Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-15 / 191. szám
HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS Bemutatkozik a Hidasháti Állami Gazdaság, Murony A Hidasháti Állami Gazdaság 15 község határában terül el. Középkötött vályogtalajokon gazdálkodik, földjein nem ritkák a nagy kiterjedésű szikfoltok. Szántója 9338 hektár. Ehhez tartozik egy 27 és fél ezer hektáros vadgazdálkodási terület és 1800 hektárnyi halastó. A 33 éves múltra visszatekintő nagyüzem területileg hat kerületre tagolódik; ez a viszonylagos szórtság a kombinált vezetést teszi indokolttá. Központja a Murony és Békés közötti műút mellett terül el, központi irodája Murony községben található. A gazdaság alapvetően három profilúnak tekinthető: növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és kiegészítő, tevékenységgel foglalkozik. Növénytermesztéséből kiemelkedik a búza. A múlt évben meghirdetett gabona- programhoz csatlakozva már növelték vetésterületüket, a többletként bevetett földeken azonban sajnos, a belvíz pusztított — így nem sikerült nagyobb területről betakarítani a fontos gabona- növényt. A gazdaság szakvezetése a továbbiakban is növeli a búza vetésterületét. Az idén tíz százalékkal, jövőre pedig öt százalékkal vetnek többet. A tervek szerint így 1983 végére 2500 hektárba kerül a kenyérgabonának való. A Hidasháti Állami Gazdaságban termesztett árunövények közül jelentős még a majdnem 600 hektáron termesztett cukorrépa, ' a vetőmagnak termesztett hibrid kukorica és a különböző maghozó növények: a fű, a repce, az olajretek és a fajtaborsó. A legjövedelmezőbb tevékenységükről, a vetőmagtermesztésről és -feldolgozásról érdemes részletesebben is szólni. A gazdaságban 25 éve kezdték meg a hibridkukorica-vetőmag feldolgozó üzem éoítését. A „maggyár'' már a következő évben megkezdte a termelést. Két éve felújították a berendezéseit, ez pedig lehetővé teszi, hogy még korszerűbb termékek hagyják el. Maga a Hidasháti Állami Gazdaság két és fél ezer hektáron termeszt vetőmagot. Ebből 1300 hektár a hibrid kukorica vetésterülete, a fennmaradó hányadon nyerik a szintén fontos fűmagot. olajretekmagot. borsó- vetőmagot és repcevetőma- got. Az említett területek termése a vetőmag-feldolgozó üzem kapacitásának 60—70 százalékát köti le. A fennmaradó hányadban a gazdasággal társult termelőszövetkezetek, állami gazdaságok termelte kukorica-vetőmagot dolgozzák fel. A múlt évben például tízezer tonna vetőmag hagyta el az üzemet. A benne folyó munka intenzitását egyetlen adat jól jellemzi: december végére minden beérkezett, vetőmagnak alkalmas kukoricacsövet megszárítottak, alkalmassá, tettek további feldolgozásra. Az idén várhatóan tovább javítja a szárítókapacitást, közvetve a kíméletesen szárított vetőmag minőségét az a 8 tonna óra kapacitású szárító, amelyet a magtermelésre társult üzemek és a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés közös beruházásában építenek a feldolgozó telephelyén. A már említett, tízezer tonna vetőmag 70 százalékát külföldön értékesítik az AGRIMPEX-en és a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat' exportrészlegén, a Hungaroseeden keresztül. Az exportált mag 80 százaléka nyugati céltermesztés, fennmaradó hányada szocialista országokba kerül. A nyugati partnerek között amerikai, holland és NSZK- beli megrendelők szerepelnek. A vetőmagtermesztés bizalom kérdése — vallják a Hidasháti Állami Gazdaságban. Ezt támasztja alá, hogy az amerikai vevőve] például 2a éve jó kapcsolatban vannak. És ezt tükspzi két adat: az exportált tételek 96, a belföldieknek pedig 91 százaléka érdemelte ki az első osztályú minősítést. Mint ismert, a nyugati- vetőmagszabványok különösen szigorúak, nemcsak a jó ke- lési mutatókat, kedvező genetikai tulajdonságok produkálását követelik meg. Fontos, hogy a csomagolás is a vevő kívánságának megfelelően történjék. Ezért a múlt évben olyan csomagológépeket helyeztek üzembe, amelyek lehetővé teszik, hogy egy tonnánként, sőt 100 ezer szemenként is csomagolhassák a vetőmagot. A Hidasháti Állami Gazdaság állattenyésztéséből kiemelkedik a szarvasmarhatenyésztés, ezen belül is a tehéntartás. Korszerű, 1340 férőhelyes szakosított tehenészeti telepüket az emlékezetes 1980-as árvíz idején jelentős kár érte. Nem csoda, hogy a víz miatt kitelepített, majd hamarosan visszaköltöztetett tehenek tejtermelése alaposan lecsökkent. Nagy szaktudást igénylő, türelmes tenyésztői munkára volt szükség, hogy az állomány termelése ismét az eredeti szintre jusson. A fáradozás nem volt hiábavaló. A tehe- nenkénti tejhozam az idén már meghaladja a hatezer litert. Ez egyben azt jelenti, hogy a tiszta vérű Holstein- fríz, és a velük keresztezett magyar tarkák utódja, az F 1-es és R 1-es tehenek termelésükkel az országos tej termelési rangsor élére juttatták a gazdaságot. Másik jelentős ágazat a Hidasháti Állami Gazdaságban az 1979-ben átvett bi- harugrai tógazdaság. Ennek rövidesen befejeződik 100 millió forintos rekonstrukciós beruházása. A rekonstrukció során megjavították a tórendszer vízellátását, állategészségügyi helyzetét. Az eredmények máris jelentkeznek. A korábbi háromszáz kilogrammos hektáronkénti halhozam az év végéig várhatóan kilencszáz kilogrammra . emelkedik, tehát megháromszorozódik a tavak termelése. Ebben nagy része van a tervszerű tenyésztői munkának és a halivadékok saját szaporulatból történő gondos kiválogatásának. Nagy bevételt az idén még nem remélnek a gazdaság vezetői a tórendszertől, azonban a számítások szerint már nyereségessé válik az ágazat. A* lakosság halellátásában így is egyre nagyobb szerepet tölt be: tavaly 15 tonna halat értékesítettek közvetlenül a lakosságnak — jutott belőle a békéscsabai halboltba is. A horgászoknak 30 tonna halat értékesítettek. Az összes halértékesítés elérte a múlt évben á 900 tonnát, ebből 600 tonna exportra került, a többit is a HALÉRT forgalmazta hazánk minden táján. Jelentős exportfeladatoknak tesz eleget a gazdaság vadgazdálkodási ágazata. Á több mint 27 ezer hektáros vadászterületen külföldi vadászokat fogadnak. A vadban és természeti szépségben gazdag alföldi erdők nagy vonzerőt jelentenek e nemes sport kedvelőinek. Szállásukat is a gazdaság adja. a Bélmegyer közelében található vadasmegyeri vadászházban. Az épület az Alíoldön az egyetlen, amely ép és eredetileg is vadászháznak épült; több mint százéves. Korábban is osztályon felüli elhelyezést biztosítottak benne a vadászoknak, az idén a színvonal növelése érdekében felújítják. Minden szobához fürdőt, zuhanyozót építenek. Várhatóan ettől tovább nő a népszerűsége. De nemcsak lövik a vadat a Hidasháti Állami Gazdaságban, valóban gazdálkodnak vele. A központban, Mu- ronyban felszabadult tehén- istállókat átalakították fácánkeltetővé, volieres nevelőkké. Évente 50 ezer csibét keltetnek a fácántörzsállomány tojásaiból. Ennek felét napos, vagy utóneveit korban értékesítik. Így lehetővé válik a nagyjából természettől függetlennek nevezett vadgazdálkodás. A Hidasháti Állami Gazdaság saját kévetőjében készült sertéstáppal segíti dolgozói sertésnevelését. Ennek is köszönhető, hogy a sertéstenyésztői kedv jelentősen nőtt, nemcsak a múlt évben, hanem 1982 első felében is lényegesen több tápot vásároltak, mint korábban. A gazdaság a háztáji állattartásra, -hizlalásra vállalkozóknak vemhes kocát, hízóalapanyagot biztosít., A végterméket felvásárolja. és értékesíti. Két dolgozó foglalkozik a háztáji termelési integrálásával. A gazdaság fennállása óta hat. alkalommal nyerte el a „Kiváló” címet, egyszer pedig a Minisztertanács—SZOT vándorzászlaját. Vezetői remélik, hogy rövidesen ismét a legjobbak közé emelkedik a közös gazdaság. Ebben jelentős szerepet szánnak a korszerű gépeknek, berendezéseknek, és annak a számítógépes rendszernek, amelynek kiépítéséhez az országban először kezdtek hozzá, a BAGE segítségével. (X)
