Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-18 / 167. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I 1982. JÚLIUS 18., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM Csúcsüzen) a földeken Több száz kombájn járja a gabonatáblákat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Medgyesegyházán Községriportunk a 4. oldalon Fotó: Fazekas László Felvételiztek a jövő orvosai — hatvan százalékuk nő A szeszélyes időjárás rossz tréfát űzött az elmúlt héten az ország legtöbb gazdasá­gával. Ho) eső áztatta a földeket, máskor hirtelen jött a napfény, s mikor már elindultak volna a kombáj­nok a búzatáblákon, ismét dörgéssel, villámlással érke­zett az újabb záport hozó felhő, a viharos szél, hogy megint csak „áll jt” paran­csoljon a gépeknek. Ennek ellenére a legtöbb termelő- szövetkezetben és állami gaz­daságban megfelelően halad a nyár legnagyobb mezőgaz­dasági munkája, az aratás, köszönhetően a jól megszer­vezett és megtervezett mun­ka biztosításának. Számos szövetkezet — ahol még érett penge alá a ^gabona — mielőtt megkezdte volna az aratást, már a szomszédos tsz-ek tábláin vágta gépeivel a kalászosokat. Most pedig sok helyütt — ahol már túl vannak a munka dandárján — gépekkel, munkaerővel a társak megsegítésére sietnek. Pest megyében — hason­lóan az ország más vidékei­hez a héi végén is csúcsüzem van a földeken, több száz kombájn járja a gabonatáb­lákat. Az őszi árpa betaka­rításával már korábban vé­geztek a gazdaságok, s most arra koncentrálják erőiket, hogy a több mint hetvenezer hektárnyi búzaföldről mi­előbb a magtárakba kerül­jön a termény. A megyei aratási ügyelet jelzése sze­rint több gazdaságban az al­katrészhiány okozott némi fennakadást, s a gépészek­nek minden szakértelmére szükség van a hibák elhárí­tásához. az elromlott beren­dezések mielőbbi kijavításá­hoz. Szombaton — mivel a mély fekvésű földek is fel- szikkadtak — minden kom­bájnt — több mint hétszáz gépet — munkába állítottak Csongrádban. E megyebeli gazdaságok is elérkeztek a nagy nyári munka félidejéhez: a csak­nem százezer hektár őszi ka­lászos felét betakarították. Félidejéhez érkezett az aratás az ország legnagyobb gabonatermelő megyéjében, Bács-Kiskunban, ahol a hét­végi határszemlék szerint szervezetten, jó ütemben ha­lad az aratás, az ezt követő szalmalehúzás, talajmunka. A tervezett 10 ezer hektár­nyi másodvetésből 8000 hek­táron már kikelt a takar­mánynövény és fejlődnek a zöldségfélék. A gabonaforgalmi és ma. lomipari vállalat szombaton és vasárnap is nyitva tart. s fogadja a gazdaságok termé­nyét: eddig negyvenhárom­ezer tonna gabona került tárházaiba, a hét végén mintegy 18 ezer tonnányi. búza érkezésével számolnak. Nagyüzem volt a hét vé­gén a hajdúsági gazdaságok­ban: több mint kilencSzáz kombájn dolgozott a búza­földeken. Hosszú idő után szombat volt az első nap. amikor száraz melegben dolgozhattak. Ugyanis július első tizenhat napja közül tíz volt esős a Hortobágy kör­nyékén. A megyében több mint tízezer hektárral kell nagyobb területen learatni az idén a búzát, mint tavaly. Fejér megyében a kombáj­nok vezetőfülkéiben ugyanis a légkondicionálás és a ven­tillátor ellenére is harmincöt fok fölött van a hőmérsék­let. A gazdaságok éppen ezért a szokottnál is nagyobb fi­gyelmet fordítanak az aratók ellátására, óránként friss vi­zet, hideg üdítőt, citromos teát szállítanak ki a földek­re, s több helyen megszer­vezték, hogy a legforróbb órákban váltsák egymást a vezetők a fülkékben. Komárom megyében né­hány nappal ezelőtt még több gazdaságban úgy véle­kedtek, hogy meg tudják ta­karítani a szárítást, ha ké­sőbb kezdenek a munkához, azonban a sok csapadék — helyenként három nap alatt hetven milliméternyi hullott — és a ködös reggelek egy­értelművé tették: mindenütt szárítani keli a termést. A megyében még soha ekkora területen nem volt másodve­tés, mint amennyit az idén terveznek: mintegy nyolc­száz hektáron kerül földbe a szuperkorai silókukorica és napraforgó, valamint a mo­hai' és a köles magja. A Dunántúl legnagyobb gazdaságában, a Lajta-Han- sági Állami Gazdaságban na­pi tizenhárom—tizennégy órás aratási műszakokat tar­tanak. A hét végén vala­mennyi kombájnjuk munká­ban volt: a tavaszi árpát harminc, a búzát húsz gép vágta. A zalai gabonaföldeknek mintegy ötödéről aratták le a kenyérgabonát, naponta két és fél ezer hektárról ke­rül a magtárba a termés. Az őszi árpa már tető alatt van, és a megye legfontosabb ipa­ri növényének, a repcének a zöme is, s a búza mellett gép alá érett a tavaszi árpa. Népes volt a somogyi ha­tár is: a Drávától a Balato­nig csaknem félezer kom­bájn aratta-csépelte a ke­nyérnek és takarmánynak való búzát, szemhordó gép­kocsik hosszú sorai szállí­tották a termést a tárolóhe­lyekre, szalmalehúzók igye­keztek szabaddá tenni a tar­lót a szántó traktorok előtt, hogy minél nagyobb terület álljon szabadon a nyári szán. tás, valamint a másodnövé­nyek vetésének elvégzéséhez. Nemzetközi Bartúk­szeminárium Szombathelyen A Nemzetközi Zenei Ver­senyek és Fesztiválok Iro­dája 1967-től minden évben mesterkurzust rendez a Bartók-művek előadói szá­mára. Az eddigieknek együttesen több mint 1000 hallgatója volt. Az idei, sor­rendben immár tizenhatodik kurzus július 24. és augusz­tus 8. között zajlik le Szom­bathelyen. A város ezúttal már ötödször ad otthont a szemináriumnak. A zongoraszakot Sebők György zongoraművész, a bloomingtoni egyetem pro­fesszora, Sólymos Péter és Zempléni Kornél zongora- művész vezeti. A hegedű­szak vezetője Gertler Endre hegedűművész, a brüsszeli zeneművészeti főiskola pro­fesszora, Bartók egykori szonátapartnere, assziszten­se pedig Pierrou Nilla he­gedűművész, a maastrichti konzervatórium tanára. A vonósnégyeskurzust Tátrai Vilmos hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskola tanára, a kar­mesterkurzust pedig Somo­gyi László neves, magyar származású genfi karmester, valamint Petró János. a Szombathelyi szimfonikus zenekar főzeneigazgatója irá­nyítja. A szemináriumon a Szombathelyi szimfonikus zenekar működik közre. Alba Regia fotóstábor Száz amatőr fotós — oszt­rákok, NDK-beliek és ma­gyarok — adott találkozót egymásnak Székesfehérvá­rott a Népművelési Intézet és a székesfehérvári építők Pintér Károly Fotóklubjá" nak szervezésében szomba­ton megnyílt Alba Regia nemzetközi fotóstáborban. A résztvevők fotós sétán is­merkednek meg Fejér me­gye leszebb tájaival, ter­mészeti értékeivel. Több mint 1200 diák kez­di meg tanulmányait a bu­dapesti, a pécsi, a szegedi és a debreceni orvostudományi egyetemen a következő tan­évben. Az orvosi karokon 900, a fogorvosin 120, a gyógyszerészeti n 220 fiatal tanul majd. csaknem ugyan­annyi, mint amennyi diplo­mát kap. Az egyetemek a napokban közljk a felvételi vizsgák eredményét, hogy a felvételizettek közül kik ta­nulhatnak az 1982—83-as tanévben az orvosi egyete­mek első évfolyamain. Az Egészségügyi Miniszté­riumban a vizsgákkal kap­csolatban előzetesként el­mondták: az elsőéves hallga­tók számát — akárcsak az előző tanévekben — a nép­gazdaság közép- és hosszú távú tervei szerint állapítot­ták meg. A Budapesti Orvos­tudományi Egyetem orvosi karán csaknem 900 diák je­lentkezett a 340 helyre, a debreceni és a szegedi egye­tem orvosi karán két és fél­szer, a pécsin kétszer több volt a jelentkező, mint amennyi a hely az első év­folyamokon. A fogorvosi ka­rokon is ugyanilyen arányú, a gyógyszerészetieken viszont minimális volt a túljelentke­zés. Az idén még több nő je­lentkezett felvételi vizsgára, mint tavaly: mintegy 60 szá­zalék volt az arányuk. A felvételizett diákoknak toob mint a fele nem a most zárult tanévben, hanem ta­valy vagy korábban érettsé­gizett: másodszor, harmad­szor vagy ennél is többed­szer kísérelte meg a bejutást az egyetemre, az orvosi hi­vatást tekintve életcéljának. Szolnokon, a Tiszatour Idegenforgalmi Hivatal és a MAHART összefogásával ismét közle­kedik személyszállító hajó a Tiszán. Elsősorban szabadidős programokat és idegenforgalmi célokat elégít ki: a kiskörei vízlépcsőig, illetve a tiszakürti arborétumba vagy a tiszapüspö- ki halásztanyára szállítja az utasokat. Esténként pedig mind diszkóhajót a fiatalok vehetik igénybe. A képen: kirándulókat szállító Tihany nevű motoros vízibusz (MTI-fotó — Csikós Ferenc felvétele — KS) Építőtábor! helyzetkép — félidőben Az építőtábori évad alapos előkészítése, a pontos foglal­koztatási terv, s nem utolsó­sorban a diákok lelkesedése meghozta gyümölcsét: a júni­us 20-i tábornyitás óta már két építőtábori turnus csak­nem 30 ezres kollektívája bi­zonyította, hogy a sürgető nyári idényfeladatok elvég­zésében kiemelkedő teljesít­ményekre képes — mondot­ták a KISZ KB építőtáborok bizottságán az MTI munka­társának. Egyúttal hozzáfűz­ték. hogy az augusztus 14-i zárásig további 30 ezer kö­zépiskolás, főiskolás és egye­temista veszi ki részét az ön­kéntes nyári munkából. A 92 központi táborhelyen, valamint a megyei szervezé­sű és a főiskolai-egyetemi építőtáborokban az eddigi taoasztálatok szerint jól dol­goznak a fiatalok; szinte mindenütt túlteljesítették az előírt alapnormát. Az építőtáborok mintegy háromnegyed része a terme­lőszövetkezetek és az állami gazdaságok munkáját segíti. Az első táborlakók többsé­ge a szőlőket művelte, kuko­ricát címerezett, a gazdaság gyümölcsöseiben szüretelte a meggyet, a ribizlit. Kiemel­kedő teljesítményt értek el a Siófoki Állami Gazdaság balatonszéplaki táborában: csaknem 200 százalékra tel­jesítették a normát. Ugyan­csak jól dolgoztak a kecske­méti Magyar—szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet épí­tőtáborának első lakói. A legtöbb diákot eddig a Bolyi Mezőgazdasági Kombi­nát táboraiban fogadták, ahol a két turnusban össze­sen 2200-an címerezték a kukoricát. Sok száz segítő kezet kaptak az ország kü­lönböző vidékeiről a kecske­méti, a békéscsabai, a sze­gedi, a debreceni, a hatvani és a nagykőrösi konzervgyá­rak. A nyár végéig 3200 szak­munkástanuló 8 szakmai épí­tőtáborban tesz tanúbizony­ságot elméleti-gyakorlati is­mereteiről. A Budapesti 43. sz. Állami Építőipari Válla­lat vezetői így összegezték az első két építőtábori turnus tapasztalatait: a fiatalok tel­jesítménye a vártnál na­gyobb, munkafegyelmük pe­dig kifogástalan. Hasonlóan értékelték a Budapesti La­kásépítő Vállalatnál építőtá­borozó diákok tevékenységét is. Miként minden évben, e nyáron is sok sportoló dolgo­zik a táborokban. Bicskénél, az Ml-es autópálya építésé­nél ökölvívók segédkeztek, Vaskúton kosárlabdázók vé­geztek mezőgazdasági mun­kát, a laki teleki Szikra Ter­melőszövetkezetben pedig 9 egyesület csaknem 100 ifjú­sági labdarúgója vette ki ré­szét az idénymunkákból. Több helyütt külföldi diá­kokat is fogadtak. Az első két turnusban több mint 800 lengyel, NDK-beli és bolgár fiatal tevékenykedett a tá­borokban, s a „második fél­időre-’ még több vendéget várnak. A hagyományoknak meg­felelően a napi munka mel­lett kulturális és sportprog­ramokban is bővelkedik a táborélet. Gyakran szervez­nek politikai vitafórumot, és mindenütt megemlékeznek arról, hogy 25 évvel ezelőtt szerveztek először építőtábo­rokat hazánkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom