Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-28 / 175. szám
NÉPÚJSÁG 1982. július 28., szerda II megyei NEB vizsgálta... Újbúzát őrölnek az István-malomban „Leleplezett” növényfajták Nem mind arany, ami fénylik — nem minden fajta jó, amely népszerű. Röviden így sűríthetnénk annak a vizsgálatsorozatnak az eredményeit, amelyről a megyei népi ellenőrök nemrégiben készítették el jelentésüket. De ejtsünk előbb néhány szót az előzményekről. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság néhány éve vizsgálatai közé. vette az iparban és mezőgazdaságban bevezetett kutatási eredmények érvényesülését, gazdasági megtérülésüket. Megyénket a mezőgazdasági cél- vizsgálatokra jelölte ki. Ezek egyik része, miként hasznosulnak a növénytermesztésben a kutatók által jónak ígért fajták. Hogy megalapozott véleményt alkothassanak a szakemberek, nyolc termelőszövetkezetben és két állami gazdaságban, öt éven keresztül figyelték búza-, kukorica-, napraforgó-, szója- és lucernafajták termését. A ténylegesen mért hozamok adatait összehasonlították a fajták ismertetőjében megadott paraméterekkel. így, ha nem is országosan, de a termesztett térségekre feltétlenül általánosítható összefüggésekre figyelhettek fel. Érdemes ezekből idézni néhányat, hiszen alapjául szolgálhatnak sokat vitatott fajtapolitikánk fejlesztéséhez. Megállapították a népi ellenőrök, hogy az új növényfajtákat kezdetben nagyon dédelgetik az üzemek. A legjobb termőhelyre vetik a magjukat, és csak akkor telepítik az új fajtát gyengébb adottságú termőhelyre, ha az első évben nem sikerült elérni vele, amit nemesítői ígértek. Hogy mégsem váltanak gyorsan, és térnek át másra, annak van egy kéz- zef fogható magyarázata: remélik, ha már jó földön nem termett annyit a növény, mint várták, legalább tűrőképességével bizonyít. Ez figyelhető meg a Marton vásári 4-es búzánál, amely sem bőtermőnek, sem szárszilárdnak nem nevezhető, de jól bírja a mostohább körülményeket. Sokan ezért nem váltak meg még mindig tőle. De nem csak ezért. Hiába jelenik meg egy korszerű, jó tulajdonságait nagy táblákon is bizonyítható búza — mint például a Martonvásári 8-as, ha vetőmagja nem vagy nehezen szerezhető be. És ez a jelenség elég gyakori az új fajtáknál. Hamarabb elterjed a jó hírük, mint a szaporítóanyaguk — ez általánosítható más növényekre is. Több helyen megfigyelhető az is, hogy az üzemek általában jól és időben váltják a fajtákat. Nagy szerepük van ebben a termelési rendszereknek, amelyek kellő propagandát biztosítanak az újdonságoknak. Kevésbé kedvező tapasztalat, hogy egy- egy fajta a termelésbe vonás után hamar leromlik. Üzemi körülmények között nem hozza a tőle megkövetelt hozamokat és minőséget. Ebben a kutatóknak kéne lépniük — vallják a népi ellenőrök. Annál is inkább, mert a fajtajelöltek képességeiről csak kisparcellás kísérleteken győződnek meg. A nagy, üzemi táblák viszont egészen más - körülményeket biztosítanak számukra. Ezzel kapcsolatban vetődött fel a vizsgálatot folytató szakemberekben az a gondolat, hogy hiányzanak a tájfajták. A kutatóintézetek általában csak egy bizonyos környezetben dolgoznak, s hiába bizonyul — mondjuk Szeged — körzetében jól telelőnek, betegségellenállónak egy növény, előfordul, hogy csalódást okoz az északi országrészben. Ilyen volt a GK—Tiszatáj búza, amelynek betegséggel szembeni ellenállását, termőképességét találták alacsonynak a vizsgált üzemekben. Meg kell említeni, hogy a 8 tsz-ben és két állami gazdaságban azonos termőhelyi adottságok, technológia és azonos költségek mellett termesztették a kijelölt fajtákat. A hozamkülönbségek így jellemzőnek tekinthetők esetükben. A szakemberek joggal kritizálják a fajtákat termőképességeik alapján. Hiszen ez a tulajdonság a gazdaságosságot is erősen befolyásolja. Azonos költségnél nagyobb vagy kisebb termés lényegesen javítja vagy rontja a nyereséget. Nagy felelősség hárul a nemesítésben dolgozókra. Népgazdasági érdek ugyanis, hogy a fajta, amelyet termesztésbe adnak, ne csak „papíron hozza” a leírt értékeket. Ezért is lenne fontos, hogy olyan érdekeltségi rendszert alakítsanak ki az ezért felelősek, hogy közvetlenül is érezzék a zsebükön, miként dolgoztak a kutatók. Mert hiszen a műtrágya költsége a termelőt terheli, közvetve pedig az egész népgazdaságot. Ha a fajta nem használja jól, a várt, de elmaradt nagy hozam ilyen szemszögből kárként is felfogható. Sikeresen vizsgázott a termelésben a mind népszerűbbé váló Martonvásári" 8-as búza, a szarvasi ÖKI által nemesített Szarvasi 4-es lucernafajta. Bebizonyosodott, hogy az Ewans szójafajta népszerűsége is méltán növekszik, szemben a Menttel, amely lassan kiszorul a termelésből. Hasonló a helyzet a Szegedi 369-es és a Pioneer 3780-as kukoricával, helyettük sem nehéz jobbat találni. A GK—70-es napraforgó nem versenyezhet az új hibridekkel, ezért is mondanak le mind többen a termesztéséről. Mint a fentiekből kitűnik, néhány vizsgált növényfajta nem állta meg helyét a termelésben. örvendetes, hogy az üzemek nagy része maga is felismerte ezt, és gyorsan mást keres helyettük. Remélhető, hogy a népi ellenőrök megállapításaiból a faj- tanemesítők is levonják a kellő tanulságot. M. Sz. Zs. Magyar kőfaragók külföldön Megbízható és jó minőségű munkájukkal nagy megbecsülést szereztek külföldön a Kőfaragó és Épületszob- •rász-ipari Vállalat dolgozói — legalábbis ezt bizonyítják legújabb megrendeléseik, melyek alapján idei exportelőirányzatuk több mint kétszeresének elvégzésére vállalkozhattak. Elsősorban NSZK-beli és osztrák megrendelőknek végeznek jelentős munkákat. A Düsseldorf melletti Hochdahl új lakótelepén már befejezték a vállalt nyolc nagy lakóházban a lépcsőházak műkő lépcsőinek és burkolatainak elkészítését. Megkezdték a szállításokat a legnagyobb idei megrendelésre: a karlsruhei Gottesaue műemlék kastély restaurálásában és újjáépítésében vesznek részt. Majnái vörös homokkőből faragnak levél- és csigadíszes oszlopfőket s más kődíszeket. Az idén csaknem 800 ilyen kőékességet szállítanak a restauráláshoz, amelynek befejeztével zenei főiskolának ad majd otthont a műemlék kastély. Bécsben sorozatban készítenek műkő lépcsőket és burkolatokat új lakóházakhoz. „Mindenevő” lonitalanitó autót állított üzembe a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat. A Bedford alvázra épített tömörítő berendezés 90 atmoszféra nyomással présel öSsze kis kartondobozt, öreg bútort, használhatatlan mosógépet vagy villanybojlert. A speciális gépjármű Budapest egész területén gyűjti a lomot (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Legnagyobb szállító: a Békéscsabai Állami Gazdaság A legtöbb búzát évek óta a Békéscsabai Állami Gazdaság szállítja az István~malomba Fotó: Fazekas László A július végi hőhullám iz- zadságcseppeket rakott sűrű sorokban a malomban dolgozók homlokára. Pedig a veríték csorog róluk már hetek óta — kánikula nélkül is — mióta az első szállítmány újbúza július 8-án a Békéscsabai Állami Gazdaságból, illetve a csabacsüdi Lenin Tsz-ből megérkezett. Azóta már újbúzát is adagolnak az óbúzához itt a békéscsabai István-malomban, ahol búzaátvevők, molnárok, a búzát minősítő laboránsok, a telep vezetői, raktári munkások, igazán nem panaszkodhatnak arra, hogy nincs munkájuk. Ottjártunkkor is a hőség uralta az évszázados falak környékét, a megyeszékhelyt kettészelő Élővíz-csatorna partján. A dohogó malom árnyékában kerestek menedéket a hőguta elől a billenő- platós teherautók vezetői is, míg a gabonaátvevők a szükséges formaságokat intézték. Utóbbiak még a legnaMiről ír a Kertészet és Szőlészet? A Kertészet és Szőlészet e héten megjelenő legújabb számában cikk olvasható a mind népszerűbbé váló zöldségnövényünk, a kínai kel tavaszi haj tatásáról. Egyszer volt világhír?! címmel vita indul a lap hasábjain a hazai kajszitermesztés mai. már- már tarthatatlan helyzetéről. A vitaindító cikket Pór József és Mády Rezső irta. Eszik-e vagy isszák? Ez a címe a három növénykülönlegességet bemutató írásnak. A heroin növénykülönlegesség: a borágó, a porcsin és a vérfű. Hogyan lehet védekezni a szőlő lisztharmata ellen? Mikor és hogyan vessék a füvet, hogy szép legyen a gyep. hogyan kell megvédeni a bogyós gyümölcsöket szüret után a kártevőktől és kórokozóktól? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat az olvasó a lap legújabb számában. Az újdonságok sorában ezúttal francia szőlőművelő és -feldolgozó gépekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Hőérzékélő automaták Több mint 14 ezer székesfehérvári lakásban. a távfűtéses otthonok kilencven százalékában az idei télen már hőérzékelő automaták gondoskodnak az egyenletes, húszfokos hőmérsékletről. A házak oldalán és a hőközpontban elhelyezett berendezések a mindenkori külső hőmérsékletnek megfelelően szabályozzák a radiátorokban keringő víz hőfokát. A fűtési idényben a kisebb, néhány épületből álló tömböket kivéve, mindenütt működnek majd az automaták. Segítségükkel előreláthatóan 15 —20 százalékkal lesz csökkenthető a városban a fűtéshez felhasznált energia mennyisége. gyobb melegben sem tartanak néhány percnél tovább, hiszen itt naponta — az átvételi időszakban — ami reggel hattól másnap reggel hatig tart — csúcsidőszakban négy és fél ezer tonnát meghaladó búzát adnak át a gazdaságok a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat békéscsabai körzeti üzemének. A körzeti üzem nemcsak Békéscsabán az István-malomban, hanem a város Északi ipartelepén, Békésen és Mezőberényben is fogadja az új termést, aminek lisztjéből már ki is sültek az első „próbacipók”. A minőség szerinti átvétel alapján Gyur- kovics János körzeti üzemvezető elmondta, hogy a búza minősége megfelelő. A július végi jó idő kedvezett a betakarításnak, amit bizonyít az, hogy a felkészülési tervben szereplő napi 4 ezer 430 tonnával szemben július 21-én például összesen 4 ezer 830 tonna szem pergett át a fogadó garatokon. A köröstarcsai Petőfi Tsz az 1977-es alaphiányt követően néhány rövid év alatt, önerőből állt talpra. Ez a három-négy esztendő, ha nem is látványos, de mindenképp jelentős változásokat hozott a közös gazdaság életébe. Először is megfiatalodott a szakgárda, s ma már egy-két kivételtől eltekintve, minden irányító poszton megfelelő végzettségű szakember dolgozik. Másodszor: jobban az adottságokhoz igazították a termelés szerkezetét, s jelenleg az 1500 hektáros kalászos gabona, a 600 hektár kukorica, az 500 hektár napraforgó, meg a 700 hektár lucerna mellett felújított és új rizstelepeken összesen 450 hektáron terem a rizs. Felújították a tarcsaiak kiterjedt legelőiket is. amelyeknek hozamait ma már 3 ezer anyajuh és szaporulata hasznosítja, szemben a kezdeti 600-as falkával. A juhállomány növeléséhez szükséges férőhelyeket a szarvas- marhatartás felszámolását követően a baromfitartásra már alkalmatlanná vált épületek átalakításával is tudták bővíteni. A harmadik figyelemre méltó tényező a változások sorában a közgazdasági munA békéscsabai körzeti üzem évek óta folyamatosan bővíti egyébként tárolókapacitásait: Békéscsabáról és környékéről 17 üzemből, a szarvasi járás három gazdaságából és négy gyulai járás gabonatermelőitől július 27- ig csaknem 50 ezer tonna árut vett át. Legtöbb búzát a körzetben a Békéscsabai Állami Gazdaság ad át a felvásárlónak: szerződés szerint ez 12 ezer tonnát tesz ki, amiből a jelzett napig mintegy 10 ezer tonnát szállított be a gazdaság. Minőség miatti vitákra termelő és felvásárló között eleddig éppúgy nem került sor, mint ahogy az átvétel ütemezettségét, a gyorsaságát illetően sem. Legtöbb gabonát Békéscsabán az Északi ipartelepen tudnak tárolni, ahol 1980 decemberére elkészült a város második nagy gabonasilója, s így egy telepen 50 ezer tonna sze* mes termény korszerű, biztonságos tarolását tudják megoldani. - , k'a, illetve a gazdálkodás színvonalának emelése. Előbbihez az ütőképes számvitel megszervezése, az utóbbihoz pedig különböző termelési együttműködések járultak hozzá. Így a csárdaszállásiakkal, mezőberényi- ekkel és két gyomaendrődi tsz-szel, meg az AGROBER- rel közösen megoldott műtrágyatárolás vagy a csárdaszállási közös gazdasággal kialakult gyümölcsöző kapcsolatok többek között. Végű) feltétlenül szólni kell a folyamatban levő vagy már küszöbön álló fejlesztésekről, mint a termelés stabilizálásának további biztosítékairól. Legfontosabb lenne az örökös belvíztől megszabadulni Köröstarcsán. ám a meliorációra tervezett 1500 hektárból 1100 hektár a mérgesi árvízi vésztározóban fekszik, s így más elbírálás alá esik. A fennmaradó területeken a tsz,saját erőből igyekszik szabadulni a fölösleges vizektől. Emellett két nagyobb kezdeményezést terveznek még az idén útnak indítani: egy 5200 tonna terményt befogadó gabonatárolót készülnek építeni, és energiagazdálkodásukban a gázfelhasználásra szeretnének áttérni. K. E. P. Változások a köröstarcsai Petőfiben
