Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-15 / 164. szám
1982. július 15., csütörtök Gyalogcsillag a Várfiirdöben Mesejáték a park évszázados fái alatt Hárman a szereplők közül: Hídvégi Mária (Létra), Tallös Kita (Rózsalány) és Pelsőczy László (Fecskefiú). Kiállják-e a barátság, a hűség és a szeretet próbáját? Világkoncert Pécsett A Kodály-év alkalmából hazánkban vendégszerepel az úgynevezett világzenekar: a Jeunesses Musicales (ifjú zenebarátok) nemzetközi szövetségének együttese. A „világkoncertet” július 20-án tartják a pécsi székesegyházban. A zenekar tagjai — huszonkét európai és tengerentúli ország több mint száz fiatal muzsikusa — már a mecsekaljai városban tartózkodnak, a Jeunesses Musicales nyári táborában készülnek a hangversenyre. Az ifjú zenebarátok nemzetközi mozgalma a második világháború idején született meg azzal a céllal, hogy a muzsika nyelvén szolgálja a különböző anyanyelvű, de a zene,, közps pyglyét is értő, művelő fiatalok barátságát. A hetvenes évek elején — kanadai kézdemériyezésre — jött tétre a világzenekar, s azóta minden évben más országban ad. hangversenyt egy-egy világhírű karmester vezetésével. Az együttes tagjait nemzeti zenei versenyeken válogatják ki. A világzenekar most először mutatkozik be szocialista országban. A választás azért esett hazánkra, mert a Jeunesses Musicales a „világkoncert” megrendezésével kíván hozzájárulni a Ko- dály-centenárium zenei ünnepségeihez. Pécs a hatvanas évek közepe óta ad otthont a nemzetközi ifjúsági zenei táboroknak. Ezért tartják itt a hangversenyt. A négytornyú székesegyház kitűnő akusztikájánál és nagy méreteinél fogva igen alkalmas erre az egyedülálló zenei eseményre. A Jeunesses Musical történetében először lép fel együtt a világzenekar és a világkórus. A kecskeméti nemzetközi ifjúsági énektáborban tizenöt ország fiatal pedagógusai és pedagógusjelöltjei készülnek a koncertre. Közreműködésükre a Kodály-mű bemutatása miatt van szükség. Három nagy mester emlékének adóznak a pécsi hangversenyen. A 250 éve született Haydn Medveszimfóniáját, a 100 éve született Kodály Budavári te deumát és az ugyancsak 100 éve született Sztravinszkij Tavaszi áldozását adják elő a neves japán karmester. Hirojuki Ivaki vezetésével. ásatások a Bakony szívében Negyvenéves szünet után ismét megkezdték a Bakony szivében — Zirc nagyközség területén — a település XI—XII. századi múltjának tisztázását szolgáló ásatásokat. Zijc történetét 1182-től, attól az időponttól számítják. amikor III, Béla földet adott a francia eredetű cisztercita szerzetes rendnek kolostor alapítására. A Képes Krónika szerint azonban ezt megelőzően is lakott terület volt ez a vidék. mégpedig királyi szálláshely. A leírások szerint itt halt meg 1060-ban András király. Az 1942-cs ásatások során már találtak épületmaradványokat, ezeket azonban visszatemették. Most a községi tanács anyagi támogatásával úgynevezett hi- telesiiö régészeti ásatásokat Nem is gondoltam, hogy mesejátékot játszani, látni évszázados öreg fák alatt, természetes pázsiton, bokrok hátterével, milyen különleges élmény. Nemcsak felnőttnek, nyilván a gyerekeknek is, akik majdhogynem moccanatlan ülték végig Csukás István Gyalogcsillag című zenés mesejátékának előadását Gyulán, a Várfürdőben, az egykori kastély tőszomszédságában. A várszínházi nyár részeként Rencz Antal rendező állította „a természet színpadára" Csukás kedves, magyaros, hangulatos, szép játékát, társai voltak ebben a Jókai Színház nagyrészt fiatal művészei. A Gyalogcsillag történetéről azt is elmondhatnánk, hogy ismert, habár az író kitűnő érzékkel, mesélő kedvvel bővítette, fűszerezte ötletekkel a szegény, árva kis szolgálólány és a kisbéres- szolgalegény megkapóan izgalmas kalandját. És milyen szépek a nevek: Rózsalány. Fecskefiú, Dögönye, Vaskő. Édes dinnye király. Savanyú uborka király, Keserű kecskeszőr király és az elmaradhatatlan, bűbájos tudománnyal is bíró Mostoha, meg a szívtelen, rossz Gazda! Hogy aztán a Rózsalány és a Fecskefiú segítő társakat is találjon a nagy szökésben, menekülésben, kitalálta Csukás a megelevenedő Hordót, a Gereblyél és Létrát. akik mintha jókedvű, igazságszerető manócskák lennének, a Rózsalány.és a Fecskefiú leghívebb barátai. Ennyi szereplővel aztán a szerző már úgy bonyolítja- vezeti a játékot, ahogy akarja, és úgy akarja, hogy a hallgatóság egy pillanatra sem unja el magát; hogy mindig történjék valami: hogy ott vibráljon a levegőben a nézősereg kívánsága: bárcsak megmenekülne a Rózsalány és a Fecskefiú a gonosz Mostohától és a rossz Gazdától ... Meg is menekülnek. és eljutnak Meseországig. melynek határán átlépve mindenki igazat mond. Itt aztán lelepleződnek a Rosszak, és jutalmat kapnak a Jók, boldogok lesznek a fiatalok, mert tisztán, őszintén szeretik egymást. Egyszóval minden úgy, ahogyan a mesében illik; Csukás István betartja a szabályokat. Szabadtéri játék, alig valami díszlettel, inkább csak amolyan „látványfokozással”, mely Sehéner Mihály festőművész csodálatos világába is felnyitja a varázsablakot; nos. ebben a fák-bokrok övezte környezetben azért sokkal nehezebb minden részletében jó „színházi” előadást produkálni. A tágas teret és a környezetet érző rendezéshez még igazán karakteres, az író megálmodta figurákat életre keltő szereplőkre is nagy szükség van. Ha csak egyik is gyengébb, mint a másik, ha illúziót ront egy felületes, nem oda való alakítás, a gyereksereg azonnal felébred a mesevilágból. és nagyon nehéz később újra visszavezetni oda. Megnyugvással tapasztaltuk. hogy ezúttal az a valóban ritka kivétel áll előttünk, hogy Csukás mesejátékénak minden figurája alkalmas, sőt kitűnő szereplőkre talált. Az igazán jó találkozás aztán meghozta a felszabadultságot is, úgy mókáznak-játszanak a Gyalogcsillag színészei, hogy kétségtelen: maguk is jól szórakoznak, szeretik ezt a darabot, mert ezt a mesejátékot tényleg szeretni kell. A játék végén a taps égyértelmű: jelzi azt is, hogy valami új született itt, hogy az író olyan mesét írt, mely a magyar népmesék gyönyörű világából szívja éltető nedveit, mely — engedjék meg nekem a talán túlzásnak tűnő igazságot —. Bartók és Kodály zenéjével rokon. Rokon a forrást és a tükröt illetően, mely úgy mutat még bennünket, amilyenek vagyunk: a Jóság és a Tiszta Öröm diadaláért reménykedők. Azt hiszem, nem elég egyszer elmondani, hogy a Gyalogcsillag szereplői nemcsak azért voltak olyan igen jók, mert tudták a felelősséget is: gyermekeknek játszani többszörösen nagy feladat, a gyermeknéző leikéhez elérni, megtalálni és megőrizni azt, a legnemesebb színészi tettek egyike. Valóban hiszem, hogy nemcsak ezért voltak jók, és nem is csak azért, mert a rendező jó érzékke] válogatta össze őket, hanem azért is, mert egyszerűen örömük telt benne. Szeretném hinni ezt, még akkor is, ha nem teljesen így van: hinni azért, hogy hihessünk a belső világunkig elérő színházi élményben, abban az igazi színházban, melyről — ez is meggyőződésem — manapság mind többet kell írni, mind többet kell szólni róla, és mind hatásosabban tenni érte. Csak aki vak. vagy annak tetteti magát, az nem látja. miféle harcban áll az érzelmekre ható szín- 'ház a kimódolt, blődli-szín- házzal; hogy a színház igazi értelmét milyen különös módon sietnének néhányan értelmetlenné változtatni, egyszerűen kikerülve, lenézve azt a mélységesen emberi, és nagyon aktuális igényt, kívánságot, hogy a színház varázslat legyen, melyben részessé lenni: felejthetetlen utazás. Most a gyalogcsillagósok- kal utaztunk együtt, és meggyőződésem, hogy az a sok száz gyermeknéző, aki látta ezt a szép előadást, nem felejti el a szép Rózsalány (Tallós Rita), a szeretetre méltó és bátor Fecskefiú (Pelsőczy László), a mókásjókedvű Hordó (Tomanek Gábor), a Gereblye (Nagy Mari), a Létra (Hídvégi Mária), a Mostoha (Vajda Márta) a Gazda (Géczi József) és a többiek: Széplaky Endre, Kalapos László, Med- gyessy Pál, Csudái Csaba. Tímár Zoltán nevét, játékuk egv-egy pillanatát. Stílusos zenét komponált a meséhez Kocsár Miklós, szabadtérre való koreográfiát készített Vásárhelyi László, és már megszokottan magabiztos zenei vezető volt Holpert János. A Gyalogcsillag — reméljük — felfut majd még a Jókai Színház egére is. szeretnénk ott is újra látni. Sass Ervin HANGSZÓRÓ Dalolok Igaz, hogy nem ez volt a műsor címe vasárnap délelőtt a Kossuthon, hanem az, hogy „Kutyafülűek és ci- terások”. Csak hát a kutyafülűek és a citerások is egyformák voltak abban, hogy énekeltek, daloltak; hogy szeretik a zenét. Mostanság, amikor Kodály Zoltán születésének centenáriumát ünnepeljük, jobban odafigyelünk a muzsikára, a kodályi intelmekre az „énekes Magyarországról”, meg arra is, hogy „zene nélkül nincs tel* jes ember”. Nos, az öröm, hogy ilyen műsorokat fs egyre többször hallhatunk, és remélhetőleg akiknek szól, hallgatják is; mindenképpen tiszteletre méltó. Nemcsak az a törekvés, hogy ilyenek legyenek, hanem a kivitelezés, az ötletgazdagság, a köny- nyedség és a céltudatosság is, ami ezt a vasárnapot szintén jellemezte. Ahogy hallgattam a zuglói zenészeket, a citerásokat, a Bekecs utcaiak zenés-verses összeállítását, a pesti, Somogyi Béla úti általános iskolások „éneklő rajának” produkcióját, nem véletlenül írtam oda a jegyzetfüzetem tiszta lapjára: „nóta- és vers- ház”. Ügy van: a „táncházak” hasonlóságára ez a rádió márványtermében rendezett gyermekmatiné -valóságos „nóta- és versház”-ösz- szejövetellé, örömteli, közös szórakozássá változott. Hogy aztán ott volt a mindent rögzítő és közvetítő mikrofon is, abból csak nekünk. jelen nem valóknak jutott kellemes szórakozás, és valóságos ötletparádé ahhoz, hogy lehetne általános iskolásaink úttörőfoglalkozásait és egyéb összejöveteleit varázslatosan szebbé tenni? Csak többet kellene nótázni, dalolni, ahogyan régebben (nem is olyan túl régen!) divatos, jó szokás volt, ahogyan a tanári, úttörővezetői tudatosság terelgette az apró és nagyobb „népet" a közös éneklés, dalolás lélekemelő hangulatai felé. Kell-e bizonyítani, hogy a dal szárnyakat ad az embernek? Hogy az egyetakarás mennyire szép szimbóluma? Hogy miért fényesül ki a szemünk, ha énekelünk? Azt, hogy ennek a vasárnap délelőtti gyermekmatinénak a résztvevői örültek-e ennyire a sok-sok dalnak, versnek: nem láthattuk. De a hangjukon érződött, hogy szívesen csinálják, szívesen vannak ott, hogy szívesen dalolnak. Az „éneklő raj”- mozgalom különösen jó ötletnek látszik, mint ahogy arról az országos találkozó résztvevői be is számoltak. Csak abba ne hagyják, csak ne legyen soha kis ideig tartó felbuzdulás. Csak legyen mindennapos, mert nagyon igaz az, hogy „zene nélkül nincs teljes ember" . .. (s—n) Mindenki figyel, kezdődik a nagy kaland... l'tazás az igazságosztó Meseországba toló: Fazekas László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Egy kis figyelmet kérek. 8.35: Fúvószene táncritmusban. 8.54: Sugár Rezső műveiből. 9.44: Népi muzsika a világ minden tájáról. 10.05: Kököjszi és Bobojsza. 10.22: Magyar mondák. 10.38: Montezuma. 11.21: Raktáron a virágpor... 11.41: Édes Anna. 12.45: Bevallom magának. 13.00: örökzöld dallamok. 13.40: Szerelem bolondjai. 15.05: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 16.00: Örkény István: Drámák. 16.10: Daloló, muzsikáló tájak. 16.20: Goar Gaszparjan és Mario Lanza operaáriákat énekel. 17.05: Nehéz helyzetben — II. rész. 17.32: Délutáni Rádiószínház. 19.15: Gasparone. 19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye a 6-os stúdióban. 20.40: Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.40: A Dunánál. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Verbunkosok, nóták. 23.09: Adolf Busch hegedül. Rudolf Serkin zongorázik. 0.10: Hajdú Sándor táncdalaiból. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Népi hangszeres muzsika. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00 : önarckép, befejezetlen. Kovács Kati. 14.35: Történeteim: Surányi Endre. 15.00: Az én Rádióm. 16.00: Látogatóban. 10.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Rádióexpressz. 18.42: Álla Pugacsova énekel. 19.22: Népzenekedvelőknek. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai figyelő. 21.10: Az Üjvidéki Rádió kabaréja a 6-os stúdióban. 22.10: A corneville-i harangok. 23.20: Nótacsokor. III. MŰSOR 9.00: Harangozó Teréz, Korda György, Záray Márta és Vámosi János énekel. 9.45: Hat évszázad zenéjéből. 11.46: tJj operalemezeinkből. 15.05: Couperin-művek. 15.05: Népdalkórusok. 15.30: Sztár született. 16.00: Zenei Lexikon. 16.25: Római regék. 16.47: Popz,ene sztereóban. “18.04: Kórusainknak ajánljuk. 18.30: Itzhak Perlman (hegedű) és Vladimir Askenazi (zongora) szonátafelvételeiből. 19.35: Irodalmunk a két világháború között. 20.42: Spas Wenkoff Wagner operáiból énekel. 21.19: A Bartók vonósnégyes hangversenye a Zeneakadémia nagytermében. 22.44: Napjaink zenéje. SZOLNOKISTŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: John Lennon énekel. 17.15: Vízi gabona. Riporter: Balogh György. Szerkesztő: Palatínus István. 17.45: Békési és Hortobágy környéki népdalok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. lap_ és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Tollassuli. 6 2. rész. (ism.) 16.50: Gyerekek a házban. 2. rész: ,.Ez a nap is jól kezdődik.’’ 17.20: A sárga ló gyors, mint a szél. 17.35: A kezdet. 6 2. rész: ..A megszületés.” 18.15: Reklám, (f.-f.) 18.25: Telesport. (f.-f.) 18.50: Aratás ’82. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.40: A fele sem igaz! (f.-f.) 21.10: Zene, zene, zene. 22.00: Magyarok Belgiumban. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Bolwieser. 1—2. rész. (18 éven felülieknek!) Közben: 21.50: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.05: A jelenkor iskolája. 16.20: Román népzene. 17.00: Ifjúsági stúdió. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Aktuális gazdasági kérdések. 20.35: Kerti virágok. Ifjú népzenészek versenye. 21.30: A megismerés határai. Tudományos sorozat. 21.50: Tv^híradó. 22.00: A zene távlatai. BELGRAD, I. MŰSOR 15.10: Magyar nyelvű tv-napló. 15.20: Videooldalak. (Zg.) 15.30: Nyári délután. (Bg.) 17.40: Tv-napló. 18.00: Hírek. (Zg.) 18.05: Tv-naptár. (Zg.) 18.15: Negyven zöld elefánt — tvsorozat gyerekeknek. (Zg.) 18.40: Dásenka — rajzfilm. (Zg.) 18.45: Könnyűzene. 19.15: Rajzfilm. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Politikai magazin. 21.15: Reklám. (Zg.) 21.20: Tv-kioszk — szórakoztató sorozat. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Rövidfilmek. (Bg.) 19.15: Idő és pihenés. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Doktor Jekyll és mister Hyde — amerikai horror film. (Bg.) 23.25: Huszonnégy óra. (Bg.) VÁRSZÍNHÁZ — Gyula 1982. július 15-én, csütörtökön 17 órakor a Várfürdőben: GYALOGCSILLAG MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Szóljon a rock! 8 órakor: Zsaru vagy csirkefogó? Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Vérvonal. Békéscsabai Kert: Szabadlábon Velencében. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 4 és 6 órakor: Kéjutazás Las Palmasba. 8 órakor: Segítség. Help! Békéscsabai Terv: Éjszaka történt. Gyulai Erkel: Tüzszekerek. Gyulai Kert: Honda-lovag. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Hárman a slamaszti- kában. 8 órakor: Dekameron. 22 órakor: Hárman a slamasztiká- ban. Orosházi Béke: 5 órakor: A nők városa I.. II. rész. Orosházi Partizán: fél 6, fél 8 és fél 10- kor: Meztelenek és bolondok. Szarvasi Táncsics: Egy kis romantika.
