Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-29 / 202. szám
NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 29., vasárnap A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Postafőosztály, Posta-vezérigazgatóság augusztus 19-én forgalomba bocsátotta a „800 éves a zirci apátság” elnevezésű bélyeget (MTI-fotó — reprodukció felvétele — KS) Kísértethajó Mielőtt bárki is hírlapi szenzációhajhászással vádolna, előrebocsátom, hogy a furcsa jármű létezik. Csodáktól idegenkedő, konzervatív világnézetem megingott egy pillanatra, amikor megpillantottam Szana- zugnál, a Kettös-Körös bál partján. Miután kétszer körbefordultam, és a kezembe csíptem, becserkésztem a hatalmas monstrumot. A taton látható még a felirat: Jókai. Körös-körül méteres fűben várja az egykor délceg hajó a végítéletet. Lassan, de biztosan dolgozik a természet, és az emberi kéz a néhai járművön. Pattogzik a festék, rozsda marja az egykor kecses vastestet. Valakik (átérezve az ország színesféméhségét) lángvágóval szabadították meg a hajót bronzcsavarjától. A fedélzet berendezéseit a fclismerhetetlenségig ösz- szetörték, a parancsnoki fülkében tűz nyomai láthatók. Lehet, hogy itt melegszenek a hajó alkalmi látogatói? Hirtelen balsejtelem fog el. Susogást hallok. Csak nem?! Eszembe villan, hogy a matrózok szerint az elhagyott hajókra visszajárnak kísérteni a régi kapitányok. Szilárd materializmusom azonban felülkerekedik. Különben is nappal van, és csak a szemközti nyárfák leveleinek zizegését hallottam. Lent a gépházban a szétszórt okmányok között megtalálom az utolsó út dokumentumát, melyből kiderül, hogy a MAHART az 1979-ben leírt járművet elajándékozta. és 1980-ban vontatták Siófokról Szana- zugig. A közeli nyaralók szerint a Békés megyei KISZ-bizottság kapta a Jókait, diszkóhajóvá akarták átalakítani. Két év óta azonban úgy látszik, senkinek sem kell a század elején épült matuzsálem — a hajó ügye megfeneklett. A helyzetet megoldandó — ha a megajándékozott végkép lemond a technikai ritkaságról —, néhány vállalkozó szellemű fiatalember egész biztosan rendbe hozná, és magán- vállalkozásként bárrá rendezné be. Ha ez sem megoldás, idegenforgalmi attrakciókban szegény megyénkben, a vendégjárást fellendítendő, kísértethajóként is mutogathatnánk (ez semmiféle ráfordítást nem igényel). Csupán ki kellene pányvázni, hogy a következő nagyobb áradás el ne ragadja, és bolygó, hidakat letaroló kísértethajóvá ne tegye a Jókait. K. L. Jurisics harcosaira emlékezett Kőszeg A török ostrom 450. évfordulójáról emlékeztek meg tegnap Kőszegen. A határszéli kisváros zászlódíszbe öltözött a nevezetes évfordulón, s a lakosság tömegesen vett részt a hős elődökre való emlékezés minden aktusán. Az emlékünnepségre délelőtt a várban került sor. Az egykori kapitány. Jurisics Miklós szobránál a BM határőrség díszalegtsége tisztelgett. majd sor került az ostromra emlékező nagyméretű bronz dombormű — Lese- nyei Márta Munkácsy-díjas, érdemes művész alkotása — avatására. A Himnusz elhangzása után Preininger Ferenc, a városi tanács elnöke idézte fel 1532 augusztusát, amikor a tragikusan egyenlőtlen harcra vállalkozott a magyar, horvát és német katonákból. polgárokból, jobbágyokból álló védelem: mintegy százszoros túlerő ellen huszonöt napig tartotta a gyengén megerősített, tulajdonképpen védhetetlen várat, időt adva ezzel a gyüAz Arad megyei horgászok vezetősége még a kora tavasszal levélben javasolta a Magyar Országos Horgász- szövetségnek közös rendezvények megtartását a szomszédos országok horgászaival. Mivel Békés megyének évek óta vannak párt-, társadalmi és kereskedelmi kapcsolatai Arad megyével, a MOHOSZ a „békésieket” jelölte ki a feladatok elvégzésére. Május 25-én többszöri levélváltás után 5 tagú versenycsapat érkezett Békéscsabára, két vezetővel. Az intéző bizottságnál kölcsönösen tájékoztatták egymást megyéik horgászati lehetőségeiről, versenymozgalmáról. Május 26-án a bemutatkozó jellegű látogatás a szarvasi MOHOSZ—DÉLÉP- üdülő megtekintésével, majd horgászattal folytatódott a Kákafoki holtágon, ahol a román vendégek igen szép fogást értek el. Harmadnap az ib vezetőivel megbeszélték a viszontlátogatás időpontját; augusztusban állapodtak meg. lekezéshez az egész Európából érkező, a törököt néhány héttel később Ausztriából visszaverő keresztény seregnek. A domborműnél és a várvédő kapitány szobránál a Szózat hangjaira helyezték el a hősök előtt tisztelgő utódok. Kőszeg mai polgárai az emlékezés, a kegyelet koszorúit. Délután a vár lovagtermében tudományos emlékülést tartottak. A tudományos ülés keretében mutatták be az évfordulóra megjelent könyvet, Bariska István kőszegi főlevéltáros csaknem háromszáz oldalas munkáját. A Kőszeg ostromának emlékezete címet viselő. Vas megye Tanácsa és Kőszeg város Tanácsa támogatásával megjelentetett könyv az ostrommal foglalkozó, arra vonatkozó magyar, nyugati és török forrásokat tartalmazza térképekkel, gazdag képanyaggal. • Magyar—török harcok, oszmán—török emlékek élnevezéssel nyílt meg a tábornokházban a Magyar NemA meghívásnak eleget téve, augusztus 17—20. között a Békés megyei versenycsapat Gulyás György ib-tit- kár vezetésével Aradon tartózkodott, ahol a Maros egyik ártéri holtágán rendeztek versenyt. Mind csapatban, mind egyéniben megyénk horgászai jeleskedtek. A csapatverseny eredménye: 1. Békés megye, 343 darab. 5830 gramm, 2. Arad megye, 255 darab, 4160 gramm súlyú hallal. Egyéniben első: Bolehovszki Jenő, a Gyomá- endrődi Körös HE, második Hegedűs László, a Békés- szentandrási HE tagja lett. El kell mondani, hogy a Békés megyei horgászválogatott fogadtatása, ellátása, valamint a program és a verseny rendezése kifogástalan, ideális volt. Az elkövetkező években pedig évente egy alkalommal felváltva ismét megrendezik a versenyeket, építve ezzel a két ország közötti jó kapcsolatot, biztosítva az egymás közti versengési lehetőséget. Plavecz Pál zeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Vas megyei múzeumok anyagából az a kiállítás, mely a korszak legdíszesebb fegyvereit, harci ruháit, a török ötvösművészet és szőnyegkészítés kiemelkedő darabjait tárja a néző elé, bemutatva a magyar fegyverzetet, viseletét, tárgyi kultúrát ért keleti hatásokat. Este ünnepi műsort adtak a város művészeti együttesei, amelyben — többek között — Hans Sachs, Balassi, Kölcsey és Kodály szerzeményeit hallhatta a lovagterem nagyszámú közönsége. Az évforduló alkalmából Kőszeg város Tanácsa jubileumi emlékplakettet alapított, s ezt a városért az elmúlt esztendők során legtöbbet tett személyek, intézmények, kollektívák kaphatják meg. A Jurisics portréját és a várat ábrázoló bronzplakettet — Kiss Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását — tegnap este vették át az első kitüntetettek. II Magyar Nemzeti Galéria felhívása A Magyar Nemzeti Galéria Kondor Béla életművét reprezentáló kiállításra készül. A Galéria szakembereinek tájékoztatása szerint nagyon sok Kondor-alkotást őriznek magángyűjtők: nemcsak olyan festményeit, grafikáit, amelyeket eddig még nem tártak a közönség elé. hanem verseinek kéziratait, valamint maga készítette _ hangszereket és bútorokat is. A Galéria — ha hely hiányában nem is tudja bemutatni a teljes életművet — vállalkozott a tudományos értékű életmű-katalógus elkészítésére. Ezért a Magyar Nemzeti Galéria kéri mindazokat, akiknek birtokában Kondor Béla-alkotások vannak: keressék fel a Galéria mai magyar osztályát személyesen vagy telefonon, és amennyiben lehetséges, kölcsönözzék a műveket a leendő kiállításra, illetve a tudományos munka céljából bocsássák időlegesen a kutatók rendelkezésére. Horgászkapcsolat Krad megyével Hazánkban lesz a Maprjal kongresszusa A napokban tartotta V. kongresszusát Prágában az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége, a Maprjal. A kongresszust követő Karlovy Vary-i közgyűlés határozata szerint a szövetség soron levő. VI. kongresszusát — négy esztendő múlva — Budapesten rendezik meg. A tanácskozás témái várhatóan a tudományos hagyományok és az orosz nyelv és irodalom oktatásának új irányzatai lesznek. Alkalom kínálkozik tehát arra, hogy a hazai nyelvtanárok képet adjanak külföldi kollégáiknak arról, miként folyik Magyarországon az orosz nyelv oktatása. A prágai tanácskozáson egyébként 72 országból több mint kétezren vettek részt; Magyarországot is népes küldöttség képviselte. Szegedi táncosok Dániában A 350 tagú Szeged Táncegyüttes a napokban véget ért bulgáriai szereplés és a következő csehszlovákiai út között egy 11 tagú kamaracsoporttal Koppenhágában képviselteti magát a Herstedernes nevű. ottani tánc- együttes jubileumi ünnepségein. A szegedi csoport tegnap indult útra Dániába, ahol a világ minden tájáról érkező együttesekkel közösen ünnepük a jubilál;' dán táncosokat. l^k~ lnÍks.MÍ5! m IÁ V [ 1 A Hungaroíruct budaörsi telepére évente ketezer vagon gyümölcs- és zöldségáru érkezik. Augusztusban az őszibarackszezon csúcsán, naponta sok ezer kiló hamvas gyümölcsöt készítenek elő exportra (MTI-fotó — Branstetter Sándor felvétele — KS) Munkaidőmérleg □ munkaidő mindenütt adott, törvényekkel, rendeletekkel, és az elvégzendő feladatok által pontosan körülhatárolt tényezője a termelésnek. Nem kell naga valutát adni érte, csupán végig kell dolgozni, hasznos tevékenységre fordítani. A feleslegesen elvesztegetett idő nem pótolható túlórázással, „ráhajtóssal”. mert az így felhasznált időt már egy másik, újabb feladat elvégzésére kellene fordítani. A szárnyas idő hirtelen elrepül — kesereg a költő —. és mi is joggal sajnálhatjuk az üzemekben, a földeken, hivatalokban felhasznált inproduktiv munkaórák tízezreit. Számtalanszor megírták, értelmezték már a munkaidő kihasználásának a fontosságát, de ez olyan téma, amiről nem lehet eleget szólni. Most, hogy általánossá lett az ötnapos munkahét, különösen fontossá vált a munkaidő, hisz ezután kevesebb idő alatt legalább annyi munkát kell (kellene) elvégeznünk, mint eddig. Ügy tűnik, reális célkitűzés ez. bár . az első tapasztalatok még nem egyértelműek, még sok a kezdeti bizonytalankodás. szervezetlenség, meg kell még ezt az új helyzetet szokni. Az mindenesetre máris megállapítható, hogy az ipari, me- ögazdasági üzemekben öt nap alatt is megtermelik a ko- ibbi mennyiséget és minőséget. Nincs különösebb gond a közlekedés, a javító-szerelő szolgáltatás, a közművek munni ja és az egészségügyi ellátás területén sem. Nem ilyen e gyértelmű a helyzet a kereskedelmi ellátás, a hatósági igyintézés tekintetében. A korábbinál zsúfoltabbak az üzle- •ek. nincs jól megoldva a hétvégi kenyér-, hús-, tejellátás -cm. A kiadandó szabadnapok miatt pénteken, hétfőn sok is üzletet zárva tartanak, és ezzel sok bosszúságot okoznak a vásárlókörzet lakosságának. Sok, szerencsés, hasznos kezdeményezés tapasztalható a nmácspk és a közületek munkájában az ötnapos munka- :létre történő átállás óta. de a teljes napi kiesést eddig még :,om sikerült pótolni. A hivatalok zsúfoltabbak, az ügyinté- fs lassúbb, az idegek pedig semmivel sem nyugodtabbak. mint eddig. A kísérleti év tapasztalatai alapján még nem lehet pontsán megállapítani, hogy a rövidített munkahét milyen hassal lesz az oktatási intézmények életére, az oktatói és evelőmunka hatékonyságára, mennyire és mi módon pótol- itó a kiesett tanulmányi idő. Az ifjúsági, kulturális, sport- /ervezeteink sajnos még nemigen tudnak mit kezdeni a fiatalok megnövekedett szahad idejével. Az sem tisztázott még, hogy a szülők mennyire tudnak, és akarnak partneri lenni a fiataloknak. Ezek a summás megállapítások természetesen számos ap- obb részletből tevődnek össze, amelyek nagyon is befolyá- -'lhatják a végeredményt. Először talán néhány jellemző mldát. Megfigyelték például, hogy a Balatonhoz vezető au- ■ópálya péntek délutáni forgalma pontosan olyan, mint a .orábbi szombat délutánokon, amikor hivatalosan is rövi- iebb volt a munkaidő. A régi, félnapos szombatok helyett most már pénteken délben megkezdődik a csúcsforgalom. Pénteken délután nagyon sok hivatalban, intézményben már dig-alig dolgoznak, pedig arra az időre még teljes napi munka dukál. Ezt az. üzemekben nem tehetik meg. hallom I/. ellenvetést, aminek — ha így van — nagyon örülök, de ■ hivatalok, az irodák is munkahelyek, ott is óriási anyagi s szellemi kapacitás eshet ki az elbliccelt péntek délutánokon! És nemcsak a péntekkel van baj. a hétfő sem sokkal kü- mnb. mert akkor meg a vonatkésésekre. menetrendi anomáliákra hivatkozva kezdik nagyon sokan később a mun- .at. Nem is a legpihentebben — de ez már nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Korábban, a kéthetenkénti szabad szombatokon nagyon sokan el tudták intézni hivatalos igyeiket a tanácsi és egyéb hatósági szerveknél. Most, miéi szombaton már nincs ügyintézés, nem marad más hátra, mint elkéretőzni. vagy ellógni a munkahelyről, és ez senkinek sem jó. Nemrégiben olvastam, hogy a' budapesti élelmiszer- és iparcikkszaküzleteink 12.7 százaléka minden hétfőn zárva van, 19 százalékuk pedig szombaton sem nyit ki. A magánüzletek. a kisiparosok az oly sokszor hangoztatott hiánypótló mivoltukkal ellentétben szombaton szinte kivétel nélkül zárva tartanak. Gyanúsan sok a nyári időszakban a betegség, iparszüneteltetés, szabadság miatt zárva tartó kisipari műhely is. Nem mennek persze „jó” ötletért a szomszédba az állami boltok, szolgáltató kisegységek irányítói sem. Kifogyhatatlanok az ötletekben: szabadság, betegség ■ mén olyan üzleteket is zárva tartanak, ahol egyébként "bben dolgoznak, és szinte elképzelhetetlen, hogy valamennyien egyszerre betegedjenek meg. Áruátvétei. leltár, 'a kari tás. bevásárlás miatt lépten-nyomon bezárt üzletekbe, műhelyekbe botlik a jámbor vevő. megrendelő. Gyakran '.ilálkozunk az üzletek ajtajára függesztett: ..Tatarozás miatt zárva" táblával is. a lehúzott redőnyök, bezárt ajtók mögött viszont semmi mozgást nem észlelni. Talán a tatarozás csak ürügy a tehetetlenség eltusolására. Egyedi jelenségek ... — nem ez a jellemző — mondhatnánk, de azért a sok kicsi itt is sokra megy. Az elbliccelt órákból, félna- pokból tetemes kiesés adódik, ha egy-egy üzem. tsz, város, vagy megye, különösen, ha egy ország mércéjével mérjük. Olyan vetülete is van az új munkarendnek, amely esetenként feleslegesen szorítja többletmunkára az érdekeltedet. Ügy tűnik például, hogy különösen Budapesten, és a nagyobb vidéki városokban túlbiztosították a szombatonként! óvodai, napközis, és még inkább az egészségügyi ügye- letek január óta kialakított rendszerét. A szombaton is rendeltetésszerűen működő budapesti egészségügyi szakrendelők kihasználtsága például alig éri el a 8—10 százalékot. A vártnál jóval kevesebben vették igénybe eddig az ügyeletes óvodát, napközit is. Most. hogy az oktatási intézményeinkben általánossá válik az ötnapos munkahét, természetesen változhat a helyzet, de a végső szabályozásnál feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a szombaton feleslegesen ins- pekciózók a munkanapokon veszik ki az őket is megillető szabadnapot, amikor viszont zsúfoltak az egészségügyi, oktatási intézmények, és nagy gondot jelent a helyettesítés. A túlórák száma amúgy is megugrott, kár lenne a felesle- vs inspekciózások miatt drágábban, túlórában dolgoztatni ■ i/okat. O rövidebb munkaidő feltételezi a tényleges munkaidő intenzív kihasználását, az élet. a termelés, szolgáltatás, ügyintézés, a fizikai és a szellemi :,da minden területén. Most öt nap alatt kell elvégezni mindazt, ami korábban hat napig tartott, hasonló vagy még lubb minőségben, úgy, ahogyan azt népgazdaságunk jelenlegi helyzete megkívánja tőlünk. Ezért nagy kincs a munkaidő! Vasvári Ferenc
