Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-16 / 165. szám
Tessedik Sámuel nyári egyetem Szarvason A TIT Békés megyei szervezete és a DATE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Kara az idén negyedszer rendezi meg Szarvason a Tessedik Sámuel mezőgazdasági nyári egyetemet. Az előadások és gyakorlati bemutatók ezúttal a földvédelem, a komplex melioráció tárgyköréről szólnak. Mint ismert, hazánkban közel kétmillió hektár mező- gazdasági terület vár valamilyen meliorációs beavatkozásra; vízrendezésre, táblásí- tásra, kémia; és fizikai talaj- javításra. A talajok rendbe hozásának fontosságát jelzi, hogy VI. ötéves tervünkben kiemelt helyet foglal el. Ez egyben azt is jelenti, hogy egész társadalmunk kulcsfontosságú feladata pótolhatatlan természeti forrásunk, a termőföld megóvása, termő- képességének visszaállítása, fokozása. Ezért is várható, hogy a mostani nyári egyetem sok érdeklődőt vonz. A megnyitó július 19-én, hétfőn lesz a szarvasi főiskolán. Dr. Tóth Lajos kandidátus, a TIT szarvasi szervezetének vezetője, majd Koszti Pál, a szarvasi tanács művelődési osztályának vezetője köszönti a résztvevőket. Ezután dr. Soós Gábor MÉM- államtitkár tart előadást a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről, a földvédelem és a melioráció fontosságáról. Az első napot követően tájékoztatók hangzanak el a meliorációs társaságok működéséről, a térségi komplex meliorációról, a légi felvételek hasznosításáról, a VI. ötéves terv vízrendezési feladatairól, a növények vízhiánypótlási lehetőségeiről, a földvédelemről. Az egyetem hallgatói meglátogatnak olyan üzemeket, ahol most végzik a talajtermékenységet fokozó beavatkozásokat, illetve ahol már szemmel láthatók a munkák eredményei. A szakmai előadásokat, be-, mutatókat színes kulturális rendezvények egészítik ki. m. sz. zs. Hz ötnapos tanításról, a közoktatás feltételeiről tárgyaltak A Békés megyei Tanács művelődési bizottsága tegnap, csütörtökön délután tartotta Békéscsabán, dr. Becsei József elnökletével soron következő ülését. Első napirendi pontként Vámos László, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője előterjesztésében vitatta meg a bizottság az ötnapos tanítási hétre történő áttérés kipróbálásának tapasztalatairól készített beszámolót. A pontosan, felelősen készült írásos beszámoló a kipróbálásban részt vett hat megyei óvoda, 13 általános iskola, egy kisegítő iskola, egy gyógypedagógiai intézet és nyolc középfokú intézmény tapasztalatait összegzi. Megállapítja, hogy az oktatás további hatékonysága, de a társadalom egésze szempontjából is lényeges, hogy az ötnapos tanítási rend általános bevezetésével meg kell erősíteni a munkafegyelmet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ötnapos munkarend oktatási intézményekben történő bevezetése — kellő szervezés és némi anyagi áldozat árán — eredményesen megvalósítható. Ugyancsak Vámos László előterjesztésében vitatta meg a művelődési bizottság A közoktatás feltételeinek alakulása a Minisztertanács értékelése óta című jelentést. Ebből kiderül, hogy Békés megyében az elmúlt ötéves tervben jelentős összeget áldoztak a 'közoktatás feltételeinek javításáért. Javult az óvodai ellátás, hasonlóképpen sikerült szinten tartani az általános iskolai alapellátást, azonban a jövőt is figyelembe véve, az elkövetkező ötéves tervben — tekintettel a demográfiai hullám eltolódására — a középfokú intézmények, ezen belül a gimnáziumok helyzetének javítására jelentősebb erőket kell koncentrálni. A bizottság mindkét írásos beszámolót jónak találta és elfogadta. RS5F Zánkai táborok Csütörtökön megkezdődött a balatoni úttörővárosban az idei nyár harmadik táborozási turnusa. Az itt vakációzó mintegy háromezer úttörő három szaktáborban tölti a két hetet, most a környezet- védők tábora nyitott kaput. Az úttörők szakemberek, kutatók vezette környezetvédő őrjáratokon bővíthetik ismereteiket, hogy odahaza társaikat összefogva hasonlókat szervezhessenek. Első alkalommal nyit Zán- kán a „Teremtsünk értéket!” elnevezésű akciótábor. Ebben azok vesznek részt, akik az elmúlt esztendőben maradandó munkát végeztek, értéket teremtettek a közösség javára. Az ő foglalkozásaikat erdészek, parképítők irányítják. A legnagyobb szaktábor a harmadik turnusban az úttörőtanács-titkároké. A gyerekek találkoznak a Magyar Úttörők Szövetsége vezetőivel és a régi úttörőkkel. Az alkotó és a kubai Lazaro Pena Gonzales özvegye a felavatott szobor előtt „ ,, _ . ,, . .. Foto: Szamado Julianna Kubai forradalmárról nevezték el az új Üdülőt A pihenni és gyógyulni vágyók a hónap elején vették birtokukba az új SZOT- üdülőt Gyulán. A névadó ünnepséget tegnap, csütörtökön, július 15-én tartották meg, délelőtt 11 órakor. Az intézményt, amely évente 13 ezer beutalt vendéget képes fogadni, a kubai és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom kimagasló személyiségéről, Lazaro Pena Gonza- lesrői nevezték el, és ez alkalomból leleplezték az üdülő előcsarnokában a névadót ábrázoló domborművet, Mészáros Mihály szobrászművész alkotását. Az ünnepélyes avatáson megjelent és koszorút helyezett el a domborművön Lazaro Pena Gonzales özvegye és Palotai Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke. Jelen volt a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetsége képviseletében Jorge F. Lores első titkár. Avatóbeszédében Palotai Károly egyebekben szólt arról, hogy az egy turnusban ezer vendéget fogadó gyógyüdülő a SZOT szervezésében a Csepel Vas- és Fémművek kezdeményezésével több szakágazati szakszervezet tagságának tagdíjaiból, 270 millió forintos költséggel épült. A névadó kubai forradalmárról szólva kiemelte: az 1914-ben Havannában, munkáscsaládból született Lazaro Pena Gonzales, alig 25 évesen már a Kubai Kommunista Párt tagja, és az 1933-as közlekedési sztrájk egyik vezetője. A Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa a Központi Bizottság tagjává választotta, s még abban az évben a dohányipari szakszervezet főtitkáraként irányítja a szervezett dolgozók kizsákmányolás elleni harcait. Hat évvel később, az akkor megalakult Kubai Dolgozók Szövetsége főtitkári tisztségével bízzák meg, és a Latin-amerikai Dolgozók Szövetségében is vezetőként tevékenykedik. A második világháború után, 1949-ben létrehozott Szakszervezeti Világ- szövetség alapítói között található, amelynek később alelnökévé választották. A dolgozók jogaiért több mint negyven éven keresztül harcolt, egészen 1974-ben bekövetkezett haláláig. Az alumínium-nyersanyag, illetve félkészgyártmányok világpiaci ára csökken. Ezért a Székesfehérvári Könnyűfémműben megváltoztatják a termékszerkezetet. Az idén már növekszik a munkaigényesebb, finomabb kidolgozású alumínium termékek gyártása. A hónap végén megkezdi a munkát a japán gyártmányú alumíniumszal aggyártó-sor, és júliusban már dolgozik az eloxálómű. A képen: próbaüzem az alumíniumszalag-gyártó gépsoron (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Napirenden: n vízgazdálkodási társulatok és a melioráció A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya elnökségi ülésének résztvevői megismerkedtek a szeghalmi Sárréti Tsz-ben folyó meliorációs kísérletek eredményeivel Fotó: Fazekas László A népgazdaság tervszerű fejlesztésében, a lakosság kiegyensúlyozott ellátásában, exportfeladataink teljesítésében egyre nagyobb feladat hárul a mezőgazdaságra. Az ágazat e feladatának csak a tartalékok mozgósításával, többek között a föld termő- képességének fokozásával tud eleget tenni. Ezért is kapott és kap a VI. ötéves terv időszakában kiemelt jelentőséget a melioráció. A meliorációs program végrehajtásában, a kivitelezésben, a tervezésben és a fenntartásban egyaránt fontos szerepet tölt be az ország területén működő 68 vízgazdálkodási társulat, melyeknek érdekeltségi területe jelenleg 7,8 millió ■hektárra, az ország mező- és erdőgazdálkodási területének több mint 93 százalékára terjed ki. Ezek a társulatok 36 ezer kilométer hosszú vízfolyásmedret és csatornahálózatot kezelnek, s az éves meliorációs feladatoknak 55 százalékát teljesítik. Az évről évre növekvő igények kielégítése egyre inkább sürgeti az e társulatok közötti szorosabb együttműködést, összefogást a célkitűzések megvalósítására. Erre a megállapításra jutott a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának elnöksége tegnapi ülésén, amelyet a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság körösladányi ár- vízvédelmi központjában tartott meg. Az elnökség ülésén — amelyen részt vett Soltész József, az OVH főosztályvezetője és Csukás Gyula, a Békés megyei Területi Tsz-szövetség titkárhelyettese is — az első napirendi pontot követően Lázár Lajos, a szeghalmi Sárréti Tsz elnöke, a Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmányának elnöke számolt be a Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmányának és a tagtársulatoknak ajnunkájá- ról. Elmondta, hogy a megyében működő vízgazdálkodási társulatok az V. ötéves tervi 562 millió forintos meliorációs beruházásból 331 milliót valósítottak meg. Az időközben megtörtént társulati egyesítéseket követően megfelelő kapacitású társulatok alakultak ki, amelyek képesek a teljes körű talajrendezés megvalósítását szolgáló világszínvonalat képviselő célgépek beállítására, és a jól képzett műszaki gárda tudásának kamatoztatására. E társulatok teendői a jelen tervidőszakra meghatványozódtak. A vízitársulatoknak á melioráció megvalósításában betöltött szerepéről folyó vitát az országos választmány elnökségének elnökhelyettese, az ülésen elnöklő Vámos Géza összegezte, majd az elnökség tagjai a szeghalmi járás párt- és állami vezetőinek, valamint a környező mezőeazdasági üzemek szakembereinek társaságában bemutatón ismerkedtek meg a szeghalmi Sárréti Tsz-ben megvalósított korszerű meliorációs beruházással. A szeghalmi közös gazdaságban 500 hektárra tervezett, kísérleti jelleggel kiépítésre kerülő, zárt rendszerű alagcsö- vezés lehetővé teszi a talajvízszint pontos beállítását, s annak automatikus tartását előre meghatározott ideig. KÉP Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚLIUS 16., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM BÉKÉS MEGYEI
