Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-25 / 173. szám
IgNilUfcfite 1982. július 25.. vasárnap o A közelmúltban harmincegy diák és négy felnőtt kísérő érkezett a csehszlovákiai Partizanskéből Mezőberénybe. A csereüdülésen tartózkodó vendégeket a helyi úttörőtáborban helyezték el. A nekik szervezett versenyek, kulturális és sport- rendezvények egy részén magyar tanulók is ott lesznek. A csehszlovák úttörők augusztus 3-án utaznak el, s addig Békéscsaba, Gyomaendrőd, Szarvas és Szeged nevezetességeit ismerhetik meg Fotó: Bukovinszky István Éjszakai műszakban a vasúti pályaépítők A nagy melegben éjszaka dolgoznak a vasútvonalakat felújító, karbantartó jászkis- éri MÁV-munkabrigádok. A gépláncok csak este láthatnak hozzá a pálya hibáinak kijavításához a Budapest— Maglód közötti vasúti fővonalon. A villanyfényes műszak oka, hogy a korszerű, hegesztett vasúti sínek egymástól való távolságának és szintbeli helyzetének szabályozása csak pontosan meghatározott levegőhőmérsékleten történhet. Az előírás sínfajtáktól függően 20—25 Cel- sius-fok közötti hőmérsékletet engedélyez, az ettől való eltérés a vágánykivetődés veszélyét rejti magában. A dolgozók a nyári idényben a folyamatos éjszakai munkáért munkabérük harminc százalékát kapják pótlékként. A Budapest—Maglód vonalról a munka befejezése után a gépláncok a Budapest—Szob közötti vasúti pályára vonulnak. Selejt gumiabroncsokból partvédő művek Népgazdasági szempontból jelentős találmány, a gumipaneles vízépítési eljárás üzemszerű hasznosítására kötött szerződést a Novex Találmányfejlesztő és -értékesítő Külkereskedelmi Rt. a szolnoki Felszabadulás Halászati Termelőszövetkezettel. A szerződés értelmében a szövetkezet melléküzemében gyártják és készítik elő felhasználósra az ország különböző részeiből begyűjtött selejt gumiabroncsokból készült gumifonatokat. A feltaláló— Nagy Géza, a Közép- Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság üzemmérnöke — módszere alapján az elhasznált és értéktelen, évente mintegy hétszázezer darab gumiabroncsból kiváló partvédőmű készülhet. A gumifonatok, amelyeknek mintegy negyvenféle szerkezeti változatát dolgozta ki, alkalmasak a halastavak, folyók partvédelmére, a teraszos te- lem'tésű gyümölcsösök, szőlők eróziókár elleni védelmére. Nagy előnyük a kis költség, a rendkívüli időtállóság: a gumipanelek élettartama 20 —25 évre tehető, ami ötszöröse a rőzse, vagy a fólia élettartamának. A beruházási költség ezzel szemben alig fele a hagyományos partvédőművekének. A gumipaneles vízépítési eljárás iránt nagy az érdeklődés, elsősorban a halászattal foglalkozó gazdaságok részéről. Megrendelést küldött többek között a tiszaföldvári Lenin Tsz, amely új halastavának hatezer négyzetméteres partját védi majd a tartós gumifonatokkal. Igényt jelentett be a Bács megyei Szakmár község mezőgazda- sági üzeme is halastavának kiépítésére. Figvelemlelkeltés ? Még soha sem olvastam olyan szöveget rajzszögekkel a fákra tűzve, vagy földszintes házak ablakaiba ragasztva, hogy: „Rozoga gyermekkocsi, majdnem használhatatlan, eladó. Érdeklődni itt lehet, az ablak mögött.” Nyilvánvaló, hogy aki portékáját szeretné eladni, az még nem létező tulajdonságait is propagálja, nemhogy említést tenne annak fogyatékosságairól. Ezt a tényt azt hiszem beleszámítja az olvasott szövegbe a leendő vásárló is. Meghökkentő azonban a túlzó önreklámozás. Olyannyira, hogy néha kétségbe ejti az olvasóit. így jártam én is, amikor a békéscsabai, a köznyelven Kék macskának ismert presszó-falatozó előtt kocogtam el nemrégiben, és olvastam az önreklámozást: „Csak itt kapható friss krémes!” Te jó isteni Eddig akaratlanul is mérgeztem unokáimat, akiknek vasárnaponként néha krémest vásároltam más cukrászdákban! Máshol, ahol nem friss (!) krémest nyomtak álnokul a kezembe! Micsoda felháborító dolog! Az egész városban becsapják az embert a cukrászsüteményt árusítók, és ezt itt kell megtudni véletlenül (!) a Kék macska figyelemfelkeltő szövegéből, amely szerint csak itt van friss krémes. Máshol csak másnapi vagy egyenesen múlt heti van. Csoda, hogy unokáimnak még nem történt bajuk ebből! Hogy őszinte legyek, ettől a kis széljegyzettől nem várok semmiféle pálfordulást az önreklámok őszintébb szövegezésében. Ez esetben ugyanis ilyet is olvashatnék néhol: „Ne egyen halat csak azért, mert nagyobb, mint ők. A ragadozó halak szokása, hogy felfalják a kisebbet. Ne kövesse példájukat. Ponty Alfonz növényevő magánzó.” Csupán csak figyelemfelkeltés ez a széljegyzet is. V. D. Megújulnak a „kisföldalatti” motorkocsijai Augusztusban megkezdik a millenniumi földalatti vasút motorkocsijainak általános főjavítását. A kocsik többsége az 1973-as pályára állítás óta 600 ezer kilométert futott. A Ganz Villamossági Művek és a Ganz-MÁVA® készítette járművek a csaknem tízéves forgalmi tapasztalatok szerint jelesre vizsgáztak, az eddig elvégzett időközi ellenőrzések is arról tanúskodnak, hogy jól sikerült konstrukciók. A megnövekedett utasforgalom szükségessé tette — a kisföldalatti naponta 150 ezer utast szállít —, hogy a BKV 4 újabb motorvonatot rendeljen, ezeket a gyártók 1983. végéig szállítják. Az általános főjavításkor — előre kidolgozott ütemtervnek megfelelően —mind a 21 szerelvényt az utolsó csavarig szétszerelik, és szinte új kocsit varázsolnak a tízéves járművekből. A munkálatok évekig tartanak, hiszen az általános főjavítást úgy oldják meg, hogy az utazóközönség csak a megszépült kocsik láttán szerezzen tudomást a nagy munkáról. Miként az eddigiek során, a főjavításkor is 17 szerelvény közlekedik egy időben a Vörösmarty tértől a Mexikói útig. Hűsölő nagyszénásiak Fotó: Fazekas László Tüzet okozott a villám Villám okozott tüzet pénteken délután Csongrád megyében két helyen. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vajháti kendergyárában kigyulladt egy ötven méter hosszú, tíz méter széles, nyolc méter magas kenderkazal. A helyszínre sietett tűzoltók és a vállalat dolgozói erőgépek bevetésével rövid idő alatt eloltották a tüzet. Az anyagi kár így is jelentős. A makói Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet- Béke telepén egy bálázott szalmakazal gyulladt ki a villámcsapás következtében. A tűzoltók és a szövetkezet tagjai itt is gyorsan eloltották a tüzet, az anyagi kár nem jelentős. Oroszlányban, a Fürst Sándor u. 7. számú háromemeletes lakóépület első emeletén, Csorba Istvánná lakásában, a felügyelet nélkül hagyott hatéves és nyolcéves kislány játszadozás közben gyufát gyújtott. Meggyulladt a gyermekágy, az ágynemű, s az abban fekvő Csorba István egyéves kisfiú az égési sérülések következtében meghalt. A szomszéd lakók siettek a bajba jutott gyerekek segítségére: mire a tűzoltók megérkeztek, eloltották a tüzet. Az anyagi kár jelentéktelen. Ügyfelek és ügyintézők H úszmilliónál több ügyfelet fogadtak — hozzávetőleges becslés szerint — tavaly az ország tanácsai. Ugyanezen idő alatt csaknem százmillió ügyirat született, részben e „forgalom” kapcsán, részben a közigazgatási munka szükséges tartozékaként. Arra pedig hirtelenjében csak tippelni lehet — megközelítően sem pontos eredménnyel —, vajon a különböző szervek és szervezetek, hatóságok és hivatalok, bíróságtól a szak- szervezetekig, körzetben dolgozó tanácstagoktól a társadalmi ellenőrökig, hány millió — hány tízmillió — kérést, panaszt, észrevételt kaptak, rögzítettek papírra, vettek fel róla jegyzőkönyvet, vagy hallgattak meg? Az ügyfélnek, nevezzük őt bejelentőnek, panasztevőnek, kérelmezőnek, egyre megy —- természetesen mindig az a dolga a legfontosabb, amelynek rendezésében jómaga az érdekelt. Ott, az íróasztal másik oldalán: az ügyintéző, a meghallgató szerv képviselője legtöbbször személytelen marad a szá-. mára. A modern közigazgatás, a tanácsi, államigazgatási ■ munka módozatainak napjainkban is formálódó változásai jelentenek ugyan lépéseket — nem is elhanyagolhatók — e személytelenség ellenében, a végső kép azonban ma is többségében bizonyos fajta személynélküliséget vetít eli- bénk. Tudományos megfigyelések, kutatások és tanulmányok bizonyítják, hogy az ügyfél-ügyintéző kapcsolat szálai napjainkban sem alakulnak sokkal másként, mint akár évtizeddel ezelőtt. Életünk rendje, munkánk, sorsunk formálódása, teendőink alakulása úgy rakja egymás mögé a napjainkat, hogy valahol szinte mindig ügyfelek legyünk. Táblák az ajtón — és emberek, íróasztalok mögött, választópolc mögött, kartotékok mellett. Reggel elindultak a munkába, utaztak távolsági buszon, vonaton, vagy csak a városi, helyi járaton, beadták közben a gyereket az óvodába, és elszaladtak a recepttel a patikába is. Bevásároltak, sorban álltak friss kenyérért, aztán bementek a munkahelyükre és — elkezdődött a személytelenné válásuk ideje. Több tízezres tekintélyes lakossági réteget tesz ki azoknak a száma, akik valamilyen vonatkozásban az ügyintézésre hivatottak. Tény, és adatok, felmérések sora tanúsítja, hogy az utóbbi évtizedben a bürokrácia vadhajtásaiból sikerült valamennyit lenyesegetni országos méretekben is. De tanácsi-szervezési és más államigazgatási szakemberek a megmondhatói, mennyi új is előbukkant! Túlbonyolítások és túlbiztosítások sora kíséri ma is sok helyütt a hivatali munkát. Papírmunka és beléghalmazások léteznek és hatnak, kínlódunk velük és miattuk. Hallgatom a távolsági bu-- szon, dunántúli kisvárosba menet az ötvenen túli asz- szony szavait: szorgalmas és pontos hivatalnok egy telkekkel foglalkozó hivatalban, telve fáradsággal, és nem is titkolva, hogy alig várja a nyugállomány idejét. Ami fárasztja: a sokszor ma is bonyolult rendelkezések, amelyek közül egyiket, másikat a gyors avulás miatt nem is jut ideje megtanulni. A „felek”-kel való értelmetlen, és sokszor gorombaságig fajuló vitákban merül ki nemegyszer, mint hivatali társai is — a „felek” viszont abban, hogy kevésbé értik a paragrafusok nyelvét, belebonyolódnak a hivatali iratok rubrikáiba, késve és sokszori magyarázás után értik meg, amit egyszerűen is le lehetett volna írni. Sok területen a restancia, a túlmunkák áradata szül ingerültebb, kultúráltnak kevéssé mondható párbeszédeket. Néha — mégis rácsodálkozunk valami másféle munkastílusra. Kezdeti, korántsem „tipikus” gesztusokra, vonásokra. Kisközség postáslányára, húsz—huszonkét éves fiatal nőre, aki felhúzta még egyszer az ablak rácsát — nyolc perccel zárás után — és átvette készségesen a terhes kismama kezében szorongatott csekket. Az eligazítóra a járási rendelő- intézetben, aki nem foghegyről válaszolt, mintha átkot mormolna, hanem magyarázott, tanácsolt és egyformán udvarias minden érdeklődővel. A tanácsi lakásosztályon az előadóra, aki az ügyfél gyerekeinek futkosása közben, lármában és nyüzsgésben is türelmesen felelgetett, és az íróasztala előtt nem restellt helyet mutatni az ügyfélnek. Ilyenek is sokan vannak — sőt, ahogyan az ügyintézés korszerűsödik, mostanában, egyre többen vannak. Emberi magatartásokat gyakran eleve meghatároznak és jól, illetve kedvezőtlenül befolyásolnak a külső körülmények. Hogy jó-e, korszerű és racionális-e, vagy vagy pedig agyonbonyolított egy rendelkezés? Hogy a jogszabály nehezíti, vagy megkönnyíti adott területen és esetekben az ügyintézést? Hogy megfelelő-e az ügyintézői apparátusok belső szervezettsége, vagy túlterhelt-e az embet, feszített-e vagy helyesen megállapított a munkatempó? A körülmények meghatározók és magyarázók lehetnek. De — és ezt feltétlenül bizakodva lehet nyugtázni — sohasem megváltoztathatatlanok. O z egymásrautaltság jobb elviseléséért, a tisztes hangért, a jobb közérzetért, a kevesebb és kellemesebb várakozásért, az összezörrenések elkerüléséért azonban ott, az ügyek intézésének „színterén” tehet sokat, és nem lebecsülhető megértéssel egymás iránt: üffvfél és ügyintéző ... Várkonyi Margit Hullámlovasok, távúszák Érdekes látványosság, vidám szórakozás várta a ví- kendezőket a hét végén a Velencei-tónál: Agárdon első ízben rendezték meg a hullámlovasok vetélkedőjét. Az agárdi Napsugár strandról startoló kezdő és gyakorlott széllovasok nagy ügyességgel egyensúlyozták végig ingatag deszkáikon a távot, s bizonyították vízanmaradá- si tudományukat. A futamgyőztesek a verseny után sem igen pihenhettek, jutalmul ugyanis két-három órás ingyenes teniszpálya-használati „jogot” kaptak. Ma — kedvező idő esetén — távúszóversenyt rendeznek a tavon, gyakorlott úszók részére. Nyaranként hagyományos kiállítással zárul az ágazati szakszervezet által Gyulán rendezett pedagógusművésztelep. A munkabemutatót tegnap délelőtt nyitották meg a város Erkel Ferenc Művelődési és Ifjúsági Házának földszinti csarnokában. Az érdeklődők ma és holnap tekinthetik meg a csaknem háromnegyed száz alkotásból álló, olajfestményeket, kisplasztikákat, grafikákat, akvareUeket tartalmazó tárlatot Fotó: Fazekas László
