Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-15 / 164. szám

1982. július 15., csütörtök Gyalogcsillag a Várfiirdöben Mesejáték a park évszázados fái alatt Hárman a szereplők közül: Hídvégi Mária (Létra), Tallös Ki­ta (Rózsalány) és Pelsőczy László (Fecskefiú). Kiállják-e a barátság, a hűség és a szeretet próbáját? Világkoncert Pécsett A Kodály-év alkalmából hazánkban vendégszerepel az úgynevezett világzenekar: a Jeunesses Musicales (ifjú zenebarátok) nemzetközi szö­vetségének együttese. A „vi­lágkoncertet” július 20-án tartják a pécsi székesegyház­ban. A zenekar tagjai — hu­szonkét európai és tengeren­túli ország több mint száz fiatal muzsikusa — már a mecsekaljai városban tar­tózkodnak, a Jeunesses Mu­sicales nyári táborában ké­szülnek a hangversenyre. Az ifjú zenebarátok nem­zetközi mozgalma a második világháború idején született meg azzal a céllal, hogy a muzsika nyelvén szolgálja a különböző anyanyelvű, de a zene,, közps pyglyét is értő, művelő fiatalok barátságát. A hetvenes évek elején — kanadai kézdemériyezésre — jött tétre a világzenekar, s azóta minden évben más or­szágban ad. hangversenyt egy-egy világhírű karmester vezetésével. Az együttes tag­jait nemzeti zenei versenye­ken válogatják ki. A világzenekar most elő­ször mutatkozik be szocia­lista országban. A választás azért esett hazánkra, mert a Jeunesses Musicales a „vi­lágkoncert” megrendezésével kíván hozzájárulni a Ko- dály-centenárium zenei ün­nepségeihez. Pécs a hatva­nas évek közepe óta ad ott­hont a nemzetközi ifjúsági zenei táboroknak. Ezért tart­ják itt a hangversenyt. A négytornyú székesegyház ki­tűnő akusztikájánál és nagy méreteinél fogva igen alkal­mas erre az egyedülálló ze­nei eseményre. A Jeunesses Musical tör­ténetében először lép fel együtt a világzenekar és a világkórus. A kecskeméti nemzetközi ifjúsági énektá­borban tizenöt ország fiatal pedagógusai és pedagógus­jelöltjei készülnek a kon­certre. Közreműködésükre a Kodály-mű bemutatása mi­att van szükség. Három nagy mester emlékének adóznak a pécsi hangversenyen. A 250 éve született Haydn Medve­szimfóniáját, a 100 éve szü­letett Kodály Budavári te deumát és az ugyancsak 100 éve született Sztravinszkij Tavaszi áldozását adják elő a neves japán karmester. Hirojuki Ivaki vezetésével. ásatások a Bakony szívében Negyvenéves szünet után is­mét megkezdték a Bakony szi­vében — Zirc nagyközség terü­letén — a település XI—XII. szá­zadi múltjának tisztázását szol­gáló ásatásokat. Zijc történetét 1182-től, attól az időponttól szá­mítják. amikor III, Béla földet adott a francia eredetű ciszter­cita szerzetes rendnek kolostor alapítására. A Képes Krónika szerint azonban ezt megelőzően is lakott terület volt ez a vi­dék. mégpedig királyi szállás­hely. A leírások szerint itt halt meg 1060-ban András király. Az 1942-cs ásatások során már ta­láltak épületmaradványokat, eze­ket azonban visszatemették. Most a községi tanács anyagi támogatásával úgynevezett hi- telesiiö régészeti ásatásokat Nem is gondoltam, hogy mesejátékot játszani, látni évszázados öreg fák alatt, természetes pázsiton, bokrok hátterével, milyen különle­ges élmény. Nemcsak felnőtt­nek, nyilván a gyerekeknek is, akik majdhogynem moc­canatlan ülték végig Csukás István Gyalogcsillag című ze­nés mesejátékának előadását Gyulán, a Várfürdőben, az egykori kastély tőszomszéd­ságában. A várszínházi nyár részeként Rencz Antal ren­dező állította „a természet színpadára" Csukás kedves, magyaros, hangulatos, szép játékát, társai voltak ebben a Jókai Színház nagyrészt fiatal művészei. A Gyalogcsillag történeté­ről azt is elmondhatnánk, hogy ismert, habár az író kitűnő érzékkel, mesélő kedv­vel bővítette, fűszerezte öt­letekkel a szegény, árva kis szolgálólány és a kisbéres- szolgalegény megkapóan iz­galmas kalandját. És milyen szépek a nevek: Rózsalány. Fecskefiú, Dögönye, Vaskő. Édes dinnye király. Sava­nyú uborka király, Keserű kecskeszőr király és az el­maradhatatlan, bűbájos tu­dománnyal is bíró Mostoha, meg a szívtelen, rossz Gaz­da! Hogy aztán a Rózsalány és a Fecskefiú segítő társa­kat is találjon a nagy szö­késben, menekülésben, kita­lálta Csukás a megelevenedő Hordót, a Gereblyél és Lét­rát. akik mintha jókedvű, igazságszerető manócskák lennének, a Rózsalány.és a Fecskefiú leghívebb barátai. Ennyi szereplővel aztán a szerző már úgy bonyolítja- vezeti a játékot, ahogy akar­ja, és úgy akarja, hogy a hallgatóság egy pillanatra sem unja el magát; hogy mindig történjék valami: hogy ott vibráljon a levegő­ben a nézősereg kívánsága: bárcsak megmenekülne a Rózsalány és a Fecskefiú a gonosz Mostohától és a rossz Gazdától ... Meg is mene­külnek. és eljutnak Meseor­szágig. melynek határán át­lépve mindenki igazat mond. Itt aztán lelepleződnek a Rosszak, és jutalmat kapnak a Jók, boldogok lesznek a fiatalok, mert tisztán, őszin­tén szeretik egymást. Egy­szóval minden úgy, ahogyan a mesében illik; Csukás Ist­ván betartja a szabályokat. Szabadtéri játék, alig va­lami díszlettel, inkább csak amolyan „látványfokozással”, mely Sehéner Mihály festő­művész csodálatos világába is felnyitja a varázsablakot; nos. ebben a fák-bokrok övezte környezetben azért sokkal nehezebb minden részletében jó „színházi” elő­adást produkálni. A tágas te­ret és a környezetet érző rendezéshez még igazán ka­rakteres, az író megálmodta figurákat életre keltő sze­replőkre is nagy szükség van. Ha csak egyik is gyen­gébb, mint a másik, ha illú­ziót ront egy felületes, nem oda való alakítás, a gyerek­sereg azonnal felébred a me­sevilágból. és nagyon nehéz később újra visszavezetni oda. Megnyugvással tapasz­taltuk. hogy ezúttal az a va­lóban ritka kivétel áll előt­tünk, hogy Csukás mesejáté­kénak minden figurája al­kalmas, sőt kitűnő szerep­lőkre talált. Az igazán jó találkozás aztán meghozta a felszabadultságot is, úgy mókáznak-játszanak a Gya­logcsillag színészei, hogy két­ségtelen: maguk is jól szóra­koznak, szeretik ezt a dara­bot, mert ezt a mesejátékot tényleg szeretni kell. A já­ték végén a taps égyértelmű: jelzi azt is, hogy valami új született itt, hogy az író olyan mesét írt, mely a ma­gyar népmesék gyönyörű vi­lágából szívja éltető nedveit, mely — engedjék meg ne­kem a talán túlzásnak tűnő igazságot —. Bartók és Ko­dály zenéjével rokon. Rokon a forrást és a tükröt illető­en, mely úgy mutat még bennünket, amilyenek va­gyunk: a Jóság és a Tiszta Öröm diadaláért reményke­dők. Azt hiszem, nem elég egy­szer elmondani, hogy a Gya­logcsillag szereplői nemcsak azért voltak olyan igen jók, mert tudták a felelősséget is: gyermekeknek játszani több­szörösen nagy feladat, a gyermeknéző leikéhez elérni, megtalálni és megőrizni azt, a legnemesebb színészi tettek egyike. Valóban hiszem, hogy nemcsak ezért voltak jók, és nem is csak azért, mert a rendező jó érzékke] válogatta össze őket, hanem azért is, mert egyszerűen örömük telt benne. Szeret­ném hinni ezt, még akkor is, ha nem teljesen így van: hinni azért, hogy hihessünk a belső világunkig elérő színházi élményben, abban az igazi színházban, melyről — ez is meggyőződésem — manapság mind többet kell írni, mind többet kell szólni róla, és mind hatásosabban tenni érte. Csak aki vak. vagy annak tetteti magát, az nem látja. miféle harcban áll az érzelmekre ható szín- 'ház a kimódolt, blődli-szín- házzal; hogy a színház igazi értelmét milyen különös módon sietnének néhányan értelmetlenné változtatni, egyszerűen kikerülve, lenéz­ve azt a mélységesen embe­ri, és nagyon aktuális igényt, kívánságot, hogy a színház varázslat legyen, melyben ré­szessé lenni: felejthetetlen utazás. Most a gyalogcsillagósok- kal utaztunk együtt, és meg­győződésem, hogy az a sok száz gyermeknéző, aki látta ezt a szép előadást, nem fe­lejti el a szép Rózsalány (Tallós Rita), a szeretetre méltó és bátor Fecskefiú (Pelsőczy László), a mókás­jókedvű Hordó (Tomanek Gábor), a Gereblye (Nagy Mari), a Létra (Hídvégi Má­ria), a Mostoha (Vajda Már­ta) a Gazda (Géczi József) és a többiek: Széplaky End­re, Kalapos László, Med- gyessy Pál, Csudái Csaba. Tímár Zoltán nevét, játékuk egv-egy pillanatát. Stílusos zenét komponált a meséhez Kocsár Miklós, szabadtérre való koreográfiát készített Vásárhelyi László, és már megszokottan magabiztos ze­nei vezető volt Holpert Já­nos. A Gyalogcsillag — remél­jük — felfut majd még a Jókai Színház egére is. sze­retnénk ott is újra látni. Sass Ervin HANGSZÓRÓ Dalolok Igaz, hogy nem ez volt a műsor címe vasárnap dél­előtt a Kossuthon, hanem az, hogy „Kutyafülűek és ci- terások”. Csak hát a kutya­fülűek és a citerások is egy­formák voltak abban, hogy énekeltek, daloltak; hogy sze­retik a zenét. Mostanság, amikor Kodály Zoltán szüle­tésének centenáriumát ünne­peljük, jobban odafigyelünk a muzsikára, a kodályi in­telmekre az „énekes Ma­gyarországról”, meg arra is, hogy „zene nélkül nincs tel* jes ember”. Nos, az öröm, hogy ilyen műsorokat fs egy­re többször hallhatunk, és remélhetőleg akiknek szól, hallgatják is; mindenképpen tiszteletre méltó. Nemcsak az a törekvés, hogy ilyenek le­gyenek, hanem a kivitelezés, az ötletgazdagság, a köny- nyedség és a céltudatosság is, ami ezt a vasárnapot szin­tén jellemezte. Ahogy hallgattam a zuglói zenészeket, a citerásokat, a Bekecs utcaiak zenés-verses összeállítását, a pesti, Somo­gyi Béla úti általános isko­lások „éneklő rajának” pro­dukcióját, nem véletlenül ír­tam oda a jegyzetfüzetem tiszta lapjára: „nóta- és vers- ház”. Ügy van: a „tánchá­zak” hasonlóságára ez a rá­dió márványtermében rende­zett gyermekmatiné -valósá­gos „nóta- és versház”-ösz- szejövetellé, örömteli, közös szórakozássá változott. Hogy aztán ott volt a mindent rögzítő és közvetítő mikrofon is, abból csak nekünk. je­len nem valóknak jutott kel­lemes szórakozás, és valósá­gos ötletparádé ahhoz, hogy lehetne általános iskolásaink úttörőfoglalkozásait és egyéb összejöveteleit varázslatosan szebbé tenni? Csak többet kellene nótázni, dalolni, ahogyan régebben (nem is olyan túl régen!) divatos, jó szokás volt, ahogyan a ta­nári, úttörővezetői tudatos­ság terelgette az apró és na­gyobb „népet" a közös ének­lés, dalolás lélekemelő han­gulatai felé. Kell-e bizonyítani, hogy a dal szárnyakat ad az ember­nek? Hogy az egyetakarás mennyire szép szimbóluma? Hogy miért fényesül ki a szemünk, ha énekelünk? Azt, hogy ennek a vasár­nap délelőtti gyermekmatiné­nak a résztvevői örültek-e ennyire a sok-sok dalnak, versnek: nem láthattuk. De a hangjukon érződött, hogy szívesen csinálják, szívesen vannak ott, hogy szívesen dalolnak. Az „éneklő raj”- mozgalom különösen jó öt­letnek látszik, mint ahogy arról az országos találkozó résztvevői be is számoltak. Csak abba ne hagyják, csak ne legyen soha kis ideig tartó felbuzdulás. Csak legyen mindennapos, mert nagyon igaz az, hogy „zene nélkül nincs teljes ember" . .. (s—n) Mindenki figyel, kezdődik a nagy kaland... l'tazás az igazságosztó Meseországba toló: Fazekas László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Egy kis figyelmet kérek. 8.35: Fúvószene táncritmusban. 8.54: Sugár Rezső műveiből. 9.44: Népi muzsika a világ min­den tájáról. 10.05: Kököjszi és Bobojsza. 10.22: Magyar mondák. 10.38: Montezuma. 11.21: Raktáron a virágpor... 11.41: Édes Anna. 12.45: Bevallom magának. 13.00: örökzöld dallamok. 13.40: Szerelem bolondjai. 15.05: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 16.00: Örkény István: Drámák. 16.10: Daloló, muzsikáló tájak. 16.20: Goar Gaszparjan és Mario Lanza operaáriákat énekel. 17.05: Nehéz helyzetben — II. rész. 17.32: Délutáni Rádiószínház. 19.15: Gasparone. 19.35: A Magyar Rádió és Televí­zió szimfonikus zenekará­nak hangversenye a 6-os stúdióban. 20.40: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 21.40: A Dunánál. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Verbunkosok, nóták. 23.09: Adolf Busch hegedül. Ru­dolf Serkin zongorázik. 0.10: Hajdú Sándor táncdalaiból. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Népi hangszeres muzsika. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00 : önarckép, befejezetlen. Ko­vács Kati. 14.35: Történeteim: Surányi End­re. 15.00: Az én Rádióm. 16.00: Látogatóban. 10.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Rádióexpressz. 18.42: Álla Pugacsova énekel. 19.22: Népzenekedvelőknek. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai figyelő. 21.10: Az Üjvidéki Rádió kabaré­ja a 6-os stúdióban. 22.10: A corneville-i harangok. 23.20: Nótacsokor. III. MŰSOR 9.00: Harangozó Teréz, Korda György, Záray Márta és Vámosi János énekel. 9.45: Hat évszázad zenéjéből. 11.46: tJj operalemezeinkből. 15.05: Couperin-művek. 15.05: Népdalkórusok. 15.30: Sztár született. 16.00: Zenei Lexikon. 16.25: Római regék. 16.47: Popz,ene sztereóban. “18.04: Kórusainknak ajánljuk. 18.30: Itzhak Perlman (hegedű) és Vladimir Askenazi (zon­gora) szonátafelvételeiből. 19.35: Irodalmunk a két világhá­ború között. 20.42: Spas Wenkoff Wagner ope­ráiból énekel. 21.19: A Bartók vonósnégyes hangversenye a Zeneaka­démia nagytermében. 22.44: Napjaink zenéje. SZOLNOKISTŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: John Lennon énekel. 17.15: Vízi gabona. Riporter: Ba­logh György. Szerkesztő: Palatínus István. 17.45: Békési és Hortobágy kör­nyéki népdalok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. lap_ és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Tollassuli. 6 2. rész. (ism.) 16.50: Gyerekek a házban. 2. rész: ,.Ez a nap is jól kez­dődik.’’ 17.20: A sárga ló gyors, mint a szél. 17.35: A kezdet. 6 2. rész: ..A megszületés.” 18.15: Reklám, (f.-f.) 18.25: Telesport. (f.-f.) 18.50: Aratás ’82. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.40: A fele sem igaz! (f.-f.) 21.10: Zene, zene, zene. 22.00: Magyarok Belgiumban. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Bolwieser. 1—2. rész. (18 éven felülieknek!) Közben: 21.50: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.05: A jelenkor iskolája. 16.20: Román népzene. 17.00: Ifjúsági stúdió. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Aktuális gazdasági kérdé­sek. 20.35: Kerti virágok. Ifjú népze­nészek versenye. 21.30: A megismerés határai. Tu­dományos sorozat. 21.50: Tv^híradó. 22.00: A zene távlatai. BELGRAD, I. MŰSOR 15.10: Magyar nyelvű tv-napló. 15.20: Videooldalak. (Zg.) 15.30: Nyári délután. (Bg.) 17.40: Tv-napló. 18.00: Hírek. (Zg.) 18.05: Tv-naptár. (Zg.) 18.15: Negyven zöld elefánt — tv­sorozat gyerekeknek. (Zg.) 18.40: Dásenka — rajzfilm. (Zg.) 18.45: Könnyűzene. 19.15: Rajzfilm. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Politikai magazin. 21.15: Reklám. (Zg.) 21.20: Tv-kioszk — szórakoztató sorozat. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Rövidfilmek. (Bg.) 19.15: Idő és pihenés. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Doktor Jekyll és mister Hyde — amerikai horror film. (Bg.) 23.25: Huszonnégy óra. (Bg.) VÁRSZÍNHÁZ — Gyula 1982. július 15-én, csütörtökön 17 órakor a Várfürdőben: GYALOGCSILLAG MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Szóljon a rock! 8 órakor: Zsaru vagy csirkefogó? Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Vérvonal. Békéscsabai Kert: Szabadlábon Velencében. Békéscsabai Szabad­ság: de. 10, 4 és 6 órakor: Kéj­utazás Las Palmasba. 8 órakor: Segítség. Help! Békéscsabai Terv: Éjszaka történt. Gyulai Erkel: Tüzszekerek. Gyulai Kert: Honda-lovag. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Hárman a slamaszti- kában. 8 órakor: Dekameron. 22 órakor: Hárman a slamasztiká- ban. Orosházi Béke: 5 órakor: A nők városa I.. II. rész. Orosházi Partizán: fél 6, fél 8 és fél 10- kor: Meztelenek és bolondok. Szarvasi Táncsics: Egy kis ro­mantika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom