Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

o

1982. július 10., szombat

Védőháló nélkül

Igi Éva arcképe

Csak amikor pihent, kisimult arcát megláttam, akkor múlt el a lelkiismeretfurda- lásom; előadás után, késő este nem nagyon illik színészszel reggel kilencre találkozót megbeszélni. Igó Éva már kilenc óra előtt az öltözőben volt, és őszinte szóval nyugtatott:

— Korán kelő ember vagyok, és tíz órakor különben is próba lesz.

— Nagyon sokat dolgozol. Nem vagy fáradt?

— Kell a játék, mert egyébként nem tudnám a napokat kitölteni. Pesti vagyok, Miskolcon színészházban lakom, a szobámban és a színházban vagyok otthon. Amennyiben az előbbit nem lehet otthonnak nevezni, annyival jobban érzem magam próbákon, előadásokon, a többiekkel.

— A második szezon, amit a Miskolci Nemzeti Színháznál töltesz. Hogyan szerződtél ide?

— 1980-ban végeztem, még a főiskoláról nagyon sok helyre hívtak. Sok vizsgaelőadásban játszottam, a Tudós nőkben is. Akkor mondta Major Tamás, hogy itt, ennél a színháznál lesz nekem a legjobb.

— Jó itt neked?

— Igen, most már minden szempontból jó, a következő évadra • pedig úgy írtam alá a szerződést, hogy kapok lakást, és otthonom is lesz. Szükségem van rá, hogy megnyugtatóan, biztonságot adóan rendezzem az életemet.

— Az első miskolci szezon országra szóló sikert, hírnevet hozott, és a második végén mondod: most már jól érzem magam. Miért?

— A Lila ákác volt az első munkám, nagyon szerettem Tóth Mancit, tudom, hogy nagy siker volt. Azután a Jancsó Miklós, Hernádi Gyula-féle Csárdáskirálynő következett; Stázi egyike volt a legkedvesebb szerepeimnek. A Lear' királyban a Bohóc és Cordé- lia, és egy színpadon játszottam Major Tamással. Ez valóban csodálatos szezon volt, még akkor is, ha 160 előadásra kötelezett a szerződésem. Az idén ez 110-re csökkent, a darabok száma — amiben játszom — szaporodott, a sikerélményem kisebb. Az És te szépségem..., a Csetepaté Chioggiában, a

Bulgakov-darab, a Zojka lakása, a Villon és a többiek című musical másféle feladatokat hoztak, mint az előző év. Nem hiszem, hogy ez baj, nem lehet mindig, minden szempontból a csúcson járni. Az a lényeg, hogy kiegyensúlyozott legyen az ember. A színházi jó közérzetemet hozta meg a második Miskolcon töltött évad.

— Arra gondolsz, hogy nem kíséri egyértelmű lelkesedés a pályakezdő fiatalt, ha jó szerepéket kap és sikeres?

— Tavaly itt engem senki

nem szeretett. Éreztem, hallottam, hogy találgatnak a kollégák, beszélik, hogy jó kapcsolataim vannak, protekcióm, azért sikerül nekem minden. Nem sikerült minden, a Lear király kettős szerepét ma már másképpen csinálnám, de hogy a Lila ákáccal úgy megindult velem a ló, aztán Stázi... mindenáron bizonyítani

akartam. Van bennem egyébA Csárdáskirálynő Stáziája. (Bóni: Mihályfl Győző)

ként is egy ilyen „most mutasd meg, hogy mit tudsz”, és hiszem, hogy a tehetség nem áll ellentétben a szorgalommal. Szorgalmas és lelkiismeretes vagyok. De visz- szatérve az előbbiekre: soha nem volt művész a családunkban, és a „ki kinek kicsodája” sem illik rám. Üj voltam és idegen, fájt, hogy nem kedvelnek, de tanulságos is. Van az emberben önkontroll, és gondolkoztam rajta, hátha én is tehetek róla, ha a kollégák nem akarnak elfogadni. Két év alatt kialakult egy normális, mérhető viszony.

Az első nagy siker. Tóth Manci a Lila ákácban

— Nemcsak a színházban játszottál főszerepeket, a ívben a Bolond lány esetében is találkoztál előítéletekkel.'..

— Igen, mondták, hogy mit akarok Dómján Edit után ... Ez megint csak rosz- szul esett, a feladat nagyságát viszont növelte, hogy én is tudom, milyen nagy alakítás volt az övé. Azt hiszem, ezt a szerepet ma másképpen kell játszani, mint akkor, és annak örülök, hogy a tévéjátékot vagy nagyon nem szerették, vagy elismerték. Örülök a szélsőséges véleményeknek, hogy senkit sem hagyott hidegen. A Tegnapelőtt című film ismét másféle élmény volt; mint mikor az artista védőháló nélkül ugrik .. .

— Színház, film, televízió, kemény kötelezettségek, sok munka, nagy nyilvánosság. Két év alatt megismert szakma és közönség. Az utcán csak az ismer meg, akivel sokszor találkoztál. A civil Igó Éva megjelenésében is egészen más ...

— Tudom, hogy mire gondolsz: örülök, hogy a színpadon vagyok, igazán szép, hogy olyanná tudok válni, amilyennek a szerep szerint valóban lennem kell. Tudom, hogy civilben nem ismernek meg, életemben egyszer kértek tőlem autogramot az utcán. Úgy meglepődtem, hogy mire észbekaptam, mit kell tennem, megállt miattam a miskolci főutcán a forgalom.

— A Villon és a többiek júniusi bemutató, a szezon végéig játszol. A nyár — gondolom — a pihenésé.

— Iglódi István hívott Gyulára, a Jékely-darabban kaptam szerepet. Elviszem a hároméves lányomat is. Itt együtt van minden: színház, víz, levegő, napfény.

Makai Márta

A Lear királyban Major Tamással

(Veres T. Attila felvételei — KS)

Tudomány — technika

Korszerű tárolás

NDK-gyártmányú alumínium szemestermény-silókat láthatunk, amelyekből tetszés szerinti mennyiség sorakoztatható egymás mellé, a tárolótelepen. Az ilyen silósorban az optimális szellőztetési időpontok meghatározása és a kezelés önműködően történik.

(MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Röviden

Szójasajt

A világon mintegy 700 sajtfajtát tartanak számon, amelyekből évente kb. 4,6 millió tonnát fogyaszt el az emberiség. A kazein kicsapására, oltóanyagként borjú' gyomorból kivont enzimet használnak, évente 500 tonnányi mennyiséget. Az oltóanyag-szükséglet előteremtése a sajtgyártás nagy gondja, ezért az utóbbi időben intenzív kutatás folyik a mikroorganizmusokból előállítható újfajta oltóanyagok létrehozására. A kutatások gyorsabb előrehaladását hátráltatja az a tény, hogy egyes sajtfajtáknál igen hosszú az érlelési idő (a parmezánsaj toknál -néhány év).

Időközben egyre újabb sajtfajták is születnek, melyek közül figyelmet érdemelnek az ún. növényi sajtok. Ezek egyik változatát szójababból állítják elő, pontosabban a növényből nyert szójatejből. Különösen a gazdaságilag elmaradt országokban számíthatnak elterjedésükre a növényi sajtok — a fehérjehiány leküzdésére indított harc részeként.

□

Új sziget

Mintegy tíz éve a Fidzsi- szigetektől északra, 750 kilométerre levő Funafuttin és környékén a Bébé nevű ciklon dühöngött. A katasztrófának 6 halottja volt, 800 .ember vált hajléktalanná, 4 hajó pusztult el. A Bébé dühöngése közben létrehozott ' egy 18 kilométer hosszú, és 37 méter magas gátszerű szigetet. A szakemberek azóta rendszeresen vizsgálják az új sziget anyagát, s kiderült, hogy nem a Funafutti anyagából áll az új sziget, hanem a ciklon a tengerfenékről ragadta fel azt az anyagot, amelyekből az új szigetet felépítette.

A szemes termékek tárolására szolgáló óriás vasbeton silók költséges létesítmények,, és elkészülésük időigényes. Ezért velük párhuzamosan gyorsan és olcsón megépíthető könnyűszerkezetes tárolókat is létesítenek (a megfelelő technológiai berendezésekkel.) Ilyenek például a rendszerint alumíniumból készülő fémsilók, amelyeket a szerelőüzemben állítanak össze, s különleges járművekkel — netán helikopterrel — szállítanak a telepítés színhelyére, hogy ott igen rövid időn belül elláthassák feladatukat. A fémsilók legkritikusabb része a perforált fenéklemez, amelyre néhány száz mázsa terméktömeg nehezedik, így különleges alátámasztást és merevítést igényel. Újabban el is hagyják a költséges fenéklemezt, s helyette magában, a sík alaptestben nyolc, sugaras elrendezésű

szellőzőcsatornát képeznek ki. A fémsilókban a legfontosabb kezelési művelet az aktív szellőztetés, ami a minőségmegóvás feltétele. Döntő szempont a tárolás gazdaságos, energiatakarékos megoldása is. Az utóbbi időben a szemestermék-tö- megen átfúvatott hűtőlevegő áramlási törvényszerűségeinek tanulmányozása révén, a régebbinél jóval kisebb energiaszükségletű szellőzte- tésű módokat dolgoztak ki. Azzal is kísérleteznek, hogy a szemes termékkel telt silóból nitrogénnel kiszorítsam az oxigént. Ilyen körülmények között ugyanis akár fél évig is jól konzerválható sok száz mázsa terméktömeg, mindenféle szellőztetés és átforgatás nélkül. E módon megszüntethető a rovarkártevők, a penészgombák elterjedése is, amelyek már 2 százalék oxigén jelenlétében is fertőzőképesek.

Nem túlzottan vigasztaló látványt nyújt az egykoron oly pompás Sándor palota maradványa a várpalota oldalában. A második világháború súlyos sebet ütött a Szent György téren levő palotaegyüttes épületein.

Valaha, a XV. században, ezen a helyen állt a Rozgo- nyi család Albert királytól kapott háza. Amikor 1687- ben visszafoglalták a várat a töröktől, már csak öt kisebb ház romjai szomorkod- tak a környéken. Helyükre később két barokk stílusú laktanya épült, amelyeket valószínűleg a telekkel együtt vásárolt meg gróf Sándor Vince. A laktanyákat hamarosan lebontották, és helyükre került az a neoklasszicista palota, amely oly jelentős szerepet kapott a magyar történelemben.

Csak stílusanalógiák alapján állítható, hogy a palota a bécsi Aman János és Pollack Mihály közreműködésével épült.

A palota első lakói gróf Sándor Vince és felesége, Szapáry Anna grófnő voltak. Őket követte fiuk, a legendás hírű ördöglovas, Sándor Móric. De itt lakott, mint Móric barátja, hosz- szabb időn át 1825 után Fe- renczy István, szobrászművész is.

A Sándor családot a Pal- laviciniek követték a palotában. A szabadságharc leverése után pedig Albercht főherceg, Magyarország

helytartója lakott benne 1851—56-ig. Kiköltözéskor magával vitte a bútorokat is, de a palotát visszaadta a Pallavicini családnak. Tőlük vásárolta meg az épületet az állam miniszterelnökségi

rezidenciának. Gróf András- sy Gyula miniszterelnök 1867-ben be is költözött ide, de még nem hivatalos minőségben.

Valójában csak 1881-től lesz miniszterelnökségi palota. Hazánk jó egynéhány sorsdöntő eseménye játszódott le e falak között. Hogy csak egy-kettőt említsünk: itt írták alá 1921-ben a Bethlen-kormány és a szociáldemokrata párt paktumát, majd 1941-ben itt lett öngyilkos gróf Teleki Pál, miniszterelnök.

De ne feledkezzünk el magáról, az épületről sem, amely méltán vívta ki magának a fenséges jelzőt. Az épület főhomlokzata dél felé, a Szent György térre néz, északi homlokzata a Várszínházra, míg a keleti homlokzata a Dunára fordul. A hajdani főhomlokzat középkapu-tengelyes volt, tizenegy szimmetrikusan elhelyezett ablaksorral. Az egész homlokzat pillérekre és dór oszlopokra épült nyitott erkélysor. Fenn, a párkánysor felett Anton Kirch- nager domborműve, amely a Sándor család egyik ősének lovaggá ütését ábrázolta. Az orommezőben évszám: „MDCCCVI”. A főbejárat háromszakaszos, lapos cseh boltdzat, neoklasszikus kazettasorral. A díszlépcsőházban három, hatszögalakú kőoszlop tartja a lépcsőt.

Az udvaron gyönyörű Neptun-szobor állt, kúttal.

Fenn az emeleten — a reprezentációs dísztermek, miniszterelnökségi irodák és magánlakosztályok: a „Kerek szalon” Pollack Mihály remeke volt, padlózata tizenhat ágú csillaggal díszítve, a

mennyezeten tizenkét ágú, karos gyertyacsilár, a falon József nádor nagy olajképe; „az empire kisszalon”; a bútoraival a „Gobelinterem” oldalfalait neobarokk pannók borították, s a gobelineket Francoise Boucher kartonjai alapján szőtték; aztán a „Mária Terézia-szalon” híres osztrák császárok festményeivel, bécsi bútoraival; a „Tükörterem” tükreivel; a „Minisztertanácsi sarokszoba” a nagy tárgyalóasztallal; a „Miniszteri várószoba” Benczúr Gyula és Karlovsz- ky Béla magyar miniszterelnökökről készített festményeivel; s végül a miniszter- elnöki szoba táblás parkettájával. Ezek voltak a palota művészileg és iparművészileg legértékesebb termei. A töb- biekről nem is igen maradt fenn feljegyzés.

Buda ostromakor 1944—45- ben a Sándor palota délnyugati sarka összedőlt, emeleti része nagyjából elpusztult, és a benne levő nagy értékeket elhurcolták. A palota helyre- állítási terve először 1945- ben készült el, s a romtala- nítás során 1946-ban, a romba dőlt második emeletet és a sérült dunai teraszt lebontották, majd állagának megóvására oldalfalait és a tetőteret felépítették, valamint földszinti boltozatokat kipótolák.

A Szent György tér épületeinek harmóniája a palota pusztulásával megbomlott. Remélhetően hamarosan újabb korszaka kezdődik a hajdanvolt híres, történelmi épületnek. A műemlékvédelem már foglalkozik a palota sorsával, felépítésének új- játeremtésének gondolatával.

Szémann Béla