Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-18 / 167. szám

V 1982. július 18., vasárnap BÉKÉS MEGYEI _____________ ü ESEZma Medgyesegyházán D „Békés megye harminc éve” című könyvben így kezdő­dik a Medgyesegyházát bemutató, képekkel illusztrált írás: „A múlt század első felében a magyar kincstár által telepített kertészség volt Medgyesegyháza. Lakosainak száma alig haladta meg a 300-at, ma csaknem 5 ezren él­nek itt. Városok megirigyelhetnék a hosszú, árnyas parkot, amely átszeli a községet. A liget két oldalán meglepően sok szolgáltatóegység sorakozik. Takarékszövetkezet, ruházati áru­ház, mozi, művelődési ház, ajándékbolt, háztartási bolt, nöi- férfi fodrász, fényképész, eszpresszó, vasbolt ...” A közel tíz év előtti kép nem sokban változott. L’gy tű­nik, mintha Medgyesegyházát kevésbé segítené a központi gondoskodás, csak önerőből nagyon nehezen jutnak egyről a kettőre. A nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága a közeli hetek­ben mérte fel saját tevékenységét, a község életét, és hatá­rozta meg az új feladatokat. Megállapította, hogy a vas- és faipari szövetkezet, az ENCI II. sz. üzemegysége eredményes évet zárt, a Haladás Termelőszövetkezet 1981-ben 166 millió forint árbevételt könyvelhetett el magának, 12 milliós nye­reséggel. Javult a kereskedelmi ellátás, tizenöt helyen lehet a községben élelmiszert vásárolni, a szolgáltatások is bővül-, tek. Mind többen vállalkoznak családi ház építésére, a mű­velődési ház több mint két évtizedes épülete viszont elavult, már alig használható, felújítását hamarosan megkezdik. A község ma is nevezetes arról, hogy lakói kitűnő kerté­szek, valósággal művészei annak, hogyan lehet megelőzni a természetet, és ellátni primőr áruval a nagyvárosokat. Érdemes körülnézni itt, mert akik itt élnek, jól élnek. Ezt ők maguk mondják el a vendégnek, aki náluk jár. Átépítés, felújítás, kultúra Mostanában ezek a sza­vak összetartoznak Medgye- sen. A két évtizede épült, jószerével csak nagytermes kultúrház elavult, elhaszná­lódott, színtere kicsi: elmé­letben és gyakorlatban egy­aránt. A nagyközségi tanács elnöke, Mákros János kész­ségesen összefoglalja a je­lenlegi és a várható helyze­tet. — Némi huzavona után — merjük remélni —, hogy a Békés megyei Tanács Ter­vező Intézete novemberre' el­készíti az átépítés és felújí­tás tervét. Mi ugyan rop­pant hosszú időnek tartjuk a májusban tett féléves ígé­retet, de ha nem megy, hát nem megy. Abban bízunk, hogy a terv tél elejére való­ban a kezünkben lesz. Nyil­ván az idén az anyagelőké­szítésen kívül semmit sem tehetünk, a munkák meg­kezdése a jövő év tavaszára marad. Tízezer ember él Medgyesegyháza, mint alsó fokú központ vonzáskörzeté­ben. Ennek a tízezer ember­nek ki kell elégítenünk, és megfelelő eszközökkel for­málnunk kell a kulturális igényeit. Ez a’* tény kötele­zően írta elő számunkra a bővítést, melyhez a megyei tanácstól kettő, a moziüzemi vállalattól egymillió forint anyáin segítséget kapunk. Igen, itt, a rfíűvelődési ház nagytermében lesz a mozi is, ezenkívül az előtér felett megépítjük a második szin­tet, szakköri szobáknak. Fel­újítjuk a színpadot, a vilá­Malomvendéglö A medgyesegyházi ÁFÉSZ elnöke, Liker János nagy ter­veket sző. Igaz, nem ő egye­dül, hanem valamennyien, és már túljutottak a „szövöge­tés” időszakán. A dolog úgy kezdődött, hogy megvették' az egykori Herczeg-íéle malom épületét, négy évvel ezelőtt. Aztán el­határozták, hogy abban ven­déglőt, éttermet, eszpresz- szót alakítanak ki. A malom impozáns, vastag falú épüle­te kínálta az ötletet, az igény pedig, hogy elegáns, igényes vendéglátás legyen Medgye- sen is: siettette annak meg­valósulását. — Mintegy 8 millióba ke­rül a „Malomvendéglő” — mondja LLker János. — Hoz­zá kell tennem, hogy ebben benne van a MÉSZÖV 3 mil­liós támogatása is, nélkülük hiába lett volna bármilyen szép ötletünk. Nyitás? Ha gítást, bővítjük az öltözőket A színház évek óta nem járt ki hozzánk, szeretnénk, ha a felújítás után állandó vendégeink lennének. Ezt a környék lakossága is igényli. Különben az átépítés és fel­újítás mintegy 5 millióba kerül. Ebből — a kapott há­rommillión kívül — egymil­liót saját erőből biztosí­tunk. egymilliót pedig tár­sadalmi munkában. A község vezetői tudják, hogy a medgyesegyházi mű­velődési ház jó híre, múltja, a közművelődés eredményei nemcsak a jelenben, a jövő­ben is köteleznek. A bővítés, a felújítás elkerülhetetlen. Ha nincs annyi gondjuk a tervezéssel, már sokkal előbbre járnának. A kivite­lezést a mezőkovácsházi TÖVÁLL vállalta, a szak­ipari munkákat pedig a Ge­nerál ugyancsak Mezőko- vácsházán székelő részlege. — Háromszázhúszan fér­nek majd el az új nagyte­remben — említi még a ta­nácselnök —. kényelmesen. Nagy változást várunk a kulturális életben, hiszen több szakkör, művészeti cso­port már helyiség hiányá­ban szünetel. A modellezők, a fotósok, a hímzők, az öregek klubja még rendsze­resen összejön, de az iroda­lombarátok, a néptáncosok, a rajzosok már az új szak­köri szobákra várnak ... Sokan remélik, hogy nem sokáig. minden jól alakul, 1983. má­jus elsején. De az is lehet, hogy valamivel hamarabb . .. Pompás kis kombinátot hoznak össze a régi malom­ban a medgyesiek! A föld­szinten 210 négyzetméteres lesz az étterem, az első eme­leten ugyanakkor az eszp­resszó és a különterem, a második emeleten pedig a klubszobák és más szabad­idős-helyiségek kapnak he­lyet. A lépcsőház, a vizes­blokk, és az 500 adagos konyha a bővítés, • a külön kazánház pedig a központi fűtést biztosítja. — A malom rusztikus fa­lait, ablakait változatlanul hagyjuk, megtartjuk a belső faszerkezetet is. Fehér falak, fehér márványpadló, ele­gáns asztalok, faszékek vár­ják majd a vendégeket. Az eszpresszó viszont moder­nebb lesz, azt hiszem, ez ter­mészetes. II tsz-elnök Képeslapok Új elnöke van a medgyes­egyházi Haladás Tsz-nek feb­ruár óta. Üj, de nem isme­retlen. Csaknem nyolc éve dolgozik már a termelőszö­vetkezetben: 1975-ben bízták rá a gabonaágazat vezetését. Simó László nem tősgyöke­res medgyesi, Alberti r$áról került a szarvasi öntözéses­meliorációs főiskolára, és itt érte el a Körös-parti város­kában tanuló üzemmérnökök végzete is: óvónőképzőst vett feleségül. S miután a válasz­tott almáskamarási volt tör­ténetesen, immár kettős kö­tés fűzte a szakállas fiatal­embert a békési tájhoz. Ezek után nincs semmi megmagyarázhatatlan abban, hogy rövid hároméves al- bertirsai próbálkozás után a házaspár — mondhatni vég­legesen — hazatért. A med­gyesegyházi közös gazdaság­ban Simó László azonnal a tűzvonalba került azzal, hogy a gabonatermesztés szakmai irányítója lett, hi­szen a Haladás Tsz 3600 hek­tár közös szántójának jó két­harmadát köti le a búza és a kukorica. Ezzel a kétharmaddal nincs is különösebb baj, mint ahogy a tehenészettel is elé­gedettek lehetnek a medgye­siek: tavaly 5 ezer 167 liter tejet fejtek éves átlagban egy-egy tehéntől. Annál több gondot okoz viszont a sertés- tartás, aminek rendbe tétele nem kis erőfeszítésre készte­ti most a szövetkezetieket. Legnagyobb bajnak még­sem ezt az előbbit, hanem az évről évre gyarapodó belvi­zeket tartják. Ott, ahol év­tizede még azt sem tudták, mi a fölös víz, ma már a termőterület 20 százaléka veszélyeztetett. A teljes kö­rű vízrendezéshez a tanul­mányterv szerencsére elké­szült már, s ha minden jól megy, a hetedik ötéves terv­ben végső rohamra indulhat­nak a mind veszélyesebben támadó ellenség ellen. — Mindenképpen nagy próba előtt állunk, s állok magam is — vallja elnöksége hatodik hónapjában Simó László, aki abból sem csinál titkot, hogy érzi a személyé­vel szembeni várakozást „alulról” is, de „felülről” is. — Bizonyítani szeretnék, ez érthető. Természetesen látványos felfutást én sem ígérhetek, de még a termelés stabilizálása sem csak raj­tam múlik. Ha a közös gaz­daság tagsága úgy segíti a munkámat, ahogy maga a község jó szívvel befogadott, akkor igazán nincs mitől tartanom — szögezi le az el­nök, mi pedig ezek után csak sok sikert kívánhatunk. Hiánytalanul ellátja a község és a környék gyógyszerigényét a medgyesegyházi gyógyszertár. Előfordul, hogy Bodzásról és Nagykamarásról is átjönnek Medgyesre valami ritkább gyógyszerért KGST-kapcsolatok és Tanzánia L'i utcát nyitottak az új házaknak. Az új utca neve: Sport. Mondják, hogy sokan kívánnak még családi házat építeni: a községrendezés új igényeivel a tanács is foglalkozik A vas-, faipari szövetkezet munkájáról nehéz lenne egy­két mondatban beszámolni. Nemcsak a tevékenysége sok irányú, de kapcsolatai is oly kiterjedtek, hogy a partnerek felsorolása önmagában is ki­töltené a szövetkezet bemu­tatására szánt lapfelületet. Itt van mindjárt az Oros­házi Vas-, Műanyagipari Szövetkezettel kialakított, immár hagyományosnak szá­mító kooperáció, amelynek keretében a medgyesi laka­tosok műanyagformázókat gyártanak azokhoz a vá­kuumformázó gépsorokhoz, amelyeket az orosháziak KGST-programban állítanak elő évek óta. Ez az előbbi meg a Me­chanikai Mérőműszerek Gyá­rával kiépült termelési együttműködés a szövetkezet kapacitásainak több mint fe­a lakatosok olyan elszívó be­rendezéseket is, amelyeket különböző műhelyekbe, üze­mekbe szerelnek be. A bé­késcsabai cipész szövetkezet éppen most vehetett át egy ilyet tőlük, négyet meg Tan­zániában üzemeltettek be. Erről majd Rálik Pál mond­hat többet, ha küldetése vé­geztével hazatér Medgyesre a távoli Tanzániából. Az elmondottakból nem szabad elhamarkodottan azt a következtetést levonni, hogy akkor a Medgyesegyhá­zi Vas-, Faipari Szövetkezet nevét itthon nem is nagyon ismerik. Tömegcikkgyártö részlegük ugyanis az ugyan­csak exportra kerülő szer- számdobozcsalád, bútor- és tolózárak mellett kábelsaru­kat, szeneslapátokat, fúrókat és cipőipari kisgépeket is elő­állít honi megrendelőknek. A forgácsolók pedig megintcsak hazai cégeknek vállalnak al­katrészgyártást. A vas-, faipari szövetkezet építöbrigádja vállalta a bölcsőde felújítását, bővítését 20 férőhellyel. A másfél millió forint értékű munkát hamarosan befejezik lét köti le. Készítenek azután Képünkön: az ÁFÉSZ-bri- gád munkában. Épül a „Ma­lomvendéglő”. Nevezetes a szövetkezet alumíniumöntödéje is, nem­csak azért, mert annak ide­jén — létrehozásakor — egy országos lap próbálta meg­kérdőjelezni létjogosultságát, hanem azért is, mert — vá­laszként a cikkre — ma már alig győz eleget tenni az egy­mást érő kéréseknek. A Röntgentechnikai Válla­lat, az ÉVIG, a MEZŐGÉP, a VBKM gyulai gyáregysége, a békési Start Szövetkezet, az orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet, a Kőolaj- és Gázipari Gépgyár, az MMG mind ott szerepel a partne­rek sorában. Nem is volna semmi baj — mondják a szövetkezetiek — ha a bérszínvonalban is állni tudnák a versenyt. Saj­nos az ipari szövetkezet nem adhat dinnyetermesztéshez háztáji földet, mint a tsz, így azután a munkaerő-gazdál­kodásban minden nehezen megoldott napi kérdés két másikat szül. A könyvesbolt a község egyik dísze. Forgalma sem megve tendő, 1982. első félévében meghaladta a félmillió forintot Az oldalt írták: Kőváry E. Péter és Sass Ervin. A fény- képfelvételeket Fazekas László készítette

Next

/
Oldalképek
Tartalom