Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-19 / 194. szám

NÉPÚJSÁG 1982, augusztus 19., csütörtök Visszatértek a polgári életbe Tegnap az átlagosnál moz­galmasabb kép fogadott Bé­késcsabán, a megyei had­kiegészítési és területvédelmi parancsnokságon, amelynek udvarán leszerelő fiatalok sorakoztak fel, de már civil­ben. A katonai szolgálat be­fejezése és a polgári élet köz­vetlen közelsége fölött érzett örömük feledtette velük a várakozás nehéz perceit. Az ilyenkor szokásos adminiszt­rációs munkák közepette Balázs Péter nagyszénási születésű fiatalembert kértük fel arra, hogy foglalja össze röviden a néphadseregben eltöltött másfél esztendő eredményeit. — Nagyon örülök annak — mondotta —, hogy kétsze­res élenjáró katona és egy­szeres kiváló katona kitünte­téssel szerelhetek le. A má­sik jelentősebb eseménynek Balázs Péter (képünk bal oldalán), egyik leszerelő ka­tonatársával beszélget azt tartom, hogy katonai szolgálati időm alatt lettem párttag. Előnyösnek bizo­nyult számomra a KISZ- munka, amelynek során tu­dásomnak és képességeim­nek megfelelően igyekeztem ellátni a szervezési felada­tokat. — Mik azok az ismeretek, és tapasztalatok, amelyeket a civil életben is jól tud majd hasznosítani? — Érzésem szerint, első­sorban az erkölcsi normák pontos, felelősségteljes be­tartására való törekvést kell megemlítenem. Ebben a vo­natkozásban sok mindent tisztábban látok, és most, a leszerelésem után, bizonyára komolyabban veszem az éle­tet. Kép, szöveg: Bukovinszky István Operaházi rekonstrukció Elzárták a gázkitörést Az Operaház 1 «'konstrukciója lantos szakaszhoz úrkezet t. az építőknek két hét múlva mun­katerületet kell adniuk az NDK-ból szállított színpadi c'ch- nikai berendezések szerelőinek. Ezekről a munkálatokról tájéko­zódott szerdán Abrahám Kál­mán építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, és Drecin József művelődési miniszterhelyettes. A beruházók, a generál tervező és kivitelező vállalatok képviselői arról számoltak be. hogy nagy erőket összpontosítottak a mintegy 600 négyzetméter alap­területű és több mint 40 méter magas szinpadtér épületszerke­zeti munkáinak elvégzésére. A füzesgyarmati gázkitö­résnél — miután kedden a kitörésgátló felhelyezése után rögzítették a berendezést s a hidraulikus tolózárakkal elzárták a gáz útját, — hoz­zákezdtek a kút beiszapolá- sához. Annyi iszapot présel­tek a béléscsőbe, hogy nyo­mása megegyezzék a gáz nyomásával. Ezzel a munkával az éj­szakai órákban végeztek, reg­gel a esővégen mért nyomás nulla bar volt, tehát a ku­tat sikerült teljes mérték­ben elfojtani, szaknyelven szólva ..megölni”. Szerdán a helyszínen tar­tózkodó mentő-, valamint tűzoltóalakulatok lebontották felszereléseiket és elvonul­tak a területről szálláshelye­ikre, átadva a terepet a fúróbrigádnak. A brigád tag­jai először egy rétegvizsgá­ló berendezést szerelnek fel, ezután egyenesbe állítják a kútfejet és folytatják a nor­mál, kitörés előtti munkála­tokat. vagyis a rétegvizsgá­latot. Új igazságügyi főtanácsosok Az igazságszolgáltatásban végzett eredményes munkás­ságuk elismeréséül öten fő­tanácsosi, huszonnégyen pe­dig tanácsosi címet kaptak. A kinevezéseket az alkot­mány ünnepe alkalmából szerdán az Igazságügyi Mi­nisztériumban rendezett ün­nepségen dr. Markója Imre igazságügyminiszter adta át. Az ünnepségen részt vett Szilbereky Jenő, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke is. Befejeződött a földtani tanácskozás Szerdán Budapesten befe­jeződött a földtani térképe­zés történetét áttekintő nem- zeközi tanácskozás, amely egyben a földtani tudomá­nyok története nemzetközi bizottságának tizedik, jubi­leumi ülésszaka volt. A zá­rónapon a föld mélyebb ré­tegeiben található ásványi előfordulások, kőolaj- és földgáz-, szén- és bauxit- mezők feltérképezésének módszereiről cserélték ki ta­pasztalataikat. Ebben a té­makörben több magyar, szovjet és NDK-beli szak­ember tartott előadást. A magyar felszólalók ismertet­ték a hazai bauxit-előfordu- lások földtani feltérképezé­sének fejlődését. melynek legutóbbi eredménye a nagy­egyháza környéki újabb lelő­helyek feltárása. Filmplakátok, filmképek a téren A Békés megyei Moziüze­mi Vállalat az 1981—82-es év sikerfilmjeinek plakát­jait. jelenetképeit állította ki Békéscsabán, szabadtéri tárlaton, a Kossuth téren. Az érdekes és vonzó kiállí­tás megnyitóján, tegnap dél­előtt 10 órakor dr. Virágh László, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője mondott beszédet. Szólt arról is többek között, hogy a világ filmgyártásá­ban egyre nagyobb szerepet kapnak a művészi igénnyel készített közönségfilmek, s ez a magyar filmgyártásra is jellemzővé kezd válni. Ki­emelte a Békés megyei Mo­ziüzemi Vállalat jelentős szervező- és propaganda- munkáját, mely sokoldalúan szolgálja a célt, hogy a filmművészet legkiválóbb al­kotásai mind nagyobb tö­megekhez jussanak el. A megnyitón közreműkö­dött a megyénkben vendé­geskedő prágai tanítónők énekkara, dr. Jiri Viskocil vezényletével. Fotó: Veress Erzsi Gazdaságtörténeti kongresszus Szerdán Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri köz­ponti épületében szekcióülé­sekkel folytatódott a nemzet­közi gazdaságtörténeti kong­resszus. Üjabb részvevők mondták el véleményüket a Gazda­ságelmélet és a történelem című fórumon. Arra keres­tek választ, hogy a különbö­ző országod gazdasági fej­lődése egyenlőtlenségének magyarázatára alkalmas-e a túlságosan is nemzetekre lebontott gazdaságtörténeti kutatás. Befejeződött a gazdaság- történeti kutatás új módsze- reiről szóló szekcióülés. A történészek olyan eszközöket kerestek, amelyek hasznosít­hatók a múltban rögzített adatok napjainkban, korsze­rű eszközökkel való feldol­gozásában. Délután a kongresszus részvevői a főváros és kör­nyékének nevezetességeivel ismerkedtek. Hol az általános műveltség határa? O nlósággal elsöprő ér­deklődést — és hur­rázást — váltott ki tavaly egyik dél-alföldi vá­rosunk középiskolájában a tanári ötlet: tanuljanak meg gépkocsit vezetni, kapjanak majd az érettségi bizonyít­ványuk mellé, alkalmasság esetén persze, jogosítványt is a végzős diákok. Az ötlet ugyan sajátos helyi gondok miatt hamvába holt, az öt­letadó tanár véleményére azonban feltehetően emlé­kezni fog jó ideig a volt ma- turandus osztálya. Azt mond­ta nekik a banketten, vissza­emlékezve a jogosítványszer- zés körüli hercehurcára: a modern kor embere nem bás­tyázhatja körül az ismeretei határát középkori várfalak­kal. A KRESZ-táblák isme­rete, mint kötelező művelt­ségi „norma”, legalább^ any- nyira elképzelhető manap­ság, mint valamikor a „ce- terum censeo” citálása. Kevés vitatottabb és kép­lékenyebb tétele akad ma a közművelődésnek, mint az a kérdés: mit és mennyire te­kinthet korunk a modern műveltség tartozékának, szükséges elemi normájának? Kevéssé vitatott tán, éppen az utóbbi két évtized fel­gyorsult technikai haladásá­nak köszönhetően, hogy va­jon mely hányadot képvisel­jen abban a bizonyos mű­veltségegészben a humán és mekkorát a természettudo­mányos, a technikai ismeret. Azt is kevéssé lehet vitatni, mi a szerepe a nyelvtanulás­nak, -tanításnak? (Éppen nemrég, az úgynevezett új középiskolai modell kísérle­tinek kapcsán döntött úgy az ország tucatnyi szakkö­zépiskolája, közöttük több vidéki intézmény, hogy a leendő középszintű műszaki­ak, képzett szakmunkások, illetve a későbbiekben tech­nikusok — legalább két. de inkább négy középiskolai éven át tanulják az egy, il­letve két nyelvet. Az EL.TE egyik jogászpro­fesszorától hallottam — de miskolci egyetemi tanárok is hasonlóan vélekedtek —, mi­ként tör be és válik eleven erővé a napi oktatás és élet gyakorlatába — például a jog. Nem feltétlenül a téte­les jogi tudásra kell gondol­ni. Inkább arra, hogy ko­runkban, társadalmunkban elképzelhetetlen a család­jog, a munkajog főbb téte­leinek nem ismerése. (A Jo­gi esetek postája a meg­mondhatója, hogy hány ál­lampolgár kér népszerű jogi eligazítást, jogsegélyszolgá­lati szakemberek tanúsítják, hogy az emberek nagy része tájékozatlan, járatlan a jog­ban. (Továbblépve: érdemes azqn is eltöprengeni, hogy mennyire hiányosak bioló­giai, élettani, egészségügyi is­mereteink. Nyári egyetemek előadási tematikája tanúsko­dik arról, hogy korántsem kötődik nagyobb előképzett­séghez, speciális diploma meglétéhez, például az élet­tani kérdések1 iránti, növek­vő érdeklődés. Nem! Egysze­rűen a tágabbra nyitott szem és fül, a természetes fogé­konyság, no meg az ismere­tek népszerűbben adott szö­vege kell hozzá. Elképzelhető volt-e. úgy huszonöt évvel ezelőtt, hogy egy fél ország arra figyel­jen: milyen humángenetikai titkokba avatja be a néző­ket az orvos, milyen ábrák­kal, statisztikákkal erősíti tudományos tételeinek igaz­ságát? Vagy, hogy a had­mérnök milyen műszaki ala­possággal rajzolja fel egy hordozórakéta belsejét? Ezeknek a tv-műsoroknak a nézettségi foka — hogy sta­tisztikákkal is megerősített véleményt idézzük — úgy ötven és hetven százalék kö­zött van. Magyarán: minden családból legalább egyvala­kit érdekel, esetenként töb­beket is... O z információáramlás­sal ma csaknem ak­kora tömegű isme­retanyaghoz jutunk, mint a valamikor elsajátított iskolai törzsanyag. Elsősorban -a népszerűén tudományos igé­nyű, információadás tesz hallatlanul sokat a korsze­rű műveltség alapozásáért és gyarapításáért. Egy példára hadd utaljunk még; a rák­betegség korai felismerését szolgáló előadások, illusztrá­ciók sorozata — radiológus szakemberek véleményét idézve —, több ezer esetben mentett eddig és életeket, de hely jut a mikrobiológiának éppúgy, mint az őslénytan egy-egy elemi ismerettöre­dékének, az árapályjelenség­nek vagy a Tibet-kutatás történetének. Korlátok közé szorítani, hivatalossá mere­víteni mindezt nehéz, sőt értelmetlen 'lenne. Éppúgy értelmetlen, mint ha valaki apály idején írja homokba, másnapra szóló fontos üze­netét . . . Várkonyi Margit Autós tanácsok Az országúton vagy vá­rosban haladva rendszerint élénk társalgás folyik az autóban ülő utasok között, amiben az autóvezető maga nem mindig vesz részt. Né­melyeket zavar a beszéd ve­zetés közben — különösen bonyolult közlekedési hely­zetekben —, van akin éppen segít, mert ekkor tudja job­ban koncentrálni a figyel­mét. A vezető esetleges til­takozásából, hogy ne szól­junk hozzá vezetés közben, néha sértődés lesz, még ar­ra is célozván, hogy az il­lető kocavezető. Pedig sem­miféle összefüggés nincs a vezetői tudás és a csend­igény között. Inkább ideg- rendszeri kérdés, összponto-. sító készség függvénye, hogy ki tud figyelmesen vezetni társalgás közben is, és kit zavar a beszélgetés. A kocsi belsejében utas és vezető között zajló eszme­csere kérdését pszichológu­sok is megvizsgálták, és ez­zel kapcsolatban több érde­kes megállapítást tettek. Az autóban való beszélgetések nagy része úgynevezett hát­térbeszélgetés, amikor a ve­zető érdeklődése hol a be­szélgetés tartalmára, hol a vezetésre irányul. Ekkor fi­gyelme megoszlik a vezetés és a társalgás között, de nem úgy, hogy egyszerre mind­kettőre összpontosítana. A kutatók megállapítása szerint a beszélgetés előnyös (lehet például az éberség szinten tartására) is. Különö­sen hosszú országúti veze­tésnél, vagy éjszaka hasz­nos, tehát olyan tartós hely­zetekben, amikor az^ ember úgynevezett ingerszegény környezetben vezet, és tarta­nia kell az egyhangúság ká­ros hatásától. Nagyon sok vezető tudatosan alkalmazza ezt, és szinte kikényszeríti, hogy beszélgessenek vele. Ér­dekes, hogy az ilyen típusú gépkocsivezető, ha nincs ve­le partner, vagy nincs rádió­ja, magnója, gyakran szokott hangosan énekelni, vagy fü­tyülni. , Legyen tehát utasszabály a következő: csak akkor kezdjenek beszélgetni, ha a vezető jelét adta, hogy nem zavarja őt a társalgás, és semmi esetre se sürgessék a válaszadásra. Tartsák tiszte­letben azokat a szüneteket, amiket a gépkocsivezető be­széd közben tart, és várják meg, amíg ő veszi fel ismét a beszélgetés fonalát — ta­nácsolják az Autóközlekedé­si Tanintézet munkatársai. Most a békésiek versenyeznek Szombaton és vasárnap a békési horgászok kelnek hal­fogó versenyre, a Kettős- Körösön, a Samu-kanyar utáni vízkivételi helynél. A verseny 14 órakor kezdődik, s vasárnap, 22-én délig tart. A közel ezer főt számláló egyesületnek kedvelt helye a Körösnek ez a szakasza. Nem csak azért, mert itt már tiszta a folyó vize, ha­nem azért is, mert itt épül közös összefogással, munká­val^ a minden igényt kielé­gítő horgásztanyájuk. Tavasz óta szinte nincs szombat va­sárnap hogy csoportosan ne járnának ide ki a horgászok társadalmi munkára család­tagjaikkal együtt. Nem vé­letlen hát, hogy a békési egyesület nemcsak horgász­engedélyt kiosztó „hivatal”, hanem valóban közösséget is teremtő erő, mind a területi, mind a nyolc üzemi csoport­jában. — g — Régi autókból álló gyűjtemény található Haris Lajos és Ottó budapesti lakásán. A két testvér a magyar autózás történe­tével, ritkaságok gyűjtésével foglalkozik. A képen: Haris La­jos és Ottó az első magyar versenyautó volánjánál. Az autót Hóra Nándor építette 1900-ban (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) Polgári védelmi filmnapok Megyénk lakossága az őszi nagyszabású polgári védelmi gyakorlat eredményes végre­hajtására készül. Ebben a hónapban több településen, a polgári védelem megyei parancsnoksága és a Békés megyei Moziüzemi Vállalat közös rendezésében filmvetí* tésekre kerül sor. Többek között az élelmi­szerek védőcsomagolásáról, az egyéni vegyvédelmi esz­közök használatáról, a kor­szerű elsősegélynyújtásról és a gyakorlatozó lakosság te­vékenységéről készült filme­ket mutatják be. Legközelebb augusztus 21-én, szombaton Méhkeréken, a Kossuth mo­ziban, majd ezt követően augusztus 27-én Újkígyóson, Dévaványán láthatják az ér­deklődők a különböző kisfil- meket. Mezőkovácsházán a Vörös Október, Gyomaendrődön a November 7. moziban, vala­mint Telekgerendáson a művelődési házban augusztus 28-án kerül sor a polgári vé­delmi filmek vetítésért. V. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom