Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-27 / 200. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM­BÉKÉS MEGYEI Az aratás után a hatalmas silókban tárolt gabona minősegé­nek megőrzése igen fontos feladat. A megelőző fertőtlenítést — mely a későbbihez képest jelentős költségmegtakarítással jár —, a Gabonatröszt Szolgáltató Vállalatának békéscsabai egységének szakemberei csinálják megyeszerte. Képünk a GMV szeghalmi silótelepén készült, ahol Molnár Sándor gáz­mester kompresszorral Achtelic 50—EC fertőtlenítőszert jut­tat a betoncellákba. Ez a szer megakadályozza a zsizsik el­szaporodását a búzában. Az így megóvott gabona nagyobb része exportra kerül a szeghalmi üzemből Fotó: Veress Erzsi Sajtótájékoztató a vasúti tarifa emeléséről A szeptember 1-én életbe lépő új menetdijakról és a változással kapcsolatos in­tézkedésekről tartott sajtótá­jékoztatót tegnap Mészáros András, a MÁV vezérigaz­gató-helyettese. Emlékeztetett a sajtóban már megjelent közleményre, miszerint: a teljes árú és a kedvezményes árú meneldí- jak 100 százalékkal, a, napi munkába járásra- használt félhavi és havi jegyek ára 80 százalékkal, a tanulók na­pi iskolába járására rend­szeresített havi jegyek ára 50 százalékkal, a helyjegyeké 100 százalékkal, az útipogy- gyász-fuvarozás vite'ldíja 100 százalékkal, a személyzeti je­gyek ára szintén 100 száza­lékkal emelkedik. Változat­lanok maradnak a szocialista vasutak egymás közötti for­galmára, valamint a nemzet­közi személyforgalom ma­gyarországi szakaszára meg­hirdetett menetdíjak. Mint mondotta, az árváltozást két tényező tette szükségessé: egyrészt a jelenlegi nehezebb gazdálkodási feltételek között indokolt és szükségszerű az állami kiadások csökkentése (az állami költségvetésből eddig évente mintegy 16 mil­liárd forint árkiegészítést ka­pott a tömegközlekedés — ebből több mint 7 milliárdot a vasút), másrészt: kisebb módosítások kivételével 30 év óta' változatlanok a bel­földi vasúti menetdíjak. Az eltelt évtizedek alatt jócskán növekedett az üzemanyag- költség. emelkedtek - a jár­művek beszerzési árai. nőt­tek a munkabérek. Emellett számottevően javultak az utazás körülményei: gyor­sabb. • kényelmesebb kocsik­ban utazhatunk biztonságo­sabb feltételek között. A vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a vasútnál lelkiismeretesen készülnek a díjváltozással kapcsolatos feladatok megoldására: kü­lönböző szervezési intézke­désekkel, a pénztárak meg­erősítésével, a személyzet felkészítésével segítik a za­vartalan átállást. A tarifa-" változás szükségessé teszi a jelenlegi menetjegykészlet teljes cseréjét is, erre a rend­kívüli feladatra is felkészül­tek. folyamatosan állítják át a jegynyomtató gépeket. Nagy gondot fordítanak az utazóközönség tájékoztatá­sára is: a bejáró dolgozókat foglalkoztató vállalatok ré­szére díjtáblázat-kivonatokat nyomtattak, ezekhez ingyen lehet hozzájutni. Az utasok eligazodását a pénztárak mellett elhelyezendő fali díj­táblázatok szolgálják. Fontos tudriivaló. hogy a munkáltatók átmenetileg csak a kijelölt pénztáraknál vehetik át (mór mától) dol­gozóik félhavi és havi je­gyét. Továbbá szeptembertől napi munkába járásra, hét­végi hazautazásra csak az új árral nyomtatott jegyek használhatók fel. Átmeneti kedvezmény, hogy a tanulók augusztus 27- től szeptember 5-ig havi jegy nélkül (tehát ingyen) utaz­hatnak iskolájukig és vissza. — Az új tanuló-havijegyeket szeptember 1-én kezdik áru­sítani. Fontos tudni azt is. hogy ideiglenesen megszűnik a menetjegyek és a helyje­gyek elővétele. Végű] a vezérigazgató­helyettes felhívta a figyel­met, hogy a menetdíjak eme­lése nem jelenti egyben a közlekedés műszaki feltéte­leinek ugrásszerű javulását — hiszen a MÁV rendelke­zésére álló pénz nem lesz több —, de arra fokozottan törekszik a vasút, hogy az. utazási szolgáltatások szín­vonala emelkedjen, a tiszta­ság. a menetrendszerűség fokozódjon. Szólt arról is. hogy a körültekintő szerve­zési és szabályozási intézke­dések ellenére is várhatók átmeneti nehézségek az utas- kiszolgálásban, __ a tájékozta­tásban — ezek miatt a vasút előre is kéri az utazóközön­ség megértését és türelmét. Legyen rugalmasabb és oldottabb Összehangoltabb munkát kíván a melioráció Az említett felszólalókon kívül dr. Forrai József, a KISZ megyei titkára és Szatmári János, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke fejtették ki véleményüket a szervezeti élet javítására szolgáló kezdeményezések­ről. Ezután Pataki István fog­lalta össze az elhangzott ja­vaslatokat. Megállapította továbbá, hogy a mozgalmi munkában tapasztalható hi­bákat. fogyatékosságokat nem lehet szervezési kere­tekkel indokolni. A jövőben minden azon múlik, hogyan tartják meg a szabályokat, miként hajtják végre a már elfogadott határozatokat a KISZ különböző szervei és testületéi. a szervezeti élet! Ülésezett a KISZ megyei bizottsága Augusztus 26-án, tegnap — Pataki István első titkár elnökletével — ülést' tar­tott a KISZ Békés megyei bizottsága az MSZMP szék- házában, Békéscsabán. A résztvevők először megtár­gyalták a szerveződés, a fel­építés és az irányítás, vala­mint a választási rend egyes elemeinek módosításával kapcsolatos javaslatot, amelyhez Kozák Ferenc me­gyei titkár szóbeli kiegészí­tést fűzött. Megemlítette, hogy a KISZ KB korábban kiadott vitaanyagáról mint­egy 80 járási-városi, illetve megyei testületi tag mondott véleményt, s közülük töb­ben a szervezeti élet tovább­fejlesztéséhez szükséges se­gítségnyújtást hangsúlyozták ezeken a megbeszéléseken. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára szintén helyeselte a központi anyag széles ftörű vitára bocsátá­sát. Kiemelte: nem elegendő csak határozatokat hozni, feltétlenül ügyelni kell azok pontos, felelősségteljes vég­rehajtására a jövőben. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Nyitrai István, a KISZ KB titkára is. Az előzmé­nyekre utalva szólt arról, * hogy a KISZ szervezeti éle­tével kapcsolatosan sok kri­tika. észrevétel hangzott el a korábbi években. A Köz­ponti Bizottság 1980-ban fog­lalkozott ezekkel a kérdé­sekkel. és az Intéző Bizott­ság pedig már két alkalom­mal tárgyalt erről a témá­ról. Mint mondotta, rugal­masabbá és oldottabbá kell tenni a szervezeti életre vo­natkozó szabályzatokat. s valamennyi érdekelt testület teremtse meg a jó minősé-' gű mozgalmi munkához szükséges feltételeket. Egyéb­ként a KISZ megyei bizott­ságának állásfoglalásában is szerepelnek a munkastílus korszerűsítését célzó javasla­tok, amelyek többek között a felesleges központosítás megszüntetését. a KISZ- szervek öntevékenységének, kezdeményező készségének, önálló, felelősségteljes gon­dolkodásának további ki­bontakoztatását indítványoz­ták. és párttagajánló tevékeny­ségének tapasztalatait is­mertette a megyei párt vb 1979. március 28-i határozata alapján. Az írásos előter­jesztésben egyértelműen megfogalmazódott, hogy igen eredményesnek tekint­hető a KISZ ilyen irányú munkája. Az elkövetkezendő időszakról szólva célként je­lölte meg, hogy tudatosab­ban és sokoldalúan kell tá­jékoztatni a párttagsággal járó követelményekről, a párt szervezeti életéről és a tagfelvétellel kapcsolatos határozatokról a KlSZ-tago- kat. Az Ifjú Gárda 1981 82. évi feladatainak végrehajtásái-ól és a képzés további tenni­valóiról szóló jelentésben Bálint Tibor megyei pa­rancsnok számolt be a je­lenlevőknek. Az 1982. II. félévi politikai évforduló megünneplésével összefüggő javaslatokat dr. Forrai Jó­zsef ismertette a tegnapi bi­zottsági ülésen, amely ezt követően a ■ bejelentésekkel ért véget. Év végi hajrák helyett, a bőven rendelkezésre álló kapacitást felhasználva, az eddigieknél lényegesen job­ban, összehangoltabban kell programozni és megvalósíta­ni a komplex meliorációs munkát Békés megyében. A hatodik, illetve a hetedik ötéves tervre előirányzott, mintegy százezer hektár te­rület talajjavítása és vízren­dezése a terméseredmények növelése, csak így képzelhe­tő el — állapították meg azon a tanácskozáson, ame­lyet mintegy negyven Kö­rös-menti mezőgazdasági üzem, vízgazdálkodási tár­sulat, a vízügyi szervezetek, valamint a munkákat terve­ző és kivitelező vállalatok vezetői tartottak tegnap, Békéscsabán, megvitatva a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai központja által az első félévben végrehaj­tott ellenőrzés tapasztalatait. A megbeszélésen részt ve­vők egyetértettek abban, hogy a mezőgazdasági üze­mekben — különösen a már meliorált területeken — a fenntartási munkákat javí­tani kell. Nem helyes az a gyakorlat, amely jó néhány szövetkezetben tapasztalha­tó, ahol a meUorációra kép­zett fenntartási alapokat nem használják fel, ugyan­KITE-bemutató A Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés és.a csorvá- si Lenin Termelőszövetkezet hibridkukorica-bemutatót tartott tegnap, csütörtökön délelőtt. A községi művelő­dési házban Gábel István, a KITE-alközpont vezetője kö­szöntötte a Csongrád és Bé­akkor jelentős belvízkáro­kat szenvednek. Ilyen pél­Csorváson kés megye csaknem 100 meg­jelent agrár szakemberét. Ezután Búvár Géza, a KITE termelési igazgatóhelyettese tartott előadást ..A genetikai alap- és a tenyészidő hatása a hibridkukorica-termésre" címmel. Az elméleti ismertető után a szakemberek a KITE kí­dát említettek az eszme­cserén Vésztő, Méhkerék, Biharugra térségeiből. Az elemzés arra is rámu­tatott, hogy a tervezésben és a végrehajtásban sem fe­lel meg az ésszerűségnek a jelenlegi gyakorlat, amely szerint a talajjavítási mun­kákat csak az aratás, illet­ve a betakarítás után vég­zik, vagyis mindössze 3—4 hónap áll rendelkezésre. A szakemberek véleménye sze­rint a gazdaságoknak folya­matosan kell átadniok a te­rületeket a meliorációt vég­ző vállalatnak, csak ily módon használható fel a tel­jes kapacitás. Erre vonat­kozóan jó példákkal szol­gálhatnak. Az orosházi Új Élet, a szeghalmi Sárréti, a dobozi Petőfi Termelőszö­vetkezetekben, ahol a terve­zőkkel és a kivitelezőkkel szoros kapcsolatot teremtet­tek, és megfelelő időben ad­ták át a területeket a talaj­javítóknak, termeléscsökke­nés nélkül. Az üzemek és a tervezők, valamint a kivitelezők kö­zött kialakuló összhang csak egyik fontos feltétele a ki­emeltnek számító program megvalósulásának. Ha nin­csenek meg az egyéb felté­telek. mint például a dré- nercsövek, amelyekből je­lenleg hiány van, kárba vész az igyekezet. B. J. sérleti telepén a ^hlóságban is megszemlélhették az egyes fajták különböző körülmé­nyek közötti fejlődését. Bod­nár Emil, a KITE ágazatve- zetöje ismertette a sűrítési kísérlet lényegét, bemutatva hogyan alakul a termés, ha ugyanakkora területen a tő­szám változik. A következő napirendi pont előadója ugyancsak Ko­zák Ferenc volt. aki a KISZ- szervezetek párttaggá nevelő Az agrár szakemberek a húszezres tüállományú táblával ismerkednek Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom