Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-03 / 180. szám
o 1982, augusztus 3., kedd BGROSHOW ’82 Mit kell tudni Szolnok megyében a KST-ről? ALkOTOTA&fiR kETE(?yMA7Á 1962; J!' A Szolnok megyei KISZ- bizottság állami és társadalmi szervekkel karöltve augusztus 27—28—29-én mező- gazdasági kiállítást rendez kulturális és sportrendezvénnyel egybekötve. Augusztus 27-én, pénteken délelőtt 10 órakor a tiszakürti tanács házasságkötő termében tájékoztatják az érdeklődőket a programról. A kiállítás helyszíne pedig a tiszakürti arborétum melletti szabad terület, ahol a bemutatókon kívül szakmai tanácsadás, mezőgazdasági könyvkiállítás -vásár, s emellett nép- művészeti kirakodóvásár lesz. A délután folyamán három szekcióban tanácskoznak az innováció, az állattenyésztés és a növénytermesztés szakmai kérdéseiről. Augusztus 28-án, szombaton az első naphoz hasonlóan szakmai délelőttre kerül sor, majd állatbemutatóra, valamint borászati és más mezőgazdasági tanácskozásokra várják az érdeklődőket. Az utolsó napon, vasárnap Tiszazugban ismétlődnek az előző napok programjai, 10 órától pedig lovasbemutatót tartanak. Ezzel egy időben kulturális rendezvények szerepelnek a programban. Ezt követik a favágó (rönkfűrészelő), a tiszai rönkúsztató és az erőversenyek. A háromnapos eseménysorozatot country-fesztivál zárja, amelynek helyszíne a tiszakürti arborétum szabadtéri színpada. — szj — A Kölcsönös Segítő Takarékpénztár (KST) a dolgozók önkéntes egyesülése azzal a céllal, hogy tagjai saját szervezetük útján gyűjt- hessék megtakarításaikat és belőlük a munkahely dolgozói és közvetlen hozzátartozóik. Ezért is nevezik a KST-t a dolgozók üzemi bankjának. A KST tehát kettős feladatot lát élt felhatalmazás, működési engedély alapján a munkahelyen ösz- szegyűjti a dolgozók megtakarításait havi rendszeres betétek formájában. A tagok ugyanis a belépéskor vállalják, hogy havonta, rendszeresen, meghatározott betétösszeget helyeznek el a KST-be. A KST a betétet évi 3 százalékos kamattal együtt a befizetési időszak végén egy összegben fizeti vissza. Érdemes megjegyezni: ha a betét tulajdonosa a befizetési időszak végén összegyűjtött pénzét nem használja fel, hanem azt takarékbetétben helyezi el, már hat hónap elteltével az egy évre lekötött betétek után járó 5 százalékos kamatot kapja. A KST a tagoknak kölcsönöket nyújt. Kölcsön legalább háromhavi tagság után folyósítható. A tagoknak általában havi alapkeresetük ötven százaléka erejéig nyújtható kölcsön. Ennél nagyobb kölcsön is adható. A kölcsön összege azonban nem haladhatja meg a tag által vállalt teljes hefizetési kötelezettség kétszeresét. Az idén harmadik alkalommal, július 1. és 31. között, kétszer kéthetes osztásban rendezték meg az amatőr képzőművészeti alkotótábort Kétegyházán. Békés megyéből, a környező megyékből, valamint a fővárosból több mint negyven szakköri és körtag volt vendége az egyre inkább művészetpártolásáról is neves nagyközségnek. Hagyományosan, a szombaton este megnyílt, és augusztus 20-ig nyitva tartó munkakiállítással zárult a tábor. A 8—12 éves „amatőrpalánták” agyag- és gipszmintázásai, festései, a már- már professzionista színvonalú, kísérletezni is tudó alkotók festményei, kisplasztikái egyaránt fellelhetők ezen a kiállításon. Bár többen jöttek a szegedi Tömörkény művészeti szakközépiskolából, mégsem feltételezhető, hogy a táborban részt vettek életcélja lenne a későbbi években alkotásaikból megélni, szabad idejüket töltik festegetéssel, szobrászkodással, rajzolással. A kiállítás tanúsága szerint is olyan művek kerülnek ki kezük alól, amelyek többsége hétköznapjaink megszépítésére, gyönyörködtetésre alkalmas, és gondolkodásra késztet. Huszonnégyük munkáját értékelte kiállításra alkalmasnak a bíráló bizottság. Minden stílus, minden technika, minden felfogás helyet kapott ezen a bemutatón. Afféle „vegyesvágott”-nak lehetne nevezni, ha a szemlélő nem ismerné a tábor megrendezésének szándékát. És ez a kiállítás jó alapot is nyújt arra, hogy jövőre hasonlót, azaz jobbat, szervezettebbet rendezzenek Kétegyházán. A cél, a szándék, az akarat világos és egyértelmű. Hasznos és szükséges ez az egyhónapos együttdolgozás a közművelődés és a művészetek sokszínű, néha talán ellentmondásos életében, a közönségért való munkálkodásban. (nemesi) Befejezéséhez közeledik Budapesten az Örs vezér téren a Skála-coop legújabb áruháza, a „Prizma Barkács- és Szabadidő Aruház”. A közel háromezer négyzetméteres kereskedelmi létesítmény az építkezők, lakásfelújítók, kiskerttulajdonosok és barkácsolók áruháza lesz. Az épület generálkivitelezője a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat (MTI-fotó — Varga László felvétele — KS) A Magyar Hemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. AUGUSZTUS 3-TÓL Devizanem vételi Angol font 6648,94 Ausztrál dollár 3819,45 Belga frank • 82,06 Dán korona 452,29 Francia Irank 563,68 Holland forint 1422,93 Japán yen (1000) 150,20 Kanadai dollár* 3015,24 Kuvaiti dinár 13321,51 Norvég korona 600,22 NSZK márka 1569,92 Olasz líra (1000) 27,85 Osztrák schilling 222,69 Portugál escudo 45,44 Spanyol peseta 34,38 Svájci frank 1826,19 Svéd korona 626,93 Tr. és cl. rubel 2597,40 USA dollár 3799,21 közép eladási árf. 100 egységre forintban 6655,60 6662,26 3823,27 3827,09 82,14 82,22 452,74 453,19 564,24 564,80 1424,35 1425,77 150,35 150,50 3018,26 3021,28 13334,84 13348,17 600,82 601,42 1571,49 1573,06 27,88 27,91 222,91 223,13 45,49 45,54 34,41 34,44 1828,02 1829,85 627,56 628,19 2600,00 2602,60 3803,01 3806,81 fl legnagyobb kárt a belvizek okozták Az Állami Biztosító a mezőgazdasági nagyüzemek káraira az év első felében mintegy 600 millió forintot fizetett ki, hét százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A biztosító szakemberei szerint azonban ezt az összeget jelentősen megnöveli a július eleji jég-' és viharkárokra nyújtandó kártérítés. A szövetkezetek és állami gazdaságok állatkáraira kifizetett térítés június 30-ig elérte a 450 millió forintot, ez az összeg 10 százalékkal magasabb a tavalyi első félévinél. Az álló- és forgóeszközbiztosítások alapján nyújtott .kártérítés viszont mindössze fele a tavalyinak, megközelítően 45 millió forint. A mezőgazdasági nagyüzemek az első félévben 477 ezer hektár vetésterület, illetve ültetvény elemi kárait jelentették be. ebből tényleges veszteséget a biztosító szakemberei 256 ezer hektáron állapítottak meg. A legnagyobb kárt — csaknem 120 ezer hektáron — a belvizek okozták; mintegy 76 ezer hektáron a jég verte ei a növényzetet; a téli és tavaszi fagykárok, valamint a homokverés viszonylag kisebb területeket sújtottakk A téli fagyok' pusztításának következményeként 34 ezer hektáron kellett pótolni a vetést, erre 71,3 millió forint kártérítést vettek fel a mezőgazdasági nagyüzemek. Az áprilisi és májusi fagyok 23 és fél ezer hektár gyümölcsösben, és másfél ezer hektár szőlőben tettek' kárt. A gyümölcsnél a veszteség a fele a tavalyinak, a szőlőnél mindössze 7 százaléka. A vízkárokat eddig 23 ezer hektáron mérték fel, itt a belvizek okozta terméskiesés mintegy 47 millió forint értékű. További 95 ezer hektárnyi elöntött területen folyamatosan, illetve az őszi érésű növényeknél később állapítják meg a károkat. Az eddigi kártérítési összeg alig fele a tavalyinak, a június végi és júliusi esőzések nyomán azonban a belvizes területeken a károk' növekedése várható. Jégesős nap az országban a félév végéig 37 volt, kettővel több, mint a tavalyi azonos időszakban. Június 30-ig 76 ezer hektár volt a jégvert terület, a július 4-i súlyos jégverések azonban ezt 80 ezer hektárral növelték. A jégkárokért a biztosító eddig 19 millió forintot fizetett k. a mezőgazdasági nagyüzemeknek, a károsodott területek nagyobb részén azonban csak előszemlézték a növénykultúrákat, s a kár mértékét a termés érésének időszakában állapítják meg. Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. nugusztusi „csillaghullás” VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. AUGUSZTUS 3-TÓL Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Töröl líra •USA dollár vásárolható vételi eladási legmagasabb árf. 100 egys. bankjegycímletek forintban 50 6455,93 6855,27 50 3708,57 3937,97 5000 79,68 84,60 1000 100 500 500 439,16 466,32 783,42 831,88 547,31 581,17 55,16 58,58 1381,62 1467,08 1000 145,84 154,86 10000 67,86 72,06 100 2927,71 3108,81 100 12934,79 13734,89 10 582,80 618,84 1000 1524,35 1618,63 1000 27,04 28,72 50000 216,22 229,60 1000 44,13 46,85 5000 33,38 35,44 5000 1000 100 1773,18 1882,86 608,73 646,39 1000 23,39 24,83 100 3688,92 3917,10 Sokan úgy tudják, hogy augusztusban látható a legtöbb „hullócsillag”, szaknyelven szólva meteor. A csillagászok szerint a derült, esti égen hirtelen megjelenő, s a csillagok közt végigszaladó, majd eltűnő fénypontnak semmi köze a csillagokhoz, ezt az égi tüneményt helyesebb meteornak nevezni. A TIT budapesti planetáriumának tájékoztatása szerint az idén augusztus 12-én látható leggyakrabban ez az égi jelenség. Tulajdonképpen mik ezek az égbolton végigfutó és eltűnő fénypontok? A csillagászok megállapítása szerint, apró, a nap körül keringő égitestek, s ha valamelyikük nagy sebességgel a föld légkörébe jut, a levegő molekuláival történő heves ütközéssel fölizzik és széthull. Ekkor válik láthatóvá számunkra. Ä naprendszerben rengeteg ilyen test kering, néha egyesével, de legtöbbször úgy, hogy meghatározott, azonos pályán mozogva meteorrajt alkotna!:. A legtöbb meteor mikroszkopikusan piciny, a legnagyobbak viszont több tonnásak is lehetnek. A „csillaghullást” figyelő ember úgy látja őket, mintha az ég egy pontjából szétsugározva mozognának. A meteorrajokat aszerint szokták elnevezni, hogy a szétsugárzási pontjuk melyik csillagképbe esik. A/ augusztusi égbolton több meteorraj is megfigyelhető. Életcél, boldogság, jovokep i lesz a gyermekemmel? Ezt a kérdést a szünidő kezdetén számtalan családnál fogalmazták meg a tanácstalan szülők. Az iskolai tanévek közti két és fél hónap alatt bizony nem kis feladat megszervezni a gyermekek megnyugtató felügyeletét. A közös .családi nyaralás- előtt, vagy után ilyenkor kapnak rendkívüli megbízatást a nagyszülők, más rokonok, barátok. És ezenkívül? Napközis tábor, úttörőtábor, építőtábor, otthoni tartózkodás céltalanul, vagy művelődési tábor, amelyek közül most egyről, az olvasótáborokról essék szó. Az első táborokat 1972-ben a fiatal írók szervezték. Az idén, 1982-ben, már mintegy másfél száz olvasótáborban több, mint 10 000 fiatal vesz részt előadásokon, vitákon, közös gondolkodást serkentő kiscsoport-foglalkozásokon, készségfejlesztő órákon. Mindez nyároh történik, amikor a művelődési lehetőségek korlátozottak, hiszen bezárnak a színházak, egyes mozik, és a könyvtárak is részlegesen zárva vannak, ürességtől konganak a művelődési házak. A gondtalan napozás és fürdőzés mellett tehát a művelődés iránti igényesség fenntartható, megőrizhető? Vagy talán életszemléletünkkel van baj, mert azt hisszük, hogy a nyár, a „szabadság” egyenlő a teljes semmittevéssel, mert ezáltal felfrissülünk és pihenten foglalhatjuk el ismét helyünket a munkában? Kétségtelen, hogy ezen csak akkor tudunk változtatni, ha már gyermekkorban megszokunk valamilyen más életformát, amely nemcsak ismereteink gazdagodásához vezet, hanem egyúttal egy örömmel járó szellemi fejlődési folyamat természetes része is. Talán egyetlen ifjúsági nyári tábort sem kísér annyi vita és figyelem, mint az olvasótábort. Mivel magyarázható ez a nyugtalan kíváncsiság? Az olvasótáborok egyik elméletben és gyakorlatban jártas szakembere, Kamarás István e közművelődési gyakorlatról többek között így vall: „Ügy gondolom, akkor kerülünk helyünkre, ha még az olvasótáborunk megkezdése előtt elkészül (és soha le nem zárul) hibagyűjteményünk, ha két hétig tartó lelkiismeretfurdalást alapos lelkiismeretvizsgálat és lelkiismeretes felkészülés előzi meg”. Az olvasótábor rendezői számára indokolt-e a koncentrált figyelem? Ügy vélem; igen. A pedagógiai-közművelődési cél nem csekély értékű. Az olvasótáborok célja, hogy sajátos módszereivel és eszközeivel, elsősorban a közösségben történő együttgondolkodással segítse a résztvevőket személyiségük formálásában, önmaguk és környezetük megismerésében. Ha az olvasótábor előkészítése és rendezése ennek a célnak szellemében történik, akkor a közösségi foglalkozások elősegíthetik, hogy a táborban résztvevő fiatalok világosabban lássák jövőjüket, egyéni és közösségi feladataikat. Iskola a nyárban? Félreértés ne legyen, nem erről van szó. Az olvasótábor olyan közművelődési alkotótábor, amely megfelelő vitalégkörben a közösségi élet egyfajta értelmes tevékenység- modelljét kívánja megteremteni, nyílt, demokratikus fórum formájában. Fertődön például 16 éves szakmunkástanulók részére rendeztek olvasótábort. Azok kaptak meghívást, akik évközben is tagjai voltak az olvasótáborózók klubjának. A nyári tíznapos együttlét tehát nem alkalmi találkozás, hanem a folyamatos művelődés — személyes indítékokból is táplálkozó — természetes következménye. Az olvasótábor rendezését indokolja az önismeret kialakításának és fejlődésének támogatása, az olvasás, az önművelés, a szabad idő kulturált eltöltése iránti ig^ny fejlesztése, a honismeretre, a hazaszeretetre való neveles. Az olvasótáborban naponta sűrűn váltják egymást az előadások és a készségfejlesztő kiscsoportos foglalkozások. Néhány téma a foglalkozások sorozatából: ..Emberi kapcsolatok; ilyen vagyok én, ilyenek vagyunk mi!”, „Alkossunk együtt! — rögeszmekor”, „Egyén—közösség, magánélet—közélet”, „Unatkozom, mit csináljak? (művelődési stratégiák)”. Vajon a tábor résztvevői e témák megbeszélése helyett nem vállalkoznának-e szívesebben fürdőzésre, vagy gondtalan semmittevésre? A fürdés — ha erre mód van —, a sport, a természetjárás, a természettel való ismerkedés is része az olvasótábori programnak. A céltalan unatkozásra — az eddigi tapasztalatok alapján — nincs sem igény, sem idő. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy ki vállalkozzék olvasótábor vezetésére. A tábor célja, kívánatos légköre többféle jártasságot követel. Ezek közül a legfontosabb, hogy a feladatra vállalkozó legyen jó pedagógus, felkészült népművelő, megfelelő gyakorlattal rendelkező könyvtáros. Mindezek értelmében legyen a gyermekek — beszélgetésre, vitatkozásra — felkészült, őszinte partnere. Legyen őszintén kíváncsi a gyermek véleményére, tekintse őket az' eszmecserében egyenlő partnernek, és ne tekintse magát vesztesnek, ha netán gondolataiban korábban tévedett. Az olvasótáborok szervezésének, rendezésének jelenleg a Hazafias Népfront a gazdája. É politikai, társadalmi tömegszervezet — többek között — az Olvasó népért mozgalom szervezője és irányítója. Az Olvasó népért mozgalom, és ennek részeként az olvasótáborok társadalmi támogatása a közművelődés szervezeti és szellemi gyarapodásának egyik forrása lehet. Ennek megvalósulását segítik az olvasótáborokat támogató szervek és intézmények, a KISZ, az úttörőszövetség, a SZOT. a Művelődési Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. Az olvasótábori munka a társadalmi gondoskodás és a művelődési lehetőségek egyenlőtlensége miatt hátrányban levő tehetséges rétegekkel való törődés következtében válhatott hatékonnyá. Az idei olvasótáborok mintegy kétharmadában 12—13 éves általános iskolai tanulók vesznek részt a közös munkában. Számottevő a cigány származású gyermekek, a szakmunkás- tanulók, a nemzetiségi gyermekek olvasótáborainak száma. Az idén termelőszövetkezeti fiatalok, jövőre szocialista brigádtag munkásfiatalok is kapnak meghívót. Más céllal, de hasonlóképpen olvasótáborban találkozhatnak a fiatal könyvtárosok és a magyar szakos tanárok. E két utóbbi próbálkozásnak egyik legfőbb célja, hogy a fiatal pedagógusok és könyvtárosok cselekvő részesei, továbbvivői legyenek a gvermekkorból lassan felnövekvő közművelődési mozgalom- nok □ Hazafias Népfront és a társszervek nem kívánják az olvasótáborokat intézményesíteni. Az olvasótáborok a jövőben is akkor lehetnek hatékonyak, ha nyitottságukat megtartják. A könyvtárosok és a pedagógusok jelenléte pedig arra utal, hogy az olvasótábori célok megvalósításának legfőbb eszköze a könyvhasználat és az olvasásra való ösztönzés. Az iskola és az olvasótábor csakis együtt képes az elméletben megfogalmazott nevelési célokat megvalósítani. Az olvasótáborok jövője attól is függ, hogy a táborvezetők és az olvasótábori kiscsoportvezetők elméleti és gyakorlati jellegű továbbképzését és tapasztalatcseréjét mennyire sikerül állandósítani, és új — céljának megfelelő — vonásokkal gazdagítani. Maróti István
