Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. AUGUSZTUS 18., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM Országos leszerelési ünnepség Változatos programok az alkotmány napjára Megyénkben is változatos, ünnepi programokkal emlé­keznek meg alkotmányunk törvénybe iktatásának 33. évfordulójáról. Ünnepi gyű­lések, munkás-paraszt talál­kozók, kulturális, sport- és politikai rendezvények, vala­mint szórakoztató progra­mok gondoskodnak az ün­nepi hangulatról, ezekből vá­logattuk a következőket: Békéscsabán augusztus 19- én a Szabadság Termelő- szövetkezetben 19 mezőgaz­dasági és élelmiszeripari üzem legjobb dolgozói talál­koznak. Ugyancsak 19-én nyitják meg a Kner Nyom­dában az alkalmazott gra­fikai művésztelep kiállítását, 20-án a Munkácsy Mihály Múzeumban a III. országos alkalmazott grafikai bienná- lét. A gabonamúzeumban pe­dig „A gabonatermesztés eszközei és gépei a század- fordulón Békés megyében'’ című kiállítás megnyitására az áttelepített vésztő-mágori gépszínben kerül sor. Gyulán a város lakosságát az óvári kastélyparkban 20- án megrendezésre kerülő munkás-paraszt találkozóra hívják. Az ünnepi program­ban lovasbemutató, játékos ügyességi versenyek, repülő­modellező-bemutató, kutya­bemutató és egyéb rendezvé­nyek lesznek. Ugyancsak 20- án a Dürer teremben a nagy­bányai művésztelep legjobb alkotásait felvonultató kiál­lítás megnyitására kerül sor. A tószínpadon pedig este 6 órakor a milotai hagyomány- őrző cigányegyüttes műsora hívja az érdeklődőket. Szarvason 19-én a műve­lődési központ galériájában nyílik a „Paraszti élet — ma” című VII. országos fényképtárlat. Ugyanezen a napon este 7 órakor kezdő­dik a művelődési központ színháztermében az ünnepi nagygyűlés, melyet kulturá­lis műsor követ. Orosházán kétnapos lóver­seny, illetve .lovasbemutató kezdődik 20-án az Űj Élet Termelőszövetkezet rendezé­sében. A rendez vérben cseh­szlovák, jugoszláv és román lovasok is részt vesznek. Békésen háromnapos ipari és mezőgazdasági kiállítás, illetve vásár nyílik 20-án délelőtt 10 órakor a Május elseje parkban. A vásárra kilátogatókat rendezvények­kel is várják. Fellép a Bé­késcsabai Konzervgyár Rö­pülj páva köre is. Ezen a na­pon nyílik a VII. békési al­kotótelep is. Ezenkívül mun­kás-paraszt találkozókra is sor kerül a városban. Sarkadon 20-án délelőtt a Kinizsi sportpályán vidám, hangulatos sportrendezvény­re hívja a község lakóit a községi KISZ-bizottság. Dél­után és este pedig kulturá­lis és szórakoztató rendezvé­nyeket tartanak. Köröstarcsán 20-án és másnap falunapokat tarta­nak. A ligetben gazdasági egységek, az iskolában az ÁFÉSZ és a BEKÖT, a mű­velődési házban pedig a köz­ségi népművészek mutatkoz­nak be két napon keresztül. A rendezvénysorozat a 21- én este 7 órakor az iskola udvarán megrendezendő di­vatbemutatóval egybekötött kulturális programmal feje­ződik be. Füzesgyarmaton immár hagyományosan a kultúrott­hon irányítja, koordinálja az ünnepség eseményeit. Prog­ramjukban szerepel szépség- verseny, klubtalálkozó, szí­nielőadás és karatebemutató. L. S. Kedden Pécsett megtartot­ták az idei országos leszere­lési ünnepséget, amelyen a tényleges szolgálati idejüket letöltött honvédek vettek búcsút alakulatuktól. A Hazafias Népfront váro­si bizottsága és a honvéd helyőrség-parancsnokság ál­tal , rendezett ünnepélyen részt vettek Baranya megye és a Pécs város párt-, álla­mi és társadalmi szerveinek, valamint a társ fegyveres tes­tületeknek a képviselői, a pécsi gyárak, bányák és vál­lalatok küldöttei, s ott vol­tak a leszerelők családtagjai, hozzátartozói. A magyar néphadsereg vezetése nevében Reményi Gyula vezérőrnagy, a nép­hadsereg vezérkari főnöké­nek első helyettese búcsúzott A HVDSZ elnökségi ülése A HVDSZ elnökségi ülése az új, rugalmas szervezeti formák (kisvállalatok, társu­lások, kisszövetkezetek, vál­lalkozások) bevezetésének ta­pasztalatairól tárgyalt keddi ülésén a Helyiipari és Vá­rosgazdasági Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége. A téma napirendre tűzését a HVDSZ sajátos helyzete is indokolja, ugyanis mintegy háromszázezres tagságának több mint kétharmada a szolgáltatóiparban dolgozik, s ezen a területen különösen kedvező lehetőségek kínál­koznak a kisvállalkozásokra. Az eddigi tapasztalatok szerint a bérbeadások, va­lamint a vállalaton belüli gazdasági munkaközösségek a meghatározóak, de né­hány leányvállalat is talál­ható a már megalakult 122 új szervezet között. Mégis viszonylag lassú a rugalmas szervezeti formák kialakulá­sa — állapította meg az el­nökség — ennek oka elsősor­ban a tőkehiányban, vala­mint a túlzott adminisztrá­cióban keresendő. Fékezi a vállalkozási készséget az el a honvédség személyi ál­lományából kivált fiatalok­tól. Leszerelő társai nevében Tornai Szabolcs szakaszveze­tő mondott köszönetét kato­nai elöljáróiknak az áldoza­tos oktató-nevelő és kikép­ző munkájukért, s ígéretet tett arra, hogy igyekszenek minél jobban hasznosítani a hadseregnél tanultakat a polgári életben, az alkotó munkában és a közéletben egyaránt. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára köszöntötte ez­után a seregtől búcsúzó fia­talokat. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival és a ka­tonai egységek díszmeneté­vel ért véget. alapítást megelőző bonyolult jogi eljárás is. A kezdeti ne­hézségek másik oka. hogy egyes szolgáltatói területe­ken még nem körvonalazó­dott kellőképpen a vállalko­zók érdekeltsége. A legna­gyobb zökkenők a tisztító­szalonok bérbeadásánál van­nak: a kedvezőtlen ártámo­gatási szabályok (szerződéses üzlet nem kaphat állami tá­mogatást) elijeszti a vállal­kozó kedvű dolgozókat. Eredményként könyvelhe­tő el az is, hogy a felügye­leti szervek, illetve a megyei tanácsok általában megfele­lő információkkal látják el a vállalatokat, s felelősségtel­jesen foglalkoznak az új formák kialakításával. Tol­na és Hajdú megyében pél­dául tanácsadó bizottság ala­kult a vállalkozók segítésére. A fővárosban a tanács ipari főosztálya, valamint közmű- és mélyépítési főigazgatósá­ga részletesen kidolgozta azokat a tevékenységi körö­ket, amelyekben célszerű és hasznos az új szervezetek kialakítása. II kisvállalkozások tapasztalatai A Békés megyei Tanács ez évben alapította a Mokri Sámuel díjat, a híres búza­nemesítő születésének 150. évfordulója tiszteletére. Ez­zel a díjjal az idén, s a jö­vőben azoknak a szakembe­reknek, kollektíváknak a munkásságát ismerik el, akik a kutatásban, a gyakorlat­ban, a szervezésben a leg­többet tették a megye gabo­natermesztésének fellendíté­sében. Első alkalommal teg­nap, kedden délelőtt Gyula­vári Pál, a megyei tanács elnöke bensőséges ünnepség keretében nyújtotta át az emlékplakettet, az oklevél­lel és a vele járó összeggel. Kiemelkedő munkájának el­ismeréseként Mokri Sámuel- díjban részesült Bordás Mi­hály, a Békés megyei GMV igazgatója, Goron József, a békéscsabai Szabadság Tsz elnöke, dr. Papp Tibor, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-he­lyettese — képünkön —, Vécsei Dániel, a mezőberé- nyi Aranykalász Tsz terme­lési elnökhelyettese, vala­mint megosztva dr. Erdei Péter és dr. Németh János, a Szegedi Dél-alföldi Gabo­nakutató Intézet kutatói. Fotó: Szekeres András Gazdaságtörténeti kongresszus Kedden Budapesten, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem Nagyvárad téri épületében szekcióülésekkel folytatódott a nemzetközi gazdaságtörténeti kongresz- szus. A legnépesebb szekció­ban a kis- és nagybirtokok gazdasági szerepéről tanács­koztak mintegy kétszázan, ahol témájuk a gazdaságtör­ténet egyik alapvető kérdése volt: miként alakult a nagy- és kisbirtok szerepe a mezőgazdasági termelésben a történelem folyamán. Ko­rábban kialakult vélemé­nyekkel ellentétben ma már egyre többen a kisbirtok fontosságát hangsúlyozzák, mondván, hogy ezek a klasz- szikus kapitalizmus idején sokkal rugalmasabban tud­tak alkalmazkodni a gazda­ság változó igényeihez. A gazdaságtörténet szak­emberei folytatták vitájukat a tudomány kutatásának új módszereiről, az egykori gyarmatok gazdasági fejlő­déséről, a két világháború közötti Európa gazdaságáról. A nemzetközi gazdaság- történeti kongresszuson este úgynevezett nyílt vitafóru­mot tartottak Az éhség a történelemben címmel. Helyén az új kitörésgátló Vizsugár védelme alatt dolgoznak a mentóbrigád tagjai Tegnap, kedden reggel ko­rán kezdtek a Füzesgyarmat és Szeghalom közötti gázki­törés lezárásában dolgozó mentőbrigádok'. A hétfői elő­készítést követően reggel 6 óra előtt azonnal a tényle­ges feladatokkal kezdődött a nap, tegyük hozzá, sikerrel. Az aknában viszonylag könnyen leszerelték a toló­zárat, majd két lánctalpas traktor és egy nagy teherbí­rású daru segített a felvált­va, vízfüggöny alatt, a cső közvetlen közelében, a csak­nem 2 méternyi mély akná­ban dolgozó mentőbrigádok tagjainak. A délelőtt a régi szerelvények eltávolítására volt elegendő: először a toló­zárat, majd a csőfejet szerel­ték le, ezt követően az eldu­gózás, vagyis a tömítés kö­vetkezett. Ezután már gáz­mentes aknában dolgozhat­tak az olajbányászok, a tö­kéletes tömítéssel megszűnt a gázszivárgás. A lehúzócsigák felszerelését a régi kitörés­gátló kiömlő közdarabjának eltávolítása követte. Az ap­rólékos, nagy figyelmet igénylő feladattal háromne­gyed 12-re végeztek, majd megkezdték az acélidom ki­emelését. Az embert igen csak pró­bára tevő körülményekre va­ló tekintettel a mentést irá­nyítók egyórányi pihenőt rendeltek el, majd ezt köve­tően megkezdték az új, 8 tonnás kitörésgátló felszere­lését. A 12, karvastagságú csavarral rögzített szerel­vény végleges helyére illesz­tése a cső ferdesége miatt nem jelentett egyszerű fel­adatot.* A kitörésgátlót két és fél órai munkával az esti órák­ra felszerelték, és megkezd­ték a kút elzárását. Ha sem­mi nem jön közbe, akkor az. éjjel teljesen el is folytják a füzesgyarmati gázkitörést. Kép, szöveg: Szekeres András Szusszanásnyi szünet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom