Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS év alatt hatszor ért el Kiváló Szövetkezeti cimet az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet # Hektáronként 10,7 tonna kukorica # Kísérletek a mikroparcellákon # II nagy fehér törzStenyézset # Huszonháromezer sertés a háztájiból A kukorica nedves tárolására és etetésére tértünk át a szarvasmarha-ágazatban is K özös gazdaságunk az utóbbi tíz évben hatszor ért el ki­váló terroélőszövet- ke/.eli címet, leg- ütóbb 1981-ben. Tavaly a szövetkezet nyeresége 48.7 millió forint lett. A fejlődés 1974 óta. ekkor egyesült az újkígyósi. és a szabadkígyós! tsz. töretlen. Ez alatt az idő alatt az. árbevétel 200 millió forintról 4.50 millióra nőtt. a nyereség pedig meghárom­szorozódott. Az eredményessé}! alakulá­sát alapvetően meghatározó növényeink a kukorica és a búza. Állattenyésztésünk leg­sikeresebb ágazata a sertés- tenyésztés. ötezer hektáros szövetkezetünk földjeinek átlagos aranykoronaértéke 28. Az elmúlt években kukori­catermesztésben az átlagos­nál nagyobb jövedelmet ér­tünk el. Míg ennek a takar­mánynövénynek az. országos jövedelmezősége csökkent, addig az Aranykalász. Tsz azon gazdaságok közé tarto­zik. amelyekben a kukorica hektáronként évről évre na­gyobb nyereséget ad. A szak­emberek úgy fogalmaznak, hogy ez a KITE-technológi- án alapuló, de a szakmai közvélemény álláspontjától eltérő módszerek alkalmazá­sának köszönhető. Ennek lé­nyege, hogy az ajánlottnál magasabb hektáronkénti tő­szómmal termeljük a kuko­ricát. A 80—100 ezer tőnek igen nagy szelepe van ab­ban. hogy 100 mázsa feletti termést értünk el hektáron­ként. A legújabb kutatási eredmények már egyébként is azt bizonyítják, hogy a legjobb Pionier-íajták gene­tikailag a ma elért termé­sek 2—3-szorosára is képesek. A kukorica termesztésében ín 1 ka 1 mázott módszeré n k nem a véletlen müve. Hosz- sz.ú évek óta. úgynevezett mikrokörzetben folyta­tunk vizsgálatokat arra vo­natkozóan. hogy a rendelke­zésünkre álló földön, eszkö­zökkel. tápanyagok felhasz­nálásával. a költségek' elem­zését is végezve, .milyen sű­rűséggel, .tőszámmal érde­mes termeszteni a kukori­cát. A mikrokörzetekben foly­tatott vizsgálatok kínálták a lehetőséget arra is. hogy elemezzük a vetőgépek al­kalmasságát. a tápanyag- visszapótlás minőségét, öt típusú vetőgépet alkalma­zunk. A legjobb eredménye­ket eddig a Ciklo vetőgéppel értük el. A búza vetésénél ugyanakkor a szórt vetés technológiáját is kipróbáltuk. Kedvezőek a tapasztalatok. A tápanyag-visszapótlás mind a kukoricánál, mind a búzánál talajvizsgálatokon alapszik. Különös figyelmet fordítunk a mikroelemek, a magnézium, a kalcium jelen­létére a talajban. A műtrá­gya kijuttatásában óriási-elő­nyei miatt a folyékony mű­trágyáé a jövő. Búzatermesz­tésünknél is elsődleges szem­pont a jó fajta kiválasztása, a technológia pontos betartá­sa. Szövetkezetünk szakembe­rei most azon dolgoznak, hogy öt—tíz éven belül meg­teremtsük a feltételeit an­nak. hogy búzából hektáron­ként 6—8. kukoricából 17— 18 tonnás termést tudjunk betakarítani. Törekvéseink­ben változatlan cél, hogy a jövedelmezőség növekedése haladja meg a költségek, nö­vekedését. Egyébként ezt fi­gyelhettük meg 1981-ben is. amikor a kukoricánál az. egy hektárra jutó nyereség 5 szá­zalékkal, a költség mindössze 3 százalékkal lett több. mint ami 1980-ban volt. A kukorica, mint takar­mánynövény,' üzemen belüli felhasználása az utóbbi évek­ben más szempontból is a fi­gyelem középpontjába ke­rült. A • korábbi években óriási összegeket emésztett fel a szárítás. Ez megnövelte a termesztés, majd a takar­mányozás költségeit is. Ezért a nedves tárolás és etetés módszerére tértünk át. A költségmegtakarítás tonnán­ként 300-—4.00 forint lesz. Ed­dig a szarvasmarhák és ju­hok etetésére használtuk az így tárolt kukoricát, de meg­kezdtük a kísérleteket a ser­téságazatban is. Ha kedvező­ek lesznek tapasztalataink, figyelembe véve sertéságaza­tunk helyét a szövetkezet­het. a költségtakarékos ta­karmányozásban mindenkép­pen nagy előrelépésről be­szélhetünk majd. Szövetkezetünk megalaku­lása óta foglalkozik sertés- tenyésztéssel. illetve -tartás­sal. Az. utóbbi öt. hat évben a legdinamikusabban fejlődő ágazatok egyikévé vált. Je­lenleg 900 kocával dolgozik az ágazat, melyből 400 .ha­gyományos telepeken van. míg 500-at iparszerű telepen helyeztünk el. 1978-ban 9.2 millió forint ágazati ered­ményt ért el a sertéstenyész­tés. 1981-ben pedig már 21..7 millió forintot vallhat ma­gáénak. (Az ágazati ered­ményben a saját takarmány állami felvásárlási áron sze­repel.) A magas szintű eredmé­nyek elérésében nagyon je­lentős szerepe van nagy fe­hér törzs tény észetünknek. Tenyészkoca és tenyészkan süldőink az, ország legtávo­labbi részeibe is eljutnak (mezőgazdasági szí ivet keze­tekbe és állami gazdaságok-- ba egyaránt). Támogatjuk a háztáji gazdaságokat is. hi­szen a két községbe (Újkí­gyós. Szabadkígyós) évente 700 vemhes kocasüldőt he­lyezünk ki. Nagy fehér tenyészetünk az ivadék vizsgáló állomásokon kiváló eredménnyel szerepel? Ennek reprezentánsa a ké­pen látható 16,9-es nagy fe­hér tenyészkan. (1. sz. kép.) (Rotlerov Field Marschall.) Eredménye a következő: (30 —100 kg között) 1 kg súly- gyarapodásra felhasznált ta­karmány 2,-57 kg. fehéráru­arány: 29.1 százalék, értékes húsrészek aránya 47,8 száza­lék. í2. sz. kép: vemhes nagy fehér kocásüldőcsoport.) ’Szövetkezetünkben 1 kg hízó súlygyarapodást 3.25 kg abrakból értünk el 1981- ben (Az országos átlag 4.5 kg körül van.) Az 1 kocára jutó értékesített sertésmeny- nyiség pedig évente megkö­zelíti a 20 mázsát. A még eredményesebb termelés ér­dekében a következő évek­ben szeretnénk . megvalósíta­ni az egész, ágazatban a mel­léktermékek (húspép) ete­tését. Kezjcleli tapasztalata­ink igen kedvezőek. Szövetkezetünk valameny- nyi ágazatának javultak az eredményei. Mindemellett mutatós fejlődés jellemezte a háztáji és kisgazdaságok fejlődését. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy most a háztáji többet termel, mint 1960 előtt az egyéni gazdasá­gok. Az elmúlt évben pél­dául 100 millió forint ér­tékben 23 ezer hízósertést, ezenkívül 630 , hízómarhát. 800 ezer liter tejet értékesí­tettek a kisgazdaságok. <X> Nagy fehér tenyészkan A takarmánykeverő

Next

/
Oldalképek
Tartalom