Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

1982. július 17., szombat Nosztalgiázni, nosztalgiázni gyere... Már egy sláger is búgja csábítólag, hogy nosztalgiáz­ni, nosztalgiázni — mármint azokat a bizonyos tova tűnt szép időket elandalodva fel­idézni — gyere. S tódul is a publikum minden olyan rendezvényre, amelyen régi nótákat danásznak a régi di­vat szerint kiöltözött éneke­sek. s szintúgy- tíz- meg tíz­ezrével kelnek el a hajdani dallamokat kínáló lemezek. Mindemellett szintén nagy divat az ötven-, százéves meg a vénebb tárgyak gyűjtése, a veterán automobilok újjá- nofozgatása — hogy csak a nosztalgiázás leginkább szembetűnő megnyilvánulá­sait említsük, A visszarévedők nyilván kellőképpen át is adják ma­gukat ennek a „hogy volt. mint volt” hangulatnak, ám azt föltehetőleg senki sem sejti közülük, hogy annak az érzeménynek a neve, amit annyit emlegetnek, tulajdon­képpen egy betegséget jelöl. A nosztalgia voltaképpen orvosi szó. mégpedig annyira az. hogy a XVII. század vé­gén disszertációt is írt róla egy bizonyos Harder úr (1658—1711). aki a bázeli egyetemen fejtette ki áldá­sos működését. Ez a tanulmány — megje­lenésének dátuma: 1678 —az- országos Széchényi Könyv­tárban is megvan, így hát nem kell külföldi bibliotéká­kat fölkeresni ahhoz, hogy Lipót császár kegyeltjének okfejtéseit tanulmányozhas­suk. Nos, amit a nevezett or­vostudor e művében taglal, az nem más, mint a francia földre kényszerített helvét katonaiíjak azon lelki fáj­dalma, amelyet odahagyott hazájuk iránt éreztek. Ez a visszavágyakozás olyan erő­sen élt bennük, hogy a szó legszorosabb értelmében megbetegedtek, egyikük-má- sikuk pedig egyenesen a ha­lálba' sorvadt. Harder doktor igazi tudós lévén először nevet adott en­nek a kórnak, természetesen egy jól hangzó görög nevet. Kiötlötte, hogy a nosztosz szó — ennek jelentése: visz- szatérés a hazába — meg az algosz kifejezés — ez any- nyit tesz, mint búbánat, fáj­dalom — összevonva tökéle­tesen fedi a szóban forgó érzeményt. Papírra vetette tehát együvé társítva őket, s így született meg a bűvös szó: nosztalgia. Eme elkeresztelés után pe­dig kora orvostudományának legjobb színvonalán leírta Egészség — higiénia II nyár és az A nyár fokozott tisztaságot követel ételben, italban és még a személyes testápolás­ban is. A saláta,_ a gyümölcs gondos mosás nélkül nem fo­gyasztható máskor sem, de nyáron különösen nem. Az étel melegben erjed, bugy- gyan, romlik. Felhasználása tilos, mert emésztési zavart, hasmenést okozhat. A rom­lott étel még felfőzve sem fogyasztható, mert az eseileg benne keletkezett toxinokat a forralás nem pusztítja el. Hasmenéssel járó nyár; bél­zavarok étrendjében a szén­hidrátszegény ételeken kívül a nagy mennyiségű, frissen főzött, cukrozatlan tea a leg­fontosabb, mert a nagy fo­lyadékveszteség miatt köny- nyen folyadékszegénnyé vá­lik a szervezet. Folyadékveszteség a verí­tékezés is, de akkor a szer­vezet sótartalmából is veszít. A sós keksz vagy a sós tea fogyasztása ilyenkor az egyik mindazt, amit a hazavágya- kozók körében látott. Diag­nózisa szerint levertség ta­pasztalható a betegen, majd a mind gyakoribb álmatlan­ság. Később már enni sem akar, s az általánosan le­gyengült szervezetet hama­rosan ellepi a láz. Ennek for­ró szorításából pedig sokan nem bírnak kiszabadulni. Előbb-utóbb tehát elérkez­het a vég. Ma már tudjuk, hogy a nosztalgia tulajdonképpen a melankólia — búskomorság, mániás-depressziós elmebaj — egyik megnyilvánulási formája, s mint ilyen. az esetek többségében gyógy­szeres és egyéb kezeléssel gyógyítható. Ám Harder dók. torék sem voltak sokkal ke­vésbé tudatlanok mai utó­daiknál, hiszen tapasztalati alapon felismerték, hogy pél­dául bizonyos altatók, nyug­tatok — egyebek között az ópiumot tartalmazó belén- dek — jó hatással lehetnek a sorvadozókra. Mindennél fontosabb azonban, hogy az idegenbe szakadtaknak ne jusson idejük a fantáziálás- ra! Katonai rendszerességgel ki kell tehát tölteniük a nap minden óráját, sőt percét, mert ha el vannak foglalva, akkor nem tudnak tűnődni az otthoniakon, a mesés szépségűvé színeződő hazai, tájakon. Ha pedig — így a javallat — sem a medicinák, sem a végenincs gyakorlato­zások nem segítenek, akkor, egészség legfontosabb egészségvédel­mi tennivaló. A nyár egyik legjellem­zőbb panaszát, a nyári köny- nyelműséget sem lehet szó nélkül hagyni. A nyár — a legtöbb ember számára — még mindig a munkahelyről, a hivatalból, az elfoglaltság­ból való szabadságolást je­lenti. Még kevesen tanulták meg, hogy a többi évszakban is kérheti valaki az évi pi- hénőszabadságát, és mivel a hosszabb nyári napok egyéb elfoglaltságokra könnyebben hasznosíthatók, a tavasz és az ősz, de még a tél is al­kalmasabb a pihenésre, mint a nyár. A szabadság: kikapcsoló­dás. A kötöttségek minden­nemű feloldódása. Valami más, mint a munkába sora­kozó hétköznap vagy a hét­vége felszentelt pihenője. Ilyenkor a szokatlan utáni vágy jó és rossz irányába te­reli az embert. Az egyik rossz jobb híján haza kell engedni- a gyengélkedőt. Ez persze inkább csak jámbor óhaj volt, hiszen ismerve a kor szigorú hadi reguláit, aligha akadt olyan parancsnok, aki — mai szóval mondva — lét­számfölöttivé nyilvánított bárkit is a reá bízott had­fiak közül csak azért, mert szegény úgy epekedik... Hát így a nosztalgia, amely — hogy ne feledjük — a bázeli tudor keresztapasá­gának köszönhetően tényleg valóságos orvosi kifejezés lett. Régebbi kiadású szótá­rakban, szakkönyvekben rendre föllelhető, mégpedig a közismert Med. előtaggal, ami egyértelműen jelzi, hogy medicinális fogalomról van szó. Időközben azonban oly so­kat emlegették, hogy általá­nosan használt közszóvá nép- szerüsödött. Európának szin­te minden nyelvébe befész­kelte magát, így hát ha — mondjuk — egy svéd lány­nak támad kedve, hogy egy spanyol fiúval nosztalgiáz­zon, semmit nem kell ma­gyarázkodniuk: ki-ki tudja, milyen jellegű lesz a közös program. Egyébként a mi Értelmező szótárunk is az eleven be­szédből emelte ki a maga címszavát, s magyarázat­ként nem betegséget, hanem fájó sóvárgást, vágyakozást emleget — kór helyett tehát érzeményt. A. L. a szabadság alatti otthoni hajsza: a nagytakarítás, az építkezés, az üdülőtelek ren­dezése és a házi barkácsolás túlhajtása. Az igaz, hogy a munka ilyenkor más, mint amit a munkahelyen végez valaki, de mégis munka, és ha örömöt okoz, akkor is gyengít, fáraszt. A másik rossz ennek az ellenkezője: az élvezetek, a szórakozás, az éjszakázás, a kalandhajszo­lás, a gátlástalanság, a meg­gondolatlanság túlzásba vi­tele. A jó: az egyetlen célra­vezető út, a testi és szellemi rehabilitáció, a tökéletes talpraállás, a fizikai erő és szellemi ruganyosság vissza­szerzése, amely — sajnos — a családok nyári tervei kö­zött elég ritka, és még rit­kább az ilyen tervek tökéle­tes teljesítése. Pedig a nyár felmérhetetlen előnye, hasz­na, várható eredménye kö­zött ez a legfontosabb. Az évszakok változóak, de akármennyire is különböz­nek egymástól, tartalmuk hasonló: előnyös és hátrá­nyos is van bennük. Az emberen áll, hogy min­dig azt válassza, ami előnyé­re válik. Buga doktor Tudomány - technika Védekezés a szökőár ellen Röviden LÉGZÉS — VÍZBEN • A víz is tartalmaz oldott oxigént, a tüdő mégsem ké­pes vízben az oxigén—szén­dioxid gázcseréjét lebonyolí­tani. Ennek az az oka, hogy a vízben oldott gázok diffú­ziója sokkal lassúbb. Kísér­letileg kimutatták, hogy a tüdő képes bizonyos meny- nyiségű oxigént kivonni a vízből, nagyobb baj azonban, hogy a széndioxid leadása még lassabban megy végbe, így a halál közvetlen oka széndioxid-mérgezés. A tüdő gömb alakú hólyagocskáiban a diffúziósebesség csak leve­gőben kielégítő, vízben azon­ban nem. A kopoltyúk leme­zes szerkezete tulajdonkép­pen annyira lerövidíti a dif­fúziót, hogy a szükséges mennyiségű gázcsere végbe­mehet. HOGYAN MOZOG A SZEM? Amerikai kutatók olyan berendezést szerkesztettek, amely filmre veszi a szem mozgásait, tehát rögzíti, hogy mikor, hová fókuszál a szem. Az egész készülék fejre sze­relhető, és így ellenőrizhető, hogy például az autóvezető vagy a pilóta mi mindent lát, és ebből mennyit vesz tudo­másul tudatosan. Általános tapasztalat, hogy a kettő rit­kán azonos. Érdekesek a szemmozgások például olva­sás közben. Az olvasó ember nem minden szót vesz külön szemügyre, és más a szem­mozgás akkor, ha a szöveg, érdekes vagy unalmas. Fel­nőtt ember általában a kör­vonalakra összpontosít, gye­rekek érdektelen, homogén részleteket is tanulmányoz­nak. Azt is tapasztalták, hogy rémfilmek nézésénél, még a legvérengzőbb jeleneteknél is a néző a szereplő arcára összpontosít, és nem például a fegyverekre. A KENYÉR ILLATA A meleg kenyér kellemes illatát, illetve az illatot elő­idéző anyagot sikerült kiele­mezni és előállítani: egy tet- rahidro-2-acetopiridin nevű vegyület idézi elő a kenyér kívánatos illatát. A kutatók egyhetes kenyeret az általuk felfedezett anyaggal gőzöltek, és így a száraz kenyérnek visszaadták „frissen sült” il­latát. a vámpírok nyála A rovarirtó, hasznos dene­vérek édestestvére, a vámpír, alig örvend népszerűségnek az emberek között. Ősidők óta az ördög ivadékának tartják, és ezért nem ritkán szerepel zavart elméjű festő­művészek borzalmat keltő vásznain. Tulajdonképpen a valóságban a vámpír nem szolgál rá borzalmas hírne­vére. A vámpír ugyanis éj­szaka az alvó ember vagy ál­lat bőrén borotvaélességű fo­gával mindössze 1 millimé­ter nagyságú sebet ejt, és nyelvével a kicsurgó vért nyalja fel. Igaz, hazájában, Közép- és Dél-Amerikában ezen az apró seben keresz­tül terjeszti a veszettséget, és néha egész marhacsordák vesztét okozza. Üjabban a vámpírok az or­voskutatók érdeklődését is felkeltették. Megfigyelték ugyanis, hogy a vámpír foga által metszett sebből lénye­gesen tovább folyik a vér, mint más okból ejtett sebek­ből. Gyanították ezért, hogy a vámpír nyálában létezik egy olyan hatóanyag, amely gátolja a véralvadást. A ku­tatók a Desmodus rotundus nevű óriás vámpír nyálából elkülönítettek egy enzimet, amit dezmokiriáz névvel je­löltek. Ez az enzim nemcsak a véralvadást gátolja, hanem a már megalvadt vérrögöt is oldia úgy. hogy a rög plaz- minogén nevű anyagát plaz- minná aktiválta. Ilyen anya­got eddig is ismertek, de va­lószínű hoav a dezmokináz-ezeknél hatékonyabban foeia szolgálni a gyógyítást. Déldá- n! a szívkoszorúér vagv alsó ''ágtae friss vérrögei, trom­bózisai esetén. Mi és a hozzánk hasonló tenger nélküli országok a folyók áradásának csak azt a formáját ismerjük, amikor gyors olvadás vagy nagy eső­zések következtében meg­emelkedik a folyók szintje. A tengerbe torkolló folyók esetében azonban más rend­ellenességekkel is számolni kell. Mindenekelőtt figyelem­be kell venni az árapály je­lenség következtében előálló vízszintváltozást. E tenger­járást a Hold, valamint ki­sebb mértékben a Nap tö­megvonzása okozza, és ész­revehető módon a tengerek szintjének szabályszerű inga­dozásában jelentkezik. A ten­ger szint emelkedése és csök­kenése mintegy 12 és fél órá­nyi időközönként ismétlődik. A legmagasabb szint (da­gály) és a legalacsonyabb szint (apály) között tehát kb. 6 és 1 4 órás időköz van. Üjholdkor és holdtöltekor a Hold és a Nap hatása erősíti egymást; ekkor különlegesen nagy dagály — ún. szökőár jöhet létre. Első és utolsó negyedkor viszont a hatások lerontják egymást (vakár). A dagálynak, de főként a szö­kőárnak a hatása nemegy­szer olyan erős lehet, hogy megakadályozza a folyóvizek természetes folyását, s az is Ki ne emlékezne szívesen Arany János szomorú-szép balladájára, melyben Szondi György várkapitány két ap­ród jának sorsát énekli meg? Mint történeti kutatásaink kiderítették, nem csupán a jobbágyszármazású hős, Szondi György volt valósá­gos, történeti személy, ha­nem apródjai is, kiknek megőrizte nevét a krónika: Libárdy és Sebestyén volt a két, irodalmunkban is bevo­nult vitéz. A várkapitánynak és 146 főnyi hős harcosának nem volt könnyű dolga a tö­rök áradattal szemben. A vulkáni kúpra a XIII. szá­zad folyamán épített kis vár ekkor sem volt igazi erősség­nek nevezhető. A várat az építtető Hunt-Pázmánok a sok-sok belharcban elsősor­ban kiterjedt birtokaik egyik szegletének védelmezésére szánták, de volt később Csák Máté birtokában is, hogy csak leghíresebb tulajdono­sait említsük. A török vesze­delem idején már sem a fa­lak, sem a védősereg ereje nem volt számottevő, így hát 1552 júliusában csak négy napig védekezhetett Ali basa hatalmas seregével szemben. Az elesett hős tisz­teletére a szemközti Arany­dombon (más néven: Ba­bót) Ali baba sírhantot emeltetett, melynek helyén 1885-ben emlékkápolna épült. A súlyosan megrongálódott várat később sem állították helyre, ma már mindössze néhány hosszúkás falrész és két félkör alakú torony rész­lete látható. Ám a vár falai közül körültekintve menten érthetővé válik, miért vá­lasztották harcias őseink ép­pen ezt a helyet várépítésre. Csodálatos panoráma tárul innen az Ipoly völgyére, a Börzsöny gazdag erdeire, ve­rőfényes, szép időben ellátni egészen a Cserhátra. Sőt a szlovákiai honti, zólyomi he­előfordulhat, hogy a sós ten­gervíz felnyomul a folyóme­derben, mintegy „visszafo- lyásra” kényszeríti a folyót. Ha ez még különleges időjá­rási viszonyokkal is társul — például szélviharral, nagy esőzéssel, gyors olvadással —, pusztító méretű árvizek ke­letkezhetnek. A világnak több olyan ten­geri folyótorkolata van, ahol különösen gyakori és veszé­lyes méretű ez a jelenség. Így például az angliai Tem- zénél, amely Londontól nem messze ömlik az Északi-ten­gerbe. A szökőárveszély el­hárítására ez év végére el­készül egy hatalmas zsilip- rendszer, amelyet a folyó 500 méternyire kiszélesedő szakaszába építenek be a torkolat közelében. A zsilip- rendszer négy fő szektorá­nak mindegyike 61 méter széles lesz, ellátva a képen is jól látható, .hidraulikus mozgatású, 3000 tonna tö­megű, kör alakú acélkapu­val, amely normális helyzet­ben 90 fokkal el van fordít­va, utat engedvén a hajó- forgalomnak, s 15 perc alatt hozható a modellen ábrázolt helyzetbe, hogy elzárja az esetleges árhullámok útját. (KS) gyek körvonalai is kibonta­koznak. Betelve a gyönyörű kilátással, a várból több irányba is elindulhatunk: különféle jelzésű turistautak vezetnek az erdőkön keresz­tül Drégelypalánkig, majd el egészen Honiig, mely sétánk másik érdekes állomása. Drégelypalánk, az egyre szépülő település már a tö­rök időknek köszönheti meg­erősödését. Üj-Drégely, majd Palánk néven a törökök épí­tettek itt erősséget a vár el­pusztítása után az Ipoly-át- kelőhely védelmére. A köz­ségből másfél órás séta után érhetünk fel a várba, s mint­egy kétórás erdei séta után Hontra. A Börzsöny erdei ezen a vidéken különösen szépek: a sokféle tű- és lomblevelű fa és cserje kora nyáron és ősszel megkapóan színpompás látványt nyújt. Akik az erdő csendjét tisz­teletben tartják, azoknak a természet más módon is megmutatkozik: szarvas, őz, muflon, mókus bukkan fel a tisztásokon, és számtalan énekesmadár kíséri utunkat. Ha szerencsénk van, még a ritkaságszámba menő csá­szármadárral is találkozha­tunk, melynek alig-alig akad már költőhelye hazánkban. Szép, hosszú sétánk végén elérünk az ugyancsak tör­ténelmi nevezetességű Hont községhez: X—XI. századi várának maradványait 1972- ben fedezték fel. Régi dicső­ségről vall a neve is: valaha a hasonló nevű vármegye székhelye volt. És hogy ki­rándulásunkon a geológia rejtelmei iránt érdeklődők­nek is jusson valami cseme­ge: ellátogathatunk a Honti- szakadékhoz, ahol különleges kövült csigákat, kőzeteket láthatunk abból az évmilli­ókkal ezelőtti időből, amikor még az Ös-Ipoly rohant eb­ben a szurdokvölgyben. Révy Eszter Érdemes megnézni Egy hősi monda színhelye: Drégely

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom