Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

1982. július 8., csütörtök Kodály Zoltán — a fűszerboltban Békéscsaba „másik” iliháza Kockázat nélkül ez sem megy! Száz éve született Kodály Zoltán. Nagy zeneszerzőnk, pedagógusunk életműve előtt tiszteleg ország-világ. Sorra rendezik az emlékhangver­senyeket, munkásságát tag­laló üléseket. De — úgy látszik — mást is rendeznek tiszteletére: ki­rakatot. Gyulán lettem figyelmes a Városház utcai fűszer, és csemegebolt kirakatára. Két traktusát szentelték Kodály Zoltánnak. Nyilván versenykirakatok­ról van szó: alkotóik kal­ligrafikus névjegye ott húzó­dik meg a bal alsó sarkok­ban. A neveket most hadd ne említsem, az alkotók szándéka — hiszem —, tisz­tességes volt. A megvalósítás azonban sok ellentmondást hordoz magában, s mindenki szá­mára tanulságos lehet. Röviden leírom a két ki­rakatot. Az egyik háttere Kodály Zoltán grafikus megoldású portréja. Előtte egy rokka, sok szösszel, azon tekcredő nemzetiszínű, fekete és piros szalag együttesével. Vannak még a kirakatban: szegedi halászlékonzerv, tokaji bo­rok, teák, s Kodály szeme elé lógó különféle márkás (szőlő, málna) üvegek. A másik kirakatot a gyu­lai vár fotója előtt egy fe­hérre festett szék uralja. Raj­ta egy nosztalgiahegedű (mert kopott). A szék tám­láján egy hanyagul odavetett frakk-kabát, belőle fehér se­lyemsál tekereg. A szék lá­bánál néhány palack Dankó márkájú édes, vörös cseme­gebor, a kopott hegedű ko­pott tokja, melyből szökő- kútszerűen törnek a magas­ba a Darjeeling, Lipton és egyéb teák összekapcsolt do­bozai. Egy szintén fehérre festett kottaállványon Kado­sa Pál egyik népdalfeldolgo­zásánál nyitott kotta látha­A 32. vasutasnap tisztele­tére a Vasutasok Szakszerve­zete szegedi területi szak- szervezeti bizottsága, a vas­utas művelődési ház és az igazgatóság fotóköre pályá­zatot hirdetett azzal a cél­lal, hogy lehetőséget adja­nak a vasutas fotósoknak környezetük bemutatására. A pályázatot két kategóriában — a vasutat és a vasutasok munkáját, életét bemutató, illetve általános témában — hirdették meg. A szegedi vasútigazgató- ság első vasutasnapi fotópá­lyázatára 72 fotóstól 265 fe­kete-fehér és 10 színes kép érkezett, melyből az orszá­gos zsűri 116 képet fogadott el. A legjobb témájú felvéte­leket, munkákat díjazták. A pályázaton a Békés megyei tó, s itt is még: elszórva márkás-, extrásüvegek. Ez utóbbi kirakat egyértel. műén kispolgári hangulatot áraszt. És óhatatlanul tolak­szik az emberben az asszo­ciáció: Dankó-vörösbor, ott a hegedű — Dankó-nóta, s szí­vesen nyúlnék a vörös bor után, könnyes szemmel hall­gatva közben egy búsan bú­gó magyarnótát — ha akár egyiket vagy másikat is sze­retném. A felirat szerint: A zene mindenkié. Tudomásom szerint Kodály másként fogalmazott: A zene legyen mindenkié! S ő egész életében ezen munkálkodott. De nem azt a zenét népsze­rűsítette, melyet ez a kira­kat propagál. Rengeteg külföldi tartóz­kodik hosszabb-rövidebb ide­ig nyaranta Gyulán. A ma­gyarokról, az országról alko­tott véleményüket az itt lá­tottak is befolyásolják, ala­kítják. S ami ellen régóta küzdünk, hogy ne csak a to­kaji, a puszta, a csikós, a gulyás jusson eszükbe az országról, éppen ezt a szte­reotip tudatot erősíti a má­sik kirakat — Kodály kap­csán. Kodály és a szegedi halászlé, Kodály és a tokaji együttes jelenléte újabb ha­mis és felületes asszociáci­ókra késztetheti az idegene­ket — és nemcsak azokat. Látszólag kis ügyről van szó, de műveltségi, kulturált­sági állapotunknak — sok más mellett — a kirakatok is tükörképei. Örvendetes, hogy az iro­dalmi, zenei évfordulókat mind szélesebb körben ünne­peljük, s olyan intézmények, vállalatok is gondot, energi­át fordítanak ezekre, me­lyeknek elsőrendűen nem ez a feladatuk. De ne essünk a ló túlsó oldalára. Kodály Zoltánról a Psal­mus Hungaricus jusson eszünkbe, ne a szegedi ha­lászlé. Pénzes Ferenc vasutasok felvételei között 16 kép a legjobbak között ta­lálható. A vasúti témakör­ben első díjat kapott Nagy József, az igazgatóság dolgo­zója a vasúti munkát bemu­tató képkollekciójáért. A sze­gedi igazgatóság szakszerve­zeti bizottságának különdíját Kovács Lajos mezőtúri fotós kapta a vasútvillamosítást bemutató képéért. Általános témában elismerő oklevelet kapott Novak András (Bé­késcsaba, üzemfőnökség) So­rompónál című fotójáért. A pályázat legjobb képei­ből kiállítást nyílt, amely Szegeden, a vasutas műve­lődési házban július 12—31. között, naponta 10-től 18 óráig megtekinthető. Gellért József Vajon ki emlékszik már 1978 őszére? Az akkor a „mindenek csúcsán” álló Pi­ramis együttes koncertezett délután és este a Tégla- és Cserépipari Vállalat békés­csabai József Attila Művelő­dési Házának nagytermében, ezernégyszáz (!) tininek. Az akkor egy koncert volt, s bi­zonyára még Vári Jánosné, a ház igazgatónője sem gon­dolhatta komolyan, hogy olyan folytatása lesz, amely egyrészt vihart kavar, más­részt sok mindenben egye­dülállónak bizonyul. De ez lett belőle! A hogyanok fej­lődéstörténetéről beszélget­tünk az egy évvel' ezelőtt át­alakított, s a megye legszebb művelődési házává lett in­tézmény irodájában. — Valóban nem emlék­szem már arra, hogy mi lofo- bantotta fel a most ötödik évébe lépő sorozatot! Vagy az, hogy mint minden kul- túrházhoz, hozzánk is jöttek az együttesek ajánlatai? Mi meg felfigyeltünk rá? Lehet. A lényeg a lányok-fiúk szem­pontjából — mert számomra és munkatársaim számára ez a meghatározó, noha támad­tak már érte —, hogy elin­dult, belevágtunk és megy! Nem egy tinivel beszél­tem a „Téglá”-ról. A tini­kifejezés az idősebb nemze­déknek magyarázatot kíván. Manapság ugyanis a koncer­tek közönségének túlnyomó része a szó szoros értelmében tizenéves, vagyis 10 és 18 év közötti. Az idősebbek már valami más után érdeklőd­nek a zene határtalan terü­letén, leginkább a dzsessz különböző, ágazatai, vagy pedig a diszkó milliője kerül előtérbe. Lényeg az, hogy a tinik véleménye szerint Bé­késcsabán és Békés megyé­ben — mivel az itteni kon­certek közönségének egy je­lentős része nem csabai > il­letőségű — igazi és valós igényekhez igazodó ifjúsági házzá nőtte ki magát ez a vállalati művelődési ház. Eh­hez még hozzákapcsolható a városi tanács művelődési osz­tályának véleménye is, akik szintén örömmel fogadták, majd lehetőségeikhez mér­ten támogatják a „Tégla” koncertsorozatát. Arról van szó, hogy korábban — felte­hetően adminisztratív okok miatt — megszűntek a kon­certek a megyeszékhelyen. A fiatalok pedig levéláradattal ostromolták nemcsak a taná­csiakat, de az ORI-t, a tele­víziót, az országos ifjúsági lapok -szerkesztőségeit is. Miért nincs ilyen Békéscsa­bán? — hangzott a kérdés, amelyre a választ itt kap­ták meg, koncertekben. — Az együtteskiválasztást, a féléves tervet úgy állítjuk össze, hogy felmérjük a srá­cok igényeit. Többek között a magnósklubunkban, az if­júsági klubunkban. S termé­szetesen én is, mint minden népművelő, figyelemmel kí­sérem a divatot. A zeneit is !- Az elmúlt években az Ome­ga és az LGT együttes kivé­telével megfordult színpa­dunkon minden olyan „ban­da”, aki számít Magyarorszá­gon. Rá kell kérdezni, nem sza­bad kihagyni: mi volt a visszhang, a vélemény, a kollégák, a csabai népműve­lők véleménye? Nemhiába iesz egy kicsit zavart a ház igazgatónője! Vihart kavart az indítás, de a folytatás is! Rémhírek terjedtek el, hogy apróra törték a „csövesek” a berendezést, hogy „minden volt itt”, noha a pletykák terjesztői közül egyetlen egy sem volt jelen a koncerte­ken! Egy-két magáról meg­feledkező, de a kiválóan és körültekintően megszerve­zett ügyelői gárda által azonnal leszerelt tinin kívül semmi olyan nem történik, ami a legkisebb tápot is nyújthatná a — mondjuk ki — rosszindulatú híresztelé­seknek. — A népművelő kötelessé­ge, hogy megteremtse azokat a feltételeket, hogy ne lehes­sen „balhé” — vélekedik az igazgatónő. S itt megterem­tették! Az úgynevezett „leg- cikisebb bandák” játszottak itt sok száz, több mint ezer fiatal előtt. A Beatrice, a P. Mobil, a Dinamit, az Edda Művek koncertjei majd hogy nem olyan „simán” zajlottak le, mintha frakkos zenekar adott volna hangversenyt a színpadon. A feltételek mi­att! — Persze, nagy volt a koc­kázat! Köztudott, hogy a szórakoztató kategóriában csak olyan rendezvényeket tarthatunk, amelyek nyeresé­gesek. A költségek pedig ha­talmasak! Ehhez pedig az kell, hogy telt házunk le­gyen. Igen, volt olyan is, hogy csak háromszázan jöt­tek el (Color-koncert), de volt 1600-as nézőszámunk (P. Mobil, 1982-ben), meg 1500- as (HBB-koncert) és 1300-as (Korál-est). Láthattuk, hogy egy-egy együttes alól hogyan fogy el a közönség. A Pira­mis első koncertjén még 1400-an voltak, a másodikon, 1980 nyarán a szabadtérin már csak 960-an, a legutób­bin, most májusban 350-en. Ezért is fontos a divat figye­lése, a közvélemény-kutatás. Az eddigi gyakorlat bevált, s továbbra is úgy kell csi­nálnunk, hogy mindannyi­unknak jó legyen. Nemesi László Vasutas fotókiállítás Szegeden A nagyszénást Czabán Samu Művelődési Központnak nem­csak változatos programjai, szakkörei és klubjai, hanem az előcsarnokokban elhelyezett játékai is vonzzák az éppen rá­érő helybelieket. A nagyközség nyugdíjasai délelőttönként összejönnek egy kis beszélgetésre, vagy éppen egy biliárd­játszmára ... Fotó: Fazekas László HHNGSZÚRÚ Disputa a nyárról Maidnem beugrottam. A rádióújság ugyanis jelezte — s ezért élő adásra számítot­tam —, hogy a Gáspár Sa­rolta vezette és Ferenczy Ágnes szerkesztette műsor az adás alatt két telefonszá­mon is hívható. Aztán a bu­dapesti „berzsenyisek” beszé­déből hamarosan kiderült, hogy a feltétel még az érett­ségi időszak előtt készült. No, de ez még nem jelent­hette azt, hogy nem lesz izgalmas, érdekfeszítő a mű­sor. Hiszen a középiskolás lányokat, fiúkat Gáspár Sa­rolta a nyárról kérdezte. A nyárról, amelyről magam is — akár a műsorban szóhoz jutó Antal Imre és Vitay Il­dikó — sokat és színesen tudtam volna mesélni. Ami eleinte viszont sehogyan sem ment a megkérdezetteknek'. A lapos indítás, a kissé bugyutának tűnő kérdés-fe­lelet játék már majdnem hullámsáv-változtatásra kényszerített. Mikor izgal­mas fordulatot vett a félórás beszélgetés. Addig ugyanis ifjaink, a nyári terveikről szólva több­nyire előadták, hogy baráti társaságban, vagy lovagjaik­kal kívánják tölteni — a nem kevés anyagi fedezetet igény­lő — programjaikat. A csa­ládról, a szülőkről szó sem esett. A műsorvezető ekkor kér­dezett rá: — No, és a szü­lőkkel mi van? A szülők' fi­zetik az utakat. Ahogyan az már lenni szokott. Éppen kellő fejcsóválgatások kísé­retében kész voltam elítélni a nyilatkozó tizenéveseinket, mikor kiderült: a dolog nem is olyan egyértelmű. Az el­szakadás a szülőktől nem most kezdődött. A fiatalok többségének elváltán élnek a szülei, vagy nem is hajlan­dók belemenni a nyári közös utazásokba. Még a gyerekek alsó tagozatos korában vol­tak családi nyaralások, aztán a gyerekek egyre többet ma­radtak magukra. Ahogyan az egyik érettségiző leány meg­állapította: — Kisebb ko­romban végeztem egy bonyo­lult számítást. Akkor derült ki. ahogy növök',, úgy va­gyok egyre többet egyedül. S nem örülök neki. A nyári magányos, vagy barátokkal lebonyolított utak — s hányszor megró­juk őket érte! — valahol a családi élet felborulásában, a gyerekek korai magáramara- dásában gyökereznek. A műsorban megszólaló diákok értelmesen, sorsukat reálisan — talán túl illúzió­mentesen is — szemlélték. Pontosan tudták, mit akar­nak, milyennek' képzelik a jövőt. Lángolás, lelkesedés­mentesen. Ami ebben a kor­ban — vagy csak felnőtt szemmel látom így? — csöp­pet sem megnyugtató. Ha másért nem, de e néhány „apró” felfedezésért érdemes volt végighallgatni a keddi Disputát. B. S. E. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Régi híres énekesek műso­rából. 8.46: Örökzöld dallamok. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Kököjszi és Bobojsza. 10.27: Magyar mondák. 10.44: Nótacsokor. 11.41: Édes Anna. 12.45: Balázs Béla: Napló. (1903 ■—1922.) 12.55: Nagy mesterek —.világhí­rű előadóművészek. 13.46: Honthy Hanna Lajtai La- jos dalaiból énekel. 14.00: Olvasókör. 14.30: Kodály: Árva vagyok. 15.05: Schubert: C-dúr vonósötös. 16.00: Rádiónapló. 18.00: Benkő Dániel lanton és gi­táron játszik. 19.15: Rádiószínház. Hang a tele­fonban. 19.56: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. Kb. 20.50: A zene nem ismer hatá­rokat. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Bárdos Lajos kórusművei. bői. 22.50: Kapcsolataink. 23.00 : Operarészletek. 0.15: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Lemer Ferenc nótákat énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00 : Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00 : Folyami kikötők. 13.30: Mikrokozmosz. 14.00: Kovács Kati énekel. 14.35: Fúvószenekari hangver­seny. 15.10: A gerolsteini nagyherceg- nő. 16.10: ,,A gyönyörű természet tu­dománya.” 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Veszélyben. 18.35: Gramofonalbum. 19.05: Sebestyén András operett­részleteket vezényel. 19.55: Slágerlista. 20.35: Téeszmetró. 22.00: Országtérkép hangjegyek­ből. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Századunk zenéjéből. 9.41: Rómeó és Júlia. 10.30: A X. debreceni Bartók Bé_ la nemzetközi kórusver­senyről jelentjük. 11.05: Szimfonikus zene. 13.07: Titus. 14.00: Kamarazene. 15.05: Az Állami Népi Együttes műsorából. 15.38: Római regék. Brutus, a ki- irályok elűzője. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Muzsikáról versben, pró­zában. 16.51: Popzene sztereóban. 18.00: A 8. utca rejtelmei, (ism.) 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Liszt: Vándorévek — Olasz­ország. 19.56: Minden versek titkai. 20.27: Népdalkórusok, népi hang­szerszólók. 20.55: Igor Sztravinszkij — az ember és zenéje. 21.40 : Machbeth. 22.31: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Hetközben. Aktuális ma­gazinműsor. Szerkesztő: Balogh György. 18.00'—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.55: 1917. július, (f.-f.) 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.05: Labdarúgó-világbajnok­ság. Elődöntő: Lengyel- ország—Olaszország. A szü­netben: Reklám, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10 : Tévétoma. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki. 20,25: Dlszkóvarázs. 20.45: A hét műtárgya. 20.50: Labdarúgó-világbajiiak­ság. Elődöntő: NSZK— Franciaország. Kb. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Nas Ekran — A mi kép­ernyőnk. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szerb Antal: Éjféli lovas, (f.-f.) Kb. 21.15: Tv-híradó 2. 22.15: Interkviz: Finnország. Nemzetközi vetélkedő, (f.-f.) BUKAREST 16.00: Hírek. 16.05: Oj utak felé. 16.30: Kulturális élet. 17.00: Ifjúsági Ikub. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági aktualitások. 20.45: A megismerés határai. (Tudományos sorozat.) 21.30: A bátorság porondja. 21.50: Tv-híradó. 22.00: A zene távlatai. BELGRAD, I. MŰSOR 15.25: Tv-napló. 15.45: Mundial ’82: krónika. 16.00: Reklám. (Zg.) 16.05: Mundial ’82 — Barcelona. 17.50: Videooldalak. (Zg.) 18.00: Hírek. (Zg.) 18.05: Tv-naptár. (Zg.) 18.15: Negyven zöld elefánt. (Zg.) 18.40: Dásenka. (Zg.) 18.45: Rajzfilm. (Zg.) 18.51: Reklám. (Zg.) 18.57: Ma este. (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Zenei adás. 19.45: Reklám. (Zg.) 20.55: Mundial ’82 — Sevila. 20.45: Reklám. (Zg.) 20.555: Mundial ’82 — Sevilla. 21.50: Reklám. (Zg.) 21.55: Tv-kioszk. 22.55: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Dokumentumaim. (Bg.) 18.40: Négy keréken. (Bg.) 18.97: Ma este. (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Művelődési műsor. (Zg.) 20.00 : Drakula, a sötétség ura. (Bg.) VÁRSZÍNHÁZ — Gyula 1982. július 8-án, csütörtökön 21 óraikor: VAK BÉLA KIRÁLY MOZI Békési Bástya: Egy kis roman­tika. Békéscsabai Építők Kuitúr- otthopa: A macska rejtélyes ha­lála. Békéscsabai Kert: Karate. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 4, 6, 8 és 22 órakor: Hárman a slamasztlkában. Békéscsabai Terv: Tegnapelőtt. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Mephisto I.. H. rész. Gyulai Kert: Földrengés Tokióban. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: ... És megint dühbe jövünk, 8 órakor: Segítség, Help! 22 órakor: ... És megint dühbe jövünk. Orosházi Béke: A mama százéves. Orosházi Parti­zán: fél 6, fél 8 és fél 10-kor: Ez Amerika! Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Az anyaköniywezető nem válik, 8 órakor: Hidegvér­rel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom