Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-29 / 202. szám
NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 29., vasárnap Helytállás: a munkában és a közéletben Már többször írtunk arról. hogy különösen a kisközségekben nem megy ritkaságszámba, amikor a helyi népfrontbizottság egy- egy tisztségviselője, aktívája többféle megbízatást is elvállal az adott település életében. Közéjük tartozik a kétsopronyi HNF-bizottság elnöke, aki nemrég vette át a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kitüntető jelvényét az alkotmánynap tiszteletére rendezett megyei ünnepségen. Brachna Gyula — előbb mint titkár, később, mint elnök — szinte a megalakulás óta vesz részt ebben a tömegmozgalomban, s miután nyugdíjas lett, még több időt fordít a közügyek intézésére. Mind a helyi vezetők, mind a lakosok igen elégedettek a munkájával, ami kifejezésre jutott többek között akkor, amikor — két egymást követő ciklus után — harmadszorra is őt jelölték tanácstagnak a választókerületi állampolgárai. A fizikai és szellemi munka szervesen kapcsolódott össze egész életében, és ma is ez a legalapvetőbb vonása minden tevékenységének. Szülei gazdálkodók voltak, s nem csekély nélkülözés, fáradság árán nevelték fel öt fiúgyermeküket. A megélhetést nyújtó föld műveléséhez. valamint a jószágtartáshoz szinte valamennyi családtag jól értett. Brachna Gyulának csak a felszabadulás után nyílt alkalma arra, hogy a gyermekfővel elsajátított mezőgazdasági ismereteit tovább gyarapítsa, bővítse. Szarvason született, de a hat elemit már Kondoroson végezte el. Ezután gazdasági cselédként szolgált egy olyan helyen, ahol egyúttal jól megtanult szlovákul is. A háború idején behívták katonának, és 1945-ben sikerült dezertálnia a hadseregből. Befejezte az általános iskola 7. és 8. osztályát. majd különböző szakmai és politikai tanfolyamokra iratkozott be. s 1950- ben pedig kinevezték a kétsopronyi tanács' mezőgazda- sági előadójának. Később tsz-elnök lett. Az ellenforraBrachna Gyula kétsopronyi népfrontelnök minden percét kitölti a munka és a közügyek intézése dalom leverése után a Dózsa Tsz-be került, ahol raktárosként dolgozott 1967-ig, s közben kitűnő eredménnyel elvégezte a 3 éves ezüstkalászos gazda tanfolyamot is. Üzemegység-vezetőként 1976- ig tevékenykedet,t s végül mint gépkocsielőadó ment nyugdíjba. 1981-ben. _A feladatkör megváltoztatását — mint mondotta — részben a szakosodás, részben a fáradtság tette szükségessé számára. Ez utóbbin- nem is lehet csodálkozni, hiszen Brachna Gyula a mindennapi munkával, a család eltartásával kapcsolatos feladatok mellett évtizedeken keresztül becsületesen ellátta a tanácsban és a népfrontban vállalt teendőit. Sőt, a 30 éves párttagsággal rendelkező ember 25 éven át mint önkéntes rendőr, eredményesen vett részt a közrend megőrzésében. Példamutató tevékenységének elismeréséül a Közbiztonsági Érem arany fokozatával tüntették ki. Nem mellékes továbbá megemlíteni, hogy ő képviseli Kétsporonyt a Békéscsaba és Vidéke Áfész igazgatósági tanácsában, immár 30 éve. A termelő- szövetkezetben folytatott tartalmas munkája elismeréséül miniszteri kitüntetést kapott, s a mezőgazdaság kiváló dolgozója lett. Kép, szöveg: Bukovinszky István Dohány, dinnye, libamáj Változások a medgyesegyházi áfésznál A Medgyesegyháza és Vidéke Áfész, amely hat Békés megyei település 11 ezer lakójának ellátásáról gondoskodik, hat évvel ezelőtt a megye 16 fogyasztási szövetkezetének versenyében gazdálkodásának eredményességével az utolsó helyen végzett. Az elmúlt esztendőben viszont az öt évvel korábbi helyezést alapul véve 12 helyet ugrott a „tabellán” fölfelé. Ezt a sikert a szövetkezet 320 dolgozója produkálta, akik közül 210-en a hagyományosnak számító kereskedelmi, vendéglátói és felvásárlói ágazatokban kamatozr tatták képességeiket, míg a többieknek az időközben meghonosított ipari üzemek adtak munkát. Az immár negyedmilli- árd forintot meghaladó éves árbevétel 70 százalékát a kereskedelem hozza a med- gyesieknek, a vendéglátás — amely a jövőre megnyíló medgyesegyházi Malomvendéglővel fejlődik tovább — mintegy 16 százalékkal részesedik a bevételekből, a többi az ipari tevékenységből folyik be. Az áfész ipari tevékenységét az 1976-ban - létrehozott élelmiszer-feldolgozó üzem határozza meg, amely az idén összességében 2100 tonna almát, paradicsompaprikát. karfiolt készít elő fagyasztásra a Békéscsabai Hűtőháznak. Ez az üzem. amely a szezonszünetben szilvás gombócot állít elő, három éve nyereségesen termel már. 10 százalékát adva az áfész teljes éves eredményének. Külön kell szólni a szövetkezet termeltető tevékenységéről: jelenleg tizenegy szakcsoport ezer tagjával áll a Medgyesegyháza és Vidéke Áfész szerződéses kapcsolatban, és egy-egy esztendőben két és fél millió forint hitellel támogatja a kisüzemi termelést. Ez utóbbiban érdekes változások szemtanúi lehetünk: a korábban igen kedvelt és felfutott kisállattartás rovására a dohánytermesztés, a libatömés és a dinnyetermesztés felé fordul egyre inkább a háztáji gazdák figyelme. A dohánytermesztést a medgyesegyházi áfész megyei szinten szervezi, egyébként: a kiskunfélegyházi dohányfeldolgozóval együttműködve 840 termesztővel összességében 137 hektárra kötött szerződést. A felmérések szerint várható, hogy az idei 12 millióval szemben jövőre már 25 millió forint árbevételt is hozhat a dohány az áfésznak. Szükség is van erre a felfutásra, miután a nyúl- és galambtenyésztés az elmúlt években már nem fejlődött a körzetben, és a fóliázó paprikatermesztők is jobban fizető felvásárlókra találtak. Kiegyenlítetten jó viszont a kapcsolata az áfésznak, a két méhész szakcsoporttal, amelyek most igen szép méztermést várnak. Az 1982-es év nemcsak a termeltetésben számít a változások esztendejének: átalakulóban van a szövetkezet irányító gárdája is a természetes nemzedékváltás következtében. K. E. P. Darvas Józsefre 1982/2. száma Irodalmi és művészeti folyóiratunk legújabb számának tekintélyes részét szánta arra, hogy Orosháza szülötte, a neves író és politikus. Darvas József hetvenedik születésnapját ünnepelje. Kilenc évvel halála után sorakoznak ■ fel a folyóiratban kortársainak, barátainak és tisztelőinek írásai, hogy újra és soha nem elégszer rajzolják fel Darvas portréját. Az Üj Aurora élén ezúttal Darvas József Az én bibliám című versét közli, majd Világosság és hűség címmel azokat a felszólalásokat, melyek az író 60. születésnapján Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának üzemi könyvtárában hangzottak el. Az irodalmi estet rendező. Petővári Gyula könyvtáros magnótekercsre rögzítette Czine Mihály, Fája Géza Bucsai csoda A harmadik nekirugaszkodás után Az elnök után a főagronó- must hívták. Rendet kell tenni egy jobb sorsra érdemes gazdaságban — magyarázták neki. — Olyan emberre van szükségünk", aki ott, helyben nem lekötelezettje senkinek. Amikor erről tudomást szerzett a közös gazdaság új elnöke, elindult, hogy meg- érttesse másokkal, milyen veszélyekkel jár ez a döntés. — Elvtársak, ne tegyék meg ezt a lépést, mert akkor mi kerülünk bajba ... De a bucsai földön nevelkedett ember nem hátrál még. A főagronómus elment. Két év múltán utódja is követte példáját, belőle is elnök lett az egyik közeli gazdaságban. Ám, ami jól ment Bucsán, az Üjbarázda Tsz-ben, az keserves, óriási küzdelmek árán sem sikerült másutt. Az eltávozott szakemberek töprengéseiben talán leggyakrabban visszatérő kérdés, miért ment minden jól Bucsán, és miért nem jutunk itt, ahol a föld is jobb, egyről a kettőre? S amíg ők új beosztásukban a dolog végére próbálnak járni, mi Búcsúra látogattunk. * * * * * — Mi lehet a bucsai sikelti tka? — gondolkodik el Nyakó István, a szövetkezet elnöke. — Azt hiszem időben messzire kell visszamennünk. hogy megértsük az Üjbarázda Tsz-ben történtek nem a véletlenen múlottak. A harmadik nekirugaszkodás után. mert hogy itt kétszer oszlatták fel a közöst és háromszor szervezték újjá a szövetkezeteket,, még mindig vegyes kép tárult a vizsgálódó elé. Emlékeznek még ennek a községnek a lakói, hogy miután szétosztották a bárói földet — öt. hold jutott egy családra, és minden gyermek után további egy — sokan elmentek az iparba dolgozni, mert nem tudtak megélni földjeiken. Hogy csak a föld lett volna ennek az oka. vagy valami más is. arról ahány ember, annyiféleképpen vélekedik. Mindenesetre fordulatot 1966, a három bucsai közös gazdaság egyesülése hozott. Olyan t emberek kezébe került a vezetés, akik kezdettől fegyelmet követeltek, nem ijedtek meg, ha valaki bejelentette: „Akkor inkább elmegyek !" Az egyik év végén a sok belvíz miatt még októberben is arattak, és félő volt, hogy zárszámadáskor a tagoknak kell majd fizetniük, negyvenen mentek el. Később azután megváltozott a helyzet. Több volt a jelentkező, mint a távozni akaró. — Válogattunk. Csak azt vettük fel, akiről tudtuk, szorgalmas, jól dolgozik — jegyzi meg. az elnök. * * £ De mindez aligha ad magyarázatot arra. miért lettek olyan keresettek az utóbbi néhány évben a bucsai szakemberek? A 4300 hektáron gazdálkodó Üjbarázda Tsz földjeinek aranykorona-értéke az egyik legrosszabb a megyében. A sorban csak a szeghalmi Sárréti Tsz marad mögöttük. Ennek ellenére az utóbbi hat évben a közös nyeresége,, ha nem is sokkal. de mindig meghaladta a 10 millió forintot. Ilyen adottságok mellett csak kevés üzem gazdálkodik hasonló eredményekkel. Búzából, amelyet a szántó felén termesztenek. az idén jó termést takarítottak be. Ehhez hasonlót húsz éve még álmodni sem mert a bucsai paraszt, amikor az egy- tonnás termésnek is örült. Ez alatt az idő alatt a téesz vagyona a húszszorosára nőtt. A nyereséges gazdálkodás egyik oka, hogy a téeszben már akkor befejezett tény volt a termékszerkezet egyszerűsítése. amikor másutt még csak beszélni kezdtek róla. Ha növénytermesztésben a búza mellett a napraforgót termesztik nagyobb területen. Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és a juhtenyésztésre rendezkedtek be az 1100 hektáros legelővel rendelkező közös gazdaságban. * * * A jól átgondolt beruházások, a melioráció, a téeszben kialakult munkaszervezési rend. a termelés szerkezetének leegyszerűsítése hosszú távon megalapozottá tette a gazdálkodást. — A tartós sikereknek köszönhető, hogy az emberek ma már szívesen maradnak itt. A főagronómusok távozásával támadt űrt eddig pótolni tudtuk. Most a legfontosabb. hogy egy ideig hasonló okok ne zavarják a gazdálkodást, mert az azért az igazsághoz tartozik, a kétévenkénti vezetőszakember-váltás nem használt a közösnek — mondja Csapó Ferenc, a gazdaság párttitkára. — Elsődleges feladatunk, hogy feltárjuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel a technológia tovább javítható. Minél több új elemet sikerül beépíteni, annál gyorsabb lesz a fejlődés. Ehhez, itt a gazdaságban, megvan a hajlam és a tehetség — magyarázza Nagy Győző, a téesz közelmúltban kinevezett fiatal főagronómusa. A jövő elképzelései közé tartozik még. hogy a Budapesten szervezett építőipari részleg mellett majd itt a községben is melléküzemágat hoznak létre. A bucsaiak azt tartják: az utóbbi években elért eredmények jó alapot biztosítanak a további előrelépéshez. Ezt hangsúlyozták egyébként az Üjbarázda Tsz 25 éves fennállása alkalmából tegnap, szombaton rendezett ünnepi közgyűlésen is. Kepenyes János Üj színfolt Vésztőn: megnyílt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltja «• Fotó: Fazekas László emlékezik az Új Aurora köszöntőit. Darvas József válaszát. és így — megmentve azokat az útókornak — megjelenhettek az Üj Aurorában. A továbbiakban Fábián Zoltán, Bogiári Békés István, Tóth Lajos, Beck Zoltán, E. Kovács Kálmán, M. Pásztor József írásai egészítik ki a folyóirat Darvas Józsefre emlékező részét. Igen gazdag az Üj Aurora friss szépirodalmi ciklusa, ebben Papp Lajos, Filadelfi Mihály, Pardi Anna, Bartis Ferenc, Szokolay Károly, Andrássy Lajos, Sass Ervin. Kapusi Imre, Hegyesi János verseit, valamint Bertalan Ágnes és Hegyesi János prózai írásait találja az érdeklődő olvasó. A Művészet rovat közli Petöcz Károly Műhelykultúra és stílus című írását. Koloh Elek riportját Corini Margit festőművészről, Dömötör János értékelő cikkét a békéscsabai FÉK képzőművészeti stúdiójáról. Sokoldalú az Üj Aurora Tájunk című rovata is. Ebben ez alkalommal — a nemrég elhunyt — Szűcs Sándor néprajztudós Tudományos disputa. A kígyó meg Somogyi Feri. valamint a Peles- kei ■ précv 'or Karcagon című írásait találjuk, Dedinsz- ky Gyula Haan Antal Stark Őszi napraforgó Fotó: Veress Erzsi Adolfhoz írt olaszországi leveleit teszi közzé, Gulay István Sisa Béla: Békés megye műemlékei című könyvét ismerteti. Kitűnő és átfogó értékelő tanulmánnyal zárul a folyóirat: Szíjártó István és V. Molnár László Könyvek Békésből című írása 1981-ig bezárólag sorolja fel és elemzi a Békésben megjelent szépirodalmi könyveket, tudományos kiadványokat, megállapítva, hogy: „Egyévtized elég volt a békéscsabai kiadványozási munka felfuttatásához; nem hinnénk, hogy túlzás — éppen a történeti kiadványok áttanulmányozása közben érzékeltük ezt — azt állítani: évszázados adósságok, hátrányok ledolgozásához. A helyi állami és pártirányítás nyilvánvalóan minden régióban meglevő (legfeljebb különböző mértékű) erkölcsi támogatás mellett itt. komoly anyagi támogatással is felzárkózott: hitelt adott ezzel a tudománypolitikai és kultúrpolitikai irányelveknek.” Az Üj Aurora 1982 2. száma közli még Jakuba János festőművész alkotásait, valamint Kozma Lajos, a Kner Nyomda-múzeumban őrzött záródíszeinek egy részét. (s—n)
