Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-10 / 186. szám
NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 10., kedd Pillanatképek a BARTÖV-röl Biztos helyen a kenyérnekvaló Már üzemel az új párásítóberendezés Megyénk legnagyobb baromfikeltető' állomásán. a magyarbánhegyesi BARTÖV- nél egész évben munkacsúcs van. A beérkezett tenyészto- jásokat először osztályozzák, majd lámpákkal ellenőrzik, hogy alkalmasak-e keltetésre? Ha igen, akkor néhány napi hűtőtárolás után a modern Petersime keltetőgépekbe rakják a tojásokat. A- keltető után a bújtató következik: 21 nap telik el. és csibe lesz a tojásból. Mégpedig: Hybro fajtájú naposbaromfi, amelyet néhány hét alatt broylerré, azaz fogyasztható pecsenyecsirkévé nevelnek a szövetkezetek, állami gazdaságok — vagy azok, akik- háztájiban foglalkoznak vele. Visszatérve a gépekre: a BARTÖV az idén tovább javította felszereltségét. Üjabb belga keltetőket állítottak üzembe, ezzel elérték, hogy évente 18 millió csibe hagyhassa el a keltetőüzemet. Beszereztek néhányat a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát és az angol Wood’s cég által kooperációban gyártott párásítóberendezésből. A már működő gépek eddig kitűnően helytálltak. Megfelelően párás környezetet teremtenek, így kisebb teher hárul a keltetőgépekre a kelési klíma biztosításában. Vásároltak a közelmúltban egy tojásosztályozó berendezést is, amely a válogató asszonyok, lányok munkáját teszi köny- nyebbé. > Ezt a célt szolgálja az ötnapos munkahét bevezetése, amelyre az év elején került sor, s ma már mindenki any- nyira megszokta, hogy senki sem kívánja vissza a régi munkarendet. Hetente 4-5 alkalommal szedik ki a frissen kelt, megszületett csibéket a BARTÖV gépeiből. Jelenleg hét teherautóval indítják őket útnak Békés, Csongrád és Hajdú- Bihar megye gazdaságaiba, kisüzemeibe. * m. sz. zs. A válogatóhelyiségben Az új tojásosztályozó gép Fotó: Veress Erzsi Befejeződött a búza betakarítása Békés megyében befejeződött a búza aratása. A június végén kezdődött betakarításban részt vevők nehéz, de sikeres -küzdelmet folytattak: magtárakba került a kenyérnekvaló. Szinte az utolsó „kaszavágással” egy időben vette kezdetét a mezőgazdasági üzemekben a termesztés és betakarítás tapasztalatainak összegzése. Az első, már rendelkezésre álló tanulságokról beszélgettünk Hankó Lászlóval, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetőjével. — Már most elmondhatjuk, hogy a búzatermesztés színvonala javult. Ez megmutatkozott a helyi adottságokhoz jobban igazodó fajtaösszetételben is. örvendetes, hogy a változtatáshoz megfelelő minőségi és meny- nyiségi vetőmag állt rendelkezésre. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a termesztésben nőtt a hazai fajták aránya. A legnagyobb előrelépés a talajelőkészítésben és a vetésben történt.- A szakmai munka mellett a műszaki feltételek javulásának, a drágább, de korszerűbb vetőgépek alkalmazásának és persze a kedvező időjárásnak köszönhető, hogy ősszel a jónak minősített gabonák aránya magasabb volt, mint korábban. — Az ősszel szerzett előnyt hogyan tudták a gazdaságok később, tavasszal kamatoztatni? — Sajnos, mint már any- nyiszor, az időjárás most is közbeszólt. Előbb a hómentes, mínusz 15 fok alatti fagyok, majd a későbbi jege- sedés nem múlt el nyomtalanul. Az olvadást követően szomorú kép tárult a mezőgazdászok elé. A fagy és a belvizek hatására 14 ezer hektár búza pusztult ki. A gondos növényápolást, a fej- és lombtrágyázást követően a vetések nagyobb része később feljavult. Az idén azonban elmondhatjuk, hogy a tavaszi időjárás igazán nem kedvezett a búza fejlődésének, a beköszöntő nagy szárazság megint csak megviselte a kalászosokat. — Az eddig elhangzottak nem sok jóval biztatnak ... — Mezőgazdaságunk erejét, az alkalmazott technológiák, fajták korszerűségét, a szakmai hozzáértést bizonyítják, hogy a termés ennek ellenére sem rossz, a tavalyihoz hasonló. De az idén minden eddiginél határozottabban tűnt ki, melyek a búzatermesztés és -betakarítás gyenge pontjai. A terméseredményeket számba véve derült ki, hogy tovább nőtt az üzemek Jcö- zötti differenciálódás. Míg 14 tsz hektáronként 6 tonna feletti termést takarított be, a gazdaságok 20 százaléka a 4 tonnával kevesebb terméssel is kénytelen volt megelégedni. Ugyanakkor még mindig vannak üzemek, amelyekben a hektáronkénti termés nem éri el a 3 -tonnát. És a búzatermesztésünk egyik legnagyobb problémája. Bármennyire is hajlamosak vagyunk rá, ebben az esetben az objektív okokra hivatkozva sem lehet feledtetni az agrotechnikai hiányosságokat. Sok helyen a műszaki fejlettséggel, ellátottsággal is baj van, s ez elsősorban az aratás időszakában tűnt ki ... — Az elmúlt év betakarítását az évtized leggyorsabb aratása jelzővel láttuk cl. Mit mondhatunk el a mostaniról? — A több mint 120 ezer hektárra 1100 kombájgi jutott. Az arató-cseéplőkkel jól felszerelt üzemekben 10, a kevésbé ellátott gazdaságokban optimális idő esetén 20 teljes munkanap kellett volna a betakarításhoz. A gabona vágásának első szakasza úgyszólván zökkenőmentes volt, míg annak második félidejében, a helyenként 100 millimétert is meghaladó csapadék nehezítette a folyamatos munkát. Vízből aratták a búzát például Sarkadon és Sarkadkeresztúron. Nehezítette a betakarítást a gyo- mosodás is. Különösen a technikailag gyengén felszerelt üzemek kerültek nehéz helyzetbe, s ez a tény jelzi a gazdaságok feladatait, de egyben országos intézkedéseket is követel. Szerencsére az üzemek segítőkészségből az idén is jelesre vizsgáztak. Végül is ezt az' aratást inkább nehéz, sok erőfeszítést igénylő munkának nevezném, a betakarítás több mint egy hónapig tartott. Ám, ha a körülményeket és az üzemek lehetőségeit figyelembe vesz- szük, panaszra nem lehet okunk. — Hogyan alkalmazkodtak az üzemekben ehhez a sok erőfeszítést igénylő artás- hoz? — Az elmúlt években, évtizedekben mezőgazdaságunkban a betakarítást végzők között kialakult egy igen jól képzett irányító- és szakemberréteg. ök most is pihenőnapjaik feláldozásával a töredékidők kihasználásával segítették a gyorsabb betakarítást. Mindez megfelelő anyagi érdekeltségi rendszerrel párosult. Ennek egy új formáját figyelhettük meg a sarkadi Lenin Tsz-ben, bizonyságául annak, hogy az érdekeltségi rendszer tovább alakítható. Ebben a közös gazdaságban olyan kombájnokat kaptak a tsz-tag vállalkozók, amelyek egyébként már nem v 'ttek volna részt a betakarító, jan. illetve a korábbi érdekeltségi rendszer mellett nem volt aki üzemeltesse. A tapasztalatok igen kedvezőek. Ügy ítéljük meg, hogy az üzemek többségében minden lehetséges eszközzel segítették a betakarítást. Ez jellemző egyébként a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatra is, amely július végéig a tervezett kenyérgabona 90 százalékát vásárolta fel. Egyes géptípusok alkatrészellátása az idén sem javult, ami azt sugallja, nincs más választás, mint ezeknek hazai pótlásáról gondoskodni. — Az aratás befejt sét követően, hol tartanak az üzemek a járulékos munkákkal? — A csapadékos idő miatt kisebb lemaradás tapa tal- ható a szalma betakarításában, és néhány helyen a talajmunkákban. Az elmaradás jó szervezéssel viszonylag gyorsan pótolható. Az üzemek egyébként már leg- kezdtgk a felkészülést lóbab, a szója, a fűféléi a napraforgó, a cukorrép a kukorica betakarítására Kepenycs mos Szabadalom védi a legújabb magyar vegyi terméke! ;t Kubikostalálkozú Csongrádon Augusztus 14-én, szombaton, országos kubikostalálkozót rendeznek Csongrád városban. Az eseményen tizenkét,'' Békés, Csongrád és Szolnok megyei kubikoscsapat vesz részt. Felvonulásuk, majd vetélkedőjük 15 órakor kezdődik a Körös- toroki üdülőterületen. A találkozón azoknak a viharsarki embereknek az emlékét idézi, akik egykor sok tízezer kilométer csatornát, vasúti töltést építetek Európa szerte és egyszerű munkaeszközeikkel, az ásóval és talicskával döntő részt vállaltak országunk folyóinak szabályozósában. Jó két évtizede már zömmel gépek dolgoznak helyettük. Egyes építkezéseken azonban még ma is nélkülözhetetlen a kubikosok munkája a terep beépítettsége és más okok miatt. A csongrádi találkozóra érkező brigádok a sok évtizeddel ezelőtti elődeik ruháiban és felszerelésével érkeznek a vetélkedő Színhelyére. A többi között föld- kitermelésben, kubikosszerszámok. készítésében, lakókunyhó építésében, kubikosételek főzésében mérik össze tudásukat, ügyességüket a zsűri és a várhatóan nagy létszámú közönség előtt. A legjobbak értékes jutalmakban részesülnek. Vegyipari üzemeink szabadalmi oltalommal, a gyártás, illetve egyes nemzeti piacokon, a forgalmazás kizárólagos jogának megszerzésével is erősítik a nemzetközi versenyben megszerzett pozícióikat. Megalakulása, vagyis 1950. óta az elmúlt két évben kapta a legtöbb megbízást szabadalmi oltalom külföldi megszerzésére, a Danubia-Szabadalmi Iroda, a magyar vállalatok találmányainak külföldi szabadal- maztatója. Az iroda tavaly már több, mint 1500 bejelentést nyújtott be, mintegy hetven országban. A lggtöbb oltalmi jogot a magyar vegyipar, a szocialista országok közül Csehszlovákiában, az NDK-ban és a Szovjetunióban, más államok közül pedig Franciaországban, az NSZK-ban és az USA-ban kérte. A szabadalmi kérelmek jó része a gyógyszer- ipartól érkezett, amely az elsők között ismerte fel az iparjogvédelem -Jelentőségét, s közülük a legnagyobbak, a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára, a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár és az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár önálló szabadalmi osztályt szervezett.* A vegyi úton előállított termékek, továbbá a gyógyszerek külföldön általában termékként szabadalrr. 'áthatok, azaz’ ugyanaz a ve- gyület más eljárással k t- ve sem hozható forgal iá. Ennek a piaci elsőbb ek a lehetőségét használta az EGYT Gyógyszerveg ;ti Gyár is, amikor 16 o ágban — több nyugat-ei pai ország mellett Egyiptor ;an, Görögországban és J inban is — szabadalma itta Halidor nevű értékes f Ifé- riás értágító készítm vét, amelyre a védjegy has- tatának jogát is megszi -te. A Gyógyszerkutató I zet pedig a Chinoin Vég,, ?ti Termékek Gyárával ke sen jelentette be 14 ország1 n a daganatgótló. készítrr , ek területén elért újabb :d- ményt, egyfajta cuko ár- mazékot, melyre öt o ig- ban már szabadalmat kapott. Az iparjogvédelem g :da- sági előnyeinek jobb kihasználása érdekében Magj ror- szág csatlakozott lyan egyezményekhez, arr 'vek lehetővé teszik, hogy a ,ag- országok egyszerűsítsék egy- egy termék, illetve gyártási eljárás más országokban történő szabadalmaztatását így például Magyarország ragja a szocialista országok közössége által létrehozott havannai egyezménynek, és 1980- ban belépett a Szabadalmi Egvüttműködési Szerző s, a PCT tagjai közé is.
