Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

1982. július 8., csütörtök Július 7-én, tegnap 77 kevermesi lakos érkezett önkéntes véradás céljából Békéscsabára. Közöttük több olyan család is akadt, akik huszonötszörös véradónak számítanak. Sőt, két személy évente 6-8 alkalommal is megjelenik plazmaferezisen a csabai intézményben. A kevermesi tanács, a téesz és a véradóállomás biztosított járműveket a személyszállításhoz Fotó: Fazekas László Kutyakiállitás Pósteleken Augusztus 8-án, vasárnap reggel 8 órai kezdettel, Bé­késcsabán, a pósteleki erdő­ben országos CAC-kutya- kiállítást rendeznek. Bene­vezni a Magyar Ebtenyész­tők Országos Egyesületének a békéscsabai szervezeténél (Békéscsaba 5601, postafiók 268.) lehet. Várhatóan mintegy 300 (több fajta) kutyát mutat­nak majd be gazdáik, köz­tük külföldiek is. A helye­zést elérő kutyák tulajdono­sai tiszteletdíjat kapnak. A várható nagy érdeklődésre való tekintettel, a Hunyadi téri buszállomásról időkö­zönként buszjárat indul Pós- telekre és onnan vissza. A Mókus csárda is felkészül a vendégek fogadására. p. b. Élettani vándorgyűlés Pécsett Halgazdálkodás Eleken Pécsett tartja idei — sor­rendben a 47. vándorgyűlé­sét a Magyar Élettani Társa­ság. Ez az egyik legrégibb hazai orvostudományi társa­ság, Szentgyörgyi Albert pro­fesszor kezdeményezésére 1931-ben alakult meg Ti­hanyban. Azóta minden év­ben más-más egyetemi vá­rosban ülnek össze az élet­tan kutatói. Az idei vándor- gyűlésnek több érdekes pé­csi vonatkozása van: ötven évvel ezelőtt a mecsekaljai város fogadta az alapítását követő első vándorgyűlés résztvevőit, harmincöt évvel ezelőtt a pécsi vándorgyűlés­sel alakult újjá a háborúban szétzilálódott élettani társa­ság, és ez alkalommal tized­szer találkoznak a MÉT tag­jai Pécsett. Az orvostudományi egye­tem aulájában szerdán ple­náris üléssel kezdődött meg a háromnapos program, ame'- lyen csaknem félezren vesz­nek részt. Tisztelettel és ke­gyelettel emlékeztek meg a Magyar Élettani Társaság nemrég elhunyt elnökéről, Lissák Kálmán akadémikus­ról. A vándorgyűlés soros el­nöke, Grastyán Endre aka­démikus, egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem élettani intézetének igazgatója tartotta a megnyi­tó előadást a mozgás agyi mechanizmusáról, majd szekcióüléseken folytatódott a munka, összesen 340 elő­adás hangzik el. Az eleki téglagyár agyag- bányáinak a vizét az öt éve alakult 140 tagú helyi Mun­kás Horgászegyesület kezeli. Anyagi helyzetéhez képest évente 12—14 mázsa halat telepít az egymással össze­köttetésben levő 11 tóba, mégpedig főként pontyot, ezenkívül megfelelő arány­ban csukát, süllőt, compót, amúrt és busát. Varga Györgynek, az egye­sület elnökhelyettesének a tájékoztatása szerint tavaly a fogási eredmény alapján a megye 33 egyesülete között az eleki az egy személyre jutó 18 kiló éves átlagos fo­gási eredménnyel a harma­dik lett. Ez főként annak kö­szönhető, hogy az eleki hor­gászok gondosan óvják a ke­zelésükben levő tavak kör­nyezetét. Saját szabályzatuk tiltja a partrongálást, előír­ja, hogy csak nappal lehet horgászni, és naponta két, hetenként pedig három ne­mes halat szabad fogni. Egyéb halból öt kiló a meg­engedett mennyiség. A horgászrend megtartá­sára öt társadalmi ellenőr ügyel. Az idén két esetben méreten aluli halfogás, egy esetben pedig három bottal való horgászás miatt kellett eljárást indítani. Érdekesség, hogy öt év alatt a két legnagyobb ho­rogra került hal egyenként 9 kilós csuka volt. Az egyi­ket Varga György, a mási­kat Opra Péter fogta. Sok a szépen fejlett példány amúr- ból és busából. P. B. Országos vasutas képzőművészeti kiállítás fl családi rendezvények színvonaláért A 32. vasutasnap alkalmá­ból idén is megrendezték a vasutas amatőr képzőművé­szek hagyományos kiállítá­sát, amelyet ezúttal a Vas­utasok Szakszervezetének központi képzőművészeti kö­rében szerdán nyitott meg Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató­ja. A tárlaton azt a mintegy 200 festményt, grafikát, szob­rot, fafaragást, plakettet — köztük sok, a vasutasok hét­köznapjait bemutató alkotást — láthatja a közönség, ame­lyet a hivatásos művészek­ből álló zsűri a legjobbnak ítélt a beküldött csaknem 400 képzőművészeti pályamunka közül. Az ünnepélyes megnyitót követően Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára — a zsűri által ki­magaslónak ítélt alkotásért — 11 amatőr művésznek ad­ta át a szakszervezet pálya­díjait. A szakszervezet el­nökségének különdíját vas­utastémák feldolgozásáért hárman kapták: De de István a villamosított szegedi vas­útvonalat bemutató grafiká­jáért, Csorba Katalin Pálya­munkások című szobráért és Telkes Tamás a Rákosren­dezőt ábrázoló festményéért. Az országos vasutas kép­zőművészeti kiállítás július 8-tól 25-ig naponta 10 órától este 20 óráig tekinthető meg. Gyula város Tanácsának rendezvényirodája háromna­pos továbbképzést szervezett a dél-magyarországi családi irodák orgonistái és módszer­tani munkatársai részére. A rendezvénysorozat július 6- án a városi zeneiskolában kezdődött, ahol dr. Takács Lőrinc, a városi tanács el­nöke mondott üdvözlő beszé­det. Ezt követően összevont foglalkozás keretében Do­monkos Imre, a Família Rendező Intézet művészeti igazgatója tartott előadást „A művészeti élemek alkalma­zása a családi szertartások­ban” címmel. Gönczi László orgonaművész a hangszeris­meretről beszélt az orgonis­táknak. Július 7-én is több előadást hallgattak meg a résztvevők, majd az Erkel Ferenc Zeneiskolában mód­szertani bemutatókat tartot­tak. A békéscsabai iroda a halottak napi megemlékezést mutatta be, a szegediek a házasságkötési műsoreleme­ket, valamint a névadó ün­nepségeket, a békésiek a há­zasságkötés szertartásait, a gyulaiak pedig a névadókét. Július 8-án, ma ugyancsak több témáról tájékoztatják a módszertanosokat és az or­gonistákat, majd Betkó Ka­talinnak, a békéscsabai . Tár­sadalmi Ünnepségeket (Szer­vező Iroda igazgatójának zár­szavával ér véget a tovább­képzés. — ű kegyeletről — halkan Az általános iskolai környezetismereti tananyagban is benne- foglaltatik: az elmúlt század elején hazánkban, s így Békésben is, hatalmas, ezreket a halálba vivő kolerajárvány pusztított. Utódaik emlékművet emeltek számukra. Így került a békéscsa­bai Széchenyi ligetbe is a tan- és helytörténeti tanulmányköny­vek szerint csak „koleradomb”-nak nevezett helyre az emlékkő. Itt temették el az áldozatokat. Az obeliszkformán, az „újkori” vörös márványtömbön nehezen bár, de még kiböngészhető az alábbi szöveg: „Két ezer / csabai j nyugszik itt ez j emlék tö­vébe a kiket az j EPE MIRIGY / dühösködő mérgébe j ött hetek / le folyta alatt / kedvesseikről / el ragadt j .........../ örök / emlékezetei j tettetik az J elöljárók”. S oldalt egy évszám alig kiolvashatóan: 1831. H<*gy miért kell ezt most felemlegetni? Nos, az emlékmű több mint egy évszázadig békésen állt a „koleradomb” tetején. Aztán úgy két évtizeddel ezelőtt átépítették a város méltán híres park­ját. A domb maradt, de a kő attól tíz méterre, egy szép fává bokrosodott cserje tövébe került. Azóta aligha járt itt olyan, aki gondozta volna... A mai kép: talapzatának tégláit elmarta az idő és elhordta néhány garázda kéz. Ha sürgősen nem segíte­nek rajta, ledől, végleg elpusztul. A mellette-körben elszórt üvegcserépmezőről már ne is beszéljünk. Pedig az sem ma ke­rült odal ' Helyreállítani, megmenteni? Azt hiszem, nem kell indokolni: ez az utókor dolga lenne. A további pusztulás megelőzhető egy szakmunkással, aki egy vödör cementes habarccsal helyére erő­sítené az emlékkövet. Mintha valahol ez is része lenne a szülő­föld szeretetének ... Nemesi László Volánosok társadalmi munkában (Tudósítónktól) A Volán 8-as számú Vállalat életében már hagyománnyá vált, hogy egy-egy létesítmény meg­valósulásához a vállalat dolgo­zói társadalmi munkával járul­nak hozzá. E hagyománynak megfelelően hirdették meg az elmúlt hét végére a békési üzemegység szociális' épület alapjainak társadalmi munkában történő kiásását. A 430 négyzetméter alapterüle­tű szociális létesítmény alap­ásása a hét végén be is feje­ződött, és ezen a héten már megkezdték az alapok betono­zását. Ide kívánkozik még az is, hogy a vállalat dolgozói minden évben jelentős mértékű társadal­mi munkát végeznek. Képün­kön a szociális épület alapját készítik a Volán dolgozói. Kép, szöveg: Bikfalvi Ferenc Hz ország teriiletkutatója: a VÁTI logyan alakul az or­szág — ezen belül a I I megyék — telepü­léshálózata, hogyan gazdál­kodunk 93 ezer négyzetkilo­méternyi földünkkel, melyek azok az országrészek, ahol a nagyipar fejleszthető ... Szinte nincs olyan területfej­lesztéssel kapcsolatos kérdés, amelyre a Városépítési Tu­dományos és Tervező Intézet választ ne tudna adni. A VÁTI az utóbbi másfél évtizedben alaposan „meg­kutatta” Magyarország egész területét. Tudományosan megalapozott regionális ter­vezőmunkájukkal a népgaz­daság anyagi eszközeinek mi­nél ésszerűbb, hasznosabb felhasználását segítik, úgy, hogy több tervezési változa­tot dolgoznak ki egy fejlesz­tési témára, s ezek közül a legmegfelelőbb koncepció, ta­nulmány, tervjavaslat való­sul meg. 1970 óta nem kevesebb, mint nyolcvannégy terv ké­szült az intézetben, közülük kiemelkedőek: az országos te­lepüléshálózat-fejlesztési koncepció, az országos terü­letrendezési terv (valamint ezek felülvizsgálata és kor­szerűsítése), Magyarország üdülő- és tájvédelmi körze­teinek, nemzeti parkjainak összefoglaló tanulmánya. A hosszú távú népgazdasági tervhez kapcsolódó területi prognózisokkal az iparfej­lesztés, az infrastruktúra-ki­alakítás, az energia- és víz­felhasznál ás, a szállítás gaz­daságos lehetőségeit tárták fel. Ugyancsak a hetvenes években készült el tizenki­lenc megye településhálózat- fejlesztési terve, majd 1981- ben ezek korszerűsítési ja­vaslata. Budapesten, a Krisztina körúton van a VÁTI re­gionális tervezési irodája, négy osztályán több mint hatvanén dolgoznak. Az ál­talános feltáró és egyeztető regionális tervfeladatokon kívül többek között foglal­koznak az országos terület- rendezési terv munkáinak koordinálásával összefüggő társadalmi-gazdasági elem­zéssel : demográfia, életkö­rülmény. életmód, kulturális környezet, településrendszer, mezőgazdasági és lakóterü­let-felhasználás stb. vizsgá­latával. Közép- és hosszú tá­vú tervidőszakra vonatkozó, javaslataik, tanulmányaik az ország egészére, tervezési­gazdasági körzetekre, me­gyékre, üdülési-idegenfor­galmi tájegységekre, agglo- merálódó térségekre szóló­ak, s ezeket az építésügyi és más ágazatok, továbbá taná­csok, intézmények részére készítik. Regionális tervezés nélkül elképzelhetetlen a várostervezés, -rendezés, mert a tervezők másképp nem is tudnának a település- csoportok áttekintésével gon­dolkodni, a városokat von­záskörzetükkel együtt kell. hogy lássák, különben nem helyezhetők el az ország tele­pülésrendszerében. A közel­múltban ilyen munka volt Siklós és a környező apró­falvak ellátásának modellje, Esztergom, Dorog vonzáskör­zetének területfelhasználási és -fejlesztési koncepciója, a veszprémi körzet terület- rendezése, a miskolci agglo­merációra vonatkozó elkép­zelések vagy például Győr körzetének térszerkezeti terv- javaslata. Az elmúlt évek nagy mun­kái közé tartoztak a Balaton és a Duna-kanyar üdülőhá­lózatának regionális rendezé­si tervei, továbbá a környe­zetvédelmen belül a levegő­tisztaság-védelemre vonat­kozó feltárások és a termál­vizek komplex hasznosítása is szerepelt a programban. A VÁTI folyamatban le­vő, az egész országot érintő munkái közül kiemelkedik a második 15 éves lakásépítési terv területi tervezése, to­vábbá az idegenforgalom hosszú távú fejlesztésével kapcsolatos teendők körvo­nalazása. Ez utóbbinál lé­nyeges szempont, hogy Ma­gyarországnak mintegy 300 gyógyvízkútja van, tehát magától értetődik, hogy fej­leszteni kell a gyógy-idegen- forgalom fogadási lehetősége­it. összeállították már az országos hálózat gerincét al­kotó 31 termál település konkrét fejlesztési mutatóit, s az anyagi erőforrások el­osztásakor javasolják a hato­dik ötéves terv időszakában a Nyugat-Dunántúl és a buda­pesti agglomeráció gyógyvíz­ben gazdag településeinek előtérbe helyezését. Megvizs­gálják az idegenforgalmi tranzitútvonalak, megállóhe­lyek fejlesztési lehetőségeit is. A műszaki fejlesztési ja­vaslat magába foglalja az 1, Ml, M7, 7, M3, 3, M2, 2, 4, M5, 5. M6, 6, MO, 42, 84, 85, 86, 15, 43, 81, 63, 61, 52 számú autópályákat és fő­útvonalakat, s a várható for­galommal összhangban meg­jelöli a megállóhelyek, kü­lönböző fogadó, ’ szolgáltató létesítmények telepítési he­lyét is. A témához kapcsolód­va jelenlegi munkáik közül idekívánkozik még az orszá­gos üdülőterületi terv és az ifjúsági turizmus területi fej­lesztésének lehetőségeit fel­táró tanulmány. * Cél az exponált területek­ről más, kulturált szabadidő­eltöltésre alkalmas üdülőhe­lyekre irányítani a figyel­met, ezzel is csökkentve a Balaton, a Velencei-tó és a Duna-kanyar zsúfoltságát. Az energiaárak gyors nö­vekedése a közút, vasút szállítási költségeihez viszo­nyítva a jóval olcsóbb vízi közlekedésre tereli a figyel­met. így nagyon is időszerű, hogy a VÁTI a magyar bel­vízi kikötőhálózat fejleszté­sének gondolatával foglalko­zik, illetve vízi útjaink gaz­daságosabb kihasználását ku­tatja. Indokolja az európai vízhálózat (Duna—Majna— Rajna-vízi út) már megkez­dődött fejlesztése is. A táv­lati elképzelések megvaló­sulásának azonban elenged­hetetlen feltétele a magyar kikötők létrehozása. A terve­zet 23 kikötőt javasol a Du­nán, a Tiszán, a Dráván, a Körösön, a Keleti-főcsator­nán, valamint a jövőben lé­tesülő Sajó- és a Duna—• Tisza-csatornán. Ezek közül hét nemzetközi kikötő lenne: Győrben, Budapesten, Duna­újvárosban, Baján, Komorón, Szolnokon. Szegeden. Ter­mészetesen a területrendezési és -fejlesztési tervekkel össz­hangban valósul majd meg a nagyszabású program. Ö közép- és hosszú tá­vú tervek kialakítá­sában, karbantar­tásában a VÁTI együttműkö­dik az ágazatokkal, a me­gyékkel. Huszonhét intéz­ménnyel tart kapcsolatot: kutatóintézetekkel, statiszti­kai hivatalokkal, egyete­mekkel, felügyeletekkel, rendszeresek a szakmai kon­zultációk. A korszerű terve­zési módszereikhez felhasz­nálják a számítástechnikát, amellyel gyorsabban, köny- nyebben, áttekinthetőbben tudják teljesíteni a megbí­zásokat. Erre szükség is van, mivel várhatóan az elkövet­kező időszakban egyre job­ban növekszik a területi fej­lődést folyamatosan nyomon kísérő elemző, egybevető munka és a gazdasági jelle­gű fejlesztési javaslatok, koncepciók iránti igény is. H. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom