Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesülletek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚLIUS 24., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM Befejezte látogatását a portugál pártkiildöttség Végéhez közeledik az aratás A portugáliai Santarém megye kommunista küldöttei július 23-án. tegnap — Csaba Jánosnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének kíséretében — Gyulán a KÖVIZIG-et keresték fel, ahol dr. Marsi Gyula, a városi pártbizottság első titkára, Goda Péter igazgató, valamint Pfeifer József termelési igazgatóhelyettes fogadták őket. A vendégek itt tájékoztatót hallgattak meg az. igazgatóság feladatairól és tevékenységéről, majd megtekintették a gyulai árvízvédelmi osztagtelepet, a békési duzzasztóművet. s egyéb létesítményeket. A kikötőnél hajóra szálltak és a Körösvölgyi természetvédelmi területtel ismerkedtek meg, s kirándulásuk a békésszent- andrási duzzasztónál fejeződött be. Ezt követően Szarvas vezetői fogadták a portugál küldöttség tagjait, akik a város társadalmi, gazdasági és kulturális életéről, valamint a fejlődés üteméről tájékozódtak. Ma a vendégek Budapestre utaznak, ahol többek között ellátogatnak a Munkás- mozgalmi .Múzeumba, . és megtekintik a főváros »egyéb nevezetességeit is. A következő napon térnek vissza hazájukba. —y—n A gyulai Várszínház második bemutatója Jékely Zoltán: Oroszlánok Aquincumban című vígjátéka. Képünkön Lupus, a költő-filozófus: Öze Lajos és Quadrupes: Kránitz Lajos Fotó: Fazekas László Ülést tartott a megyei tanács mezőgazdasági operatív bizottsága Békés megyében 82 mező- gazdasági nagyüzem kezdte meg július 8-án az aratást, majd négy esős nap hátráltatta a munkákat. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának operatív bizottsága tegnap mégis azt állapíthatta meg, hogy legkésőbb hétfőn vagy kedden befejeződik az aratás. összességében, átlagosan 11 nap alatt végzik el a betakarítást a nagyüzemek, s ma már tény: kevés gond volt az alkatrészellátással. A békéssámsoni termelőszövetkezet 1300 munkaórája alatt mindössze 110 óra esett ki javításokra. Már most jelzik azonban az üzemek, hogy a traktorokhoz nincs sebességváltó-alkatrész. A gyártó Rába és az AGROKER jelzései szerint szeptember-októberben tudnának pótalkatrészt szállítani. Ez többek között azért okoz gondot, mert a járulékos munkák csak a jövő héten indulnak be nagy ütemben, mert eddig á gazdaságok zöme a szem betakarítására helyezte a hangsúlyt. A július 22-i megyei összesítő szerint 40 gazdaságban befejezték az aratást, s 15 nagyüzemben fogadtak 100 kisegítő kombájnt. Vasárnapra tehát a búzának 90— 95 százaléka kerül le a földekről. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat raktáraiban 80—90 százalékos a telítettség, de továbbra is folyamatosan és gond nélkül veszik át a betakarított terményt. Eddig 25—30 ezer vagon gabona van a raktárakban. Már most gondolnak a gazdaságok a jövő évre, s elkészültek a jövő évi vetőmagfelújítási tervek. A nagyüzemek mintegy fele a középtenyészidejű búzafajtákat rendelte meg a vetőmagellátó vállalatoktól. Az északi tsz-ek munkájáról részletes beszámolót Aratási körkép címmel olvashatnak a harmadik oldalon. Sz. J. Debreceni nyári egyetem Pénteken Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem aulájában Gosztonyi János, a Magyarok Világszövetségének főtitkára megnyitotta a város nyári egyetemét. A huszonhét országból érkezett több mint 380 résztvevő előtt mondott beszédében hangsúlyozta: a nyári egyetem közvetítője a magyar nyelvnek és irodalomnak, népünk kulturális eredményeinek, szép példája a népek közötti barátság formálásának. Az augusztus 21-ig tartó debreceni nyári egyetem hallgatói pénteken a várossal ismerkedtek, szombaton pedig nyelvvizsgákon adnak számot a magyar nyelv ismeretéből _____* ______________________________ F ák, fák, fák Különösen most, amikor a kánikula kellős közepén vagyunk, kellemesek az árnyat adó fák. Igen ám, de csak ott, ahol fa van, ahol nem vágták ki, ahol gondoskodtak arról is, hogy újakat ültessenek. Sokan tudjuk, aranyigazság az a közmondás, hogy aki fát ültet, a jövőre gondol. Megkockáztatom a kérdést: aki nem ültet, az nem gondol a jövőre? Gondol, bizonyára, csak éppen nem úgy, és nem olyan figyelmesen, ahogyan mások: akik fát ültetnek, akik nem vágnak ki fát. Beszélünk a környezet védelméről. Beszélünk az egészséges életkörülmények életbe vágó fontosságáról. Felsóhajtunk, ha a televízióban vagy a moziban varázslatos erdőt, gyönyörű, fákkal szegélyezett sétányokat látunk. Bevisszük az erdőpósztert a lakásunkba. Aztán kilépünk otthonunk kapuján, és nem vesszük észre, hogy utcáink sokaságából hiányoznak a fák. Emlékezünk még ugye, békéscsabaiak, amikor befejeződött az állomásra tartó főutca rendezése, éjszakánként hatalmas masinák gördültek ki az utcára, óriási földlabdákkal fákat hoztak, és elültették. Féltve figyeltük, hogyan locsolják ezeket „a már korban levő” fákat, és tapsoltunk az örömtől, hogy megeredtek. Mondják, nagyon sokba kerül az ilyen „földlabdás’ ültetés. Én azt hiszem, mégis megérte. Habár egyik-másik mégiscsak kidőlt az élők sorából, és üres-piszkos, csikkekkel teledobált nyílások jelzik a betonban: itt valaha fa volt. De — miért nincs most is? Miért nem pótoljuk a hiányt, hiszen soha nem elég egyszer ültetni?! Sétálok Békésen, a főutcán, és elámu- lok a zöld lombkoronák alatt. Micsoda árnyas út! Micsoda szépség! Az új lakótelepeken, kerületekben már nem andalít ugyanez. Tűz a nap, és a fák, mintha elmenekültek volna onnan. Aztán arra is emlékszem, hogy ifjúságunk egyik (hajdani) nagy mozgalma a faültetés volt. A minap Debrecen határában .beautóztunk egy friss, fiatal erdőbe. Kilométereket mentünk, még mindig az erdő. Vendéglátóm megjegyezte: „Ezt az erdőt mi ültettük, egyetemista korunkban.” Annak, ha jól tudom, húsz éve. Saját erdejében kocsikáztatott meg debreceni barátom. Volt Olyan is, hogy „erdősáv”. A lapok nyomdáiban a korrektorok attól rettegtek, nehogy hibásan jelenjen meg, és az erdősávból erődsáv legyen ... Akik ültették, csak attól féltek, nehogy kipusztuljanak a fák, mert védelmük alatt termőbb lett a föld, frissebb a határ. A gyümölcsfákról is illő lenne szót ejteni. Tudom, ez már nehezebb téma, de megéri! Van-e finomabb csemege a jó gyümölcsnél? És egészségesebb? Tudatos, nagyobb — de akár kisebb — gyümölcsfatelepítésről ezen a mi vidékünkön nem sűrűn hallani. Ennyire nem divatos ez sem? Pedig még hasznot is hoz! Például a meggy 20 forintos kilónkénti árral tűnt el a piacról, és adta át helyét az ugyancsak nem olcsó őszibaracknak és társainak. A meggondolatlan és oktalan fakivágásokról, fasorpusztításokról most ne beszéljünk. Aki olvassa ezeket a sorokat, tudhat rá példát eleget. Talán mostanában már kevesebb is a pusztítás: nem vágunk ki annyit és annyiszor, de nem is ültetünk. Vagy csak elenyészően keveset. Esetlegesen. Nem lehetne újra a jövőre gondolni, és felkérni az ifjúságot: ültessenek fát? Sok fát, nagyon sok fát, rengeteg fát, amelyek alatt egyszer majd szívesen sétálgatnak, mondván: ez a mi erdőnk ... És micsoda szép lesz az a táj . . . Vagy idejét múlta az effajta „romantika” is? Sass Ervin Világkongresszus Budapesten Budapesten tartják július 31. és augusztus 7. között a Nemzetközi Haematológiai Társaság 19. és a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság 17. kongresszusát — tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken a Magyar Sajtó Házában dr. Hollán Zsuzsa akadémikus, a Nemzetközi Haematológiai Társaság elnöke, aki dr. Simonovits István egyetemi tanárral, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgatójával együtt elnöke a két kongresszusnak. A két jelentős tudományos társaság immár harmadízben együtt tartja kongresszusát. Most öt kontinens 74 országának szakemberei — mintegy 3000 szakorvos, biológus, biokémikus, vegyész és mérnök — vesznek részt rajta. A kongresszus színhelye a Budapest Sportcsarnok lesz. Megnyitása előtt a szakma világhírű képviselői másfél napos továbbképző tanfolyamot — előadásokat, konzultációkat — és gyakorlati bemutatókat tartanak. Az a tény, hogy e világ- kongresszust Magyarországon tartják, a magyar tudomány, a magyar haematológiai és vértranszfú^iós kutatás és betegellátás nemzetközi elismerését bizonyítja —hangsúlyozták a sajtótájékoztatón. Kaput nyitott a Szegedi Ipari Vásár Húsz kiállító Békés megyéből Tegnap, július 23-án délelőtt dr. Csikós Ferencnek, a Szegedi Ipari Vásár igazgatósága elnökének köszöntő szavai után Ballai László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője nyitotta meg az 1982-es alföldi ipari seregszemlét, a vásár központjában, a szegedi Marx téren. Megnyitó beszédében Ballai László kiemelte, hogy a kétévenként megrendezésre kerülő Szegedi Ipari Vásár nemcsak évszázados hagyományt őriz és folytat, hanem felelősségteljes küldetést is betölt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok ápolásában, miközben eleget tesz ahnak a feladatnak is, hogy fórumot teremt az egymással versenyző termelők, s a versenynek csak hasznát látó fogyasztók találkozásának. Előbbieket bizonyítja. egyfelől az, hogy csaknem hatszáz termelő, szolgáltató és kereskedelmi szervezet vonultatja föl portékáit az augusztus 1-ig nyitva tartó kiállításon, amelyen a jugoszláviai testvérváros, Szabadka népes küldöttsége mellett Szegeden üdvözölhetjük a most már ugyancsak hagyományosnak számító te- mesi, lódzi, turkui és ogyesz- szai ipari képviseletet is. Az ünnepélyes megnyitót követően a vásár vendégei együttesen tekintették mega gazdag kiállítást, amelynek részvevői ismét izgalmas napot köszöntöttek: délután kerül sor a vásár díjainak kiosztására. kép Fotó: Lónyai László Két éve történt Két évvel ezelőtt, 1980. július 26—28-án előbb Szeghalomnál, majd Hosszúfoknál lépett ki medréből a víz. Az árral küzdőkben emberfeletti akarat, hit élt, növekedett, miközben hosszú napok teltek el pihenő nélkül, gyötrő kétségek között: sikerül-e elzárni a gátszakadást, amelyen át egyre fenyegetőbben hömpölyög a vízBél- megyer, Sarkad, Vésztő felé... ? Az ár- és belvízvédelemről kérdeztük a szomorú emlékezetű évfordulón az OVII elnökét, akinek válaszai a lap 7. oldalán olvashatók. Nosztalgiariport egy zenekarról „Nem akartak főszereplők lenni, inkább szolgálták a közönséget. Szerények, és mindig lehetett számítani rájuk”'— hangzik a vélemény a Gyula és környéke szerte ismert Szabó-zenekarról. Harminc éve alakult az együttes. A három évtized alatt sok minden, közérdeklődésre is számot tartó történt velük, amelyből egy csokorra valót olvashatnak, s megismerkedhetnek a gyulai művelődési központ zenekarával lapunk 6. oldalán. KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A zenei életben jól ismert Fasang Árpádnál volt látogatóban Budán Vass Márta. Beszélgetésükből egy gazdag életút bontakozik ki az olvasó előtt. Az Arcok közelről rovatban Fehér Máriát mutatja be Sass Ervin, Szántó Péter pedig Családi sör című tárcáját teszi közzé a Köröstájban. Feldmann Tibor három ak- varelljének, illetve szénrajzának reprodukcióit és Fehér Mária, Győri László, Mucsi József, Ménesi György, Ipacs Lajos verseit hozza még a melléklet. (8—9. oldal.) Minikörkép A nyár a dinnye és egyre inkább a táborok szezonja. A Minimagazin mai számában a Hidasháti Állami Gazdaság csárdaszállási kerületében működő megyei címerezőtábor életébe pillanthatunk be. Erről szóló képriportunk a 11. oldalon látható. S építőtábori élményekről szól a Levél a táborból című vidám írás is.
