Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-21 / 169. szám
1982. július 21., szerda Fafaragók Békéscsabán Július 19-én, hétfőn kezdődött a fafaragók megyei alkotótábora a Megyei Művelődési Központ népművészeti alkotó házában (a volt 5-ös, 6-os iskolában). A megye minden területéről — hárman a megyén kívülről — huszonnyolcán érkeztek ebbe a népművészeti alkotótáborba. A július 28-ig tartó táborban, két hét alatt a tárgyformáló népművészet technikai, szakmai ismereteinek, alapos fogásainak bemutatására, gyakorlására lesz mód, s mindemellett az alkotók elkészítik a tábor belső bútorzatát, kiegészítő berendezéseit. Az amatőrök között mindössze néhányan vannak, akik ebből élnek, többnyire munka mellett, szabad idejükben faragnak. Ez az első alkalom, hogy bentlakásos a nép- művészeti tábor, szállás az iskolacentrumban van. A meglevő tudás gyarapításában pedig négy szakvezető: fafaragók, népművészek, pedagógusok segítenek. Sz. J. Hatvanmillió forintos beruházással bővítette dombóvári gyáregységét a budapesti Pátria Nyomda. A főleg ügyviteli nyomtatványokat készítő kisüzem mellé kétezer-hatszáz négyzetméteres üzemcsarnok épült, ahol 1700 tonna űrlap, szállodaszámla, MAV-fuvarlevél és egyéb nyomtatvány készül el az idén (MTI-fotó: Gottwald Károly felvétele — KS) Utazás és játék Véget ért a II. barátság nemzetközi úttörőtábor Maradéktalanul megvalósították tervezett programjukat a szovjet, a csehszlovák, a francia és a magyar úttörők a II. barátság nemzetközi úttörőtáborban Békéscsabán, amely tegnap délután 5 órakor, zászlólevonással ért véget. A 12 napos program alatt barátságok szövődtek, talán hosz- szú évekre, évtizedekre szóló levelezőkapcsolatok jöttek létre. Á francia OSNI városi tanács küldöttsége meglátogatta a francia gyerekeket a táborban, akik nagyon jól érezték magukat. A szovjet és a csehszlovák gyerekek is rövid idő alatt feltalálták magukat, nyelvi nehézségeik alig voltak. A foglalkozások zömét tolmácsok segítségével tartották, a vi- ziuális játékokhoz, a manuális munkákhoz pedig még a fordító segítségére sem volt szükség: Nagyon sok szép emléket készítettek, többek között, fafaragást, díszítőművészeti tárgyakat, hímzéseket, szőttek-fontak, tojást festettek. Az itt töltött napok alatt 35 játékot tanultak, s a játszóházi programokban többek között csuhézás, kosárfonás, sárkánykészítés szerepelt. A zászlólevonás előtt még a KISZ-iskola díját átadták a legtisztább szobáért. a holtversenyben első helyezett magyar és szovjet—francia nemzetiségű gyerekek lakta hálóhelységért. Ök egy hatalmas tortát nyertek, mögöttük a francia és magyar gyerekek végeztek a tiszta szobák versenyében. A legjobban dolgozó pajtások könyvjutalmat kaptak, majd sor került a búcsúra és a hazautazásra. sz. j. A KISZ Központi Bizottsága az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodával közösen a Barátaink nevet viselő akció során érdekes játékra hívja a szocialista országpk- ba utazó fiatalokat. A játék célja, hogy mind többen ismerkedjenek meg a szomszéd népek történelmével, kultúrájával, a szomszédos országok életével, az ott élő fiatalokkal. A játék tudnivalóit egy útinapló jellegű füzet tartalmazza, amely beszerezhető minden Expressz utazási irodában, vagy postán kérhető az utazási iroda budapesti központjától. A füzetet természetesen azok is haszonnal forgathatják, akik a játékban nem óhajtanak részt venni. A füzet 7 baráti országról, Bulgáriáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról, Lengyelországról, az NDK- ról, Romániáról, a Szovjetunióról különböző, az utazáshoz feltétlen szükséges információkat tartalmaz. Megtalálható ugyanakkor benne a megoldandó feladatok, a megfejtendő rejtvények sora is. A sorsoláson az is nyerhet, aki csak egy országgal kapcsolatos feladatokat old meg. Természetesen, akik több országban járva fejtik meg a rejtvényeket, többszörös eséllyel vesznek részt a sorsoláson. A megfejtéseket tartalmazó füzeteket 1983. január 31- ig kell beküldeni az Express utazási iroda bármelyik fiókjához vagy budapesti központjához. A fődíj: égy Videoton Hi-Fi torony. Ezenkívül külföldi és belföldi utazásokat, sportszereket, túrafelszereléseket, könyvutalványokat sorsolnak ki. A játékról részletes felvilágosítást ad valamennyi utazási iroda. Ebben az évben 5932 vendég vette igénybe eddig a szarvasi Aranyszarvas kemping szolgáltatásait. Á tenisz és a golf mellett vízi sportolási lehetőséget nyújtó üdülőtelep (képünkön) ad otthont agusztus 18—23-ig az országos természetbarát-találkozónak Fotó: Fazekas László Miről ír a Kertészet és Szőlészet? A Kertészet és Szőlészet e heti számának címképén a szakáll- virág látható. E díszkülönlegesség szárazságtűrő, késői - virágzá- sú, mutatós, alacsony cserje, amely szélesebb körű elterjesztésre is érdemes — olvashatjuk a képhez kapcsolódó cikkben a növényről. Egy tudós kutató — Vég Péter — és egy állami gazdaság — a siófoki — portréját is közli a lap, s ennek kapcsán a kutatás és a termelés helyzetét, feladatait elemzi a mai megnehezüli gazdálkodás feltételei között. A szamóca szüret utáni növényvédelméről és a most érő leg-fontosabb gyümölcs- és zöldségféléink szakszerű szedéséről is cikket közöl a lap. Hogyan védekezhetünk az uborka vírusbetegségei ellen? Hogyan hatnak az új szerek — például a Cursate Superz — a növény szöveteibe jutva? Hogyan készíthetünk befőttet és dzsemet kajszibarackból? — ezekre a kérdésekre is kaphat választ az olvasó a Kertészet és Szőlészet legújabb számában. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. JÚLIUS 20-ÁN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 12 397 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 30 Trabant Lim. (Bp.) 9 283 Trabant Lim. (Debrecen) 5 887 Trabant Lim. (Győr) 7 542 Trabant Combi Spec. (Bp.) 3 836 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 075 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr) 4 495 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 150 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1 689 Wartburg Tourist (Bp.) 3 815 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 117 Skoda 105 (Debrecen) 4 817 Skoda 105 (Győr) 5 085 Skoda 120 (Bp.) 8 951 Skoda 120 (Debrecen) 5 483 Skoda , 120 (Győr) 6 949 Lada 1200 (Bp.) 16 459 Lada 1200 (Debrecen) 10 966 Lada 1200 (Győr) 4 515 Lada 1300 (Bp.) 6 498 Lada 1300 (Debrecen) 4 660 Lada 1300 (Győr) 1 280 Lada 1500 (Bp.) 7 934 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 1 905 Lada 1600 (Bp.) 3 210 Lada 1600 (Debrecen) 1 608 Lada Combi (Bp.) 3 943 Lada Combi (Debrecen) 1 685 Moszkvics (Bp.) 11 363 Polski : Fiat 126- (Bp.) 13 175 Polski Fiat 126 (Győr) 4 243 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 067 Dácia (Bp.) 5 779 Dácia (Debrecen) 4 408 Párbeszéd a világgazdaságról A Kossuth Könyvkiadónál megjelent a „Párbeszéd a világgazdaságról” című könyv, szerzője Wiesel Iván. A nemzetközi gazdasági problémák iránt — különösen a hetvenes évek óta — ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés. Kielégítéséből a könyv sajátos módon vállal részt: a világgazdaság leg" időszerűbb kérdéseiről a témákat legjobban ismerő hazai szakemberekkel folytatott interjúkat tartalmaz. Harminc dialógus szerepel a könyvben: például a fegyverkezési versenyről, a jelenlegi gazdasági válságok természetéről, az inflációról, a környezetszennyeződés határokat nem ismerő veszedelmeiről. a demográfiai forradalomról, az arany trónfosztásáról, a világ élelmezési problémáiról, az új fejlesztési irányokról a világ különböző térségeiben. A könyvben szellemes karikatúrák — Mészáros András rajzai — színesítik a párbeszédeket. Mi leszek, ha nagy leszek? P ályaválasztási riportot hallgattam a rádióban. Vidám hangulatú beszélgetés folyt nyolcadikos gyermekek között. Sorra elmondták a véleményüket arról, mihez is volna érdemes kezdeni. Nem véletlenül hangsúlyozom az érdemes szót. Csak elvétve szólt ugvanis egyik vagy másik gverek' olyasmiről, hogy mi a szépsége, érdekessége az általa elképzelt szakmának, hivatásnak. Annál többet, nyersen és kendőzetlenül, gyermeki őszinteséggel az elérhető jövedelmekről. Ezek a gyerekek nem vádolhatok semmivel, nem is hibáztathatok. Nem az ifjúság „bűnös romlottsága” szól belőlük. Tulajdonképpen még örülhetünk is a józan realitásérzéknek, amiről már ilyen fiatalon tanúságot tesznek. Ezért nem is őmiattuk, inkább őérettük érdemes azon' meditálni, hogyan jelentkezik náluk a ..mi leszek, ha nagy leszek?" dilemmája. Egy kislány így okoskodott: „Szakmunkásképzőbe? Nem, oda nem megyek. Oda a kettes, hármas tanulók mennek. Nekem biztosan négy felett lesz az átlagom, és felvesznek a gimnáziumba. Ott majd ráérek további négy évig gondolkodni azon, hogy mi legyek.” Figyeljük meg, nincs szó a kislánynál ilyen, vagy olyan szakmáról, mesterségről konkrét életpályáról. Egyelőre csak a számára látható értékrend tükröződik a véleményében, amely szerint a gyengébbek mennek el nyolcadik után valamilyen szakmát tanulni, a jobbak tovább mennek, ha úgy tetszik feljebb, valamilyen nagyobb társadalmi presztízst jelentő hivatás felé. Mit mérlegel a közvélemény, amikor valamely életpályát kedvezőnek, ajánlatosnak, vagy éppen nagy ívben kikerülendőnek minősít? Hogyan mérlegeli a lehetőségeket a papa, a nagynéni, a szomszéd, akitől a kislány hallja, hogy hol érdemes dolgozni és hol nem? Azt nézi, hogy egy adott szakmában milyen képzettséggel, mennyi tanulás után, milyen felelősségvállalás árán, mennyi szellemi, fizikai ráfordítással, milyen jövedelmet lehet elérni. Nézzük' meg ezt közelebbről. Gondoljunk arra. milyen sok szó esik mostanában az extrajövedelmekről, benne olyan különböző minőségi dolgokról, mint a csúszópénz, kenőpénz és a boríték, vagy a másodállás, a munkaidő utáni különmunka. Tárgyunkat illetően majdnem mindegy, ezért tulajdonképpen mellőzhető is, hogy a hivatalos vélemény elítéli ezeket, vagy pártolja; az sem döntő, ha szidjuk, vagy éppen — mert ez a divat — csodálattal magasztaljuk. A gyermekek számára a dolog elsődleges információtartalma az — így közvetíti számukra a közmegítélés —, hogy. vannak, sokan vannak, akik kevesebb munkával, kisebb erőfeszítéssel, olykor talán még munka nélkül is, nagy pénzeket keresnek^ Azok az ügyesek — mondja nekik valamely „okos” tanácsadó —, akik ilyen helyet találnak maguknak. Rendszerint ezek a helyek nem a munkapad környékén keresendők. A már idézett rinortban a. gyerekek ilyeneket mondtak1: külkereskedő akarok lenni, "nőgyógyász, kamionsofőr, szállodaportás, kozmetikus, diszkóénekes. Nincsen abban semmi veszélyes, a társadalom alapjait kikezdő morális kisiklás, ha sok gyerek szeretne szállodaportás, vagy nőgyógyász lenni. Inkább az indíték az elgondolkodtató. Tudom, sokat változott a világ, de azért a valamikori gyereket, aki rendszerint mozdonyvezető akart lenni, elsősorban nem a nyugdíjas állami állás, hanem a gép csodálata, a 'rohanás varázsa csábította. Nem valószínű, hogy a mai gyerek azért akar hotelportás lenni, mert a kulcsok átadása, a vendég előtti meghajlás, a lifthez, taxihoz kísérés olyan fantáziát megmozgató, ellenállhatatlan vágyat keltő dolog lenne, mint hajdan a mozdonyvezetés. Inkább a hiedelem diktál, miszerint ott alig kell valamit dolgozni és mégis „jön a jatt”. Valutában. Mindezek ellenére nem hiszem, hogy komolyabban kellene aggódni azért, lesz-e a jövőben elegendő fémipari szakmunkás, tanító, vagy szövőnő. Az élet minden gyermeknél elvégzi az ifjúkori álmok és az elérhető célok közötti úton a szükséges pályamódosítást. Csupán az a félő, hogy ez esetenként nagy kitérőkkel, nem kívánt kényszerpályákkal, netán még koccanásos balesetekkel is jár. A kisiklás sem zárható ki. Mit tehetünk a fiatalok szemléletének egyengetése érdekében? Kellő figyelmet kell fordítani arra: mi az, amit a közmegítélés értékesnek', ez esetben a gyermek számára elérhető életcélnak, jó pályának * tart. És vajon azonos-e ez a népgazdasági, társadalmi szükséglettel? Kézenfekvőnek tűnik, de semmiképpen nem járható út, hogy valamilyen módon eldöntjük a szakmák sorrendjét és. drákói szabályokkal ahhoz igazítjuk a jövedelmeket. Lehetetlen ez azért is, mert nincsenek megbízható mérési módszerek. Nagyon sok dologra kell választ adni akkor, amikor azt mondjuk', hogy ilyen, vagy olyan munkáért több, vagy kevesebb jár, mint a másikért. D e úgy gondolom, létezik olyan középpont, ami körül manapság ez az egész problémakör forog. Az anyagi javak' eltúlzott, már-már fetisizált presztízse. Ez sem szüntethető meg valamilyen elhatározással; az anyagi indíték jelenléte a gazdasági építőmunka ösztönzőjeként nélkülözhetetlen. Ami meggondolandó és ezért a bíráló, nevelő munka célpontja lehet, az az anyagiak mindenek fölé he- l-ezése. A felnőttek világa eltűri ideig-óráig a sanda kétértelműséget, miszerint sokat beszélünk' a munka becsületéről, ugyanakkor hallgatólagosan, de igen látftató- an a valóságos társadalmi rangot és megbecsülést — sokuk szemében —, a mindegy milyen módon megszerzett anyagi” javak mennyisége adja. A gyermeki gondolkodás ezt az ellentmondást nehezen fogadja be. Legalábbis eleinte. Mert később az átmeneti zavar fokozatosan elmúlik', s a felnőttek példáján nevelődött gyermek maga is felnőtté válik. T. Varga József Számítástechnikai nyári egyetem A július 27-e és augusztus 3-a között Székesfehérvárott megrendezésre kerülő számítástechnikai nyári egyetem résztvevői a számítógépeknek a tanácsi ügyintézésben való alkalmazási lehetőségeivel ismerkednek. A program szerint 11 előadás hangzik majd el a tanácsi igazgatásszervezés űj irányairól, és területéről, a kutatás szerepéről az államigazgatás szervezésében, a népességnyilvántartás területi adatbázisainak megteremtéséről, munkaprogramjáról,. a tanácsi utak számítógépes nyilvántartásáról, valamint a területi tervezési alrendszerekről.