Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-06 / 156. szám

1982. július 6., kedd Tagsági viták a termelőszövetkezetekben Új utcasorok a békéscsabai Lencsési lakótelepen l gys/.ólván rövid hónapok alatt alakulnak ki új utcasorok Békéscsabán, a Lencscsi lakótelepen. Ezt láttuk a közelmúlt­ban, amikor a megyeszékhely e nagy lakótelepén sétára in­dultunk. Képünkön még a hatalmas daru végzi látványos feladatát, emeli helyére az utolsó elemeket. Ezekben a lakóépületekben mar a belső szerelésen dolgoz­nak, hogy az új lakások boldog tulajdonosai mielőbb be­költözhessenek. Kép, szöveg: Balkus Imre Hol voltál az éjjel, Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével meg­nőtt a szövetkezetek önálló vállalati gazdálkodásának szerepe. Ezzel párhuzamosan kialakult a tagsági viták fó­rumrendszere, amely a szö­vetkezetek önkormányzatá­nak egyik legfontosabb jog- alkalmazó jellegű tevékeny­ségét is magában foglalja. A szövetkezeti törvény az eljá­rás szabályai közül csak a legfontosabbakat határozza meg. A döntőbizottságok ügy­rendjére bízza a részletes el­járási szabályok megalkotá­sát. A tagsági viták intézé­sének célja a szövetkezet életében előforduló érdek- összeütközések feloldása, a vélt vagy jogos sérelmek ér­demi elbírálása. A viták gyors és igazságos eldöntése egyik fokmérője a szocialista törvényesség és a szövetke­zeti demokrácia érvényesülé­sének. II fegyelmi felelősség A Békés megyei mezőgaz­dasági szövetkezetek szövet­sége megyénk 81 termelőszö­vetkezetében vizsgálta meg a szövetkezetek és közös vál­lalatok döntőbizottságainak tevékenységét. A vizsgált ter­melőszövetkezeteknek mint­egy 14 ezer dolgozó tagja van. A tagsági viták száma a múlt évben 157 volt. „A szövetkezeti tagok számához viszonyítva tehát viszonylag csekély a tagsági viták szá­ma. A legmagasabb hánya­dot a fegyelmi felelősség és a munkaügyi kérdések köré­ben felmerült viták tették ki. A 157 ügyből 50 fegyelmi és 51 munkaügyi vita volt. A munkaügyi témájú viták többsége a munkadíjazással és a munkaszerződés-módo­sítással állt kapcsolatban. Ezen a területen l!)8()-hoz képest emelkedés mutatko­zik. Hiszen abban az évben 41 munkaügyi kérdést vitat­tak meg a döntőbizottságok, a múlt évben ezzel szemben ez a szám 51-re emelkedett". A munkamegállapodás mó­dosításával kapcsolatban nem vált még eléggé elfogadottá a termelőszövetkezetek veze­tése részéről az az előírás, hogy csak közös megegye­zéssel módosítható a megkö­tött munkamegállapodás. Gazdálkodási és termelés- szervezési szempontból ért­hető, hogy sok esetben az egész közösség érdeke kíván­ja meg a gyors átszervezést, mely olykor maga után von­ja a jogszabály-előírások be nem tartását is. Ennek vi­szont az a következménye, hogy a jogaikat jól ismerő termelőszövetkezeti tagok vi­tát kezdeményeznek. Igen sok bonyodalmat okoz az az A csillagászati megfigyelé­sek egyik ága a Nap meg- figelése is, élettani hatása és éltető ereje ma már nem vitatott. Szabad szemmel va­ló megfigyelése a nagy fény­erő miatt viszont igen ne­héz. mégis vannak régi kí­nai feljegyzések, amelyek a horizont közelében levő nap­felszínen foltjelenségeket ír­nak le. A távcsöves megfigyelés a távcső feltalálásának idejére esik. Gallilei, a nagy olasz tudós, már 1610-ben felfede­zi távcsövén a napfoltokat. A tudomány ma már igen jó felkészültséggel és komoly eszközökkel figyeli es érté­keli a Nap felszínét. Meg­állapították, hogy 11 éven­ként nagyobb a Nap felszí­nén lévő foltok szama, mint egyébként. Ezt el is nevez­ték a napfolttevékenység maximumának, amel/ueK legutóbbi maximumfázisa az elmúlt évben volt. A Napmegfigyelés a hazai előírás, mely szerint a más munkakörbe való áthelyezés esetén különbség van, hogy a termelőszövetkezet kötött-e munkamegállapodást tagjá­val, vagy sem. Amennyiben igen. csak közös megegye­zéssel módosítható a munka­megállapodás, illetve helyez­hető át a tag — fegyelmi el­járást kivéve ■— más mun­kakörbe. Abban az esetben pedig, ha a munkamegálla- podást nem kötötték meg. egyoldalúan is áthelyezhető a termelőszövetkezeti tag egy másik munkakörbe, termé­szetesen a megfelelő eljárási szabályok betartásával. A mezőgazdasági szövet­kezetek Békés megyei szö­vetségének véleménye sze­rint a tagok között különb­séget tevő kettős szabályo­zás megnehezíti a termelő­szövetkezet operatív vezeté­sének munkáját. A tagokkal sem könnyű megértetni, hogy az egyik esetben csak közös megegyezéssel, másik esetben pedig előzetes meg­beszélés és írásbeli értesítés is elég az áthelyezéshez. Na­gyon gyakran éppen a régi tagok kerülnek hátrányos helyzetbe, 'mivel többségük­kel munkamegállapodást nem kötöttek. - / Szerződéssel megelőzhető Emelkedett a fegyelmi ügyek száma. Az ok nem a munkafegyelem lazulásában keresendő. Éppen ellenkező­leg, hiszen megnőtt a fe7 gyelmezettebb munkavégzés­re való igény, és fokozódott a számonkérés is. A szövet­kezetek többsége jelentős erőfeszítéseket tett a mun­kafegyelem megszilárdításá­ra. A korábbi évekhez ké­pest tehát gyakrabban éltek a fegyelmi felelősségre vo­nás eszközével. Erre legin­kább a munkahelyi italozás, vagy a fegyelmezetlen, nem­törődöm munkavégzés miatt kerül sor. A döntőbizottsá­gok ezekben a jogvitákban a jogpolitikai követelmények szem előtt tartásával jártak el. A korábbi évekhez ké­pest több a háztájival kap­csolatos tagsági vita is. Nagy részük a háztáji terü­letkiméréssel. a kártérítéssel, kilépés esetén pedig a ház- tájiföld-használat és ter­ményjuttatás iránti igénnyel kapcsolatosak. Akadnak ezen a téren is vitás előírások. Ilyen az is. miszerint kilépés esetén a termelőszövetkezeti tag a terményjuttatás idő­arányos részét követelheti, amely nem azonos az úgyne­vezett kijelölt, de közös mű­veléssel és betakarítással amatőrcsillagászok körében is kedvelt már. Megfelelő távcső- és szűrőrendszer esetén sok amatőr kedvte­lése. A szűrőrendszer bir­tokában távcső nélkül is megfigyelhető a Nap fel­színe, és előfordul, hogy most is meglátjuk szabad­szemmel a nagyobb napfol­tokat. Ilyen jelenségnek tanúi lehettünk az elmúlt hónap­ban is, vagyis június 14 és 26. között, amikor is két na­gyobb foltcsoport vonult át a. Nap korongján. Amatőr­jeink bizonyára sokan lát­ták. de láthatták mindazok is, akiknek a figyelmét erre felhívták. A napfolt nem más. mint a Nap aktív éle­te. a belsejében levő U>bb millió fokos hőenergia. a belső turbulens hatások és mágneses gócok együttes, felszínre gyakorolt hatása. A Nap felszínének hőmérsék­lete 6 ezer Celsius fok, a foltok helyi hőmérséklete igényelt tábla átlagos termé­sével. A háztájival kapcsola­tos viták csökkenése érdeké­ben a mezőgazdasági szövet­kezetek megyei szövetsége javasolja, hogy a termelő­szövetkezetek a háztájiból származó termékek közös ér­tékesítése esetén olyan szer­ződést kössenek a tagokkal, melyben minden kérdést tisztáznak. Termelőszövetke­zeteink többségében ez a gyakorlat bevált. A szerző­dések megkötésével a vitá­kat is meg lehet előzni. A múlt évben a döntőbi­zottságok határozatával szemben 29 termelőszövetke­zeti tag fordult keresettel a bírósághoz. Ugyanakkor a döntőbizottságok 79 panaszt utasítottak el. A kérelmezők többsége elfogadta a döntő- bizottságok határozatát. Je­lentős szűrőszerepük van te­hát a bizottságoknak. Mű­ködésük során elérték azt a fontos célkitűzést, hogy a tagsági viták túlnyomó több­sége a szövetkezeten belül lezáruljon. Azaz, hogy a csoport és az egyéni érdek összeütközése helyben nyer­jen megnyugtató megoldást. Az ügyeket a bizottságok az érdekek összhangjának meg­teremtésével. a. jogszabályok betartásával bírálták el. En­nek pedig igen fontos a tár­sadalompolitikai jelentősége, de nem lebecsülendő a szere­pük a bíróság tehermentesí­tése szempontjából sem. El­járásaikra és határozataikra a törvényességre való törek­vés a jellemző. Eljárásuk so­rán általában betartják a ha­táskörökre vonatkozó rendel­kezéseket. Korábban vitás helyzetet jelentettek az olyan esetek, amikor a termelőszövetkezet vezetői egyes tagokat fegyel­mi büntetésnek nem minő­sülő írásbeli figyelmeztetés­ben részesítettek. Felvetődött a kérdés, hogy a figyelmezte­tés ellen a termelőszövetke­zeti tag fordulhat-e panas­szal a bírósághoz. Akadnak hiányosságok is A jogszabály a tagsági vita fogalmát általánosan hatá­rozza meg. Eszerint a tag jo­gaival és kötelességeivel kap­csolatban keletkezett vita eldöntése a döntőbizottság körébe tartozik. így a döntő- bizottságnak a figyelmeztetés ellen benyújtott panaszt is le kell tárgyalnia. Ez az ál­láspont szakmai továbbkép­zéseken és eseti állásfoglalá­sokon keresztül szilárdult meg. A döntőbizottságok ma már ezt a gyakorlatot foly­tatják: Betartják az értesí­tésre és meghallgatásra vo­natkozó rendelkezéseket. Az 4500 Celsius-fok, tehát csak látszólag „hidegebb”, a va­lóságban a „folt" hőfoka is igen nagy. Jómagam sokak figyelmét hívtam fel a jelenségre, amelyről 125 1000 mm-es, tükrös távcsővel részletraj­zot is készítettem. A részlet­rajzon jól látható, higv az egyik foltcsoport a Nap „túl­só” oldaláról fordult be. a másik pedig szemünk lát­tára egy kisebb csoportból fejlődött ki és formálódott naggyá. Kiss György, csillagász szakkörvezető, Nagyszénás. érdekelt feleket kellő időben, írásban értesítik a tárgyalás idejéről, és felhívják a fi­gyelmet a bizonyítékok be­terjesztésére. A határozatok tartalma olykor hiányos. Sőt, eljárási jogszabálysértés is előfordult. Gyakran hiányzik az alakszerű határozat, s a rendelkező részt kizárólag a jegyzőkönyv tartalmazza. Kérelem, vagy fellebbezés visszavonása esetén elmu­lasztják az eljárást meg­szüntető határozat meghoza­talát. Több esetben előfor­dult, hogy a szövetkezeti tag írásbeli kérelmének benyúj­tását követően a szövetkezet orvosolta a panaszt, még mielőtt a döntőbizottság a tárgyalást kitűzte volna. Leg­többször ilyenkor az írásbeli beadvány alapján az ügyet elintézettnek tekintették. Az sem ritka, mikor a határo­zatból kimarad a jogorvos­lati kioktatás. A vizsgálat szerint a leggyakrabban elő­forduló hiba a 30. illetve a meghosszabbított 60 napos ügyintézési határidő túllépé­se. A tényállás felderítésével kapcsolatos gyakorlat sokat javult. A kártérítési és fe­gyelmi ügyekben beszerzik az alapokiratokat, bonyo­lult megítélésű ügyekben ta­núkat és belső szakértőket hallgatnak meg. Nem hono­sodott meg azonban a külső szakértők igénybevétele. Az eljárási hiányosságok ellenére azonban megállapít­ható, hogy a döntőbizottsági határozatok általában meg­felelnek a jogszabályoknak. Ezt támasztja alá az is, hogy a mezőgazdasági szövetkeze­tek megyei szövetsége által vizsgált termelőszövetkeze­tekben a döntőbizottságok határozata ellen csupán 29 esetben éltek jogorvoslattal. A munkaügyi bíróság 16 esetben jóváhagyta. 13 eset­ben pedig megváltoztatta a döntőbizottságok határoza­tát. ♦ A termelőszövetkezetek ve­zetősége a jogszabályok elő­írásainak megfelelően bizto­sítja a döntőbizottságok za­vartalan működését. A ter­melőszövetkezetek megyei szövetsége is hathatósan se­gíti munkájukat, a rendsze­res tanfolyamok és előadá­sok szervezésével. A munka­ügyi bíróság által tartott konzultációk pedig lehetősé­get nyújtanak a termelőszö­vetkezetben előforduló tag­sági ügyek megvitatására. A széles körű és alapos vizsgálat összegző tapasztala­ta,. hogy a fellelhető hiányos­ságok ellenére a tagsági vi­ták fórumrendszere bevált. A döntőbizottságok tevé­kenységükkel hasznosan szolgálták és szolgálják a szövetkezeti önkormányzat erősödését, a szövetkezeti ta­gok és a szövetkezetek kö­zött felmerülő érdekellenté­tek feloldását. Serétli János * ForoszrfsA íszüiési rmz • V megfigyelési ábra a nap­folttevékenység június 20-i, 7 óra 40 perces állapotát mutatja. A Nap szerinti ég­táj jelölések: N = észak, S = tiél, W = nyugat, E = kelet. A műszer nélkül is meg­figyelhető napfoltok átmé­rője több mint háromszoro­sa a Föld átmérőjének! gyermekem? • Ez az a kérdés, amit felte­hetőéh elmulasztottak felten­ni annak a három gyermek­nek, a szülei, akik éjszakán­ként rendszeresen kimara- doztak, otthonról. Valószínű­leg fel sem tűnt nekik, hogy hiányzanak a családi lét­számból. Tamás és László alig múlt 14 éves. Gábor is csupán két évvel idősebb náluk, azaz fiatalkorúak. Mindhárman vagy ketten rendszeresen csavarogtak, először napköz­ben, aztán már éjszakánként is. Nem érezték jó magukat a családi körben, nem volt rájuk szükség. De a céltalan kóborlás is unalmassá vált egy idő után, az unalom pe­dig rossz tanácsadó. A három fiatal 1981 de­cemberében sajátos, bár iz­galmas és veszélyes időtöl­tést talált. A kalandok szín­helye Budapesten: a Skála- Expóban, a Sugár üzletköz­pontban és a Skálá Áruház­ban harminc alkalommal si­keresen követtek el kisebb értékben lopásokat. Mikor már ez nem elégítette ki ka­landvágyukat. iskolába, kol­légiumba és trafikba törtek be. e helyekről is elvittek néhány apróságot. Mindeze­ket egy hónap leforgása alatt. Általános szokás, hogy az új év kezdetén különböző fo­gadalmakat tesznek az em­berek életük megváltoztatá­sára. Ezt tették Gáborék is. Kisebb lopások helyett na­gyobb „balhékra” áhítoz'ak így aztán januártól éjszakai kóborlásaik alkalmával több ABC-áruház és más kis üz­letek kirakatait betörték, on­nan kisebb-nagyobb érték­ben árukat loptak, egy eset­ben például csak egy mo- dellautót. Január 17-én aztán rajta­vesztett a három csavargó, egy rendőrjárőr tetten érte őket. Amit elmulasztottak a szülők, azt most megtették a rendőrkapitánypság munka­társai. Kérdéseik nyomán fény derült a másfél hóna­pos „jó heccekre” — ahogy a három fiatal nevezte a bűncselekmény-sorozatot. Aztán a szülök hazavihették gyermekeiket. Azt hihetné az ember, hogy ezzel vége a történetnek, a szülők és gyermekeik levon­ták a szükséges tanulságo­kat. De ez sajnos nem így történt. Gáborék a lebuká­suk utáni napon, majd rö­viddel azután ismét éjszakai portyára indultak, és betör­ték két ABC-áruház kirakat­üvegét. Első alkalommal 40 forint értékű árut vittek el, másodszor semmit. A soro­zatos betörések alkalmával az ablaküvegek kitörésével nagyobb kárt okoztak, mint amennyi az elvitt áruk érté­ke. Az igazságszolgáltatás nem méltányolja az ilyen „jó bulikat”, tetteikért a bí­róság vonja felelősségre őket. Sajnos, sok fiatal keresi a kalandokat Gáborékhoz ha­sonló módon, és a jó hec­ceknek induló esetek gyak­ran bűncselekmények elkö­vetéséhez vezetnek. Nem kevés gondot és mun­kát jelentenek a rendőrség­nek a motorizáció bűvöleté­ben élő, de ezen igényt le­gálisan kielégíteni nem tudó fiatalok. Erre a káros szen­vedélyre álljon itt csupán egy példa. 1981 januárjában a 15 éves J. Attila és a nála egy év­vel idősebb L. Attila négy ízben „vették kölcsön” más gépkocsiját, és autózni in­dultak. Az út csúszós volt, a két fiú természetesen nem rendelkezett jogosítvánnyal. Nem szükséges bizonyítani, milyen veszélyes kalandba bocsátkoztak, csupán a sze­rencsés véletlennek köszön­hető, hogy nem okoztak tra­gédiát, és csak az egyik ko­csit rongálták meg. Rövid autózás után a Lada gépko­csikat rendszerint kihalt he­lyeken hagyták. A fiúk célja először a gép­kocsik ideiglenes használata volt. de az autókban hagyott értékek csábításának nem tudtak ellenállni, elvitték azokat. Ezután már az őri­zetlenül hagyott tárgyak megszerzésére specializálták magukat, sorozatosan tíz gépkocsit törtek fel. és elvit­tek belőlük minden mozdít­ható értéket. Amit ők izgal­mas játéknak neveztek, azt a büntetőjog jármű önkényes elvétele és lopás bűncselek­ményeként minősíti, és bün­tetni rendeli. K. M. A szerkesztőség megjegyzése: Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy az égitest szabad szemmel történő megfigyelése érzékszervi károso­dást okoz. A Napot csak 10—12-es hegesztőpajzs-üvegen át. vagy annak hiányában erősen kormozott üvegen, mélyfeketére hívott, és többszörös rétegűre hajtogatott filmnogativon keresztül szabad ta­nulmányozni! A forgalomban levő napszemüvegek erre alkalmatla­nok 1 Hasonlóképpen súlyos károsodást okozhat. ha valaki szabad- szemmel. földi távcsövön. fénykepezőgép-teleobjektíven keresztül, néz a Napba. A fókuszált hősugárzás az Optikai eszközt is tönkre­teheti ! Napfoltaktivitás a maximum után is

Next

/
Oldalképek
Tartalom