Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

NÉPÚJSÁG 1982, augusztus 20., péntek o Cseh szemmel a magyar történelemről Beszélgetés Prazák professzorral egy készülő kötetről Prazák professzor a Millenniumi Emlékmű Bethlen Gábor szobra előtt olvassa a relief aláírását (Fotó: Wormser Antal felvétele — KS) Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem vendégeként négyhetes tanulmányúton Budapesten tartózkodott dr. Richard Prazák egyetemi tanár, a brnói egyetem hun- garisztikai kabinetjének ve­zetője, aki részt vesz a Ma­gyarország történelme című kötet megírásában. A cseh nyelvű kötet összeállításán — dr. Frantisek Hejl profesz- szorral, a brnói egyetem tör­ténelem tanszékének vezető­jével az élen — jeles cseh és szlovák történészek dolgoz­nak egyjitt. Ez alkalomból beszélgetett a Központi Saj­tószolgálat munkatársa Pra­zák professzorral. — Miben látja a könyv je­lentőségét? — Abban, hogy Csehszlo­vákiában utoljára 1934-ben jelent meg . kötet a magyar történelemről. Macurek pro­fesszor tollából. Az teljes át­tekintést adott az elmúlt ezer évről. Xz ő műve ter­mészetesen a polgári törté­netírás szellemében haant. Csehszlovákiában a mi köny­vünk lesz tehát az első mar­xista szemléletű összefogla­lás Magyarország történel­méről. Szemüvegünk, magá­tól értetődően, internaciona­lista és kelet-európai, vagyis azt keressük, ami az itt élő népeket évszázadokon át — jóban-rosszban — összekap­csolta. Kiemeljük a magyar történelem cseh és szlovák összefüggéseit, a három nép kapcsolatait, ám mindezt a szélesebb, európai történel­mi komparativizmus jegyé­ben. — A tervezett könyv bizo­nyára új távlatot nyit a két ország három népe -kölcsönös ismerkedésében. Mit fejt ki benne I. István, az államala­pítás koráról, a korabeli és a későbbi magyar kultúrá­ról? — A cseh és a mag.tfar tör­ténelem sok évszázados érintkezése és párhuzama kezdettől fogva rendkívül ta­nulságos -— mondotta. —Elő­zőleg, a Nagymorva Biroda­lom bizonyos ideig meg lé­tezhetett önállóan, mint ki­egyensúlyozó elem a keleti frank és a bizánci birodalom között. A Premyslek cseh ál­lama viszont már létének el­ső századaiban jelentős füg­gésbe került a nérfcet-római birodalomtól, amely azonban képtelen volt §zuprémácia- törekvéseit a távolabbi Ma­gyarországon érvényesíteni. Nagyobb mértékben. meg­őrizte önállóságát Magyaror­szág, hála földrajzi fekvésé­nek, s itt, csaknem a XII. század végéig, Bizánc hatása volt túlsúlyban. De hozzáte­szem mindjárt, hogy a ró­mai és a bizánci egyház kö­zötti egyensúly fenntartására irányuló igyekezet, amely annyira jellemezte a magyar állam megalapítóját. Szent Istvánt, jellemző még a má­sodik magyar szentté avatott királyra, Lászlóra is. . — Milyen cseh—magyar történelmi érintkezésről be­szélhetünk akkoriban? — Kétoldalú kapcsolatain­kat szintén szélesebb össze­függésben kell látnunk. A magyarok megkeresztelésére irányuló első bizánci kísérle­tek, a X. század első felében Magyarország keleti részét és Erdélyt érintik. Amíg mi, csehek, a Nagymorva . Biro­dalom széthullása után a nyugati, latin kereszténysé­get vesszük fel, Magyaror­szágon a latin hithez igazo­dás után. a XI. század vé­géig is van még lehetőség a njoigati és a keleti egyház együttes létére. Érdekes sze­repet játszik ebben a koeg- zisztenciában a prágai Adal­bert püspök, akit mi Voj- technek nevezünk, s akinek I. Istvánnal fenntartott ben­sőséges kapcsolatai Magyar- országon közismertek. Ö a római Aventinus kolostorban együtt élt a latin Benedek- rendiekkel és a görög bazili- kánusokkal. Hatása Magyar- országon feltétlenül érvénye­sült. — Hogyan ítéli meg a ma­gyar államalapítás kihatásai európai összefüggésben vizs­gálta? — A korafeudális magyar állam_ és kultúra kialakulá­sával a magyarok többsége, már az államalapító István király uralkodásától kezdve, a közép-európai kulturális szférába tartozott. A cseh fejlődéssel szemben. itt ki­sebb volt a függés a német kultúra területétől. A XI. századtól kezdve inkább már erős francia—olasz hatással találkozunk, amely majd az Anjouk idején tetőzik. A magyarok számára meghatá­rozó kulturális központ a Sorbonne. Bologna, Pádua. Később a magyarországi hu­manizmus hasonló alapon nyugszik, mint a csehországi, de kapcsolata az itáliai hu­manista központokkal sok­kal intenzívebb. Az itteni hu­manizmus. amely Corvin Mátyás, majd a Jagellók alatt gazdagon érintkezik a miénkkel, akkoriban a nem­zetközi kulturális együttmű­ködés eszköze. Akkoriban Magyarországon összponto­sulnak a hazai magyar, hor- vát. szlovák humanisták, csakúgy, mint a külföldiek: a csehek, lengyelek, néme­tek, itáliaiak. — Milyen tanulságot szűr­hetünk le ebből a mai kor­ra? — Az építő együttműködés mindig, mind a két ország összes népeinek hasznos volt. Számunkra, de gondolom, az önök számára is, különösen érdekes a két ország törté­nelmében megnyilvánuló, olykor ellentétes periodicitás és mégis, ezzel együtt a meg­lepő és sokat mondó párhu­zam, ahogy ezt Jan Neruda. Német László és a szellemi élet legjobbjai régen felfe­dezték. Firon András Budapest kikötői A TU—154-es repülőgépen löl-cn utazhatnak A nyári hónapokban na­ponta több millióan szállnak vonatra, autóbuszra, repülő­re vagy hajóra. A legna­gyobb forgalmat a főváros pályaudvarai és kikötői bo­nyolítják, ide érkezik, innen indul a külföldi és hazai tu­risták többsége. Az ötnapos munkahét bevezetése óta nemcsak az utazási irodák bővítették hétvégi program- kínálatukat, a személyszállí­tási vállalatok is több új­donsággal szolgálnak az uta­zóközönségnek. * A MÁV utasszámlálása szerint az idén valamivel ke­vesebben utaznak vonattal, mint az elmúlt évben. A csökkenés azonban nem je­lenti azt. hogy egyúttal ki­sebb lett a zsúfoltság is. A hétvégi csúcs már péntek délután kezdődik, egy szép verőfényes napon a Déli- pá­A Népstadion úti új autóbusz-pályaudvar I lyaudvarról 90 ezren indul­nak az ország kirándulóhe­lyeire. A hétvégeken több mint kétszáz vonat szállítja az utasokat a Velencei-tóra. a Balatonhoz. A MÁV leg­újabb kezdeményezése, a Ke­leti pályaudvarról induló Sió és Füred expressz még nem túl népszerű, holott eze­ken gyorsabb és kényelme­sebb lenne az utazás. A két új járattal ma már tizen­nyolc vidéki nagyváros érhe­tő el expresszel. A legna­gyobb igény a gyorsvonatok iránt mutatkozik, számuk az idén 124-re gyarapodott. Ezeken, valamint a távólsá-1 gi személyeken, helyi jára­tokon naponta egymillióan utaznak. A nyári hónapok­ban zsúfoltak a nemzetközi vonatok is, Budapest nagy pályaudvarairól tizennégy országba juthatunk el. A külföldre vivő vonatok szá­mát — jelenleg 58 pár — nem kívánjuk emelni, annál fontosabbnak látják a hazai turizmus igényeinek figye­lembevételével. a kiránduló­járatok sűrítését, színvonalá­nak javítását. * Az autóbuszjáratokat köz­lekedtető Volán-vállalatok is a kiránduló, és üdülőhelyek gyors, kényelmes megközelí­téséért indítottak új járato­kat. Ezt megelőzően felmér­ték az igényeket, a megyei, városi tanácsoktól kértek öt­leteket, javaslatokat. Idén már száz kiránduló- és für­dőhely érhető el Volán-busz- szal. A zsúfoltság elkerülé­séért a kombinált utazáso­kat népszerűsítik, 14 ezer já­ratuk ad vagy vesz vasúti csatlakozást. Menetrendsze­rinti járataikon évente más­fél milliárdnyian utaznak, és egyre több vállalat, intéz­mény szervez csoportos busz­kirándulást. Ezekhez nem­csak autóbusszal, hanem — utazási irodáik révén — hét­végi programajánlattal is hozzájárul a Volán. Nemrégiben készült' el a Népstadion úti új pályaud­varuk, innen indulnak az autóbuszok az ország keleti felébe. Kulturáltabb, rende­zettebb lett az Engels téri állomás, ahonnét nyolc or­szágba 60 járat indul. Ezek iránt idén csökkent az ér­deklődés, így több figyelmet fordíthatnak a belföldi for­galomra. * A vonaton es autóbuszon utazók számához képest el­enyészőnek tűnik a MALÉV utasforgalma. Az elmúlt év­ben két és fél millió utazót számláltak. Idén többre szá­mítanak, némelyik járatukra nehéz a helyfoglalás. A leg­többen az NDK-ba utaznak, illetve onnan érkeznek re­pülővel, Berlinbe hét gép in­dul naponta. Az ország légi kikötőjében nyáron a legna­gyobb a forgalom, az induló és érkező gépek száma a na­pi hetvenet is eléri. Feri­hegy 27 országgal köti össze hazánkat, az elmúlt néhány évben rohamosan nőtt az utazóközönség, és egyre ki­sebbnek bizonyult a reptér. A nyári csúcsidőszakban szünetel az építkezés, de idén már kényelmesebb, tá­gasabb a tranzit váróterem, az indulási csarnok, és ősz­szel folytatódik a bővítés. Idén a járatok száma is gya­rapodott, hetente egyszer in­dul — a MALÉV leghosz- szabb útjára — a kuvaiti gép.-fc Az időjárás viszontagságai a MAHART utasforgalmán mérhetők le a legjobban. Ta­A Déli pályaudvar modern épülete valy másfél millióan hajóz­tak. és idén ennél is több lesz az utasok száma. Hamar népszerűvé vált a szárnyas- hajó, amely már nemcsak Bécsbe, hanem a hétvégeken Dunaújvárosba, Esztergomba is több száz utast repít. A festői szépségű Dunakanyar­ba naponta több hajó is in­dul, és idén juthatnak el a kirándulók első ízben hajó­val a százhalombattai üdü­lőtelepre. A horgászok para­dicsomába, a soroksári Du- na-ág kikötőibe napi két- három járat közlekedik, a hétvégeken még így is nagy a zsúfoltság. Folyamatosan bővítik hajóparkjukat, nem­rég adták át a forgalomnak a legújabb Moszkva típusú kirándulóhajót, melyen két­százötvenen is kényelmesen elférnek. A Belgrád rakparti nem­zetközi kikötőbe a nyári hó­napokban több tucat osztrák, szovjet, cseh hajó is érke­zik, és néhány napos pihe­nés után indul a Duna ma­gyarországi vagy határain­kon túli szakaszaira. Nagy forgalmat bonyolítanak a belföldi kikötők is, előbb- utóbb sort kell keríteni bő­vítésükre. * Valamennyi budapesti ki­kötő — legyen az vasúti, közúti, légi vagy folyami — nyáron kicsinek bizonyul. Bővítésük. korszerűsítésük nemcsak az idegenforgalom, a hazai turizmus érdekében is elengedhetetlen. Mészáros Mariann A legújabb típusú szárnyashajó, a Vöcsök

Next

/
Oldalképek
Tartalom