Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚLIUS 3., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM. 154. SZÄM Semmelweis-ünnepség Békéscsabán Dr. Csömör Sándor professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. szülészeti klinikájának igazgatója mond ünnepi beszédet Fotó: Kovács Erzsébet Földet ért a szovjet—francia űrhármas Pénteken délután, moszkvai idő szerint 18 óra után Arkalik térségében földet ért a Szojuz T—6 űrhajó leszálló egysége. A szovjet—francia közös űrrepülés három résztvevője, Vlagyimir Dzsa- nibekov, Alekszandr Ivan- csenkov és az első francia űrhajós, Jean-Loup Chrétien épségben, egészségesen tértek vissza ai földre. Az űrhajósok a helyszíni orvosi vizsgálat után Ark’alikba mentek, onnan pedig Bajko- nurba folytatták útjukat. Rö_ vid bajkonuri pihenő, az ellenőrző vizsgálatok és az első beszámolók után rövidesen visszatérnek Csillagvárosba. A Szaljut—7 űrállomáson az állandó személyzet, Barezovoj és Lebegyev, folytatja a munkát, amelyet még május közepén kezdtek el. A szovjet—francia űrexpedíció tagjai még csütörtökön átvitték a földre visszahozandó anyagot, a tudományos kísérletek eredményét tartalmazó magnetofon- és videokazettákat, a fénykép- felvételeket, a biológiai kísérletek anyagát tartalmazó tartályokat — együttvéve mintegy 16 kilogrammos csomagot — az űrhajóba. (Folytatás a 2. oldalon) Megyei vb-titkárok országos értekezlete Gyulán A megyei tanács egészség- ügyi osztálya és az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszereve- zetének megyei bizottsága július 2-án, tegnap Semmelweis Ignác születésének 164. évfordulója alkalmából kitüntetések átadásával egybekötött megyei ünnepséget rendezett Békéscsabán. A megyei tanács dísztermében tartott eseményen dr. Horváth Éva, az egészségügyi osztály vezetője köszöntötte a részvevőket, valamint az elnökség tagjait, akik között foglaltak helyet: Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára, dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese, továbbá a társadalmi szervek és tömegszervezetek képviselői. Ezután dr. Csömör Sándor professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. szülészeti-nőgyógyászati klinikájának igazgatója mondott ünnepi beszédet. A kiváló magyar orvos, Semmelweis Ignác életútját, eredményes munkásságának időszerűségét méltatva felhívta a figyelmet arra, hogy az anyai halálozások okai között sajnos még ma is á gyermekágyi láz szerepel a második helyen. Az ünnepi beszédet követően dr. Csömör Sándor egyetemi tanár az Egészség- ügyi Minisztérium megbízásából több kitüntetést nyújtott át, majd Sutyinszky János karnagy vezényletével a gyógyszertári központ énekkara kórusműveket adott elő. —y —n Tegnap, július 2-án Gyulán, a SZOT—MEDOSZ üdülő tanácskozótermében a megyei tanácsok, továbbá a fővárosi, valamint az öt megyei város tanácsának vb- titkárai számára országos értekezletet tartottak. A tanácskozáson részt vett dr. Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára, dr. Verehélyi Imre, az Államigazgatási és Szervezési Intézet igazgatója, Patkó Imre, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője és Richweisz Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. A megnyitó után dr. Raft Miklós vitaindító előadást tartott a képviseleti demokrácia erősítésének gyakorlati feladatairól, a testületi munka szervezésének új vonásairól. Hangsúlyozta, hogy a nehezebb gazdasági körülmények között is tovább kell fejleszteni a tanácsi demokráciát. A társadalmi irányítás korszerűsítése megköveteli a központi irányítás és a helyi népképviseleti önkormányzat erősítését. A településeken a gondok megoldásába be kell vonni a lakosság széles körét. Az utóbbi években nőtt a döntések előkészítésének társadalmi bázisa, és fokozódott a testületi munka nyilvánossága. Fokozott figyelmet kell fordítani a tanácstagok tájékoztatására. A tanácsi testületek elé kerülő beszámolók és jelentések színvonala sokat javult. Az előadást követően dr. Takács Lőrinc, a gyulai Városi Tanács elnöke felszólalásában ismertette a tanácsi demokrácia szélesítésének gyulai eredményeit. Dr. Ki- lényi Géza, az Államigazgatási és Szervezési Intézet igazgatóhelyettese az igazgatási' társulásokról és a társulási formák továbbfejlesztésének lehetőségeiről tartott előadást. Dr. Kertész Márton, a Békés megyei Tanács vb-titkára felszólalásában —a megyei tapasztalatokat ismertette. A tanácskozás után az értekezlet részvevői Békéscsabán városnézésen és üzemlátogatáson vettek részt. S. J. Megnyílt a Novotel Szálloda Az osztrák kivitelező vállalat képviselője pénteken átadta a jelképes kulcsot Bo- csák. László igazgatónak, s ezzel ünnepélyesen megnyílt Budapest új, 324 szobás szállodája, a Novotel. A megnyitón részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Anneliese Albrecht osztrák iparügyi és kereskedelmi államtitkár, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Jelen volt Johann Josef Deng- ler Ausztria budapesti nagykövete. Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár megnyitó beszéde után kitüntetéseket s jutalmakat adott át a szálló tervezésében, építésében kiváló munkát végzetteknek. . Kodály a miénk is Kecskemét azért is „híres város”, mert ott született Kodály Zoltán, 1882. december 16-án. Békés azért is nevezetes vidék, mert ezen a tájon, Békés-Tarhoson valósult meg a gyakorlatban először Kodály zenei nevelési módszere, az 1947-ben életre hívott ének- és zeneiskolában, Gulyás György igazgatása alatt. Ha csak ennyi lenne, már volna mire emlékeznünk, mint ahogyan van is. Békés-Tarhos jelkép és kulcsszó, ha szabad így mondanunk. Elsősorban azok számára, akik értik és érzik, hogy mit jelent a kodályi intelem: „Zene nélkül nincs teljes ember”. Amikor — annyi küzdelem, erőfeszítés után — 1953. május elsején Kodály Zoltán felavatta a békés-tarhosi zenepavilont, és arról beszélt, hogy a népnek műveltséget kell adni, senki sem gondolt arra, hogy egyetlen esztendő múlva mindent elsodornak a politika hullámverései, hogy Kodály maga sem lesz elég a békés-tarhosi énekiskola megmentésére. És aki ma azt mondja: Tarhos, erre is gondol. De arra is, amit Szokolay Sándor mondott az idei zenei napok megnyitóján, nemes hevülettel, a volt tarhosi diák jogán: „Kodályt megérteni, tisztelni, szellemében munkálkodni, nemzetnevelő elveit állandó gyakorlattá tenni kötelességünk. Különben elveszi őt tőlünk az emberiség”. Büszkeség és féltés, Kodály emberi nagysága és- a zenei nevelés tájain tapasztalható lanyhulás, mi több: közömbösség mondatta Kossuth-díjas zeneszerzőnkkel, megyénk szülöttjével e mélyből szakadóan zengő szavakat. Mi hisszük, hogy Kodály a miénk is! Mi hfsszük, hogy nem véletlenül íényese- dik a Békés-Tarhoson huszonnyolc éve megszűnt ének- és' zeneiskola híre-neve. melyet nem a nosztalgia, hanem Kodály eszményei tesznek ma is jövőt formáló jó alappá. Mi hiszünk és tudjuk, hogy a gyulai Várszínházban felcsendülő Székelyfonó és a Psalmus Hungaricus nemcsak a száz éve született Kodály Zoltánt köszöntötte, hanem műveiben az emberek önmagukat ünnepük tudatosan vagy nem is tudva azt, hogy „teljes emberré” válni, belépőt váltani a zene világába felejthetetlen élményekkel szolgál. A centenárium sok megemlékező alkalma, hangversenye, zenei eseménysorozata, tanácskozása közepette azt is felmérjük, hogy miként sáfárkodtunk a kodályi örökséggel? E felméréshez nyújtott értékes gondolatokat a zenei napok tarhosi tanácskozása, melyen többen is kimondták: amíg külföldön egyre jobban terjed Kodály híre, a „magyar énektanítási módszer”, addig itthon, hazánkban mind kevesebb az ének-zenei általános iskolák száma, a legkülönbözőbb iskolatípusokban mind jobban háttérbe szorul az énektanítás, és már csak emlék az az idő, amikor Magyarországot „zenei nagyhatalomként” emlegették. ,,A tettek időszakának kell elkövetkeznie” — mondotta valaki ezen a tarhosi tanácskozáson, és rímelt rá számos, féltő gondolat. Kodály Zoltán, a „híres város” szülötte mindannyiónké. Óriás a zene világában, nagyon nagy ember népének tudatában, szívében. Jó lenne, ha nemcsak nyaranta, a békés-tarhosi zenei napokon és a gyulai Várszínházban találkozhatnánk vele, hanem hétköznapokon is egyre többször, éneklő gyermekeink örömében, hangversenydobogókon. iskolákban és művelődési házakban: mindenütt,-ahol gondolatai, muzsikája megszólalhatnak. Ha pedig Kodály a miénk is, akkor bízzuk magunkat rá. minél többször. A szeretet és a bölcsesség nála soha el nem fogy. Sass Ervin A gyulai Várszínház első bemutatója Székely János: Vak Béla király című történelmi drámája. Képünkön a címszereplő Lukács Sándor és Pál püspök szerepében Tahi lóth László Fotó: Fazekas László Ki bántja a hamupipőkéket? __Egy NEB-vizsgálat hozta felszínre, hogy a mezőkovácsházi Nagyközségi Tanács költségvetési üzemében megbomlott a gazdasági és társadalmi vezetők kapcsolata, nem jól működnek a szocialista demokrácia fórumai. Erről vallanak a lapunk 4. oldalán megjelenő írásban az illetékesek, a járási NEB elnöke, a nagyközségi tanács elnöke, a költségvetési üzem vezetője és alapszervezeti párttitkára. Nem a rendeletben van a hiba Változást csak az hozhatna, ha a vállalati vezetőket fegyelmi felelősség terhelné az üzemi demokrácia fejlesztésére hozott Mt.—SZOT-határozat végrehajtásában — mondta a vegyesipari vállalat szb-titkára, mire a HVDSZ-központ képviseletében a vitát vezető Orbán János megkérdezte: — Lehet-e, értelmes dolog-e egy érvényben levő reh- delet végrehajtására egy másik rendeletet hozni? (Cikkünk' a lap 5. oldalán.) Szülőföldem ölén A valamikori gábortelepi állami elemi népiskola 1931- ben, 32-ben és 33-ban végzett „tanulói”, ma már hatvanon felül, elhatározták, hogy újra találkoznak „a szülőföld ölén”. A medgyesbodzási étteremben megtartott találkozón harmincegyen jöttek össze, nézegették a régi fényképeket, és mesélték el életük útját a mostani igazgató, Viczián János felszólítására ... Emlékeztek az elhaltakra is, és koccintottak az életre, örömre, boldogságra. (Riportunk a 6. oldalon.) KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Lapunk kulturális mellékletének mai számában Vass Márta mutatja be az író- szemmel — 1981 címmel megjelent kötetet, Niedzielsky Katalin pedig az ötvenéves John Updike néhány, hazánkban is megjelent regényéről ír. Közöljük Cserei Pál Az öreg kántor című tárcanovel- láját. Kovács György, Fehér Mária, Fülöp Béla, Szokolay Károly. és Verasztó Antal verseit. Ezúttal Csányi Béla rajztanár-festőművész három akvarelljének reprodukcióját láthatják olvasóink a mellékletben. ( 8—9. oldal.) Minikörkép Az idei a huszonötödik nyár, amikor a diákok ezrei dolgoznak szerte az országban építőtáborokban. A jubileum apropóján készült az építőtábori mozgalomról szóló beszélgetés, amely a 11. oldalon, a Minimagazinban olvasható. Szintén a Miniben megismerkedhetünk néhány gyulai középiskolás fiatallal, akik ezen a nyáron a Gyulai Tejporgyárban vállaltak munkát. Bemutatjuk továbbá a közelmúltban megjelent Rock-évkönyvet, és szólunk a diákszállodákról.
