Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-24 / 197. szám
1982. augusztus 24., kedd NÉPÚJSÁG Őrsvezetők lesznek A társadalmi munkára nevelést kisgyermekkorban kell kéz deni. Szilvaszedés az úttörőház kertjében Kellemes, élményekben gazdag 10 napot töltött együtt 56 ^ békési és Békés város környéki úttörő Mezőbe- rényben, az ifjúsági és úttörőházban. Az ötödik osztályt végzett gyerekek az őrsvezetői ismeretekkel gazdagodva tértek haza otthonukba, ahol tovább adhatják a táborban szerzett tapasztalataikat. Az itteni munka lényege az önállóságra való nevelés, a szabadidős programok okosan szervezett eltöltése, sportolás, társadalmi munka. Sokáig emlékezetes marad a pajtásoknak a békési játszóház vendégeskedése a táborban, amikoris mindenki elkészíthette azt a játékot, vagy dísztárgyat, amire már régen vágyott, és természetesen, amihez megfelelő kézügyessége volt. Az éjszakai akadályverseny, ami komoly feladatok elé állította a gyerekeket, sokáig beszédtéma lesz a leendő őrsvezetők körében. A szombati záró tábortűz, a búcsúzkodás csak ennek a kis csapatnak szól. Jövőre újak jönnek a berényi táborhelyre. A leendő őrsvezetők megtanulják, hogyan kell társaikkal vi selkedniük. A Mundiál őrs egyik foglalkozásán Fotó: Veress Erzsi Magyar Írók perei 0 A cseh vadász Madách Imre, a Nógrád megyei Csesztve földbirtokosa 1851 elején Pestre megy. Egyedül. Haza azonban már nem maga érkezik, hoz valakit, akit aznap este a cselédszobába rejt, de aki másnap már a melegágyak mellett bíbelődik, mint kertész. A vendég csakhamar leborot- váltatta bajuszát és szakál- lát, vadászruhába öltözött, ment a parócai erdészházba. Csakhamar „cseh vadász” néven ismerték a környéken. Ki volt a vendég? Madách távoli rokona, Rákóczi János huszár őrnagy, a Honvédelmi Bizottság ti- toknoka, Kossuth titkára. (Egyébként Jókait ő fuvarozta Gyuláról Tardonára.) Rákóczit 1850-ben halálra és vagyona elkobzására ítélik, in effigie (jelképesen) fel is akasztják. Vidéken, Pesten bújdosik, aztán Madách segítségével Csesztvére kerül. ♦ Kezdetben nem is volt semmi baj. Űgyannyira, hogy a Madách házába beszállásolt császári tiszt semmi gyanúsat észre sem vett, sőt, a perben a költő fogsága idején Madách mellett tanúskodott. A parócai erdészházban azonban a „cseh vadász” túlságosan iS jól érezte magát, társaságba járt, ti- vornyázott, sőt, a kártyaasztalhoz is le-leült. Mintha megfeledkezett volna arról, hogy az önkényuralom törvényei szerint a volt tisztek, lázadók, forradalmárok, elítéltek rejtegetéséért is igen bőségesen mérik a büntetést. Meg is lett az eredmény. Rákóczi Jánost feljelentette egy „igazi” magyar ember. Hoitsj Miksa gazdatiszt, akkor Orosi község jegyzője. Este meg is jelentek a zsandárok az erdészháznál. Rákóczi az ablakon kiugorva menekült. A szandárok toSzeptember 5—11. között hazánkban tartja tizedik, jubileumi kongresszusát az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetsége. A kongresz- szusnak elsősorban Szentendre, valamint több más vidéki város — közöttük Tihany, Szombathely, Zalaegerszeg — ad otthont. Ezek ugyanis az ország olyan települései, ahol szabadtéri múzeum található. Hazánkban az 1960-as évek végén kezdtek először szabadtéri múzeumot építeni. Az első egyedüli, amely ma már teljesen elkészült, a zalaegerszegi. A külön területre telepített falumúzeum a természetes környezetben igazi, élő faluvá vált. A többi telepített falusi épületegyüttes. mint például a vábbmentek: Madáchhoz a kúriába. Madáchot elfogták, s Bory Istvánnal, édesanyja öreg tiszttartójával együtt Pozsonyba szállították, ahol a vízi kaszárnyában rabosko- dot embertelen körülmények között. Állítólag meg is verték, botozták. Rákóczi János közben külföldre szökött, s ott volt az ötvenes évek végéig, aztán 1858-ban kegyelmet kapott. Hazatérése után, 1858. november 11-én kelt levelében így köszöni meg Madách áldozatvállalását: „ ... amit érettem te tevéi, kedves Imrém, az előttem oly magasztosság, melynél magasabbra férfi lélek már nem emelkedhetik, s hol az a határvonal van, melyet ha elbírt érni, szellemi nagysággá "magasztosult. Nagysággá, mely előtt a valamire való lélek pietással meghajolni kényszerül: És lelkem meghajlik íme lelked magasztosságának előtte!” Madách négy hónapot töltött börtönben Pozsonyban. 1853 elején Pestre viszik, ahol a Neugebaudében újabb négy hónapig marad vasban. 1853. május 7-én szabadlábra helyezik, de Pestet még hónapokig nem hagyhatja el. Gyakorlatilag ide internálták. Itt lakott az Üj téren, á Burgmann-féle 12. számú házban. 1853. augusztus 20- án érkezett haza Csesztvére családjához. '♦ Madách peréről, fogságáról keveset tudunk. Az iratok elvesztek. A peranyagról azóta sem tudunk, s ha nincs is dokumentálható bizonyítéka Péter} Károly feltevésének, az újabb kutatások bizonyítják, Madách Betegsége ellenére is megyei főbiztosként aktív részese volt a szabadságharc polgári hátterének, sőt, katonának is jelentkezett. A szentendrei, a szombathelyi, a nyíregyháza-sóstói és a szennai még tovább épül. A helyszínen restaurált szabadtéri múzeumokat, többek között a tihanyit, a mezőkövesdit, a hollókőit és a legutóbb, alig két hete átadott fertöszéplakit folyamatosan rendezik be, és védik a megrongálódástól. A falumúzeumokban mindenütt igyekeztek korabeli, és a tájegységekre jellemző tárgyakat összegyűjteni. Ezzel az épületek eredeti funkcióját is sikerült nagyjában- egészében megőrizni, így azonnal megállapítható: szegény vagy gazdag család számára szolgált lakóhelyül, vagy melyik mesterség műhelye volt. Ez utóbbiakban rendszerint az egykori mesfogság, elhurcolás emberileg is igen megviselte, betegsége, gazdasági és család} gondjai mellett közeli rokonainak — testvéreinek — halála amúgy is igen meggyötörte érzékeny világszemléletét. Egy dokumentumunk azért van Madách peréről: a katonai törvényszék végzése, amely 1854. március 31-én kelt, s Bilkom hadbíró-őrnagy írta alá. A személyleírás után következik a végzés: „Bizonyítvány. A hadi törvényszék 1854. február 28- án kelt és a tegnapi napon kihirdetett végzése következtében a jelenleg szabadlábon levő Madách Imre Nógrad megyei, csesztvei földbirtokos ellen felségárulás és egy felségáruló szökevény elrejtése miatt emelt vádra vonatkozó, itt bevezetett vizsgálatot kielégítő tényállás és bizonyítékok hiányában megszüntetjük. Jelen okiratot igazolásra kiadtuk.” Kiadtak azonban mást is. 1853. május 5-én a császárikirályi II. pozsonyi katonai parancsnokság utasította Nógrád megye hatóságait, hogy Madách Imrét helyezze rendőri felügyelet alá. Meg is történt, bár Madách nemigen akart ennyi teherrel- fájdalommal küzdeni immár. A fogságból való szabadulásnak még szívből örült. Fogságomból című versében olvashatjuk: „Eljött hát a szabadulás napja, Végre, vége megnyílt börtönöm, / Arcom illatos szellő csókolja, Enyhe hangja részvevő öröm”. Ez az öröm azonban nem sokáig tartott. A távoliét megrontotta Madách addig viszonylag zavartalan házasságát. Miután á költő vagyonát is zárolták, Fráter Erzsi ott maradt szegényen, pénz nélkül gyermekével. Anyósa, rokonai nem segítették, elkeseredett, s alán vigasztalást is keresett másnál nagy magányában. A csesztvei idill mindenesetre véget ért. Madách csakhamar Sztregovára költözött s magára maradt az ember tragédiájával. Bényei József (Vége) térségeket is bemutatják olyan mesterek — kovácsok, szövők, vagy molnárok —, akik ma is űzik e foglalkozásokat. A látogatók tehát megismerhetik az egykori életformát, a gazdálkodást, az ott élt és élő emberek szokásait, kultúrájának emlékeit egyaránt. A szakemberek szerint a hazai néprajzi kutatásokban, a falumúzeumok megvalósításában elért eredmények elismerését is jelzi, hogy hazánkban rendezik meg a kongresszust. A részvevők a helyszíneken ismerkedhetnek meg a magyar kutatók tapasztalataival, módszereivel, s nem utolsósorban azzal, hogyan segíti munkájukat a lakosság, főként a korabeli tárgyak gyűjtésében. KÉPERNYŐ Vendégségben Illyés Gyulánál Milyen jó lenne, ha mindaz a dokumentum, amit napjainkban „megörökítünk”, ha nem is az örökkévalóságig, de nagyon sokáig megmaradna, hirdetve, hogy élt itt egy nemzedék, amely nagyszerű embereket is adott a hazának. Mint ahogy mi csodálattal nézhetnénk egy „korabeli tv-híradót” például a honfoglalásról, lovagi játékot Mátyás udvarából vagy Petőfi lelkes szavalatát a Pilvax kávéházban. S ha nekünk nem is adatik néhány évtizednél távolabbi múltból képet felidézni, hangot megszólaltatni, ám az általunk archivált informá- ciózuhatag arra figyelmeztet, hogy rajtunk a jövő szeme. Tetteink, örömeink, a gondok és az eredmények filmre, képre, hangra rögzítve árulkodnak arról, hpgyan sáfárkodtunk a ránk szabott élettel. Kései unokáink talán fejcsóválva nézegetnek egy-egy híradást, de a jobb összkép érdekében feltétlenül pergessék le ismét az Illyés Gyulával készített tv- interjút. A huszadik századi magyar szellemi élet egyik csodájában gyönyörködhetnek. Bátrabb igazságokért címmel sugározta vasárnap este a televízió a 80 éves Illyés Gyuláról szóló portréfilmet. Magasra emelhettük a mércét, hiszen a magyar televíziózás egyik erőssége a portrék készítése. Nagy Lászlótól Szent-györg^i Albertig hosszan sorolhatnánk a képernyőn megelevenedő kiválóságokat, akikkel találkozni, gondolataikkal megismerkedni, különleges élmény. Az Illyés-interjú talán kissé töredezettebb, egyenetlenebb volt, mint például a fentebb említett műsorok, de a film vágásának döccenéseiért kárpótolta a nézőt a költő társaságában töltött óra. Derű és bölcsesség áradt Illyés Gyula szavaiból. A szellem ' kivételes csúcsait bejárt alkotóművész egyszerűsége, s önmaga küldetésének határozott hirdetése. Ma a Duna-medenCében 15 millió magyar él, ebből 10 millió az ország határain belül, 5 millió a határokon kívül él — mondta Illyés Gyula. A költő hazája az anyanyelvén beszélők otthona, tehát a szava is mindenhová el kell hogy jusson, ahol magyarok vannak. Internacionalista meggyőződéssel óvni a nemzetek jogait az élethez, a széphez, az igazsághoz. Hinni a békés holnapban. ízes beszédét hallva, szép arcát látva, a nézők sokaságában megerősödhetett az élet értelmébe vetett hit. Büszkék lehetünk, hogy Illyés Gyula kortársai vagyunk. (Andódy) Szabadtéri múzeumi kongresszus Magyarországon * * Mai műsor . VV: / I . ‘ KOSSUTH RÄDIÖ 8.25: Élne On a XV. század- ban? 8.55: Nótacsokor. 9.44: Zenevár. 10.05: MR 10—14. 10.35: Világslágerek. 10.52: Yehudi Menuhin találko11.38: Wilhelm Meister tanulóévei. 12.45: Törvénykönyv. Ha a ház nem fér a telekre . . . 13.00: A Rádió Dalszínháza. Riviéra. 14.40: Mihail Eminescu és a századvég román irodalma. 15.05: Haydn: C-dúr szimfónia. 15.28: Sztárok — anekdoták nélkül. 16.00: A Népzenei Hangos újság melléklete. 17.05: Arcélek. 19.15: Az I Musicl di Roma kamarazenekar- Vivaldi-mű- veket játszik. 20.00: Bérkísérletek. 20.30: Bemutatjuk Üj Eterna-le- mezünket. 21.02: Lélek és test. 21.32: Anday Piroska operafelvételeiből. 22.30: A Bennie Wallace—Pege Aladár—Dániel Humair trió játszik. 23.00: Zenekari muzsika. 23.49: A párizsi Polifon együttes Jannequin-madrigálo- kat énekel. 0.10: Barabás Mihály táncdalaiból. PETŐFI RÄDlO 8.05: Keringők, polkák fúvós- zenekarra. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. Az afrikai őserdő madarai. 13.35: A Román r Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 18.47: Barangolás régi hanglemezek között. 19.07: Nóták. 19.25: Ideológia és kultúra a hetvenes , években. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül. 20.52: Szőnyi Erzsébet: Népdalkantáta. 21.03: Nosztalgiahullám. 21.50: Kibédikabaré. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Mozart-művek. 11.05: Operarészletek. 12.00: Kamarazene. 14.00: Lengyel Péter: Rondó. 14.30: Lakatos György népi zenekara játszik. 15.00: XX. századi operákból. 16.00: Balzac. 16.30: Glenn Gould zongorázik. Juilliard vonósnégyes játszik. 17.53: Zenés játékokból. 18.30: Századunk vokális műveiből. 19.07: Bellini operáiból. 20.00: Két román kishangjáték. 20.31: Részletek a Stray Cats együttes 1981-es „Runaway Boys” (Megvadult fiúk) című lemezéről. 21.03: Solti György vezényli a Chicagói szimfonikus zenekart. 22.56: James King operaáriákat énekel. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: A rockzene klasszikusai. Littl Richard énekel. 17.10: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. (A tartalomból: Elszaladt a nyár — Tábori élmények.) 17.25: A Mezőtúri 2. számú Általános Iskola kórusa énekel. 17.35: Üzemi lapszemle. L7.40: Hangszerszólók. Keith Emerson játszik — Közben : Itt a suli. Braun Ágoston jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Rockpercek a Smokie együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskölatévé. Pedagógus-to- , vábbképzés. Magyar nyelv és irodalom. (Alt. isk. 2. oszt.) (f.-f.) 8.45: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) (f.-f.) 9.20: Rajz. (Alt. isk. 1. oszt.) (f.-f.) 14.15: Iskolatévé. Pedagógus-továbbképzés. Rajz. (Alt. isk. 2. oszt.) 14.55: Magyar irodalom. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 15.45: Nyelvtanárok, figyelem! (Alt. isk. 4. oszt.) (f.-f.) 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Egészségünkért! (f.-f.) 16.45: Különösen fontos feladat. Szovjet film. 17.50: Reklám, (f.-f.) 17.55: Egy-két-há-négy. Payer András szerzői estje, (ism.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tévétorna. 19.10: »Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kórház a város szélén. 20.55: Stúdió ’82. 21.55: Kockázat. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Fiatalok estje. Közben: kb. 21.00: Tv-híradó 2. BUKAREST 17.00: Telesport. 17.30: Könnyűzenei hangverseny. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Kapuk a Duna felé. 20.00: A Boga nővérek. Horia Lovinescu drámája. 21.20: Tv-híradó. 21.40: Kedvelt dallamok. BELGRAD, I. MŰSOR 15.20: Videooldalak. 15.30: Nyári délután. 17.40: Tv-napló. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Akarni kell, merni kell. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Nyitott képernyő. 20.45: Reklám. 20.50: Bunny Lake eltűnt. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Könyvek és eszmék. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Makedón népi hangszerek. 20.30: A forradalom emlékmű- 0 vei. 21.15: Reklám. 21.20: Hírek. 21.25: Ohridi nyár ’82: hangverseny. MOZI Békési Bástya: Ez Amerika. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Sörgyári capriccio. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Csalogány, fél 8 órakor: Keo- ma. Gyulai Erkel: A csontok útja. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Vágta, 6 és 8 órakor: A biztosan ölő Sárkány Lady. Orosházi Partizán: Kínai negyed. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Szicíliai védelem, 22 órakor: A nagy zsákmány.
