Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

1982. július 3., szombat ifimmel Röviden A „SZIBÉRIAI SÖTÉTSÉG” TITKA 1938. szeptember 18-án a jamál-nyenyec nemzetiségi terület kiterjedt részén és a krasznojarszki járás északi vidékein különös sötétség borult a tájra. A későbbiek­ben ezt nevezték „szibériai sötétségnek”. A sötétség több ponton teljes volt, és több órán át tartott. A szokatlan jelenségről az első tudomá- mányos publikáció a Priro- da (Természet) című folyó­irat 1940. 2. számában látott napvilágot, melyet azóta újabb adatokkal egészítettek ki. A leírások szerint a sö­tétség egyes helyeken két órát. másutt öt és fél órát tartott.- A sötétség kialaku­lásának okát a szovjet tu­dósok az atmoszférában meg­jelenő kozmikus felhővel, kozmikus porral magyaráz­zák. ÉLELMISZERHELYZET A VILÁGON — 2000-IG Az emberiség fele nap­jainkban is csak nagy nehéz­ségek árán és hiányos össze­tételben jut hozzá a táplá­lékhoz. Szinte hihetetlen, de tény, hogy rossz termést ho­zó esztendőkben sok millió ember esik áldozatul az éh­halálnak. Pedig a század- és ezredfordulóra még jelentő­sen tovább nő a föld lakói­nak száma. Vajon világmé­retű éhínségnek nézünk-e elébe? A FAO már 1960-ban meghirdette az éhség elleni nemzetközi összefogást, mely azóta számos kedvelő fordu­latot eredményezett a nép­élelmezésben. Valójában nem kellene ag­gódnunk a föld lakóinak sorsáért még négyszeres sza­porulat esetén sem, hiszen az összes technikai feltételek rendelkezésére állnak az em­beriségnek az egyenletesen jó táplálkozás megvalósításá­hoz. Csupán azt kellene el­érni, hogy Dél-Amerika, Dél- Ázsia és Afrika népei a mo­dern termelési módszerek birtokában állíthassák elő az élelmiszereket. Tudomány - technika Biztonságos járműkerékpárok A vasút korszerűsítése so­rán lehetővé vált a jármű­vek sebességének jelentős növelése, ami viszont foko­zottabban igénybeveszi a pá­lyatestelemeken kívül a gör­dülő rendszerek egyes elemeit — kerék, csapágy, alváz stb. — is, így ezek el­használódása is fokozódik. A közlekedés biztonsága érde­kében ezért időszakonként feltétlenül ellenőrizendők a járműkerékpárok esetleges profilhibái. Sokáig csak me­chanikus elven működő mé­rőberendezések és mérési el­járások álltak rendelkezésre e célra, amelyek meglehető­sen lassúnak és pontatlan­nak bizonyultak. A legújab­ban kifejlesztett profilkivetí­tő mérési eljárással dolgozó optikai mérőpadok viszont már lehetővé teszik a jármű­kerékpárok komplex vizsgá­latának gyors és pontos el­végzését. A magyar szakem­berek által létrehozott mérő- padon a vagon- és mozdony- kerékpárok súlyuktól, átmé­rőjüktől függetlenül kimér- hetők. Az aknába süllyesztett mé- rőpad — a képen látható módon — a vágányra merő­legesen helyezkedik el. A vizsgálandó kerékpárok a sí­nen a mérőpadhoz gördül­hetnek, majd a vizsgálat be­fejezése után a berendezés­ből továbbgördülhetnek. A vizsgálatra érkező kerékpá­rokat egy hidraulikus emelő a mérőbázisra emeli, és ott rögzíti. Ezt követően az op­tikai rendszer sugárnyaláb­jai képernypőre vetítik a vizsgálandó profilokat, ahol azok nyomban összehasonlít­hatók az etalonnal (eredeti, hibátlan mintával). Így ez az eljárás 'lehetővé teszi a ki­vetített profil minden mé­rendő pontja méreteltérésé­nek azonnali megállapítását. A pontos hibafelderítést az árnyképek különböző színei és azok egymásra tolhatósá- ga teszi lehetővé. A kék alapszínű képernyőn a vizs­gált profil névleges méretén belüli részei szürkék, a mé­ret alá kopott részek, felü­letek sárgán jelennek meg. Mivel mérés közben a ke­rékpár forog, a felületek körhagyósága és oldalütése is megállapítható. (KS) „Görögnek születtem” Ha az életét vizsgáljuk, mindenképpen az a furcsa meggyőződésünk alakul ki, nincsenek véletlenek, önélet­rajzában írja, hogy nagy­anyja' több mint harminc esztendőn át volt Athén pol­gármestere. és akkoriban a két világháború között, ez nagyobb hatalmat és tiszte­letet jelentett. Melina Mer­couri apja is már huszonkét évesen kezdte el politikai karrierjét, ilyen fiatalon vá­lasztották meg a parlament­be képviselőnek. Ezért csöp­pet*, sem tűnhet túlzásnak a megállapítás: Mercouri sor­sa nagyon is összefonódott Görögországéval. Így hát csakugyan több volt mint hír számára a bejelentés 1967. április 21-én. hogy három magas rangú katona magához ragadta a hatalmat abban a városban, ahol tulajdonkép­pen kitalálták a demokráci­át. Görögnek születtem — ez a címe a színésznő-politikus — vagy inkább politikus­színésznő —' könyvének, amely őszintén, pátosz és ön­dicsőítés nélkül kívánja ösz- szefoglalni életútja jelentő­sebb tanulságát, - de amelyik mégis végső soron nemcsak színpadi és filmes sikerek és kudarcok naprakész króni­kája, hanem egy hatalmas és megindító szerelem rajza is, azé a kapcsolaté, amely má­ig is szülőhazájához köti, a görög naphoz, a görög domb­hátakhoz, a görög tengerhez, és persze a görög néphez. Éppen hatvanesztendősen bizonyítja, hogy a művészet nem csupán szerepekre sar­kallhatja az embert, de ar­ra is, hogy ezek által való­sítsa meg törekvéseit, hogy közéleti szándékai mindig megtalálták az érvényesülés lehetőségét, nemcsak drámai feladatokban, a görög klasz- szikusok népszerűsítésében, de tüntetésekben, békemene­tek szervezésében, és most a kulturális miniszteri székben is. Mercouri századunk talán legmagasabbra emelkedett színésznője, aki úgy készült erre a pályára — nem csak a tradíciók miatt — mint egy szép Szophoklész-szerepre. Nemcsak görögül, de ké­sőbb, második hazájában franciául is elkápráztatta né­zőit, hallgatóit kirobbanó temperamentumával, termé­szetességével, érzékenységé­vel —, s később már ango­lul is. A Cotopouli Színház hírneves tragikája azonban világsikerét Jules Dassin: Akinek meg kell halnia cí­mű filmjével vívta ki, ebben a modern körülmények közt feltámasztott finom Jézus legendában mint Mária Mag­dolna, s egyszeriben nem­zetközi meghívásokkal árasz­tották el, de egy pillanatra sem ingott meg. Csak olyan feladatot vállalt, amely meg­erősítette hitében, hogy így is tud tenni valamit az em­berekért, elsősorban \a nő­kért, akiknek kiszolgáltatott­sága ellen már fiatalon is berzenkedett. Valamennyi nagy filmje, a pályakezdő Stella (1955), de a tévében játszott, modernizált Médeia, a hatalmas sikerű Phédra, A villamos zongorák, és nem utolsó sorban a szellemes, ironikus Vasárnap soha — mind-mind Melina Mercouri küzdelmei az elnyomás, az alábecsülés, a prostitúció el­len, és hitével az emberi méltóság mellett. Ezért az­tán csak további lendületet adott neki az ezredesek ren­deleté, amely megfosztotta állampolgárságától. A kato­Melina Mercouri, a Hajnal igézete című film forgatásán nai junta ellen nemcsak el­lenzéki álláspontot foglalt, de a maga módján hatásos há­borút vívott szólamaik lelep­lezéséért, lejáratásukért. Tur­nékat szervezett a nagy eu­rópai városokba, hogy köz­vetlenül megmagyarázza, mi is történik Athénban. „Gö­rögnek születtem, és görög­ként halok is meg” — érvelt hét éven át, mígsem 1974- ben végre győzedelmesen visszatérhetett hazájába. A nagy lelkesedés, a rajongók sok ezres tábora nemcsak a különös szépségű, egyéni stí­lusú filmsztárnak szólt, ha­nem az elszánt politikusnak is. aki a dicsőségben is tud­ta, mivel tartozik népének. Mint a PASOK, a görög szo­cialista párt aktív tagja, egyelőre elsősorban a köz­életnek él. Mint miniszter, egyik első rendelkezése a cenzúra eltörlése volt. A film­művészet elvesztett egy nagy színésznőt, egy sziporkázó sztárt, de helyette talált egy új, tüzes védelmezőt. Nincsenek véletlenek — mondhatná valaki Melina Mercouri pályafutása láttán. De ígv pontosabb: nincsenek véletlenek, csak erős akara­tok. Nemlaha György

Next

/
Oldalképek
Tartalom