben, decemberben tartják. Decemberre hívják össze a kollégiumi diáktanácstitkárok országos tanácskozását, amelynek napirendjén a fiatalokat ízig-vérig érintő, mindannyiukat érdeklő kérdés, a diákönkormányzat szerepel. Új kezdeményezés az országos „Diákfórum 1983”, amelyet jövő év februárjában rendeznek meg, s az idén áprilisban megtartott VII. országos diákparlamenten elfogadott feladatok eddigi végrehajtását elemzik, értékelik. „Tankönyveink terítéken” címmel is országos diákkonferenciára hívják össze az érdekelteket, s ezen a tanácskozáson összegzik majd a tankönyvek érthetőségével, használhatóságával kapcsolatos felmérés eredményeit. Az új tanévben is meghirdetik az imfnár hagyományos, tanulmányi munkához kötődő versenyeket, így az országos középiskolai tanulmányi, az országos szakmai tanulmányi, a szakma kiváló tanulója, a szakmunkás- tanulók országos tantárgyi tanulmányi versenyét és a középiskolások országos számítástechnikai versenyét. Meghirdetik a középiskolákban az Irinyi János kémiai, az Arany Dániel matematikai, az édes anyanyelvűnk nyelvhasználati, a Kazinczy Ferenc szépkiejtési versenyt, valamint a szakközépiskolások országos orosz nyelvi vetélkedőjét. A kulturális rendezvényeknek ugyancsak hagyományos programja az országos diáknapok. A jövő év februárjában, márciusában tartják az iskolai és a megyei diáknapokat, fórumot teremtve a középiskolás amatőr művészeti mozgalmaknak. Hét fesztiválvárosban — Sopronban, Keszthelyen, Pécsett, Székesfehérvárott, Egerben, Sárospatakon és Gyulán — áprilisban és májusban mutatkoznak be a diáknapok legsikeresebb együttesei, szereplői. A sportrendezvények sorából kiemelkedik a jövő év januárjában Baranyában megrendezendő „Show-hajtás a jégen” című program, szervezői a téli sportok kedvelőit invitálják játékos jeges versenyekre. Mélyhűtött húsételek hazai szójából Hazai szójával kevert, mélyhűtött húsételek gyártását kezdték el — az országban elsőként — a Me- csek-vidéki Vendéglátó Vállalat pécsi gasztrofolüzemé- ben. A három dél-dunántúli megye munkahelyi étkeztetésében közreműködő vállalat üzemi éttermeiben máris nagy sikert aratott .a három szójás újdonság: a kellemesen fűszeres vagdalt, a krokett és a szójás liszttel pa- nírozott rántott szelet, amelyekből mintegy ezer kilogrammot használnak fel hetente a, Baranya, a Somogy és a Tolna megyei konyhák. Ez a mennyiség a diákétkeztetés szeptemberi kezdetével várhatóan megkétszereződik. Orvosmeteorológiai előrejelzés A hét_végén_és_ a következő hét elején meleg ”idő várható. A napsütés azonban nem lesz zavartalan: a megnövekvő felhőzetből elszórtan futó záporok, zivatarok is kialakulhatnak. A hőmérséklet legmagasabb értékei 26 és 31, a legalacsonyabbak pedig 13 és 18 fok között várhatóak. Lényeges időváltozásra a jövő hét közepén számíthatunk : ekkor felhősebb, csapadékosabb lesz az idő, és a nappali felmelegedés mérséklődik. Míg a levegő hőmérséklete nagy ingadozásokat mutat, addig az emberi test hőmérséklete — egészséges állapotban — igen kis mértékben változik csak. A test hőmérséklete dinamikus egyensúlyi állapot, amit ha külső vagy belső tényező megváltoztat, a szervezetben levő szabályozó mechanizmus igyekszik visszaállítani. A legtöbb felesleges hőt a szervezet a bőrön keresztül adja le. Száraz levegőben a bőr elpá-. rologtató hatása elegendő ahhoz, hogy testünk hőmérséklete helyreálljon. Magas nedvességtartalmú levegő hatására előfordul, hogy a nedves, meleg időben még azok is verejtékeznek, akik egyébként nem szoktak izzadni. Ez semmiképp nem valamilyen betegség előjele, csak a szervezet normális hő- szabályozása. Az előrejelzés szerint az elkövetkező héten fronthatás nem várható. űz emberi jogok nyomában Oz életbiztonság elsőbbsége Építési tanácsok Az Építésügyi Tájékoztatási Központ gondozásában szeptemberben két új kötettel gazdagodik a magánépíttetők körében népszerűvé vált Építési lxl nevet viselő sorozat. A vakolások és homlokzatképzések című kiadvány egyebek közt a haabarcskészítés módját, a külső és belső vakolatok fajtáit, a belső falak építésének módjait, szaknyelven szólva a rabicmun- kákat, valamint a betonból, téglából, kőből, műkőből készülő falfelületek munkaműveleteit ismerteti. Az épületgépészeti munkák kötetben a vízellátás, a csatornázás, a gázberendezések, a villanyszerelési munkák és a családi házak fűtése című fejezetek nélkülözhetetlen tudnivalókat, Ismereteket nyújtanak az önerőből történő építkezésekhez. Közérthető módon mutatják be az épületgépészet egyes fázisait, a rendelkezésre álló, a kereskedelemben beszerezhető anyagokat, szerelvényeket, és ismertetik az üzemeltetésre vonatkozó rendelkezéseket, előírásokat. A szeptemberben megjelenő ismertetőket Budapesten, az Építésügyi, Tájékoztatási Központ terjesztési osztályán, a VII. kerület, Rumbach Sebestyén utca 15/A szám alatt, vidéken pedig az ÉTK információs irodáiban vásárolhatják majd meg az érdeklődők. Az európai szocialista országokban az ötvenes évek vége óta nem, illetve alig volt politikai bűncselekményért halálos ítélet, noha elvileg létezik a lehetősége. A lakosság nagyobb része ugyanakkor helyesli, sőt követeli, hogy egyes különösen kegyetlen, vagy visszaeső gyilkosoknak ne adjanak módot arra, hogy akár büntetésüket letöltve, akár szökés után az emberek életét még • egyszer veszélyeztethessék, ezért velük szemben — az elrettentés céljából is — az állam mutasson elszántságot. A szocialista országokban a közbiztonság, az élet- biztonság elismerten — a statisztikák abszolút számát és növekedési számait is tekintve — jobb, mint Nyu- gat-Európában vagy Amerikában, s ebben a halálbüntetés korlátozott fenntartásának, elrettentő és kiiktató szerepének része van. Az élet- és a közbiztonság végül is olyan adalék, amely ma nem a Nyugat javára billenti a mérleg nyelvét. Másfelől logikusan tette az ENSZ emberi jogok albizottsága, hogy az országokat a halál- büntetés eltörlésére szólította fel a politikai bűncselekmények (vagy gazdasági és más cselekmények) tekintetében. Ilyen természetű kompromisszumos megállapodás — úgy véli — biztosítékot adhatna azon aggodalom ellen, hogy a halálbüntetés korlátozott, gyilkosokkal szembeni fenntartásával az állami szervek politikai leszámolás céljából visszaélhetnek. Nem jelenti az emberi jogok legjobb szolgálatát egyes lobbyk látszólag liberális álláspontja. Ezt példázzák a halálbüntetés teljes eltörlésének, valamint a szabad fegyvervásárlás híveinek nézetei. De felvethető: nem okoznak-e több kárt, mint hasznot egyes kivándorlási lobbyk is, az emberi jogok ■értelmezésének félresiklatá- sával. Az utazáshoz és kivándorláshoz való jogok valóban fontosak, és különös jelentőségre is tehetnek szert akkor, amikor valahol átmenetileg drámai a helyzet, •vagy pedig tartósan és különösen tűrhetetlen állapot alakul ki. Általában és az emberi jogok valóságos logikájában azonban előbb állnak a meglevő otthonhoz és hazához fűződő jogok, a jogok egyenlő élvezete ott, ahol már élünk. A kivándorlási lobbyk viszont tömegesen és állandóan bátorítják az országok elhagyását. Hivatkoznak az emberi jogokra, de valójában különböző partikuláris érdekeket képviselnek. Az amerikai szenátus például az emberi jogok mércéiének sokszor kizárólag azt tartja, hogyan engedéazon belül is egy-egy réteg kivándorlását — a másik államban. Ennek a nézetnek az emberi jogok nemzetközi felfogására gyakorolt káros hatása nemcsak abban áll, hogy felborul egy logikai sorrend, hiszen a szabad kivándorlás révén megváltozhatnak egész országok néprajzi, hivatásbeli vagy vallási térképei, méghozzá a kultúrák történelmi fejlődése, az asszimilációs gazdagodás szempontjából mindenképpen hátrányosan. Emellett fennáll az a veszély is, hogy általában véve a kisebbségekkel szemben a könnyebb „megoldás” vonalára terelődnek az államok; azaz bizonyos hazai konfliktusok megoldása érdekében egész embercsoportoktól igyekeznek megszabadulni. A kivándorlási lobbyk tehát egyes jogok és konfliktusok behatóbb hazai megoldását akadályozzák. A felsorolt prioritások, sorrendek, arányok természetesen nem arra utalnak, mintha az egyes politikai jogok nem lennének nagy fontosságúak. Ellenkezőleg: az ember a fejlődés magasabb szintjére akkor tud lépni, ha nemcsak. él és eszik, hanem közéleti véleménye, részvétele is van. De a jogok megvalósítása a nagyon különböző országokból álló világban fokozatosságot kíván, bilyezik a kivándorlást — . zonyos arányok és lehetőségek figyelembevételét, szilárd alapot jelentő „infrastruktúra” megalkotását. Ezért elsődleges az élethez való jog, a közbiztonsághoz és életbiztonsághoz fűződő jog. Ezért előbbrevaló az egyenjogúság, továbbá az otthonhoz és a tartózkodási hely megválasztásához való jog mindenekelőtt a saját hazánkban, s ezért következnek csak ezután az utazáshoz és kivándorláshoz való jogok. (Ez utóbbiak közül is előbbrevalónak tűnik az utazáshoz való jog, mert kevesebb az elvándorlás iránti vágy is akkor, ha mód van világlátásra, utazásra, átmeneti tartózkodásokra.) A megfelelő személyi polgárjogok a politikai jogok fejlesztéséhez is „infrastruktúrát” nyújthatnak, mint ahogy az egyezségokmány szerint a politikai jogokon belül is vannak már bizonyos kialakult, kompromisz- szumos elsőbbségek. A saját meggyőződés fenntartásához való megkülönböztetés-mentes jog — hiszen ezt nem lehet korlátozni — például okkal erősebb az okmányban, mint a vélemény nyilvános hirdetéséhez való jog. Az információk kereséséhez, megismeréséhez és továbbadásához való jog is ilyen kompromisszumos prioritást élvez, szemben a sajtószabadság jogával általában. Bizonyos jogok közösen elfogadható megfogalmazása ma még nagyon nehéz, de egyáltalában nem kizárt, s korántsem akadálya, inkább segítője lehet, hogy a többiben is megegyezés szülessék. Kulcsár Péter (Vége)
