Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-11 / 161. szám
1982. július 11., vasárnap NÉPÚJSÁG BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Bucsán a község központjában a parkban áll a szobor. Egy sudár lány, kezében könyvet tart. Messzire tekint, a végtelenbe nyúló szántásokra. Talán az elröppent idő titkát kutatja, talán a jövőt fürkészi, avagy csak nézi, hogyan szorgoskodnak az emberek a határban. Van is mit néznie, mert igyekvő emberek laknak Bucsán. A község régi település. Egy 1500-as években íródott török adóív szerint a községben 12 ház és egy templom volt. Napjainkban 3100- ari laknak Bucsán. A lakosság zöme a jól gazdálkodó Űj Barázda Termelőszövetkezetben dolgozik. A háztájiban különösen a sertéstartás jelentős. Üjabban fellendült a juhtenyésztés is. A termelőszövetkezet sok segítséget ad a háztájival foglalkozó tagjainak. Nagy hagyománya van a gyepgazdálkodásnak is. Néhány éve az ipar is tért hódít a községben. A termelőszövetkezet a Gyomai Háziipari Szövetkezettel kialakított kapcsolata alapján egy varrodát hozott létre. A békési kosárfonó üzemnek kihelyezett részlege, a békéscsabai FÉ- KON-nak bedolgozó részlege működik a községben. A Csaba szőnyegszövő is létrehozott egy kihelyezett üzemet, s a közelmúltban a Tápéi Háziipari Szövetkezet egy részlege kezdte meg tevékenységét. Összefogott a község az óvodásokért Az óvoda felépítéséért összefogott az egész község Többen azonban eljárnak más településekre dolgozni. így elsősorban Karcagra, Füzesgyarmatra, de Pestre is. A bu~ csaiak szeietik a községüket. A múlt évben több mint egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Elsősorban parkosításból, a csatornák tisztításából, a sportpálya rendezéséből vették ki részüket, és hozzáláttak egy óvoda építéséhez. Az utcákban is javarészt társadalmi munkában építettek járdát. Jó a közműves vízellátás, a vezeték hossza meghaladja a 20 kilométert. A könyvtárat két éve újították föl. Eredményesen dolgozik a művelődési ház. Bővül a kereskedelmi hálózat. Épül az új ABC-áruház. Felújítják a középületeket. Legtöbb gondot a belvíz okozza. Ebben a tervidőszakban belvízrendezésre mintegy félmillió forintot fordítanak. Az óvoda bővítése több mint hárommillió forintba kerül. A tanács éveken keresztül tartalékolta a pénzt. Az óvodás korú gyerekek elhelyezése. ugyanis égető gond a községben. Tavaly csak 60 százalékukat tudták felvenni. Ha befejezik a munkát, a jogos igényeket teljesen ki tudják elégíteni. így több mint 120 gyermek jár majd óvodába Bucsán. A terveket a békéscsabai AGROBER készítette. A kivitelezéshez segítséget nyújtott a Karcagi Vblán, a karcagi honvédség, a helyi bedolgozó üzemek munkásai, az Üj Barázda termelőszövetkezet építőbrigádja s a termelőszövetkezet tagjai. Természetesen társadalmi munkában. összefogott az egész község. Tavasszal láttak munkához. Ez a legnagyobb társadalmi akció a községben. Ottjártunkkor éppen a parketta alá betonozták a termeket. Hétvégeken is javában folyik a munka. Hétköznapokon a szabadnaposok és a nyugdíjasok dolgoznak. Ott szorgoskodott Csapó Ferenc, a község párttitkára és Túsz Gergely, a község vb-titkára is. Igyekezni is kell, mert szeptemberben át akarják adni az épületet a gyermekeknek. — Eddig több mint 400-an vettek részt a társadalmi munkában, közöttük vannak olyanok, akik több hetet dolgoztak már — mondja Földesi György, a község tanácselnöke. — Hogyan szervezték meg ezt a nagyarányú társadalmi akciót? — Az óvoda bővítésével az egész község egyetértett. Az első hívásra jöttek az emberek. Sokan akadnak olyanok, akiknek gyermekei óvodás korúak. A nyugdíjasok közül pedig olyanok, akiknek unokáik járnak majd ide. A szervezőmunkát a tanács végezte. Értesítettük a munkahelyeket. A szakembereket személyesen kerestem fel. Sok segítséget kaptunk a község kisiparosaitól. Én is nap mint nap itt vagyok. Ügy igaz. A tanácselnök is megfogja a munka végét. Ott szorgoskodik a helyszínen. Ezt a dicséretes akciót ugyanis nem lehet , az irodából irányítani. n postás Újságokkal megpakolt szatyrok a kerékpáron, hátra vetett táska a vállon. A bolt előtt körbeveszik. Csurka Sándor jókedvű ember. Leveleket, újságokat kézbesít, s mindenkihez van egy-egy jó szava. — A községekben hárman hordjuk a leveleket, meg a napilapokat. Az én körzetembe naponta 79 Népszabadság. 34 Békés megyei Népúiság jár, s ezenkívül 76 Szabad Föld, 125 Rádió* Üj- ság. 110 Képes Újság — sorolja. — Ez súlyra 60—70 kilogrammot tesz ki. — Mióta dolgozik a postán? — Nem olyan régen, csak 13 hónapja. Azelőtt a Nagykunsági Állami Gazdaságba jártam. Messzire esett a munkahelyem. Naponta mintegy 26 kilométert kellett motoroznom. Ez nagyón fárasztó volt. Azonkívül egy hónapban több mint 700 forintot költöttem benzinre. Csurka Sándor, a község egyik postása Meg aztán nem vagyok már fiatalember. — Mi a szakmája? — Hegesztő. Műhelyben dolgoztam. — Nem bánja, hogy felcserélte munkahelyét? — Nem, bevált a számításom. A szakmámba nem tudtam elhelyezkedni a községben, ezt a foglalkozást pedig megszerettem. »— Mennyit keres? — Körülbelül ugyanannyit, mint az állami gazdaságban. De mivel nem kell reggelenként és este utazgatnom, így idehaza több idő jut a háztájira. A napokban 15 süldőt adtam le. Hizlalással foglalkozom. Ez jól jövedelmez. Igazán nem bántam, hogy visszajöttem a községbe dolgozni. — Szereti iá a községet? — Itt nőttem fel, hát mit mondjak. Jól érzem magamat a községben. A belvíz azonban gyakran mindenkinek gondot okoz. Szerencsére az én háztájim viszonylag magasabban fekvő területen van, ám néha mégis megáll rajta a víz, s a veteménye- zést nem tudom időben elvégezni. Rossz földön is jó eredmények A bucsai Üj Barázda Termelőszövetkezethez nem volt kegyes a sors: földjük a rosszabbak közé tartozik a megyében. A kedvezőtlen adottságú .termelőszövetkezet 2900 hektár szántót és 1100 hektár legelőt művel. A tagok szorgalmának, szakértelmének köszönhető, hogy a rossz föld ellenére eredményeik elég jók. A 210 hektárról betakarított őszi árpa terven felül hozott 400 kilóval hektáronként, és hasonló eredményt várnak az 1200 hektárnyi búzatábláról is. Elégedettek a szakemberek az 570 hektár napraforgóval, jó termést ígér a fontos növény. A szövetkezet másik fő ágazata az állattenyésztés is sikeresen gazdálkodik. Nemrég népesítették be a 480 férőhelyes szakosított tejtermelő telepet és megfelelő a szaporulata háromezres anyajuhlétszámuknak is. A szövetkezet 270 dolgozó tagja már hosszú évek óta nyereséget produkál, a múlt évet is több mint tízmillió forintos többlettel zárták. Az idén még több nyereségre számítanak, mert megkezdte működését egy új főágazat is. Budapesten épületfelújítással foglalkozik a bucsai téesz, és ebből a tevékenységből több mint negyven- millió forintos árbevételt várnak. Az oldalt írták: Lónyai László, Nemesi László, Seré- di JánoS. A fotókat készítette: Fazekas László és Ló- n.vai László. A termelőszövetkezet modern keverőtelepe II vezetők segítségével Ha valaki azt kérné, hogy egyetlen jelzőt mondjunk a három megye — Békés, Szolnok és Hajdú-Bihar — határában fekvő településről, akkor a legillendőbb talán az „építkező” lenne. Üj szövetkezeti áruház épül. bővítik az orvosi rendelőt és szolgálati lakást, tatarozzák a tanácsházát, a pártházat a huszonéve mellé épült Radnóti Miklós Művelődési Házzal együtt. S ez utóbbit fel is újítják belül is, no meg bővítik. — Ha felépül a szövetkezeti áruház, sokkal könnyebb dolgunk lesz — mondja dr. Molnár Mihályné, a művelődési ház nemcsak életkorban. de beosztásában is fiatal igazgatónője. A ház ugyanis csak nagyteremmel rendelkezik rögzített széksorokkal, így az álA felirat ma már megtévesztő: elsősorban a mozinak tud otthont adni a művelődési ház — amíg nem lesz készen az új klubterem A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet bucsai.részlegében kerti bútorokat is készítenek landó mozielőadásokon, az úgynevezett nagytermes rendezvényeken kívül másra használni nem lehet. A község főterén álló, nemrégiben felújított könyvtárral egy épületben van az a bizonyos iparcikkbolt, amelynek most falazzák új helyét. A tervek szerint tehát a bucsai köz- művelődés az ősszel kezdődő következő évadra új helyiséggel, az oly szükséges klubteremmel gyarapodik. — A nőklubunk áprilisban alakult. Havonta egy foglalkozást tart, amihez járulnak a közös kirándulások, a „rendkívüli” összejövetelek. A másik népszerű közösségünk a díszítőművész szakkör. Mindkettő a többiekkel együtt a könyvtárban jön össze. Néha kölcsön szoktuk kérni a pártház nagytermét is, nemegyszer hétvégi szórakoztató jellegű rendezvényekre. S ne feledkezzünk meg a bélyeggyűjtő körről, az ifjúsági klubról sem. Az iskolával közösen fenntartott színjátszókról, akik nemrégiben sikeresen szerepeltek Dévaványán. — A legtöbbet talán -az jelenti, hogy a község párt-, állami és gazdasági vezetése minden segítséget biztosít a munkánkhoz. Ez az, amire az itteni közművelődési tevékenységünket építeni tudjuk — összegezte dr. Molnár Mihályné.
