Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

Mit tehetnek, ha többet akarnak? Hankiss Elemér sokat vitatott könyvében, a' „Diagnó- zisok’’-ban többek között azt kutatja, hogy „miért vált az elmúlt három -évtizedben krónikus hiánycikké ná­lunk a közösség". A társadalom és az ember életében oly fontos, tartalmas társas együttlétek hiányát meg- sínylik nemcsak a fiatalok, de az idősebb nemzedékek is. Szerencsére újra és újra felszínre tör az ilyen közös­ségek iránti igény egy-egy tennivágyp, többet, jobbat akaró fiatal, lelkes, odaadó kezdeményezésére. Gyula, az egykori megye- székhely mindig pezsgő szel­lemi élettel bírt. Idősebb polgárai a megmondhatói, hogy hányféle színkör, ének­kar, zenekar, egylet, szövet­ség adta meg a társadalmi érintkezés kereteit. ,E hajda­ni keretek azonban már szét-, töredeztek, és teljes értékű­en pótolni őket nem sikerült. Mert hova mehet el ma egy fiatal, ha nem inni és nem táncolni akar, hanem művé­szetről, gazdaságról, politiká­ról hallani, vitázni? FIATAL ÉRTELMISÉGIEK! így kezdődött a felhívás, amely a gyulai Értelmiségi Klub alakuló összejövetelé­re invitált mindenkit, aki „az egyetemi, főiskolai évek pezsgő élete után visszavo­nultan él. aki szívesen meg­nézné művészek előadásait. Alkotásait, aki érdeklődik gazdasági, politikai problé­mák iránt", vagyis azokat, akik készek új élmények, is­meretek befogadására. Az ötlet Gedeon Józsefé, a 3-as sz. általános iskola magyar­szakos taná'ráé: V* — Debrecenben tanultam, ahol nagy élet folyt, jobbnál jobb programok között válo­gathattunk naponta. Haza­jöttem, mert szeretem Gyu­lát, de hiányzott az a szel­lemi mozgás, az a sokféle, hasznos égyüttlét, ami a deb­receni éveket jellemezte. Elő­ször — fanatikus rajongó lé­vén — dzsesszklubot szer­veztem, ez harmadik éve mű­ködik már, azután filmklu­bot. Balázs Béla-filmeket hoztunk le. és itt a művelő­dési házban vetítettük, de sajnos, nem sok sikerrel. Jó­formán csak a barátaim jöt­tek el. A „keret" tehát megvolt, de az igény úgy látszik nem. A nagy konkurrenst, a tele­víziót és hű tartozékát, a ké­nyelmességet nem sikerült legyőzniük. Az Értelmiségi Klub gon­dolatát Gedeon József az if­júsági parlamenten vetette fel: — Támogattak mindenhol, és megbízták a KlSZ-alap- szervezetet, hogy szervezzük meg. Március elsején volt az első klubfoglalkozás, és az­tán még hét alkalommal jöt­tünk össze. PÉNZ NÉLKÜL Helyet az Erkel Ferenc Művelődési Házban kaptak, de pénzt, a gazdasági év vé­gén nem tudtak adni. Ey. persze behatárolta a ..meg­hívhatok" körét, de . nem nyomta rá bélyegét a fiatal. klubra. — Elsősorban a Gyulán élő alkotókat szeretnénk megis­merni. Így volt vendégünk egy-egy hétfői estén Simo- nyi Imre költő. Székelyhídi Attila .képzőművész. Hamar, kialakult:' a „törzs- közönség". 20—30 ‘ember., jár rendszeresen a klubba. Van közöttük mérnök, közgaz­dász, jogász, orvos, pedagó­gus. A nyári szünet után szeptember végén találkoz­nak újra. — Az idén reméljük ka- • punk anyagi támogatást is. Szeretnénk meghívni Cseh Tamást, Sándor Györgyöt, is­mert közgazdákat és politi­kusokat. Talán sikerül színe­sebbé, pezsgőbbé tenni a klubéletet. Ez sokkal köny- nyebb lenne, ha működne itt legalább egy főiskola. (Egyébként valamikor volt Gyulán egy tanítóképző.) Ami betölthetné a katalizá­tor szerepét, és mint stabil mag. köré csoportosulhatna ‘ a fiatalság. — Régen az Otthon kávé­ház volt az értelmiség és a haladó munkásság gyüleke­zőhelye. Nem kocsma! Ká­véház, újságokkal, sőt köny­vekkel és vitákkal. Ez a keret úgy tűnik ma már nem kell. Legalábbis ezt bizonyítja az ilyen cél­zattal nyílt békéscsabai Vé­nusz kávéház, amely a gyér forgalom miatt kénytelen volt bezárni. Gyulán még csak hasonló kezdeménye­zésről sem tadunk. VAN JÖVŐJÜK A társadalmi érintkezés keretei, a közösségek, a tár­sadalmi mozgásoknak megfe­lelően szükségszerűen fel­bomlanak, aztán újra alakul­nak. Más alapokon. A 75 esztendős Márai György — nyugdíjazásáig bíró — így beszél fiatalságának közös­ségeiről : — Vallási alapon szerve­ződtünk. A reformátusok az újvárosi olvasókörben gyűl­tek össze. A férfiak a Beth­len Gábor, a lányok a Beth­len Kata szövetségben talál­koztak. Az asszonyok részére is külön szövetség volt. Ren­geteg műkedvelő előadást tartottunk. Gyulai szerzők műveit játszottuk, a felsza­badulás utánaMADISZ irá­nyításával. Emlékszem, 194(1. május elsején volt az első ilyen előadás, Váry Ferenc — azóta isméit Erkel-díjas zeneszerző — Mariann her­cegnő című darabját adtuk elő. Természetes^' hogy ilyen alapokon ma’ már nemigen szerveződik’ közönség. Am 'a régi, elavult keretek helyén, több-kevesebb sikerrel, újak alakulnak. E kis közösségek a fiatalság társadalmi, er­kölcsi nevelésének fontos talpkövei voltak eddig is, és még inkább azok lehetnek a jövőben. Persze csak akkor, ha gazdag, tartalmas progra­mokkal vonzóvá tudják ten­ni a klubok életét. Erre tö­rekednek a gyulai Értelmi­ségi Klub vezetői, segítői, de a törekvés — bár fontos — önmagában kevés. Anyagi támogatás híján a klub léte forog kockán. Kár lenne ér­te. Szatmári Ilona 11 rendetlenség — a gyermek fél élete Ha a családban gyermekek vannak, a rend gyakrabban je­lent gondot, mint a/. ember hin­né. Sok szülő tévesen azt felté­telezi. hogy a rendérzék vele született tulajdonsága majd ma­gától kifejlődik. A pszichológus ellentmond ennek, és azt állít­ja. hogy a rendszeretetben pél­dát kell mutatni a gyermekek­nek. A felnőttek gyakran követnek el egy nagy hibát: abból indul­nak -ki. hogy nekik nem kell' olyan komolyan venni a rendet, ezzel szemben a gyerekeknél semmi- sem heverhet szanaszéj- jel. A szülőknek és nevelőknek azonban óvakodniuk kellene a túl fanatikus rendre neveléstől. Bizonyos rendetlenségből ugyan­is olyan ösztönzések indulnak ki a játékra a gyermek számára, amelyek egy állandóan steril környezetben hiányoznak. Ily módon a rendetlenség a gyer­mekek számára valóban ..a fél élet” lehet. A gyerekek gyakran azért rendetlenek, mert úgy érzik, hogy n felnőttek elhanyagolják őket. és ezzel a dacreakcióval akarják magukra vonni a fi­gyelmet. De az ingerekkel el­árasztott. ideges, szétszórt gye­rekek is különösen fogékonyak n rendetlenségre. Általában azt mondhatjuk, hogy a gyereket játékos rendrakősdik segítségé­vel már kicsi korától kezdve nevelni lehet a rendre. Ennek feltétele, hogy a gyereknek le­gyen saját játszósarka. jobbik esetben saját szobája. legyen elegendő hely a játékainak, ké­sőbb pedig az. iskolaszereinek. Fotó: Veress Erzsi Táborozás után — tanévnyitó előtt Augusztus közepén bezárták kapuikat a nyári építőtáborok. Békés megyéből az országos szer­vezésű táborokban 1200 diák vett részt. Négy megyei mezőgazdasági üzem pedig, a nagyszénási Október <>. Tsz, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz, a Mezőhegyes! Mezőgazdasági Kombinát, a Békéscsabai Állami Gazdaság, valamint a Békés­csabai Konzervgyár az ország különböző részei­ről ide érkező fiataloknak biztosított munkát. A tíz Békés megyei szervezésű táborban 1350 középiskolás dolgozott. Többségük címerezésben vett részt, s bár az átfogó értékelés még hátra van, az már bizonyos, a diákok nagy segítségére voltak a mezőgazdaságnak, a feldolgozó üzemek­nek. Nem egyszer példát mutattak helytállásuk­kal. És ha hasonló lelkesedéssel látnak a tanu­láshoz, a most kezdődő tanévben, év végén alig­ha lehet baj a bizonyítványosztáskor. Fotó: Fazekas László II Demokratikus Hiúsági Világszövetség — a békéért « Beszélgetés Valid Maszrival, a DÍVSZ elnökével Valid Maszri — a DÍVSZ új elnöke, adták hírül Prá­gából a tudósítók, akkor, amikor a világszövetség so­ron következő XI. közgyűlé­sén a. libanoni tagszervezet jelölhetett erre a tisztségre. A küldöttek ezzel vélemé­nyüket is nyilvánították, hiszen Csehszlovákia fővá­rosába is elérkezett a hír: Izrael megkezdte Nyugat- Bejrút ostromát. ' Ezen a közgyűlésen az izraeli ag­resszió ellen béketüntetést is szerveztek. Valid Maszrival. a DÍVSZ elnökével, a köz­gyűlésen kezdeményezett bé­ke világkampányról, a szö­vetség spronkövetkező és távlati feladatairól beszél­gettünk. — Mikor kapott utoljára otthonról hírt? — Az állapotok miatt egy­re nehezebb a kapcsolatot tartani az otthoniakkal. Nemrég egy barátom hozta az értesítést, hogy a hozzá­tartozóim jól vannak. Mi­nek tagadjam: aggódom ér­tük. De nekem most az a dolgom. hogy képviseljem otthoni tagszervezetem. és hogy elvégezzem azt a munkát a DIVSZ-ben, ami­vel a közgyűlés bízott meg. — A béke, a leszerelés, a békés egymás mellett élés ügyéről szólva sok elvi ha­tározat született a legutóbbi közgyűlésen. Ezek mellett említene konkrét programo­kat is? —Igen. Világkampányt indítottunk a békéért, s ez a következő évekre konkrét feladatok egész sorát jelen­ti. Felhívásunkat Lidicében fogalmaztuk meg. Jelsza­vunk: Egységbe ifjúság! Jo­gunk van a békéhez! Szük­ség is van erre az egységre, hogy képesek legyünk mi­nél szélesebb körű kapcso­latok kialakítására, a józan ész diktálta párbeszédekre. Jogunk van a békéhez, s ezt szeretnénk tudatosítani min­den érintett kormánnyal. Olyan politikai platform megteremtésére törekszünk, amely az eddigieknél is szo­rosabb együttműködést tesz lehetővé a nyugat-európai, békemozgalmakban részt ve­vőkkel — elsősorban ;t fia­talokkal. A mi küldötteink is ott voltak Stockholmban, amikor elindult a békeme­net. amelyik Finnországon és a Szovjetunión, Magyar- országon és Ausztrián át hirdette jogunkat a békéhez — az élethez. Folynak már a Hollandiában tartandó rendezvényeink előkészüle­tei is, amely az „Ifjúsági dialógus a békéért és lesze­relésért" nevet viseli. — Gondolom, fájdalmas érzésekkel kell ezekben a napokban küszködnie, hi­szen. amíg itt, Magyarorszá­gon, Ön a DÍVSZ békét hir­dető akcióinak előkészüle­tein munkálkodik, a hazájá­ban — Libanonban — pe­dig pusztítanak a fegyverek. — Igen. A helyzet való­ban megrendít. De a DÍVSZ munkájának, s ezen keresz­tül az én munkámnak is az értelmét csak aláhúzza ez a kettősség. Talán a már em­lített okok miatt egy kicsit türelmetlen is vagyok, hi­szen nagyon szeretném, ha az én hazámban.. is végre béke lenne, s nem a fegy­verek diktálnák a „rendet". Sok a tennivalónk. Mert, ha csak ránézünk a térképre, az első pillantásra látjuk, hogy nemcsak a Közel-Kelet az egyedüli háborús tűzfé­szek, ahol nehéz napokat élnek az emberek. Mivel az agresszorok a békét világ­méretekben fenyegetik, a világ egyetlen pontján sem mindegy, hogy .hol, mi tör­ténik. A DÍVSZ megalapo­zottan, történelmi múltjá­nak megfelelően döntött úgy. hogy a következő években tevékenységének legfőbb vezérfonala a bé­kéért folytatott erőteljesebb harc lesz. Hiszen a béke és a leszerelés ügyéről szólni nemcsak a kormányok. de a közvélemény és így az ifjúság is illetékes. A fiata­lok is aktív részesei, for­málói kívánnak lenni az emberiség jelenét és jövőjét érintő és meghatározó dön­téseknek, cselekedeteknek.. A DÍVSZ álláspontját az ENSZ-ben is elmondta Ba­rabás Miklós. a szövetség újjáválasztott főtitkára. A világszervezet leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülé­sén a felszólaló többször is hangsúlyozta közgyűlésünk által megfogalmazott mon­datot, hogy az ifjúságnak joga van a békéhez. — Tüntetések. Felszólalá­sok. Tiltakozó nyilatkozatok. A szolidaritás bizonyítására milyen lehetőségei vannak még a Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetségnek? — A Prágában rendezett fórumon, ahol 113 országból 124 tagszervezetünk vett részt, a közgyűlés ideje alatt ülésezett három sza­kosított szervezetünk, köztük a nemzetközi önkéntes szolgálat az ifjúság szolida­ritásáért és barátságáért. E szakosított szervezeten be­lül konkrét segítséget is tu­dunk nyújtani. Ettől a tag- szervezettől kap segítséget az én hazám is. — Engedjen meg ismét egy személyes kérdést. Ami­kor megtudta, hogy Ön lett a DÍVSZ elnöke, mire gon­dolt? — Arra, hogy nehéz és megtisztelő megbízást vál­lalok el. Arra, hogy tisztes­séggel képviselni fogom li­banoni tagszervezetünket, de ezzel együtt a világszövetsé­get is. ' Arra gondoltam: munkámmal szeretném be­bizonyítani, hogy a DÍVSZ tenni tud — és személy sze- rint én is tenni tudok, ugyanúgy, mint minden em­ber — a béke és a leszere­lés ügyéért. — Most mire készül a DÍVSZ? — A közgyűlés által szempontok alapján, a bé- ke-világkampány különböző akcióit szeretnénk kidolgoz­ni. Még ez év végén sorra kerül a XI. közgyűlés után, az első végrehajtó bizottsági ülés. ahol sok más fontos • napirendi pont mellett eze­ket a terveket is szeretnénk megvitatni, s az eddig szer­zett tapasztalatokat össze­gezni. Bízunk abban, hogy munkánk eredményes lesz — mondotta a DÍVSZ el­. nöke. ú: Játszótéren Ambrus Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom