Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-01 / 179. szám
o 1982. augusztus 1., vasárnap Vérgvógyászok világkongresszusa „Vér nélkül nincsen élet!” BUDAPEST '82 A századforduló idején mindössze 10 százalékuk érte meg a huszadik életévét, s még néhány évtizeddel ezelőtt is csak hatvan százalékuk az iskoláskort , .. Haláluk oka; súlyos véralvadási zavar. Hemofilia. Jelenleg Európában minden tízezredik ember hemofiliás, hazánkban 700—1000-re tehető az örökletes vérzékenységűek száma. Betegségük oka az elmúlt két évtizedben tisztázódott: a véralvadáshoz feltétlenül szükséges egyik fehérjetermészetű anyag, az úgynevezett antíhemofilis gloubulin nem tölti be feladatát, biológiailag elégtelenül működik. Még századunk első felében is a vérzékeny embereket ért jelentéktelen sérülés — ütés, nyomás, karcolás — halálos veszélyt jelenthetett, végzetessé válhatott. Azóta ezen a területen is gyorsan fejlődött az orvostudomány, a vérátömlesztés bevezetésével a betegek állapota átmenetileg rendezhető, és ezalatt nemcsak sérüléseik gyógyulhatnak meg, de akár meg is operálhatok úgy, hogy vérből készült, véralvadást segítő anyagot juttatnak a szervezetükbe. A hatvanas évektől Magyarországon előállítják a korszerű hemofiliaellenes készítményeket, s ezek lehetővé teszik nagyobb műtétek elvégzését. Ahhoz azonban nagyon sok vér, illetve véradó kell, hogy 8—34 napig, a seb gyógyulásáig egyensúlyban legyen a beteg véralvadása. Az orvostudomány eljutott odáig, hogy korunkban a hemofiliások elvérzésveszé- lye lényegében megszűnt. Életben maradnak, de nem gyógyultak, csak tünetmentesek. Az örökletes vérzékenység is egyik izgalmas témája lesz az agusztus l"én Budapesten összeülő haemátológiai világ- kongresszusnak, amelyen a Nemzetközi Haematológiai Társaság és a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság közösen tanácskozik, öt kontinens 74 országából érkeznek a tudományos eszmecserére a híres szaktekintélyek: 3000 szakorvos, biológus, biokémikus, vegyész, mérnök. A szocialista országokból 500-an, az Amerikai Egyesült Államokból 400-an, Japánból 300-an. A nyugateurópai országokon kívül itt lesznek a dél-amerikai, az afrikai országok és Ausztrália képviselői is. Magyarország 200 szakembere vesz részt, köztük a megyékben működő vérellátó központok, kórházi haematológiai osztályok vezetői és rajtuk kívül az egyetemi hallgatók csoportja. Ez az első alkalom, hogy szocialista országban tanácskozik a két tudományos társaság, s ez egyben a magyar orvostudomány — ez esetben a haematológia, a vértranszfúziós betegellátás és kutatómunka — nemzetközi elismerését, megbecsülését is jelenti. A Budapest Sport- csarnokban hét napig tart majd a kongresszus. Elnöke, Hollán Zsuzsa akadémikus, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgató-helyettese, aki a napokban adott sajtótájékoztatóján többek között elmondta: „Az orvostudomány minden ágát átható, egymástól élesen el nem választható, az ország betegellátása szempontjából alapvető három szakmát: a vérsejtek és a vér folyékony alkatrészeinek betegségével foglalkozó haematológiát, az immunológiát és a vérátömlesztés tudományát Magyarországon szerves egységben fejlesztettük. A megyei, városi vértranszfúziós központok szerves részei a terület egészség- ügyi intézményeinek, A világon egyedülálló ez a szervezési forma. Minden korszerű vérkészítményt előállítunk. és a betegek kezelésében a legélenjáróbb módszereket tudjuk alkalmazni. Az orvostudomány valamennyi ágát áthatja a vérsejtekkel foglalkozó alaptudomány. Vér nélkül nincsen élet, minden tükröződik benne, hisz a testnek minden részével érintkezik a vér ...” A kongresszus plenáris ülésein és a délutáni szim- pozionokon olyan tudomány- területekről tanácskoznak, amelyek fejlődése, mind mélyebb megismerése nélkülözhetetlen az egyetemes orvos- tudomány számára. 35. témában a legnevesebb szakemberek tartanak összefoglaló előadásokat, szólnak az új kutatásokról, ismertetik a legújabb gyógyító eljárásokat. Tanácskoznak a fehérvérűség klinikai kérdéseiről, a vérképzőrendszert felépítő sejtek membránjainak biokémiai szerkezetéről és funkciójáról, az interferon daganatokra való hatásáról, a csontvelő-átültetés újabb klinikai eredményéiről, a véralvadási zavarok, a vérzékenység és a trombóziskeletkezés kérdéseiről. A molekuláris biológia legújabb kutatásai, a génszerkezet, a génműködés-szabályozás okozta haematológiai betegségek és a génátültetés, az öröklődési anyag működésének mesterséges helyreállítása a kongresszus legérdekesebb témáinak ígérkeznek. Szó lesz a vérképző rendszer őssejtjeiről, a májgyulladást okozó vírusok molekuláris szerkezetéről, a fertőzés megelőzését lehetővé tevő új, hatékony oltóanyagokról, a szervezet daganatsejtek elleni védekezéséről, a vérrák gyógyításának legújabb vívmányairól. A kongresszus kiemelten foglalkozik majd a vérellátó szolgálatok szervezésének stratégiájával, ezzel kapcsolatban a fejlődő országok segítésével. Előadások hangzanak el a vérből nyerhető gyógyszerek modern gyártástechnológiájáról, új típusú vérpótszerekről és a vércsoport-tulajdonság átalakíthatóságáról (például A vércsoport átalakítása 0 vércsoportra.) Csak érdekességként említve: ismertetnek olyan eljárásokat, . amelyek az előzőeknél sokkal megbízhatóbbak az apasági és a kriminológiai vizsgálatokban. A WHO és *a Nemzetközi Vöröskereszt Liga, a Nemzetközi Vértranszfúziós Társasággal évtizedek óta azon fáradozik, hogy a világ minden országa vérellátásában önellátó legyen, önkéntes, térítésmentes véradás megszervezésével. Ismeretes, hogy hazánk ebben élen jár, a Magyar Vöröskereszt szép eredményei a világ előtt követésre méltóak. Nem kis mértékben a Vöröskeresztnek köszönhető, hogy a magyar vérgyógyászat az utóbbi időben rohamosan fejlődhetett. A kongresszuson az eddigi gyakorlatnál jóval nagyobb műszer-, vegyszer- és gyógyszerkiállítás lesz. 1300 négyzetméter alapterületen mutatják be gyártmányaikat a legnagyobb világcégek és a magyar vállalatok. H. A. II cél: minél több csoportot bevonni Néptáncszaktábor Szarvason Nem minden előzmény nélkül való az idei, szarvasi néptáncszaktábor. Néhány éve, csak a szarvasi gyerekeknek, a helyi művelődési központ szervezésében már megteremtették a továbbképzés alapjait. Most három járás — a szarvasi, a mezőkovácsházi és az orosházi —, valamint Szarvas város 95 általános iskolás korú néptáncosa tanulja napi 8 órán át a dél-alföldi néptánchagyományokra épülő táncokat. Kemény munka folyik a táborban, hiszen a délelőtti és délutáni próbákat este elméleti foglalkozás, valamint ismétlés követi. A szlovák tanítási nyelvű általános iskola diákotthona pedig ideális körülményeket tud biztosítani a szaktábor számára. Helyben laknak, étkeznek a gyerekek, a tornateremben folynak a próbák, s még üdítőért sem kell kiszaladni, annyira igyekeztek a rendezők mindent „házhoz szállítani”. Hagyományokra építve Holub Sándorfié, a szervezésből oroszlánrészt vállaló szarvasi Vajda Péter Járásivárosi Művelődési Központ táncpedagógusa, az eddigi kedvező tapasztalatok alapján lelkesen szól az egy hét eredményeiről, s arról, hogyan született meg a szaktábor ötlete. — Szarvason igen komoly hagyományai vannak a néptáncnak. Ezt az is bizonyítja, hogy éveken át megrendeztük a városi úttörő és felnőtt néptánctalálkozót. Kétszer már szaktábort is szerveztünk a gyerekeinknek. Ezek sikere adta az ötletet a továbblépéshez, azaz egy járási szintű tábor megszervezéséhez. Amihez csatlakozott az orosházi és a mezőkovácsházi járás is. Támogatást is kaptunk hozzá a szarvasi járási, városi tanácstól, valamint a járási, városi úttörőelnökségtől. A gyerekek láthatóan élvezik, lelkesen dolgoznak. Megismerkednek a dél-alföldi táncokkal, a lassú és frisses csárdással, sőt belekóstolnak a szatmári táncokba is. A három járásból onnan érkeztek, ahol csoportok működnek, illetve ahol tervezik megalakulásukat a közeljövőben. A kis táncosokon kívül mindenhonnan eljöttek az oktatók is vagy a pedagógusok. Ez utóbbiak számára a részvétel egyben továbbképzést is jelent. Ritka megtiszteltetés, hogy a tábor vezetője, az egyébként igen szigorú és következetes Berci bácsi, a próbáról elengedett néhány gyereket, hogy maguk szóljanak a táborról. ftz jöjjön, aki dolgozni szeret A gyomaendrődi Urbán Ede, aki már hetedik osztályba lépett, „öreg” táncosnak számít. Szavaiból kiderült, szívesen meghosszabbítaná ezt a hetet még akkor is, ha uqyancsak megizzadtak minden nap. No, de aki annyira szereti a néptáncot, mint ő — s különösen a szatmári táncot —, az észre sem veszi a fáradtságot. Pozsonyi István Mezőhegyesről érkezett, két éve táncol, s még csak most megy ötödikbe. Mikor a sok munkáról szólók, öregesen megjegyzi: — Nem azért jöttem ide, hogy elfagyizzam az időt. Ide csak az jöjjön, aki szeret dolgozni ... A szarvasi Holub Katika már óvodás korában eljegyezte magát a néptánccal. S még így is azt mondta, bizony, sok újdonsággal ismerkedett meg ez alatt az egy hét alatt. A gyomaendrődi Wolf Tünde is a legjobbak közé tartozik, öt esztendeje táncol, s már azon jár az esze, hogy jövőre is biztosítsa a helyét a szarvasi táborban. Csak az akaráson múlik A tábor céljáról, s bizonyos nehezen érthető dolgokról Nagy Alberttel, a Szeged táncegyüttes vezetőjével, s a Dél-alföldi Néptánctanács titkárával beszélgettünk. Ugyanis a szarvasi néptáncszaktábor nem egészen így indult, s nem egészen ezzel a céllal. S a siker nem szabad, hogy feledtesse a háttérben megbújó gondokat. — A tábor céljával kezdeném — mondja Nagy Albert. — Elsődleges törekvésünk, az eredeti dél-alföldi néptánchagyomány terjesztése. S ez a törekvés igazolja azt, hogy eredetileg megyei hatókörűre terveztük ezt a tábort. Csak valahogy baj volt a hozzáállással. — Netán az anyagiak miatt? — vetem közbe. — Ugyan kérem! Száz gyerek részvétele mellett mindössze 45 ezer forintba kerül az egész. Azt hiszem, inkább szemléleti problémáról vagy inkább nemtörődömségről van itt szó. Pedig fontos lenne, hogy a megye minden csoportja, s a csoportok oktatói közül legalább egy itt legyen, hogy aztán továbbadhassák a tanultakat. Higy- gye el, segíteni szeretnénk ezzel. A megyében úgyis oktatóhiánnyal küszködnek. Az igazi pedig az lenne, ha minden hónapban egy szakmai továbbképző napot szerveznénk, s erre épülne a nyári szaktábor. Szóval nem pénzen, akaráson múlik az egész. Ezt egyébként Csongrád megyében nyolc éve csinálják, Bács-Kiskun megyében pedig két esztendeje. Fontos kérdésnek tartom, hiszen hozzájárulna ahhoz, hogy gyermekeink anyanyelvi szinten tudjanak táncolni. E rövid beszélgetés szenvedélyes vallomássá kerekedett ki a hazai néptáncmozgalom, s benne a Békés megyei helyzetről. Szó esett itt más népek néptánchagyo- mány-őrzéséről, a hazai táncházakban játszani tudó zenekarok hiányáról, pótlásuk esetleges lehetőségeiről. Egy biztos. Ez, a csak három járás kiterjedésűre sikeredett szaktábor bebizonyította : életképes, szükség van rá. A gyerekekben, pedagógusokban mély nyomot hagyott. S hogy fontos részévé vált a megyei néptáncmozgalomnak. Jövőre — hiszen csak szervezésen, akaráson múlik — bízunk benne, nem rekesztik ki azokat a tehetséges gyerekeket sem, akik az idén még nem lehettek jelen Szarvason, önhibájukon kívül. B. Sajti Emese Korszerűsödik a megye úthálózata Ebben az évben tovább korszerűsítik megyénk úthálózatát. A jelenlegi munkálatokról és a jövő elképzeléseiről beszélgettünk Boros Józseffel, a KPM megyei közúti igazgatóságának igazgatójával. Békéscsabán, a Szarvasi úti felüljáró északi oldalán új híd- részt építenek a Hídépítő Vállalat szakemberei. A mélyalapozási munkák a közelmúltban kezdődtek el. A felüljáró elkészülte után kétszer két nyomsávon haladhatnak majd a jármüvek, s gyorsabbá válik az átmenő forgalom a megye- székhelyen Fotó: Fazekas László — A megyeszékhelyen milyen fontosabb feladatok megoldásán dolgoznak az útépítők? — Jelenleg Békéscsabán folyamatban van a 44-es és 47-es főút korszerűsítése. Harmadik éve folyik a munka, s az idén a felüljáró kivételével befejeződik. Sorrendben elsőként augusztus közepén adjuk át a forgalomnak'a Kner Nyomda és a Kossuth tér közötti útszakaszt, s ezzel a 44-es főút forgalmát az ideiglenes te- relőútról visszairányítjuk a Lenin útra. Nagy ütemben dolgozunk a Szabolcs utca és a szervizállomás közötti szakaszon, s a Sziklai utcai csomópont kialakításán, amely jelenleg a legnagyobb munkát jelenti. A tervek szerint szeptember végéig elkészül a Szabolcs utcát a felüljáróval összekötő szakasz, valamint a 47-es főút átkötésére is sor kerül. Szabályosabb és köny- nyebb lesz az erzsébethelyi forgalom csatlakoztatása is a 44-es és 47-es főút közös szakaszához. A befejezés után az átkötéstől a Sziklai utcáig a 47-es számú főút megszűnik. Az egész korszerűsítés befejezését a Kossuth térig a felüljáróval egvütt 1983. szeptember 30- ra terveztük, s a fentieket figyelembe véve a közvetlen felüljáróépítés a jövő évi munkánk. A felüljáró építése — amelynek az összköltsége 50 millió forint — már tavaly megkezdődött. Az eredeti programhoz képest jelenleg egy-másfél hónapos a késés, a kivitelezők felkészültsége azonban lehetőséget nyújt a munkák gyorsítására, így a lemaradás a közeljövőben pótolható. A jelenlegi 2x1 nyomsávú felüljáró északi oldalán egy hasonló szélességű műtárgy épül, végső soron 2x2 nyomsávúvá alakítjuk át, ami azt jelenti, hogy az egyesített 44—47-es főút forgalma útszűkület nélkül halad át a városnak ezen a részén. — Mely vállalatok építik a felüljárót? — Az építő a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat, a vasutat keresztező hidat a Hídépítő Vállalat dől-’ gozói építik alvállalkozóként, s rajtuk kívül még számos szakvállalat — a megkötött szerződések alapján — segíti a munkát. — Békéscsaba városkörnyékén hol folytatnak útépítési, útfelújítási munkát? — A megyeszékhelyet, s a megye forgalmát jelentősen érinti a Békéscsaba—Mező- berény közötti fejlesztés. Ugyanis a forgalom a jelzett úton az utóbbi három-négy évben megduplázódott. Ezért az elmúlt évben úgy döntöttünk, hogy ezt az utat 6 méterről 7 méterre szélesítjük, és a burkolatot is megerősítjük. A befejezés után az útszakasz még jobban megfelel majd a növekvő forgalmi követelményeknek. Mindez azt jelenti, hogy gyakorlatilag megszűnik a súlykorlátozás. A munkálatokat idén Mezőberénytől kezdtük, befejeződött Murony irányáig a korszerűsítés, s folyamatban van a kamuti elágazás igen balesetveszélyes csomópontjának korszerűsítése is, valamint a Mu- ronytól Békéscsabáig terjedő szakasz szélesítése. Az egész feladat mintegy 38— 40 millió forintos ráfordítást igényel. — A fentieken túl milyen jelentősebb útkorszerűsítési munkák folynak még az igazgatóság területén? — Folyamatban van a dobozi híd építése, s ezzel együtt a dobozi átkelési szakasz korszerűsítése is, a hídtól a sarkadi elágazásig. A tanáccsal közösen korszerű kerékpárutat építünk, s ezzel leválasztjuk a kerékpárforgalmat az átkelési szakaszról. A közelmúltban megkezdődött az új békési Kettős-Körös-híd építése, jelenleg az alapozási munkák folynak. Kisebb mértékű, de jelentős felújítás folyik a 443-as főúton Gyomaendrődtől Szarvas irányában. A 20 kilométer hosszú útszakaszból az első 10 kilométeren elkészült a burkolaterősítés, s hatról hétméteresre szélesítettük ezt az útrészt. A munkát két vállalat, az aszfaltútépítő és a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat elkészítette. A Szarvasig terjedő további szakasz szélesítését a jövő évben szeretnénk végrehajtani. Erre a munkára — több érdekelt vállalat is jelentkezett — a közelmúltban versenytárgyalást írtunk ki. A megye északi részén anyagi lehetőségeinknek megfelelően dolgozik a Debreceni Közúti Építő Vállalat. Idén elvégezte a Körös- ladány—Gyomaendrőd út első 10 kilométeres szakaszának burkolaterősítését, s folyamatosan dolgoznak Gyo- maendrődig; előreláthatólag az év végére be is fejezik. Az idei kemény tél hatására nagymértékben megrongálódott többek között a Zsadány—Biharugra—Kö- rösnagyharsány közötti útszakasz, ennek a helyreállítását új technológiával végeztettük. Megyénkben első alkalommal a szélesítést, az erősítést ipari pernye fel- használásával szintén a debreceni vállalat végzi. Az eredeti határidőhöz képest késés mutatkozik, a terv szerint augusztus közepére fejezik be itt a munkát, mintegy 6 millió forinttal olcsóbban, mint a hagyorriá- nyos technológiával. Az igazgatóság másik fő feladata az útfenntartás és üzemeltetés, ami kisebb-na- gyobb mindennapos munkából tevődik össze, s értéke megközelíti a fejlesztési munkálatok csaknem 200 millió forintos költségét. Forgalmasabb főútjaink burkolatai kátyúmentesek, nincsenek % forgalmat zavaró tartós meghibásodások. Jelentős gondot okoz a kisebb forgalmú, keskenyebb, kis teherbírású makadám utak fenntartása, sajnos ezeken az útfelületeken a gondos fenntartáson túl fejlesztést a jövőben még ígérni sem tudunk — fejezte be Boros József. (verasztó)
