Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
1982. július 17-, szombat MOZI Vajon megtörik a csend? fl nagy meglepetés: Gáti Oszkár Uránia nagyszénási szerelmesei A gyulai Várszínház idei Székely János-darabjában, az ugyancsak ősbemutatóként színre vitt Vak Béla királyban a nagy meglepetést Gáti Oszkár alakítása jelentette. Annál is inkább, mert a műsorterv szerint ő Belost. a királynő fivérét játszotta volna, s ehelyett Gellért szerepét vitte sikerre. A televízió után sokan csak most ismerték meg. ezen az alakításán keresztül Gáti Oszkárt, a színpadi színészt. S hogy ez a találkozás igazi rácso- dálkozást, elismerést hozott számára, az egyben bizonyítja is: érett, nagy feladatokra képes művész. Még akkor is. ha színpadi előtörténetét kutatva a szaksajtóban csak néhány sornyi utalást találtunk legutóbbi beugrásáról is a Madáchban, az Ember tragédiájának Lucifer-szere- péről. (Pedig megérne egy misét.) Talán a munkáját körülölelő csend késztetett arra, hogy a tervezettnél is bővebben beszélgessünk pályájáról, közérzetéről.' találkozásáról a gyulai Várszínházzal. — Merész feladatra vállalkozott, amikor a balesetet szenvedett Hegedűs D. Gézától négy nappal a főpróba előtt vette át Gellért igen fontos szerepét. Akkor gondolt arra. hogy ilyen nagy sikere lesz? — Nem. Egyébként a beugrásokban nagy tapasztalatom van. Csodálkozni fog. mert eredetileg még Belos szerepét sem nekem szánták. Azt is beugróként vettem át egy kollégám helyett, aki egy amerikai»—magyar filmprodukcióban szerepel. Ezért mondhatom, hogy első nyári színházi szereplésem dupla szerencsét hozott számomra. Egyrészt, hogy felléphettem a gyulai Várszínházban, másrészt. hogy ilyen jó szerepben. — S hogy olyan partnerrel játszhatott, mint Lukács Sándor, aki már „Székelyspecialistának" számít.. . — Valóban. Sándor nagyszerű partner, és sokat segített a beugrással járó nehézségek leküzdésében. Bár elég nehéz volt megszoknom, hogy vak embert játszik, mert nekem a partner tekintete a legfontosabb. No. de sikerült a kapcsolatteremtés más módját meglelnünk. Ferge Zsuzsa egyike legismertebb szociológusainknak. Korábbi műveiben társadalmi felépítésünket vizsgálta. Alapvető és sokat idézett tanulmánykötete a Társadalmunk rétegződése fontos határkő az elméleti magyar szociológiai irodalomban. Társadalompolitikai tanulmányok című kötete a Gondolat Kiadó Társadalomtudományi Könyvtár című sorozatában látott napvilágot. Ezidáig az a kérdés foglalkoztatta Férgét, milyen a mai magyar társadalom szerkezete. Legújabb könyvében ennek miértjére keresi a választ. A Társadalmi újratermelés és társadalompolitika című új műve (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) a strukturális folyamatok elemzésének új és jelentős teljesítménye. A társadalomban végbemenő gazdasági, biológiai, anyagitermelési, technikai, illetve a szimbolikus javak újratermelésének lehetséges és szükséges módozatait vizgálva adja elemzését a közelmúlt társadalmi fejlődésének. Mindezek szoros kapcsolatban vannak a társadalmi viszonyok változásaival, rávilágítva az azonosság és különbözőség, a tudatosság és spontaneitás, az akarati és érzelmi, szokásbeli különbségek alakító erejére. Megvizsgálja a foglalkoztatottság problematikáját, kitérve olyan sokszor emlegetett, de tudo— Nem volt hatossal, esetleg zavaró hatással önre, hogy a próbákon Hegedűs D. Géza egészen más felfogásban játszotta ugyanazt a szerepet? — Nem, mert alig láttam a próbákon. Egyébként is a rendező, Marton László szerencsére nem várta el tőlem. hogy ugyanazt játsszam. Hagyta, hogy a sokféle lehetséges magoldás közül a hozzám legközelebb álló egyik helyes megoldást válasszam. — Bejött. . . Mondják, minél többször játszotta a szerepet, annál jobban. Ez a beugrás miatt volt így? — Nem egészen. Olyan típusú színész vagyok, aki minél többször játszik egy szerepet, annál jobban, érettebben. Legalább 10—12 előadás kell. hogy igazán élezzem a darabot. — Ismerkedjünk meg egy .kicsit jobban. Zökkenőmentes volt a pályakezdése? — Tudni kell. hogy engem hatodik nekirugaszkodásra vettek fel a Színművészeli Főiskolára. Addig a Nemzetiben stúdiós voltam. Majd a végzés után a Gyermekszínházhoz kerültem, s most a Maráchban játszom. — A nagy szereplehetösé- gek nem vonzották vidékre? — De. Nagyon szerettem volna a szolnoki, vagy a kecskeméti színházhoz kerülni. mányosan le nem írt kérdésekre is, mint például arra, hogy mi a teljes foglalkoztatottság, szükség van-e a munkanélküliségre, vagy milyen a női munkavállalás megváltozott társadalmi, egyéni megítélése. Az elosztási sémák kategorizálásában bizonyára talál majd bírálókra, esetleg ellenzőkre is, hisz megállapításai újszerű- ek, gondolatébresztők. A központosított elosztás problémái, illetve azok részterületei szinte mindannyiunkat foglalkoztatnak, miként a szociálpolitika néhány kényesnek tartott kérdése is. A juttatások differenciálása, a közös alapból fedezett szükségletek, a jövedelemelosztás „szélei” (a szegénység,- a gazdagság) témakörét tudományos igénnyel tárgyalja a szerző, éppen ezért számíthat nemcsak a szociológiával foglalkozók érdeklődésére. Az egyre gazdagodó és specializálódó magyar szociológiai irodalom nemzetközileg is elismert képviselője An- dorka Rudolf, akinek nemrégiben Angliában jelent meg vaskos kötete, s a külföldi szociológiai folyóiratokban is gyakran szívesen látott szerző. Kutatási területe a társadalmi mobilitás. E területen a legismertebb magyar szakértő. összefoglaló művét — A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon — a Gondolat Kiadó bocsátotta — S miért nem ment? — Jaj, de naiv. Egy színész akkor megy, ha hívják. S csak a létező meghívások között válogathat. — Kissé keserű hangsúly- lyal mondta. Ilyennek képzelte a pályát? — Nem képzeltem, tudtam- milyen. De nem vagyok elkeseredett. — Szerepálma van? — Nincs. Mindent boldogan kipróbálnék, amit úgy hívnak: színészet. — S ehhez meg is van a lehetősége? — A televízióban foglalkoztatnak, mostanában már a rádióban is. Tehát nem tartozom a nem foglalkoztatott színészek sorába . .. — Művészi hitvallása? — Nem értem a kérdést. — Mi a véleménye a honi színházművészetről, a színészetről? — Nem túlzók, ha azt mondom: a miénk a legkiszolgáltatottabb szakma. Hiszen azon múlik minden, hogy másnak mi a véleménye rólam. Tehát teljesen szubjektív. Jóformán nincs mérce. S úgy érzem, ma nincs értéke a színészi munkának. Nem elég fontos a színművészet, a színházak által terjesztett kultúra. Teffát csökkent a társadalmi megbecsülés is . .. — Kiábrándultnak tűnik... — Nem. Csak reálisan szemlélem a helyzetem. Mások még szerencsének is tartanak. Mégis, én úgy érzem, nem így van. — Már mondta, nem tartozik a nem foglalkoztatott színészek sorába. De látt'a Gellért szerepében, megismerve jelenlegi és volt feladatait, az a benyomásom, „takaréklángon" i'an. — Igen. Várok a nagy feladatokra. Például zenés sze- reoekben is szívesen játszanék. Elég erőt érzek magamban. — Akkor jól jött ez a gyulai siker. S ha hívnák, eljönne újból? — Boldogan. Jó darabban, nagvszérű kollégákkal, rendezővel játszhattam. S ha problémám is volt a szállással. s hiányzott a jó étterem is tudom. Gyula nem erről szól. Egyébként augusztus 5-én szerepelek ismét Gyulán. a versfesztiválon. Kedves emlékekkel térek vissza. B. Sajti Emese Fotó: Fazekas László közre. Társadalmi mobilitáson — röviden fogalmazva — azt értjük, hogy az egyénnek mennyire van módja, menynyire képes az egyik társadalmi formációból vagy rétegből a másikba — „lefelé" vagy „fölfelé” — átjutni, formális vagy lényegi tagjává válni, akár jogi, akár szociológiai, akár életmód tekintetében. Andorka Rudolf bőséges adatbázisra támaszkodva vizsgálja a társadalmi szerkezet alakulását, átalakulását, kitérve az osztályok és rétegek egymáshoz viszonyított helyzetének változásaira is. A nemzedékek közti mobilitás 1930-ban, 1949-ben, 1962—64-ben és 1973-ban könyvének egyik fontos fejezete, hiszen — többek kö- zött — máj társadalmi for-* mációink, fejlődésünk alapvető gondjait segít megérteni, nem is beszélve érdek- és értékszemléletünk alakulásának értelmezéséről. E kérdésről ezidáig nem kaptunk még hasonló elemzést. Mintavételének nagysága, s nem utolsósorban a szerző éleslátása, felkészültsége alapvető igazságok és megállapítások elfogadására, készteti az olvasót. A foglalkozások presztízse, a közép- és felsőfokú iskolai tanulók társadalmi származására vonatkozó adatok és indexek értelmezésével Andorka töprengésre és továbbgondolkodásra kényszerít. A hét múzsa közül Uránia a legmakacsabb. Ha valakit bűvöletébe ejt, aligha lehet attól szabadulni. S hogy ez így van, azt elsősorban világhírű amatőrcsillagász- mozgalmunk bizonyítja. Sok ezerre tehető azoknak a száma, akik esténként minden egyéb, tán vonzóbb foglalatosság helyett a zömében maguk készítette műszereikkel az eget fürkészik, s nappali szabad idejükben szakkönyveket, térképeket, a laikus számára „abrakadabrának" tűnő katalógusokat bújnak, tükröt csiszolnak. S ez alól nem kivétel az a húsz iskolás és felnőtt sem, akik Kiss György vezetésével szakkörbe tömörültek Nagyszénáson. Az alapítási év: 1975. * * * „Annyiszor elmondták már, hogy a materialista világszemlélet kialakításának leghatékonyabb és csodás eszköze az amatőrcsillagászat. Engem is megbűvölt ez a foglalatosság. Furcsa, ugye? Pedig így van., Hogyan kezdődött? Hatéves lehettem. nos, apám sokat emlegette a Szíriuszt, nekem meg igencsak foglalkoztatta a fantáziámat. Jött az iskola. meg minden, aztán ismeretséget kötöttem a minden amatőr csillagász által oly nagy tisztelettel övezett dr. Kulin György profesz- szorral. vagyis ahogy mi hívjuk, Gyuri bácsival. Aztán meglett az első távcsövem, s magam sem vettem észre, hogy csinálom, nagyon szeretem. S ezt át kell adni! Akit érdekel. S a nagyszénási művelődési házban mindent olyat szívesen fogadnak a népművelők, ami új és érdekes, és hasznos lehet. Megszületett a szakkör. 1975-ben. írtam én még a mostani havi lapunk, a Föld és Ég kéziratos elődjébe, a Csillagos Ég címűbe is. Ott vagyok szakköröseimmel az országos találkozókon, megfigyelő táborokban ... De inkább megmutatom ezt a fotóalbumot. Ebben friinden benne van. Hát igen, a fotózás a másik szenvedélyem ... Ez is olyan, mint a csillagászat: látni kell, szóban nehéz...” * * * Littkei József festőművész állatöv-képes domborított kártyájával kezdődik a fotókban elbeszélt szakköri történelem. Ismerősek a figurák. Ö készítette a budapesti, pártkongresszusainknak is helyt adó tanácskozó- terem emlvényének domborművét. Ez a kis kártya az ajándéka. És mellette egy nagyszerű Hold-fotó. a dunaújvárosi neves amatőrbarát, Farkas István küldte. Sorolni is nehéz, márcsak a megörökített események városait is. A hetvennyolcas budapesti találkozó, a Planetárium-látogatás, a két évvel ezelőtti szolnoki napok képei, majd a Debreceni Napfizikai Obszervatóriumban tett kirándulás fotói, a tavalyi leninvárosi országos csillagásztábor színes képei, az idei tavaszi út Pestre, megint a Planetáriumba is, az újabb tagokkal. És a helyi, a művelődési ház parkjában készült emlékképek. Az egyiken szinte mindenki kezében távcső. „Valóban, szinte minden tagunknak saját készítésű van már. A fővárosi Uránia Csillagvizsgáló küldi az alkatrészeket a baráti kör tagjainak, a szakköröknek igen kedvezményes áron.’’ Aztán a 125 és 100 mm átmérőjű Newton-rend» szerű tükrös távcsövek. Akik járatosak a fizikában, az optikában, tudják: ezek már komoly műszerek, kutatásra alkalmasak. „Nagyszerű kapcsolatunk van többek között az Orosházi Üveggyár Alkor- szakkörével. Köztudott a mi berkeinkben, ők küldik az Urániának azokat az üveg- tömzsöket, amelyekből a távcső lelke, a tükör készül, hosszadalmas és nagy pontosságot igénylő csiszolással. De több szakkörrel, amatőr csillagásszal tartjuk a barátsággá melegedett kapcsolatot, megfigyelési-kutatási munkát is végzünk.’’ * * * A mai rendkívüli és — őszintén megvallva — a kedvünkért összehívott szakköri foglalkozás egyúttal távcsőpremier is. Elkészült az egyik tizenéves fiú, Anti 61,5 mm- es távcsöve. És hozzá egy színszűrő, hogy Nap-megfigyelésre is használható legyen. Bár a sötét felhők játékos kedvükben vannak, azért kimegyünk a parkba, egy próbára. A múlt havi napfoltok (lapunk is beszámolt róla!) most „megkerülték" a napfelszínt, s ismét láthatók. * * * „Ha minden a terv szerint lesz, ősszel megkapjuk a legújabb, a legnagyobb, 300 mm-es műszerünket, amelyet a helybéli Október 6. Tsz szocialista brigádjai készítenek." Igaz, már harmadik éve ... A szociális otthon parkjában, eltolható tető alá heiyezik el, hogy minden érdeklődő rendelkezésére állhasson. Óraművel felszerelt komoly műszer lesz, tudomásunk szerint megyénkben a legnagyobb. (Az óramű úgymond kiegyenlíti a Föld forgását. így a távcső képmezejében marad a figyelt égi objektum, nem fordul el.) Az új műszer segítségével színes diasorozatokat szeretnének készíteni a helyi általános iskola, később a többi környékbeli oktatási intézmény részére, szemléltető eszközként, .,Évente 4~5 szomszédos községben is tartunk ismeretterjesztő előadásokat, természetesen mindig távcsöves bemutatóval egybekötve. Nap mint nap megesik, hogy a lakásomon is felkeresnek: Gyuri bácsi, lehetne távcsövezni? Hát persze, hogy lehet!” * * * A nagyszénási amatőr csillagász szakkör tagjai valóban Uránia hű és odaadó szerelmesei. Egy nagyszerű, hasznos és szép szenvedély művelői. A Cet csillagkép központi égitestéről, a Mirá- ról (csodálatost jelent!) elnevezett szakkör minden érdeklődőt szívesen lát. akinek többet jelent a páratlanul szép, a laikusok számára titkokkal teli csillagos égbolt. Nemesi László Nürnberg 1946 Nem lehet egy film igazi értékmérője, hogy hányán nézik meg, de nagyon szomorú, amikor a jobb sorsra érdemes alkotás ásítóan üres nézőtér előtt pereg. Mint ahogy megtörténik mostanában, amikor a Nürnberg, 1946 című magyar dokumentumfilmet vetítik, amelyet Róna Péter rendezett. Ezúttal a filmforgalmazás számlájára írandó, hogy nyáridőben, ilyen komor, elgondolkodtató, megrázó hatású darabot tűznek műsorra. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy meleg, csillagfényes estéken a fasizmusról készített film témája volna érdektelen. Hiszen a múltat felelősséggel néző szemléletünkre nem tehetjük ki a „nyári szünet” táblát. Ám a moziszakma illetékeseinek lehetne már tapasztalatuk, hogy ilyenkor nálunk efféle előadásokra csak nagyon gyér közönség jön be. Pedig szükséges lenne, hogy ezt a filmet minél többen megnézzék. Számtalanszor éreztem már, hogy a II. világháborúról szóló híradásokkal, fasizmussal, koncentrációs .táborokkal túltelített vagyok. Annyi sok könyvet elolvastam e témáról, annyi filmet láttam, élményeket hallottam, hogy jobban megrendülni már nem tudok, s a bűnösökkel szembeni gyűlöletem is elérte csúcspontját. Mégis, mint különös mágnes, vonz valami a történelem poklai felé. Úgy látszik, a borzalmakat ismételten át kell élni, hogy kéknek lássuk az eget, jóízűnek érezzük a kenyeret, emberarcúnak higgyük az embert. S hogy tudjuk is a magunk felelősségét e világban, hisz íme. itt a példa, micsoda szennyes förtelem képes felülkerekedni az élet szépségei helyett. Celluloid "Szalag őrzi a torz lények vonásait, akik megtévesztik a világot, hiszen embernek mutatják magukat, s ami legszörnyűbb: embereket tudnak hatalmukba keríteni. Ó, de félelmetes az a feszes sorokba igazodó őrület, amely a náci tömeggyűlésekről áradt. „Adjatok nekem öt évet — mondta Hitler — és nem fogtok ráismerni Németországra." Németországra? Európára, a világra nem lehetett ráismerni. Romok, pusztulás, halottak milliói. Soha jóvá nem tehető, elévülhetetlen bűnök, dudva virága mérgezte a történelmet. Nürnbergben, 1946-ban ítéletek hangzottak el a gonosztevők fölött. A per során készült filmfelvételek lehetőséget adnak a késő utókornak, hogy maguk is lássák a szörnyűségeket, véleményt alkossanak és ítéljenek. S az eltiport bűnözőkre kimondott verdikt után féltőbb szemmel lássa a mozinéző a hétköznapi valóságot. Vigyázva a jövőre, hogy soha ne éledhessenek új fasizmusok, terror, félelem, tömeggyilkosság. Róna Péter és a dokumentumfilmet elkészítő alkotó csoport érdeme, hogy Nürnberg tanulságait felelevenítve figyelmeztettek az újabb diktatúrák veszélyeire. A vietnami népirtástól Chiléig, Kambodzsától a terrorbrigádok vérengzései színteréig csírázó veszedelemre. Amely ellen tenni a legbékésebb millióknak is kötelességük, hogy békében élhessenek. (Andódy) A művelődési ház parkjában, 1982. júliusában, a távcső- premieren. Jobbra Kiss György Fotó. Fazekas László Divat a szociológiai irodalom
