Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

1982, július 2,, péntek NÉPÚJSÁG Célunk a múlt örökségének megismertetése Interjú Péterfy Lászlóval, a Népművészeti Egyesület elnökével „Hz osztályfőnöki órát megkezdjük... 99 Koszorúzás az iskola névadója, Ady Endre szobra előtt Ez év júniusában megala­kult a Népművészeti Egyesit" let. Egyes vélemények sze­rint talán kissé késve, mert úgy vélik, hogy a népművé­szet iránti érdeklődés már túljutott a csúcsponton. — Nem, nem késett az egyesület életrehívása, ha­nem éppen idejében történt — mondotta Péterfy László szobrászművész, az egyesület elnöke az MTI munkatársá­nak adott nyilatkozatában. — A népművészet iránti foko­zott érdeklődés nem magyar sajátosság. Világviszonylat­ban tapasztalható értékmentő kutatás a hagyományok, a gyökerek feltárására. A kul­turális múlt legmozgékonyabb eleme a szájhagyományban megőrzött örökség: a népze­ne, a balladák, s a néptánc. Mindez folklórjellegű, a tár­gyi vonatkozású népművészet viszont nehezebben közelít­hető meg. talán az anyaghoz kötöttség, a nehezebb • meg- formázhatóság miatt. Meg­ítélésem szerint az, ami a hatvanas években oly szépen megindult, és a hetvenes évek elején kibontakozott, igazi mozgalommá az évtized végére vált. 1974—:75-ben alakultak meg ugyanis az első olyan alkotócsoportok, amelyek négy-öt évnyi mun­ka után értek, érhettek kö­zösséggé, és tanulták meg olyan fokon a mesterséget, hogjií magasabb színvonalon tüdták a mai élethez szólóan átfogalmazni a hagyományo­kat. Azaz szükség volt tanu­lásperiódusra. s csak ezután kezdhettek el azon gondol­kodni, hogy a népművészet nem bizonyos felületek dí- szítgetését jelenti, hanem azt, hogy emberarcú, em­beri léptékű, és nem utolsó­sorban használható tárgyakat hozzunk létre. — Tehát megtörtént az el­rugaszkodás a tiszta díszítő­funkciótól a környezetépítés felé. — Lényegében itt is lezaj­lott ugyanaz, ami szellemi hagyományaink terén már korábban megvalósult, vagyis az érdeklődés egy régebbi, ősibb, archaikusabb rétegig nyúlt vissza. Valahogy akként, ahogy ez a balladák, az apokrif imák, vagy a me­zőségi muzsika esetében tör­tént. Ennek legfontosabb vo­natkozása, hogy az apró, kis tárgyak készítésén túl nagy­méretű alkotások jöttek lét­re, olyanok, amelyeket egy ember már el sem tudott ké­szíteni, hanem ehhez csopor­tos. közösségi munkára volt szükség. Felszínre került az egész hagyományrendszer leglényegesebb vonása, az embereket összefogó erő, a kollektív jelleg, és ebből már egyenesen következett, hogy nincs értelme tovább magányosan, más népművé­szeti ágaktól elszigetelve dol­gozni. — Azaz máris adott a Népművészeti Egyesület egyik funkciója; a már létre­jött alkotócsoportok össze­fogása. De nyilván van más cél is. ■ — Számításaink szerint az országban jelenleg mintegy 45 ezer ember foglalkozik va­lamilyen formában népmű­vészettel. Többségük termé­szetesen nem hivatásos al­kotóművész. Egyesületünk megalakulásakor 2700-an je­lentkeztek. Egyik fontos cé­lunk a tagság létszámának bővítése, mert véleményünk szerint minden egyes alkotó bekapcsolódása gazdagíthat­ja élő népművészetünket. Egyesületünk húsz területi szervezetből áll, amelyet vá­lasztott társadalmi vezetőség irányít. Ezek már működ­nek, s van köztük olyan is, a Vas megyei, amely akár mintául is szolgálhat a többi közösség számára. Nagyon röviden vázolva elképzelése­inket, elsősorban arra törek­szünk, hogy komplex, köz- művelődési funkciójú területi létesítményeket hozzunk lét­re. Olyanokat, ahol az em­berek, mondjuk kovácsmes­terségtől kezdve, a szövésen át a népi ételek elkészítéséig sok mindent megismerhetnek a múlt örökségéből. Ez ide­,,Meglátszik a TIT-en, hogy jogelődje, a TTIT a reform­kor után, a múlt század de­rekán alakult. A kapkodás­ban. Ez valahol ma is tart, ebből is jönnek, aztán hatvá- nyoződnak a hibák. Abban, hogy nem találja meg ez a szervezet az igazi, a min­denkor szükséges formát, amivel minden lelkiismeret- furdalás nélkül állhat ki. Tudjuk, az alap tökéletesnek mondható, de mindig a for­mával van a baj. Nem cso­da, ha ez a mellékíz megza­varja az előadókat, a részt­vevőket. Pedig már ideje lenne a kullogásból előre­menni. Biztos vagyok abban, hogy követnének. Kik? A közönség, mindenki. Akikért elvégre van a TIT!” — mondta közvetlenül halála előtt egy megyeszerte elis­mert előadó. Sok minden­ben igaza volt, nem egyben „előzte” a nemrégiben véget ért országos küldöttgyűlés, másban vitatkozni kell el­veivel. A közelmúltban, egy nap-’ pal rá, hogy befejeződött a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat soros, VIII. kül­döttértekezlete, tartotta évadi utolsó elnökségi ülését a békéscsabai városi szerve­zet. Szokatlanul nyílt, a vi­ta uralta munkaértekezlet volt. Második napirendként a megyeszékhely tán legki­sebb lélekszámú városkör­nyékének. Kétsopronynak TIT-életéröl készített beszá­genforgalmi szempontból is jelentős lehet, ezért • igyek­szünk együttműködni — sok más szervezet mellett — az idegenforgalmi vállalatokkal. Elképzeléseink közé tarto­zik, hogy a telepek alkotó­táborként is szolgálnának. — Mindehhez a szervező- készségen és ügybuzgalmon kívül pénz is kell. Honnan teremti ezt elő egy társadal­mi egyesület? — Az egyesület a műkö­déshez szükséges anyagiakat alapvetően a tagdíjakból fe­dezi, és természetesen számít pártoló tagjainak támogatá­sára is. Ezek jogi személyek is lehetnek: vállalatok, in­tézmények, amelyek anyag­gal, szállítóeszközzel, s sok más formában segíthetik munkánkat. Egyesületünk je­lenleg nem kíván oly módon jövedelemre szert tenni, hogy tagjainak munkáit közvetle­nül értékesíti. Viszont segí­teni akarja őket abban, hogy kiállításhoz jussanak, szak­mai és módszertani segítsé­get kapjanak. Úgy vélem, az indulás pillanatában meg­fogalmazott céljaink szeré­nyek, de megvalósíthatók. móló került terítékre. Rövid, de minden lényegest tartal­mazó írásos anyagot kapott kézhez a testület, annak el­lenére, hogy meglehetősen gazdag tárházát is nyújtotta a helyesírási, gépelési és sti­lisztikai hibáknak ... A tar­talom azonban feledtetni tudta ezt a mellékest. Hét évvel ezelőtt alakult a TIT-csoport, nyolc értelmisé­gi volt akkor a tagja. A lét­szám azóta duplázódott, s a mai tizenhetes együttes jó­szerével a kisközség vala­mennyi értelmiségét magába foglalja. A jelentés összegzése — noha így nincsen megfogal­mazva a jelentésben — va­lahogy így szólna: a lehető­ségek függvényében mindent az úgynevezett közhasznú közművelődési kiscsoporto­kért, az egészségügyi felvi­lágosításért. A helyi kertész­szakkör kérésére mezőgazda- sági előadássorozatot szer­veznek és tartanak. Itt első­sorban a fiatal agrárértelmi­ségiekre számíthattak. Szük­ség volt a termelőszövetke­zeti tagoknak rendezett jogi felvilágosító előadásokra is. S ami az egészségügyi elő­adásokat illeti... Nos, a meghatározó, hogy a lakóhe­lyen évek óta nincs állandó orvos! Ezért városi, vagyis békéscsabai előadókkal pó­tolták a különben helyileg is megoldható problémát. Eb­ben is, abban is ... A fiatalok, az általános is­Az iskola kihalt. A diákok már régen az építőtáborok­ban, a Balaton mellett vagy a strandon. Üresek a folyo­sók, a „portán” minden kulcs a helyén. Kora délután. Mintha el­késett évzáróra gyülekezné­kolás korú gyerekek kérdé­se, akik minden településen — s elsősorban ott, ahol nem működik középiskola — a közművelődés, ezen belül is az ismeretterjesztés közön­ségét képezik. Nekik olyan jellegű előadásokat, progra­mokat szerveztek, amelyek értelemszerűen egyeznek az oktatás tantervével, illetve ahhoz szervesen illeszthető. A kis matematikusok és a kis kémikusok baráti köre mellett elsők voltak a két- sopronyiak abban, akik az orosz szoktató nyelvtanfolya­mot beindították a negyedi­keseknek és a harmadik osz­tályosoknak (!) is. A gazdag tartalmú jelen­tésnek tovább lehetne sorol­ni és felidézni egyes bekez­déseit. Mindezekből azonban egy ötlet sejlik fel. Az, hogy milyen jó lenne ezeket az ötleteket, helyi tapasztalato­kat — amelyek nemegyszer buktatóktól terhesek — ösz- szegyűjteni, majd kiadvány­ban megjelentetni. Tudjuk, hogy éppen a falu az, amely általában éppen az anyagi szükség okán, a jó, és a má­sutt is hasznosítható tapasz­talatok kísérletező műhelye, olvasztó és ötvöző kemencé­je. A TIT és így a megyei szervezet is, rendelkezik ki­adói joggal. Alkalmazni kel­lene most ezt a lehetőséget. Hogy minél többen megis­merkedjenek az újjal, a más­sal, zömében az előremutató­val. Ha csak a figyelemfel­keltés szintjén marad ez a „háztáji” ismeretterjesztés, tán az is megéri. Ekkor a bevezető idézet vitatott kér­dései is feloldást, bizonnyal megoldást is nyernek. Ha részben, akkor is. Nemesi László nek, autók fékeznek. Ünne­pélyes, lopva ide-oda te-- kintgető arcok. „Szevasztok! Hát eljöttetek?” „Megis­mersz, Imre?” Hátul, a „fa­házban” terített asztal, fran­cia ételekkel, ám Erdélyi Ró- zsika házi káposztasavanyú­ságot is varázsolt az asztal­ra. És lekváros papucsot. Amihez legfeljebb tea páro­sult volna, ha mondjuk egy­éves találkozóra jönnek az ünneplők. * * * Éppen negyedszázada, ami­kor a Komensky-idézettel el­indult ki-ki, hogy nagyválla­lati osztályvezető, hadmér­nök, BM-es, ügyész, tanár legyen. „Senki sem válhat emberré, ha nem tanítják öt” — olvasható a „megke­resett” tablón. A zöld-fehér, hullámzó feliratú betűk a vendégnek is tudtul , adják: „A sarkadi gimnázium érett­ségizői 1956—57.” Alatta har­mincnégy kíváncsiságot tük­röző arc, a jobb sarokban a KISZ-jelvény. Az iskola első érettségizői. Kölüs Katalinnal átme­gyünk a régi épületbe, ak­kor még egyedül ez volt „az iskola”. A járdára állított VEF-rádióból Bonnie Tyler bömböl, 20 éves forma fia­talember festi az ajtókat, ab­lakokat, ez az épület már az időközben postaforgalmi szakközépiskolává előlépett alma mater szakmai bázisa. A termek persze éppúgy em­lékeztetnek. „Jaj, eszembe jutott valami" — illeszti te­nyerét szájához Katika —, „innen zavart ki egyszer Pa­taki tanár úr, hogy majd ha kinevettem magam, akkor jöjjek vissza.” * * * Az öreg. pirosra festett, bádogtetős épületet nézi Bán Ilonka, az emlékezés fő szer­vezője, miközben afféle ün­nepi beszédet mond. „Az osztályfőnöki órát megkezd­jük. . . Arra gondoltatok-e, hogy 15 év múlva nyugdíja­sok leszünk .. . Elhagytuk a dohányzást, félve állunk a mérlegre, és tányérunkon hagyjuk a zsíros falatot. Negyven ... évesek va­gyunk.” A „lányok” kuncog­nak az illendőség diktálta diszkréción, a férfiak a Vil- mos-körtés üveg felé kacsin­gatnak. Előkerül az egykori, ne­gyedikes osztálynapló is. Anyakönyv nagyságú, min­den rovata gondosan kitölt­ve. Az ülésrendnél még lát­szanak a radírozások nyomai, kinek büntetésből, kinek ju­talomból változott a helye. A tanári asztalhoz legközelebb Balogh Kati és Novák Ma­rika ült, a leghátsó sorban Szabó Mari, Bán Ilonka, Bal­ia Ilonka és Sajti Sanyi ké­szült a nagy é-betűsre. Talá­lomra felütjük. November 12—17. Hetesek: Nagy Erzsé­bet, Nagy Magdolna. Törté­nelem, az óra tárgya: a De­ák-párt bomlása. A Szabad­elvű párt. Testnevelés: sza­badgyakorlat. Játék. A kö­vetkező oldal üres. A toll nyoma kissé reszketeg: „No­vember 16—november 26-ig tanítási szünet.” * * * Csausz Vilmos, az egykori és mai igazgató arról beszél, hogy milyen nagyszerű osz­tály volt ez az első. Ma is mindenkit név szerint kö­szönt. Az Erzsébetet nem kell kiegészíteni a Bujdosó­val, Bekéhez nem kell hoz­zátenni az érdekeltnek, hogy ő Lajos. És hogy akkor még senki sem dohányzott a vé­cében, senki sem késett el. és mindenki mindig tudta a leckét. Meg, hogy milyen emlékezetes Moliére-előadást rendeztek. Érdekes progra­mokat csináltak tanítás után. így aztán a bejárók sohasem siettek a vonathoz. Még Magdika sem. Mi történt 25 év alatt? Most az egyik osz­tály 3,7-es átlaggal érettsé­gizett, kipróbálták az ötna­pos tanítási hetet, és kacér­kodnak az egész napos isko­lával. Mert a tabló ajánlása ma is igaz: „Senki sem válhat emberré, ha nem tanítják öt." Fábián István n tapasztalatátadásra is mód lehetne Kétsoprony és a TIT Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Idegesíti a főnöke . . . ? 8.35: Sándor Judit énekel. 9.03: Vár egy új világ. 9.33: Haj, jó menő . . . 9.53: Lottósorsolás! 10.05: Kököjszi és Bobojsza. 10.24: Magyar mondák. 10.38: Versek. 10.43: A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának fúvósze­nekara játszik. 10.59: Lottóeredmények. 11.00: Egy csepp spanyol vér. 11.34: Magyar művészek operett­felvételeiből. 12.45: Könyvpremier. Kálnoky László: Az üvegkalap. 13.25: Emlékek szárnyain. Ádám Jenő élete. 14.12: Bemutatjuk új kórusfelvé­teleinket. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.05: Grieg: Peer Gynt. 15.21: Kincskereső kisködmön. 16.00: A falu, amelyik rajtavesz­tett. 17.05: Operaáriák. 17.35: Érdekvédelem. 18.00: Suppé: Költő és paraszt. 19.15: Dinu Lipatti zongorázik. 19.35: Hangalbum. 20.35: Simándy József énekel. 21.30: Merre gurul a málna? 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Új Zenei Üjság. 23.05: Zenekari muzsika. 0.15: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: Nóták. Közben: 8.20: Tíz perc külpolitika. 9.01: örökzöld dallamok. 9.53: Lottósorsolás! 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsar­nok. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Térkép és a útravaló. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Régi nóta. híres nóta. 20.35: Hídfők a végtelenben.!. 21.35: Portré slágerekből. 22.30: Engedje meg . . . ! 23.20: Zenés játékokból. III. MŰSOR 9.00: Zenekari operarészletek. 9.48: Nagy siker volt! 11.05: Beethoven-művek. Közben: 11.50: Hegyi Béla: Jelenségek és példázatok. 12.00: A Beethoven-művek foly­tatása. i:r.07: A két Kosra rí. 14.01: ..Tövisek és virágok.” 15.00: Világújság. 15.20: A Budapesti kamaraegyüt­tes felvételeiből. 16.00: Hangverseny orosz-szovjet zeneszerzők müveiből. Kb. 17.10: Népdalok. 17.35: Történelmi operákból. 18.25: Új Zenei" Üjság. 19.05: A Budapesti MÁV szimfo­nikus zenekar és a Buda­pesti kórus hangversenye. 21.13: Mark Naftalin rhytm and blues revűje. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.26: Az öreg. William Faulkner kisregénye rádióra alkal­mazva. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: A tegnap slágereiből éne­kel Dave Dee együttese. 17.15: Szolnok megye a népek országútján. Bemutatjuk a szolnoki Damjanich János Múzeum új állandó kiállí­tását. Riporter: Pálréti Ágoston. 17.25: A szolnoki szimfonikusok nyár eleji hangversenyei­ből. 17.40: Szőkül a kalász. Braun Ágoston jegyzete. 17.45: Amanda Lear slágereiből. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Tádzsikisztán természetvé­delmi területein. 16.50: öt perc meteorológia. 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.05: Labdarúgó-világbajnok­ság. Közvetítés Barceloná­ból’. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.20: A fele sem igaz! (f.-f.) 20.50: Labdarúgó-világbajnok­ság. Közvetítés Madrid­ból. A szünetben: Reklám. 22.45: Reklám, (f.-f.) 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.Q0: Black and White — Feke­ték és fehérek. 20.50: öt perc meteorológia, (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Állhatatos férj. Francia bűnügyi vígjáték. BUKAREST 15.05: Felvétel a műszaki felső- oktatásban. 15.30: A volánnál — autóvezetők­nek. 15.45: Német nyelvű adás. 17.50: Kzercgv éjszaka. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Vidám műsor. 20.50: Film Mario Lanzával. 22.00 : Politikai-ideológiai prog­ram. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.10: Tv-napló. 15.45: Mundial ’82: krónika. (Bg.) 16.00: Reklám. (Zg.) 16.05: Mundial ’82 — Barcelona: labdarúgó-mérkőzés. 16.50: Reklám. (Zg.) 17.50: Videooldalak. (Zg.) 18.00: Hírek. (Zg.) 18.05: Tv-naptár. (Zg.) 18.15: Gyermekműsor. 18.45: Rajzfilm. (Zg.) ' 18.51: Reklám. (Zg.) 18.57: Ma este. (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám.( Zg.) 19.30: Telestart — zenei adás. 19.45: Reklám. (Zg.) 19.50: Mundial — Madrid: labda­rúgó-mérkőzés. (Zg.) 20.45: Reklám. (Zg.) 21.50: Tv-napló. 22.05: A szív kultúrája. (Zg.) 22.10: Vendégszerkesztő: Darkó Markovics. 00.05: Hírek. (Zg.) II. MŰSOR 14.00: Wimbledon: tenisz. (Zg.) 18.57: Ma este. (Zg.) 19.00: Ty-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Komoly zene. 20.15: Reklám. (Zg.) 20.20: Hírek. (Zg.) 20.25: Dokumentumadás. 21.10: Reklám. (Zg.) 21.15: A máltai sólyom. (Bg.) *• VÁRSZÍNHÁZ — Gyula 1982. július 2-án, pénteken 21 órakor: VAK BÉLA KIRÁLY MOZI Békési Bástya: 4. 6, 8 és 10 óra­kor: Szuperexpressz. Békéscsa­bai Építők Kultúrotthona: 5 óra­kor: Tobi. 7 órakor: Uvegtörők. Békéscsabai Kert: Koncert. Bé­késcsabai Szabadsági 4 és 6 óra­kor: Meztelenek és bolondok. 8 órakor: Halálos tavasz. Békés­csabai Terv: Éretlenek. Gyulai Erkel: Keoma. Gyulai Kert: Szól­jon a rock! Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Ez Amerika! 8 óra­kor: Hidegvérrel. 22 órakor: Ez Amerika! Orosházi Béke: A macska rejtélyes halála. Oroshá­zi Partizán: fél 6. fél 8 és fél 10 órakor: Szexis hétvége. Szarvasi Táncsics: Egy elvált férfi ballé­pései.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom