Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-30 / 177. szám

1982. július 30., péntek Egy kávé, egy üveg sör és néhány gondolat Öze Lajos társaságában Ó. de nehéz lenne szavak­ba formálni a színészi játék hangulatait! Reggel, amikor kibotorkáltam a fürdőszobá­ba, önmagámnak ismét el­dúdoltam az esti előadáson hallott dallamot. Igen. ak­kor. a vízcsap csobogásánál tökéletesen fel tudtam idéz­ni a tegnapi nevetések jó ízeit. Élő lett a kép. ismét megjelent Lupus, a költő, s másnaposán, kábán motyog­ta a strófát. Most pedig, amikor egy asztalnál ülök Öze I^ajossal, semmi jobbat nem tehetek, mint hogy meg­köszönöm a szép színházi es­tét. — Én köszönöm a figyel­met. Számomra is nagyon fontos a közönség, a kritika véleménye — mondja Öze Lajos. Kavargatom a kávét, asz- taltársam behunyt szemmel kortyol egy hűs italt, s köz­ben hangosan gondolkozom: vajon a színésznek van-e szavakkal kifejezhető mon­danivalója a játékról? — Van. Természetesen. Miért ne beszélhetnénk a színészi munkáról? Ami a dolog technikai részét illeti, azt hiszem, kevésbé érdekes stációkról számolhatok be. Engem például az előre ki nem számítható véletlenek sokasága segít a szerepfor­málásban. Néha hetekig tip- ródok egy-egy megoldáson, s aztán hopp. megvan, várat­lanul. Most Jékely Zoltán vígjátékában Lupust, az aquincumi költőt hozom színre. Annál a bizonyos du- dorászásnál egyszer olyasmit motyogok, hogy „aquincumi lányok, mi lesz veletek?'. Nos, hq utólag megpróbál­juk értelmezni az efféle szí­nészi fogást, észrevehetjük, hogy az ókori történet ele­mei ma is aktuálisak. Mint ahogy a történelem ismétli kísértetiesen önmagát. Nem sokat fejlődött az ember az elmúlt néhány ezer év alatt. Legfeljebb a módszerek vál­toztak. Kezdetben bunkóval verték agyon egymást, az­tán jött a keresztre feszítés, karóba húzás, akasztás, majd a „civilizált" villamos szék. A lényeg ugyanaz. — Félelmetes gondolatok! Sokkal örömtelibb érzésekről beszél a színpadi költő. — Ö olyan dolgokat mond­hatott ki. amelyek a komoly civilek számára tabunak szá­mítottak. Ez volt az udvari bolondok tiszte. Mátyás ki­rály „bolondja" például jó humorú, nagy műveltségű férfiú volt. aki jártasságot szerzett a politikában, a gazdaságirányításban és a hadi tudományokban is. Megengedhette magának, hogy elbolondozzon a sze­retett király zsámolyánál. — A színpadról egyfajta hazaszeretet áradt Lupus fi­lozófiájából. — Örülök. ha sikerült ilyesmit sugározni a néző­térre. Menni vagy maradni — ez a darabbéli hős válasz­tása. és e lehetőség a ma­gyar történelemben ismétel­ten előbukkan. Kitántorgott Amerikába hárommillió em­berünk. Meg azután is sok. Kik mentek, és kik marad­tak? Mihez ragaszkodjék az ember? Könnyű annak, aki m á 1 hásszekerek re rakhatja kincseit. Ám a költőt, a mű­vészt. csak hazájában, anya­nyelvén érthetik meg. Ebben gyökerezik a hazafiság. — Kötődés a néphez, hű­ség a hazához. Talán igy sommázható Jékely Zoltán máig érvényes üzenete? — Csakhogy az is nagy kérdés, mi köt össze egy-egy nemzedéket. A történelmi múlt? Igen. ha elevenen él az emberekben. A közös munka? Bizonyára! Ám az ifjabb generációban éppen a világot formáló, nagy tette­ket hiányolom. Kritizálni. * „lelkizni", nyafogni megta­nultak fiaink-lányaink. de meg kell tanulni szívből iga­zán dolgozni is. Az igazsá­gos elosztás felé nagyot lép­tünk. de a nemzeti munka- fegyelemmel bajok vannak. Bár tévednék, de olyan fé­lelmeim vannak, hogy a mostani munkaerkölccsel nem tudja majd a következő generáció biztosítani azt. amit eddig elértünk. De ezen töprengeni nemcsak a „ko­médiás" dolga. „Elnézést kedves vendége­ink. váltás van, kérjük fi­zessenek" — hallatszik a pincérnő felszólítása. Véget vetünk a beszédnek. Oda- hinn nyár van. Estére pedig a vár udvarán ismét fel­hangzik a dal, nem is „ön­feledten": aquincumi lányok mi lesz veletek?... Andódy Tibor Újabb sorozatok a tv szabadegyetemén Magyar búza címmel 3 ré­szes dokumentumíilm-soro- zat. vetítését kezdi meg au­gusztus 7-én a televízió. A szombat délutánonként je­lentkező adásokban a ma­gyar mezőgazdaság fejlődé­sét mutatják be, a 18. szá­zad második felétől a szá­zadfordulóig. Szakály István rendező és munkatársai nyolcvan ma­gyarországi helyszínen for­gattak. többek között a Kis­kunságban és az Őrségben. Megörökítették a korabeli paraszti gazdálkodás fellel­hető maradványait, illetve rekonstruálták a ma már nem használatos mezőgazda- sági módszereket, például a kézivetést, a kézicséplést, a régi cséplőgépes aratást. A műsor a mára feledésbe me­ri,., művelési módok, mun­kaeszközök bemutatása mel­lett a legújabb tudományos eredmények birtokában ér­tékeli a magyar gazdaság egyik legdinamikusabb fej­lődési időszakát, a 19. szá­zadot. A Magyar Televízió tár­sadalomtudományi szabad- egyeteme részeként képer­nyőre kerülő műsort követő­en újabb sorozat forgatását kezdi meg a stáb: A vasút regénye című, háromszor há­romnegyed órás program a kapitalizmus kialakulásától az ipar 19. századi fejlődé­sét kíséri végig — ugyan­csak a századfordulóig. Míg a Magyar búzát itthon for­gatták, ezúttal elsősorban külföldön — többek között Franciaországban és Angliá­ban — készítik a felvétele­ket, s emellett felhasználják azokat az archívfilmeket, do­kumentumokat, amelyeket angol és amerikai katalógu­sok segítségéve! fedeztek fel a televíziósok. Forgatnak majd a londoni, bécsi mű­szaki múzeumban és a fran­ciaországi vasúttörténeti mú­zeumban is. A várhatóan té­len képernyőre kerülő mű­sor nézői — a kamerák se­gítségével — „felkapaszkod­nak" majd a nosztalgiavo­natra, az Orient-éxpresszre is, s a különböző koroknak megfelelően korhűen beren­dezett kocsikban járják vé­gig annak útvonalát. A szabadegyetem további tervei között szerepel az an­gol és a francia forradalom bemutatása, valamint a '48- as forradalmak Európájának áttekintése — a századfor­dulóig bezárólag. Az iskolán kívüli oktatást, az úgyneve­zett posztgraduális képzést segítő adások szakértője Rán- ki György történész és Be- rend T. Iván gazdaságtörté­nész. Miért érdemes egy jelentés mögé nézni? Nemrég a vésztői tanács egyik _yb-ülésének . anyaga került a kezembe. Eleinte nehéz volt a sablonsz.öveg erdejében eligazodnom. Míg­nem belelapoztam a helyi bölcsőde vezetőjének be­számolójába. Az már az első sorokból kiderült: nemcsak a fogal­mazás módja. hanem a hangnem, a hozzáállás is masabb a megszokottnál. ♦ Mégis, éppen a távirati stílusú rövid mondatok ve­zettek félre, illetve késztet­tek arra. hogy útrakeljek, s meglátogassam a vésztői bölcsődét. Az. igazi, s alap­vető indokot pedig az szol­gáltatta. hogy bár költség- vetésük ésszerű felhaszná­lásával a fenntartáshoz szükséges kiadásokat fedez­ni tudják, mégis rossz az épület állaga, a majd húsz­esztendős fektetők helyett pedig újakra lenne szükség. S amikor mindezeket meg­állapítja a bölcsőde vezető­je. néhány sorral arrább a következőket jegyzi meg: „A takarékossági intézkedési tervben hozott 25 ezer forin­tot időarányosan teljesítet­tük. az 1982. I. félévi jelen­tés alapján ez 15 ezer 492 forint. A terv teljesítésében jelentős az az összeg, me­lyet szezonvégi kiárusítás­sal. valamint a tavaszi-őszi nagytakarítással értünk el. Évről évre a meszelést, fes­tést szakember nélkül vé­gezzük." Számomra e néhány mon­dat alapvető ellentmondást hordozott. Sehogyan sem ér­tettem. ha elöregedtek a fektetők, ha maguk feste­nek. meszelnek a gondozók, s a többi ott dolgozó, miért kényszerítik őket — amúgy is kényszerűnek tűnő hely­zetükben — takarékoskodás­ra. Inkább vennék meg azt a 30 darab fektető, s mázol- tatnának szakemberrel. így. dohogós kedvemben indultam el Vésztőre.. Még az a gyanú is bennem mo­toszkált, hogy a megspórol- tatott pénz valahol a nagy tajiácsi pénztárcában tűnik el. ♦ Először a bölcsőde látvá­nya lepett meg. Ugyanis — bár sok helyütt jártam — ilyen kedves, meseházra em­lékeztető. vidám festmé­nyekkel. figurákkal díszí­tett. hatalmas _ kertet bir­tokló bölcsődét még nem lát­tam. Aztán meglepetéseim csak folytatódtak. Ugyanis a bölcsőde vezetője, a talpra­esett. ízes beszédű Kovács Istvánná hamarosan elma­gyarázta „spórolásuk" lénye­gét. Valóban van egy 1975-ben keletkezett tanácsi határo­zat. miszerint kötelesek — itt egv hosszú felsorolás kö­vetkezik —r takarékoskodni tollal, papírral. villannyal, szénnel stb. De aztán kide­rült. hogy a vésztői bölcsö­dében hogyan is folyik ez. a takarékoskodás. Először is — és ez nagyon fontos —. saját maguknak takarékoskódnak. A sok ap­ró-cseprő. igazi asszonyi le­leményről tanúskodó ötlet alapján évente 25 ezer fo­rintot takarítanak meg. Amit aztán tárgyi feltételeik ja­vítására- fordíthatnak. így bizonyára maguk is jól jár­nak. Aztán itt van a bölcsőde szocialista brigádja. A 14 tagú Semmelweis brigád bi­zony. évek óta festi, mázolja — a máladozó. vizes falak miatt szinte Sziszifuszként — a bölcsőde összes, és igen tágas helyiségét. Aztán nem röstellnek szenet behordani, udvart rendezni, csiszolás után padlót lakkozni. Sok száz órában. S emellett ol­vastam „A Mágori-domb története az újkortól a török hódoltság koráig" című. ha­marosan megnyíló állandó kiállítás érdekében végzett társadalmi munkájukról is az elismerést. De akár író­olvasó találkozókról van. szó. akár szakmai továbbképzés­ről. vagy a majd száz törül­köző. ruha jeleinek kihím­zéséről. mindent zokszó nélkül elvégeznek. Már ki­csit sokalltam is. Nagyon jó kollektíva lehet az, amely az igen felelősségteljes. fá­radságos munka mellett másra, másért is így tud ál­dozni. A szocialista brigád vezetője. Csüllög Károlyné pedig rajtam csodálkozott. Számukra ez már természe­tes. Pedig, sok közöttük a kisgyermekes ' édesanya. Még kételkedni is kezd­tem, jó, jó ez á sokfajta és áldozatos tevékenység, de hogyan állnak a hivatás gya­korlásával? Igyekeznek a lehető leg­jobb és legfrissebb szakmai eredményeket bevezetni, s végül az is kiderült, ez a sok minden, valahol mégis a munkájukban hozza meg a gyümölcsét. Hiszen általa igazi kollektívává kovácso- lódtak. ahol lehet felelősen bírálni. differenciálni az egyének munkáját. ♦ Az biztos: nem siránkozós asszonyok, lányok dolgoz­nak a vésztői bölcsődében. Hiszen a két ember magas­ságú, vizes falakat — vára­kozás. kérincsélés helyett állandóan maguk meszelik, toldozzák. Nem véletlen, hogy idén minden tömeges gyermekbetegség, járvány el­kerülte a házuk táját. Ütban hazafelé már -ma­gam is mosolyogtam koráb­bi kétségeimen, dohogáso- mon. S bármily meglepő, a korábban szidott szűkszavú jelentésre sem haragudtam. Sőt! Hálát adtam neki. hogy faramucisága miatt találkoz­hattam ezzel a kis közösség­gel. s hogy megerősített ko­rábbi hitemben: miszerint nem árt olykor a jelentések mögé is nézni. B. Sajti Emese Hogyan került haza Kossuth turini könyvtára? A Magyar Munkásmozgal­mi Múzeum új szerzeményei között található egy vaslá­da — ebben őrizte dr. La­dányi Armin, a volt Orszá­gos Munkás Jogvédő Iroda tagja, a szociáldemokrata párt jogász csoportjának egyik vezetője a legfonto­sabb iratait. A láda Ladá­nyinak a közelmúltban a csa­ládtól megvásárolt hagyaté­kából került elő. Ebben az iratok között értékes doku­mentumokat találtak a kuta­tók: a Kossuth Lajos turini könyvtárának hazahozatalát szervező bizottság üléseinek teljes jegyzőkönyvi anyagát, s a bizottság pénztárnapló­ját. Ez utóbbiból kiderül, hogy ki és mennyit áldozott e célra. Ezt az anyagot egé­szíti ki Kossuth Lujzának, a család egyik tagjának leve­lezése. A 200 darabból álló irat­gyűjtemény az 1890-es évek közepéről származik. Ezek­ben az években működött Magyarországon a Kossut h- könyvtárbizottság, amely a nagy államférfi halála után átalakult Kossuth-emlékbi- zottsággá. A bizottság egyik célja az volt, hogy Kossuth turini könyvtára mindenkép­pen hazakerüljön. Ennek a testületnek volt az elnöke Eötvös Károly jogász, akinél Ladányi Ármin ügyvédboj- tárkodott. Feltehetően Eöt­vöstől örökölte Ladányi eze­ket az iratokat. A bizottság sikeresen végezte munkáját: az 1890-es évek második fe­lében a könyvtár Magyaror­szágra kerüit. s először a Nemzeti Múzeumban őrizték. Kossuth Lajos turini könyvtára jelenleg az Or­szágos Széchenyi Könyvtár tulajdonában van. A közel­jövőben a Maevar Munkás- mozgalmi Múzeum a most talált anyagot is átadja a könyvtárnak, ahol a szak­emberek részletesen dolgoz­zák majd fel az iratokat. Az írásos dokumentumok mel­lett a múzeum munkatársai találtak egy medált is. amelyben Kossuth Lajos egy hajszála és a ravataláról egy virág látható. Ehhez egy írás is tartozik, amelyben Eötvös Károly és Kossuth Lujza iga­zolja e tárgyak eredetiségét. A kegyeletes emléktárgy az igazolással együtt a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona lett. Mai műsor KOSSUTH rádió 8.25: NTTM — '82. Moszkva. 8..85: Nóták. 9.Ó3: „Vár egy új világ..." 10.05: Robin Hood. 10.25: Magyar előadóművészek felvételeiből. 11.00: Világirodalmi Dekameron. 11.40: Régi magyar dallamok. 12.45: Dzsesszíelvételekből. 13.45: Karolos Trikolidis Verdi- nyitányokat vezényel. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Zord folyó. 10.05: Van visszaút? 17.05: Operettfclvételek. 17.35: Nem a világ vége. 18.00: Bartók egynemű karaiból. 19.25: A magyar művelődés századai. 20.24: Operettkedvelőknek. 21.30: Földközelben — Törtei környékén. 22.20: Tíz perc külpolitika. 23.05: Weber operáiból. 00.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel. 8.85: Slágermúzeum. 9.21: Intermikrofon. 10.00: Zenedélelött. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsar­nok. 13.35: Turistáidon. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 17.00: Térkép és útravaló. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: A rejtélyes menetrend. 22.00: Ritmus. 22.30: Igen is. nem is. 23.20: Slágerról slágerre. III. MŰSOR 9.00: Nicolai Gedda operafclvé- teleiből. 9.40: Kamaramuzsika. 10.17: A reggae zene kedvelői­nek. 11.05: Mozart-müvek. 13.17: Bozay Attila műveiből. 13.50: Égtájak. 14.39: A zeneirodalom remek­műveiből. 15.30: Lehár Ferenc operettjei­ből. 16.00: Muzsikáról versben. pró­zában. 16.34: Gcsualdo-madrigálok. 17.00: Hangverseny Debussy mü­veiből. Kb. 18.00: Népdalok. 19.05: Szimfonikus zene. 20.30: Debreceni dzsessznapok. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.30: Seneca halála. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Operettslágerek. 17.15: A kiskertek kedvelőinek. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.30: Countrymuzsika. A szolno­ki Rodeó együttes játszik. 17.40: Gyógyótás. Braun Ágos­ton jegyzete. 17.45: Délutáni minikoktél. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Megjelölt atomok. Bolgár film. 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.50: öt perc meteorológia. 17.55: Természetbarát. 18.15: Csali. 18.25: Ragaszkodások, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Delta. 20.25: A fele sem igaz! (f.-f.) 20.55: Huszonhat nap Doszto­jevszkij életéből. 22.15: Unokáink is látni fog­jak . . . íalvainkat. (f.-f.) 22.55: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR 20.00: Jelenetek egy házasságból, (ism.) 20.50: öt perc meteorológia, (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám, (f.-f.) 21.20: A KISZ Filmstúdió film­jeiből: Mint egy nagy család, (f.-f.) jelentés egy élethelyzetről. BUKAREST 15.05: Szünidei meghívó. 15.30: A volánnál. 15.45: Német nyelvű adás. 17.40: Lottóhúzás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-hiradó. 20.25: Gazdasági aktualitások. 20.45: Fgy nap a szerelmemnek. Csehszlovák film. 22.00: Tv-hiradó. 22.10: Opera- es operettrészletck. BELGRAD. I. MŰSOR 15.05: Láthatár. 15.20: Videooldalak. 15.30: Nyári délután. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Búzavirág. 18.45: Könnyűzene. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-nap ló. 19.55: Reklám. 20.00: Hill Street Blues. 20.55: Reklám. 21.00: örök melódiák. 21.55: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. 23.40: Hírek. II. MŰSOR 19.00: Tudomány. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Dubrovniki nyári játékok. '82: hangverseny. 20.45: Reklám. 20.50: Hírek. 20.55: Dokumentumadás. 21.40: Reklám. 21.45: A hozzáértés, és hogyan lehet szert tenni rá? VÁRSZÍNHÁZ — Gyula 1982. július 80-án. pénteken 21 .órakor: OROSZLÁNOK AQUINCUMBAN MOZI Békési Bástya: 4. 6. 8 és 22 órakor-: A Kobra napja. Békés­csabai Építők Kultúrotthona: Szelíd motorosok. Békéscsabai Kert: Dögkeselyű. Békéscsabai Szabadság: de. 10. 4. 6 órakor: Dögkeselyű. 8 órakor: Lepke- gyújtó. Békéscsabai Terv: Csap­da a zsoldosoknak. Gyulai Er­kel: Meztelen' bosszú. Gyulai Kert: Manhattan. Gyulai Pető­fi: 4 és 6 órakor: Nürnberg. 1946. 8 órakor: Megközelítések. Orosházi Béke: Piedone Afriká­ban. Orosházi Partizán: fél 6 órakor: Vőlegény, fél 8 órakor: Dekameron. Szarvasi Táncsics: Legyen a férjem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom