Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-30 / 177. szám
1982. július 30., péntek Egy kávé, egy üveg sör és néhány gondolat Öze Lajos társaságában Ó. de nehéz lenne szavakba formálni a színészi játék hangulatait! Reggel, amikor kibotorkáltam a fürdőszobába, önmagámnak ismét eldúdoltam az esti előadáson hallott dallamot. Igen. akkor. a vízcsap csobogásánál tökéletesen fel tudtam idézni a tegnapi nevetések jó ízeit. Élő lett a kép. ismét megjelent Lupus, a költő, s másnaposán, kábán motyogta a strófát. Most pedig, amikor egy asztalnál ülök Öze I^ajossal, semmi jobbat nem tehetek, mint hogy megköszönöm a szép színházi estét. — Én köszönöm a figyelmet. Számomra is nagyon fontos a közönség, a kritika véleménye — mondja Öze Lajos. Kavargatom a kávét, asz- taltársam behunyt szemmel kortyol egy hűs italt, s közben hangosan gondolkozom: vajon a színésznek van-e szavakkal kifejezhető mondanivalója a játékról? — Van. Természetesen. Miért ne beszélhetnénk a színészi munkáról? Ami a dolog technikai részét illeti, azt hiszem, kevésbé érdekes stációkról számolhatok be. Engem például az előre ki nem számítható véletlenek sokasága segít a szerepformálásban. Néha hetekig tip- ródok egy-egy megoldáson, s aztán hopp. megvan, váratlanul. Most Jékely Zoltán vígjátékában Lupust, az aquincumi költőt hozom színre. Annál a bizonyos du- dorászásnál egyszer olyasmit motyogok, hogy „aquincumi lányok, mi lesz veletek?'. Nos, hq utólag megpróbáljuk értelmezni az efféle színészi fogást, észrevehetjük, hogy az ókori történet elemei ma is aktuálisak. Mint ahogy a történelem ismétli kísértetiesen önmagát. Nem sokat fejlődött az ember az elmúlt néhány ezer év alatt. Legfeljebb a módszerek változtak. Kezdetben bunkóval verték agyon egymást, aztán jött a keresztre feszítés, karóba húzás, akasztás, majd a „civilizált" villamos szék. A lényeg ugyanaz. — Félelmetes gondolatok! Sokkal örömtelibb érzésekről beszél a színpadi költő. — Ö olyan dolgokat mondhatott ki. amelyek a komoly civilek számára tabunak számítottak. Ez volt az udvari bolondok tiszte. Mátyás király „bolondja" például jó humorú, nagy műveltségű férfiú volt. aki jártasságot szerzett a politikában, a gazdaságirányításban és a hadi tudományokban is. Megengedhette magának, hogy elbolondozzon a szeretett király zsámolyánál. — A színpadról egyfajta hazaszeretet áradt Lupus filozófiájából. — Örülök. ha sikerült ilyesmit sugározni a nézőtérre. Menni vagy maradni — ez a darabbéli hős választása. és e lehetőség a magyar történelemben ismételten előbukkan. Kitántorgott Amerikába hárommillió emberünk. Meg azután is sok. Kik mentek, és kik maradtak? Mihez ragaszkodjék az ember? Könnyű annak, aki m á 1 hásszekerek re rakhatja kincseit. Ám a költőt, a művészt. csak hazájában, anyanyelvén érthetik meg. Ebben gyökerezik a hazafiság. — Kötődés a néphez, hűség a hazához. Talán igy sommázható Jékely Zoltán máig érvényes üzenete? — Csakhogy az is nagy kérdés, mi köt össze egy-egy nemzedéket. A történelmi múlt? Igen. ha elevenen él az emberekben. A közös munka? Bizonyára! Ám az ifjabb generációban éppen a világot formáló, nagy tetteket hiányolom. Kritizálni. * „lelkizni", nyafogni megtanultak fiaink-lányaink. de meg kell tanulni szívből igazán dolgozni is. Az igazságos elosztás felé nagyot léptünk. de a nemzeti munka- fegyelemmel bajok vannak. Bár tévednék, de olyan félelmeim vannak, hogy a mostani munkaerkölccsel nem tudja majd a következő generáció biztosítani azt. amit eddig elértünk. De ezen töprengeni nemcsak a „komédiás" dolga. „Elnézést kedves vendégeink. váltás van, kérjük fizessenek" — hallatszik a pincérnő felszólítása. Véget vetünk a beszédnek. Oda- hinn nyár van. Estére pedig a vár udvarán ismét felhangzik a dal, nem is „önfeledten": aquincumi lányok mi lesz veletek?... Andódy Tibor Újabb sorozatok a tv szabadegyetemén Magyar búza címmel 3 részes dokumentumíilm-soro- zat. vetítését kezdi meg augusztus 7-én a televízió. A szombat délutánonként jelentkező adásokban a magyar mezőgazdaság fejlődését mutatják be, a 18. század második felétől a századfordulóig. Szakály István rendező és munkatársai nyolcvan magyarországi helyszínen forgattak. többek között a Kiskunságban és az Őrségben. Megörökítették a korabeli paraszti gazdálkodás fellelhető maradványait, illetve rekonstruálták a ma már nem használatos mezőgazda- sági módszereket, például a kézivetést, a kézicséplést, a régi cséplőgépes aratást. A műsor a mára feledésbe meri,., művelési módok, munkaeszközök bemutatása mellett a legújabb tudományos eredmények birtokában értékeli a magyar gazdaság egyik legdinamikusabb fejlődési időszakát, a 19. századot. A Magyar Televízió társadalomtudományi szabad- egyeteme részeként képernyőre kerülő műsort követően újabb sorozat forgatását kezdi meg a stáb: A vasút regénye című, háromszor háromnegyed órás program a kapitalizmus kialakulásától az ipar 19. századi fejlődését kíséri végig — ugyancsak a századfordulóig. Míg a Magyar búzát itthon forgatták, ezúttal elsősorban külföldön — többek között Franciaországban és Angliában — készítik a felvételeket, s emellett felhasználják azokat az archívfilmeket, dokumentumokat, amelyeket angol és amerikai katalógusok segítségéve! fedeztek fel a televíziósok. Forgatnak majd a londoni, bécsi műszaki múzeumban és a franciaországi vasúttörténeti múzeumban is. A várhatóan télen képernyőre kerülő műsor nézői — a kamerák segítségével — „felkapaszkodnak" majd a nosztalgiavonatra, az Orient-éxpresszre is, s a különböző koroknak megfelelően korhűen berendezett kocsikban járják végig annak útvonalát. A szabadegyetem további tervei között szerepel az angol és a francia forradalom bemutatása, valamint a '48- as forradalmak Európájának áttekintése — a századfordulóig bezárólag. Az iskolán kívüli oktatást, az úgynevezett posztgraduális képzést segítő adások szakértője Rán- ki György történész és Be- rend T. Iván gazdaságtörténész. Miért érdemes egy jelentés mögé nézni? Nemrég a vésztői tanács egyik _yb-ülésének . anyaga került a kezembe. Eleinte nehéz volt a sablonsz.öveg erdejében eligazodnom. Mígnem belelapoztam a helyi bölcsőde vezetőjének beszámolójába. Az már az első sorokból kiderült: nemcsak a fogalmazás módja. hanem a hangnem, a hozzáállás is masabb a megszokottnál. ♦ Mégis, éppen a távirati stílusú rövid mondatok vezettek félre, illetve késztettek arra. hogy útrakeljek, s meglátogassam a vésztői bölcsődét. Az. igazi, s alapvető indokot pedig az szolgáltatta. hogy bár költség- vetésük ésszerű felhasználásával a fenntartáshoz szükséges kiadásokat fedezni tudják, mégis rossz az épület állaga, a majd húszesztendős fektetők helyett pedig újakra lenne szükség. S amikor mindezeket megállapítja a bölcsőde vezetője. néhány sorral arrább a következőket jegyzi meg: „A takarékossági intézkedési tervben hozott 25 ezer forintot időarányosan teljesítettük. az 1982. I. félévi jelentés alapján ez 15 ezer 492 forint. A terv teljesítésében jelentős az az összeg, melyet szezonvégi kiárusítással. valamint a tavaszi-őszi nagytakarítással értünk el. Évről évre a meszelést, festést szakember nélkül végezzük." Számomra e néhány mondat alapvető ellentmondást hordozott. Sehogyan sem értettem. ha elöregedtek a fektetők, ha maguk festenek. meszelnek a gondozók, s a többi ott dolgozó, miért kényszerítik őket — amúgy is kényszerűnek tűnő helyzetükben — takarékoskodásra. Inkább vennék meg azt a 30 darab fektető, s mázol- tatnának szakemberrel. így. dohogós kedvemben indultam el Vésztőre.. Még az a gyanú is bennem motoszkált, hogy a megspórol- tatott pénz valahol a nagy tajiácsi pénztárcában tűnik el. ♦ Először a bölcsőde látványa lepett meg. Ugyanis — bár sok helyütt jártam — ilyen kedves, meseházra emlékeztető. vidám festményekkel. figurákkal díszített. hatalmas _ kertet birtokló bölcsődét még nem láttam. Aztán meglepetéseim csak folytatódtak. Ugyanis a bölcsőde vezetője, a talpraesett. ízes beszédű Kovács Istvánná hamarosan elmagyarázta „spórolásuk" lényegét. Valóban van egy 1975-ben keletkezett tanácsi határozat. miszerint kötelesek — itt egv hosszú felsorolás következik —r takarékoskodni tollal, papírral. villannyal, szénnel stb. De aztán kiderült. hogy a vésztői bölcsödében hogyan is folyik ez. a takarékoskodás. Először is — és ez nagyon fontos —. saját maguknak takarékoskódnak. A sok apró-cseprő. igazi asszonyi leleményről tanúskodó ötlet alapján évente 25 ezer forintot takarítanak meg. Amit aztán tárgyi feltételeik javítására- fordíthatnak. így bizonyára maguk is jól járnak. Aztán itt van a bölcsőde szocialista brigádja. A 14 tagú Semmelweis brigád bizony. évek óta festi, mázolja — a máladozó. vizes falak miatt szinte Sziszifuszként — a bölcsőde összes, és igen tágas helyiségét. Aztán nem röstellnek szenet behordani, udvart rendezni, csiszolás után padlót lakkozni. Sok száz órában. S emellett olvastam „A Mágori-domb története az újkortól a török hódoltság koráig" című. hamarosan megnyíló állandó kiállítás érdekében végzett társadalmi munkájukról is az elismerést. De akár íróolvasó találkozókról van. szó. akár szakmai továbbképzésről. vagy a majd száz törülköző. ruha jeleinek kihímzéséről. mindent zokszó nélkül elvégeznek. Már kicsit sokalltam is. Nagyon jó kollektíva lehet az, amely az igen felelősségteljes. fáradságos munka mellett másra, másért is így tud áldozni. A szocialista brigád vezetője. Csüllög Károlyné pedig rajtam csodálkozott. Számukra ez már természetes. Pedig, sok közöttük a kisgyermekes ' édesanya. Még kételkedni is kezdtem, jó, jó ez á sokfajta és áldozatos tevékenység, de hogyan állnak a hivatás gyakorlásával? Igyekeznek a lehető legjobb és legfrissebb szakmai eredményeket bevezetni, s végül az is kiderült, ez a sok minden, valahol mégis a munkájukban hozza meg a gyümölcsét. Hiszen általa igazi kollektívává kovácso- lódtak. ahol lehet felelősen bírálni. differenciálni az egyének munkáját. ♦ Az biztos: nem siránkozós asszonyok, lányok dolgoznak a vésztői bölcsődében. Hiszen a két ember magasságú, vizes falakat — várakozás. kérincsélés helyett állandóan maguk meszelik, toldozzák. Nem véletlen, hogy idén minden tömeges gyermekbetegség, járvány elkerülte a házuk táját. Ütban hazafelé már -magam is mosolyogtam korábbi kétségeimen, dohogáso- mon. S bármily meglepő, a korábban szidott szűkszavú jelentésre sem haragudtam. Sőt! Hálát adtam neki. hogy faramucisága miatt találkozhattam ezzel a kis közösséggel. s hogy megerősített korábbi hitemben: miszerint nem árt olykor a jelentések mögé is nézni. B. Sajti Emese Hogyan került haza Kossuth turini könyvtára? A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum új szerzeményei között található egy vasláda — ebben őrizte dr. Ladányi Armin, a volt Országos Munkás Jogvédő Iroda tagja, a szociáldemokrata párt jogász csoportjának egyik vezetője a legfontosabb iratait. A láda Ladányinak a közelmúltban a családtól megvásárolt hagyatékából került elő. Ebben az iratok között értékes dokumentumokat találtak a kutatók: a Kossuth Lajos turini könyvtárának hazahozatalát szervező bizottság üléseinek teljes jegyzőkönyvi anyagát, s a bizottság pénztárnaplóját. Ez utóbbiból kiderül, hogy ki és mennyit áldozott e célra. Ezt az anyagot egészíti ki Kossuth Lujzának, a család egyik tagjának levelezése. A 200 darabból álló iratgyűjtemény az 1890-es évek közepéről származik. Ezekben az években működött Magyarországon a Kossut h- könyvtárbizottság, amely a nagy államférfi halála után átalakult Kossuth-emlékbi- zottsággá. A bizottság egyik célja az volt, hogy Kossuth turini könyvtára mindenképpen hazakerüljön. Ennek a testületnek volt az elnöke Eötvös Károly jogász, akinél Ladányi Ármin ügyvédboj- tárkodott. Feltehetően Eötvöstől örökölte Ladányi ezeket az iratokat. A bizottság sikeresen végezte munkáját: az 1890-es évek második felében a könyvtár Magyarországra kerüit. s először a Nemzeti Múzeumban őrizték. Kossuth Lajos turini könyvtára jelenleg az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdonában van. A közeljövőben a Maevar Munkás- mozgalmi Múzeum a most talált anyagot is átadja a könyvtárnak, ahol a szakemberek részletesen dolgozzák majd fel az iratokat. Az írásos dokumentumok mellett a múzeum munkatársai találtak egy medált is. amelyben Kossuth Lajos egy hajszála és a ravataláról egy virág látható. Ehhez egy írás is tartozik, amelyben Eötvös Károly és Kossuth Lujza igazolja e tárgyak eredetiségét. A kegyeletes emléktárgy az igazolással együtt a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona lett. Mai műsor KOSSUTH rádió 8.25: NTTM — '82. Moszkva. 8..85: Nóták. 9.Ó3: „Vár egy új világ..." 10.05: Robin Hood. 10.25: Magyar előadóművészek felvételeiből. 11.00: Világirodalmi Dekameron. 11.40: Régi magyar dallamok. 12.45: Dzsesszíelvételekből. 13.45: Karolos Trikolidis Verdi- nyitányokat vezényel. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Zord folyó. 10.05: Van visszaút? 17.05: Operettfclvételek. 17.35: Nem a világ vége. 18.00: Bartók egynemű karaiból. 19.25: A magyar művelődés századai. 20.24: Operettkedvelőknek. 21.30: Földközelben — Törtei környékén. 22.20: Tíz perc külpolitika. 23.05: Weber operáiból. 00.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 8.85: Slágermúzeum. 9.21: Intermikrofon. 10.00: Zenedélelött. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok. 13.35: Turistáidon. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 17.00: Térkép és útravaló. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: A rejtélyes menetrend. 22.00: Ritmus. 22.30: Igen is. nem is. 23.20: Slágerról slágerre. III. MŰSOR 9.00: Nicolai Gedda operafclvé- teleiből. 9.40: Kamaramuzsika. 10.17: A reggae zene kedvelőinek. 11.05: Mozart-müvek. 13.17: Bozay Attila műveiből. 13.50: Égtájak. 14.39: A zeneirodalom remekműveiből. 15.30: Lehár Ferenc operettjeiből. 16.00: Muzsikáról versben. prózában. 16.34: Gcsualdo-madrigálok. 17.00: Hangverseny Debussy müveiből. Kb. 18.00: Népdalok. 19.05: Szimfonikus zene. 20.30: Debreceni dzsessznapok. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.30: Seneca halála. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Operettslágerek. 17.15: A kiskertek kedvelőinek. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.30: Countrymuzsika. A szolnoki Rodeó együttes játszik. 17.40: Gyógyótás. Braun Ágoston jegyzete. 17.45: Délutáni minikoktél. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Megjelölt atomok. Bolgár film. 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.50: öt perc meteorológia. 17.55: Természetbarát. 18.15: Csali. 18.25: Ragaszkodások, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Delta. 20.25: A fele sem igaz! (f.-f.) 20.55: Huszonhat nap Dosztojevszkij életéből. 22.15: Unokáink is látni fogjak . . . íalvainkat. (f.-f.) 22.55: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR 20.00: Jelenetek egy házasságból, (ism.) 20.50: öt perc meteorológia, (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám, (f.-f.) 21.20: A KISZ Filmstúdió filmjeiből: Mint egy nagy család, (f.-f.) jelentés egy élethelyzetről. BUKAREST 15.05: Szünidei meghívó. 15.30: A volánnál. 15.45: Német nyelvű adás. 17.40: Lottóhúzás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-hiradó. 20.25: Gazdasági aktualitások. 20.45: Fgy nap a szerelmemnek. Csehszlovák film. 22.00: Tv-hiradó. 22.10: Opera- es operettrészletck. BELGRAD. I. MŰSOR 15.05: Láthatár. 15.20: Videooldalak. 15.30: Nyári délután. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Búzavirág. 18.45: Könnyűzene. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-nap ló. 19.55: Reklám. 20.00: Hill Street Blues. 20.55: Reklám. 21.00: örök melódiák. 21.55: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. 23.40: Hírek. II. MŰSOR 19.00: Tudomány. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Dubrovniki nyári játékok. '82: hangverseny. 20.45: Reklám. 20.50: Hírek. 20.55: Dokumentumadás. 21.40: Reklám. 21.45: A hozzáértés, és hogyan lehet szert tenni rá? VÁRSZÍNHÁZ — Gyula 1982. július 80-án. pénteken 21 .órakor: OROSZLÁNOK AQUINCUMBAN MOZI Békési Bástya: 4. 6. 8 és 22 órakor-: A Kobra napja. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Szelíd motorosok. Békéscsabai Kert: Dögkeselyű. Békéscsabai Szabadság: de. 10. 4. 6 órakor: Dögkeselyű. 8 órakor: Lepke- gyújtó. Békéscsabai Terv: Csapda a zsoldosoknak. Gyulai Erkel: Meztelen' bosszú. Gyulai Kert: Manhattan. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Nürnberg. 1946. 8 órakor: Megközelítések. Orosházi Béke: Piedone Afrikában. Orosházi Partizán: fél 6 órakor: Vőlegény, fél 8 órakor: Dekameron. Szarvasi Táncsics: Legyen a férjem.