Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

NÉPÚJSÁG spfliN/y germ33 KAMtmS ENGlítaS AUST 373 HONtTIJa FIFA WORLD CUP Pf FRANCE bottÍT WGflRY LSIAVSA LAND _ ALAND ,=<GENTiNA CHILE ÄfjERIA BELGIUM IN SPAIN 1982 HUNGARIAN FOOTBALL ^■»1. í—-y''“''S ~ ^ Ifcitíiv^V jh. fr, l’f'— (Í.aA- i-:* b~i, í* -gs-as-. CsSf,-^ í«..-, y,4 .ÍJ**.‘jLir ?!■**■ -Cb^vO-* FEDERATION A Magyar Állami Pénzverő a spanyolországi labdarúgó VB tiszteletére ezüstérmét és arany bélyegképet bocsát "ki. Fel­vételünkön az érme két oldala látható (MTI-fotó: Sarkadi János felvétele — KS) GTE elnökségi ülés Békéscsabán A Gépipari 'Tudományos Egyesület Békés megyei szer­vezete tegnap délután a Technika Házában tartotta meg kibővített elnökségi ülé" sét. Először Volent György, a szervezet titkára számolt be a februári elnökségi ülés óta eltelt időszak munkájá­ról, amelynek egyik jelentős eseménye a műszaki fej­lesztési hónap megrendezése volt. A kiemelkedően jól si­került rendezvények közé tartozik az első orosházi mű­szaki fejlesztési nap. Ezen hat előadás hangzott el, ezt követően a résztvevők meg­tekintették az Alföldi Kő­olajipari Gépgyár új acél­öntödéjét. Az elmúlt negyedévben több tanfolyam fejeződött be, és elsőként rendezték meg a felsőfokú anyagellátási kép­zést. öt főiskola-előkészítő tanfolyamot is szerveztek, és többek között a HAFE szer­vezésében több szakmai fel­készítő foglalkozást tartottak. Aktív résztvevője és szer­vezője volt a tudományos egyesület a május 26-tól má­jus 29-ig Gyulán rendezett második országos munkavé­delmi szemináriumnak. Az elmúlt időszakban is jelentő­sen emelkedett a vállalati megbízások száma. Ilyen fel­adatnak számított az újkí- gyósi Chemical rekonstruk­ciós tanulmánytervének el­készítése. Ezután a Zalaegerszegen május 13—16-ig, rendezett országos titkári tanácsko­zásról tárgyaltak, majd a bejelentések keretében szólt a szervezet vezetősége arról, hogy a jövőben rendszeresen tartanak végrehajtó bizottsá­gi üléseket, amelyek minden hónap első keddjén, 17 óra­kor kezdődnek. Szeptember­től felújítanak egy régi ha­gyományt. A már említett vb-ülésekre a helyi szakosz­tály képviselőit is meghív­ják, hogy a testület előtt munkájukról beszámoljanak. Sz. J Sikeres KRESZ-vetélkedő Június 26-án, szombaton rendezte meg a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkársága, valamint a ver­seny- és rendezvényszervező szakbizottsága Békéscsabán a Népújságban meghirdetett KRESZ-totó helyes megfej­tői részére a KRESZ-vetél- kedőt. Az ötven meghívott izgalmas versenyen bizonyí­totta be, hogy ismeri a KRESZ-t. A vetélkedőn két tesztlapot kaptak a versenyzők. Egyik tesztlápon szabályismereti kérdések voltak, a másikon a deffenzív vezetéssel kapcso­latos kérdések. Hibátlan megfejtés nem akadt. Gomb­kötő Sándor szarvasi lakos 114 pontot ért el — a maxi­mális 115 helyett —, és ezzel megnyerte a vetélkedőt. Má­sodik lett Kesiár Tamás bé­késcsabai, harmadik Bánszki Mihály békéscsabai, negye­dik Molnár Gabriella békés­csabai lakos. Mindhárman 111 pontot értek el, közöttük a sorrendet a tesztlapok le­adásának ideje döntötte el. A KRESZ-totó megrende­zése, a Népújságban való megjelentetése, valamint a KRESZ-vetélkedő elérte cél­ját, mert bebizonyosodott, hogy a megyében sokan . és szívesen foglalkoznak a köz­lekedéssel kapcsolatos kérdé­sekkel. Az MKBT a jövőben is szeretne élni ezekkel a le­hetőségekkel. V. L. Ildikó és Jancsi Két kis sakkbajnok Telek Ildikó a lökösházi általános iskola 5. osztályos tanulófa. Januárban Békéscsabán, a serdülők városi sakk- bajnokságán az első lett, februárban megnyerte a járási bajnokságot, majd a megyei bajnokságon ismét az első, a felnőttek női bajnokságán a második helyre került. Most a serdülök július 3-án kezdődő országos versenyére készül, amelyet Zánkán rendeznek meg. Lökösházán, a szülei lakásán váltok vele néhány szót. — Vége a tanévnek. Milyen volt a bizonyítványod? — Négyesnél jobb átlagot értem el. — Most már van időd. Naponta hány órát foglalkozol a sakkal? — Hat-hét órát. Főként az elmélettel. Békéscsabáról mindennap eljön hozzánk Bánszki Jani bácsi, ö tanít engem, és a 9 éves öcsémet, Jancsit is. — Jancsi is versenyző? — ö a serdülök járási versenyén mögöttem a máso­dik lett, a kisdobosok járási, majd a megyei versenyét megnyerte. — Szoktál sakkozni Bánszki Jani bácswal? — Igen, egyszer már sikerült győznöm is. Bánszki János, aki jelen van a beszélgetésnél, közbe­szól: — Megérdemelten győzött. Annak, aki vele sakkozik, bizony meg kell gondolnia minden lépést. Ha mondjuk 6-8 olyan sakkozóval kellene szimultánt játszanom, mint amilyen ö, nem merném vállalni. — Mik a kilátások Zánkán? — Szerintem a serdülök versenyében Ildikó az elsők között lesz. Jancsika sem marad le. Ez a ' kis legény sakkban már püföli a nagy kamaszokat. Ildikó a napokban kiváló úttörő lett, Jancsi pedig Ki­váló Edzettségért jelvényt kapott. Pásztor Béla Felmentés — kinevezés A Minisztertanács hittvai István ipari miniszterhelyet­test e tisztségéből egészségi állapotára való tekintettel, saját kérésére, érdemeinek elismerése mellett 1982. jú­nius 30-i hatállyal felmen­tette és nyugálományba he­lyezte. Egyidejűleg Köteles Zoltánt, az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat vezér- igazgatóját július 1-i hatály- lyal ipari miniszterhelyettes­sé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Littvai Ist­vánnak, a magyar ipar irá­nyításában kifejtett eredmé­nyes tevékenysége, egész munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása al­kalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést tegnap az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. Jelen volt Méhes Lajos ipari mi­niszter. Burján Sándor az MTI vezérigazgatója A Minisztertanács Burján Sándort, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató-helyet­tesét 1982. június" 30-i ha­tállyal e tisztségéből fel­mentette, egyidejűleg július 1-i hatállyal a Magyar Táv­irati Iroda vezérigazgatójává kinevezte. Hz eleki gyermekkórus hangversenye Gyulán A gyulai Kohán Múzeum mindig szívesen látja az énekkarokat és azok is öröm­mel választják hangverse­nyük színhelyéül a múzeum nagytermét, mert kitűnő akusztikájával és hangulatá­val jól érvényesíti a kórus­számokat. A 70 tagú eleki ál­talános iskolás gyermekkó­rus, ahol az énekléshez a nyolcadikos végzősök is hű­ek maradtak, idényzáró hang­versenyét is itt rendezte meg Törzsök Attila karnagy ve­zetésével. E hangversenyüket Kodály Zoltán születésének 100 évfordulója emlékének ajánlották. Az eleki gyermekkórus műsorát az jellemzi, hogy közvetlen patrónusok: Bár­dos Lajos Kossuth-díjas ze­neszerző tanácsára nagy lel­kesedéssel és akarással fel­nőtt énekkarok számára írt, nehéz fajsúlyú műveket tűz­nek műsorukra, és bámula­tosan bírják mind a stílus- váltást, mind pedig a vonal feletti A és H hangok biztos és tiszta kiéneklését. A hangversenyt dr. Varga Károly fordításában két madrigállal kezdték. Men­delssohn romantikus hangu­latú dala: Búcsú az erdőtől lírai szépségével mindig si­kert- arat. Bárdos Lajos írta át gyermekkórusra Erkel Fe­renc: Névtelen hősök című operája híres, férfikórusra írt Takarodóját érdeklődés­sel hallgatta a főként eleki szülőkből álló közönség. Job­ban sikerült Erkel Ferenc: Éljen a haza és Dalos induló című két hazafias kórusszá­ma Csonka Barna gyulai zongoratanár kíséretével. Ugyancsak zongorakísérettel adták elő Szokolay: Miniatűr kantáta III. tételét, valamint Liszt Ferenc—Roska Ernő: Magyar ünnepi dalát, amit a közönség vastapsaira meg is ismételtek. Az eleki gyermekkórus si­et megtanulni és bemutatni Bárdos Lajos legújabb mű­veit. így a régi Bárdos-mű­vek mellett a gyulai bemu­tatóként hallgattuk meg Bár­dos—Sztankó: Liszt Ferenc­hez írt művét, valamint a Debussy-stílusra emlékeztető Bárdos: Szivárvány című igé­nyes alkotását. öt Kodály-kórusmű zárta be a műsort. Ezek közül a Zöld erdőben — a Villő —, a Lengyel László és a Ger­gely-járás. igazi gyermekkari müveket nagy rutinnal éne­kelték el az eleki gyerme­kek. Kodály: Angyalok és pásztorok című igen nehéz és igényes kórusművének olyan sikere volt, hogy ráadásul el­énekelték Kodály—Weöres: Béke dalát is. A hangverseny műsorát Nacsa Judit nevelőtanár kon­ferálta. Dr. Márai György Piaci hírek Orosházáról Megkezdődött az igazi nyári szezon a piacokon is, Oroshá­zán a tegnapi, csütörtöki, szo­kásos hetipiacon hatalmas volt a forgalom. Hétről hétre gazda­gabb a kínálat, egyre többféle gyümölcs, zöldség jelenik meg az árusoknál. Csomóra mérik a sárgarépát, zöldséget, s az árak igen vál­tozóak, a sárgarépa 5—10 forint, a zöldség 4—8 forint csomón­ként, a minőségtől függően. Egy­re több az újburgonya, kilója 8—12 forint, de van még a ta­valyi termésből is, azt 4-5 fo­rintért mérik. A fejes káposzta kilója 10—12 forint, a kel 10—20 forint, a karalábé darabja 2,50 —3 forint. Rengeteg a paprika, a hegyes zöldnek 1-2 forint da­rabja, a fehér töltenivaló 3-4 forint, de kevésbé szépet lehet már 1-2 forintért is kapni. A főzőtök kilója 5—8 forint, a sa­látának való uborka 6—10, a sa- vanyitanivaló pedig 10—12 fo­rint. Beérett a másodvetésű zöld­borsó, 18—25 forint kilója, a zöldbab 10—15 forint. A gyümölcspiacon megjelent az őszibarack és a nyári alma. A barack ára meglehetősen vál­tozó, az apróbb szemű kilónként 20 forint, de egy-két termelőnél lehet már kapni szép nagy sze­műt is, kilóját 40 forintért. A cseresznye 16—25 forint, a meggy java 20 forint, de 12—14 forin­tért is lehet venni. Nem olcsó a málna, a szebbje kilónként 30 forint. 15—20 forint a ribizli, és 12—15 forint a nyári alma. A to­jás darabja a legtöbb helyen 1,50, egy pár 1,20 kiló körüli csirke 50—60 forint. T. I. 1982. július 2., péntek Ki üdül kedvezményesen ? I vrol évre egyre töb­ben jutnak* el a I szakszervezeti és a \ aualati üdülőkbe. Meg­duplázódott 1960-hoz képest — s ma már majdnem más­fél milliónyi — a kedvezmé­nyesen üdülők száma. Az er­re fordított állami összkiadás egyébként meghaladja a négymilliárd forintot; s en­nek a roppant összegnek a beutaltak mindössze 21—22 százalékát térítik meg. S bár 1980-ban a térítési díjakat emelték, ennek ellenére, a beutaltakat napjainkban jó­val kisebb költséghányad terheli, mint húsz évvel ez­előtt. Az üdülni vágyókat egyre több üdülő, s ezekben egyre több — a koi'ábbiakhoz ké­pest „komfortosabb" — szo­ba várja. Az üdültetésből a vállalatok és a szövetkeze­tek ma már jóval nagyobb részt vállalnak. mint a SZOT. Ennek megfelelően a vállalatokat terhelő üdülteté­si költségek 'egyre magasab­bak. Ügy is fogalmazhatunk, hogy a kedvezményes üdül­tetés egykori kizárólagos gazdája, a SZOT egyre in­kább megosztja az ezzel kapcsolatos feladatokat, kö­telezettségeket és persze a költségeket is a munkálta­tókkal. Mindez semmit sem vál­toztat a lényegen: 1960-ban a lakosság mindössze öt szá­zaléka üdült kedvezményes térítés ellenében, 1980-ban már majdnem 12 százaléka. De nemcsak a „hagyomá­nyos” üdülőkben, hanem úgynevezett kereskedelmi szálláshelyeken, különböző bérleményekben, külföldi csereutak révén, s megany- nyi egyéb módon és formá­ban is lehet kedvezményesen üdülni. Ezért ez a 12 száza­lékos arány a valóságban inkább 16—17 százalék. A kedvezményes üdültetés — a szociálpolitika alapcél­ját nézve — elsősorban azok­nak hivatott anyagi támoga­tást nyújtani, akik családi és anyagi helyzetük miatt más­ként nem juthatnak pihenés­hez. El kell ezt fogadnunk, még akkor is, ha jól tudjuk, hogy a népesség különböző rétegein belül merőben má­sok az üdülési szokások. Más a helyzet az aktív keresők­nél, s más a nyugdíjas há­zaspároknál, más a sokgyer­mekeseknél, s megint más' a gyermeknélkülieknél. Meg­határozó tényező a lakóhely és a lakás minősege, de az is, hogy valaki egyáltalán pihenéssel, üdüléssel óhajt- ja-e eltölteni évi rendes sza­badságát, vagy inkább —- anyagi kényszerűség vagy más okok miatt — külön­munkával pénzt keres ez idő alatt. Befolyásolja az üdülési szokásokat a családok egy főre jutó jövedelmi helyze­te. Azt gondolhatnánk, hogy azok a családok, ahol ala­csony a egy főre jutó jöve­delem, igénybe veszik — mert vehetik — a kedvezmé­nyes üdültetést, és fordítva: ahol több jut a jövedelem­ből egy-egy családtagra, ott inkább más üdülési, pihené­si formák mellett döntenek. Elvileg ez logikusnak lát­szik, ám a gyakorlat mást mutat. A Gazdaságkutató In­tézet — pontos adatokkal il­lusztrált — megállapítása szerint, minél magasabb az egy főre jutó családi jövede­lem annál gyakoribb a ked­vezményes üdültetés igény- bevétele; vagyis a szociálpo­litikai alapelv ez esetben nem működik szándékolt funkció­jának megfelelően. Azoknak a családoknak a zöme (majdnem 90 százalék), amelyekben az egy főre jutó jövedelem az 1000 forintot nem haladja meg, még soha­sem üdüli kedvezményes té­rítés ellenében, 6,4 százalé­kuk pedig az elmúlt öt év­ben mindössze egyszer vett igénybe ilyen beutalót. Ahol pedig az egy főre jutó csa­ládi jövedelem 4500 forint felett van — s ez már a ma­gas jövedelműnek kategóriá­ja —, a családok 40 százalé­ka nem üdült még kedvez­ményes térítés ellenében, vi­szont több mint negyven szá­zalékuk az utóbbi öt évben többször is. A kedvezményes üdülésre jogosító beutalójegyek több­sége ezek szerint nem aszo­ciális helyzetük miatt rászo­rultaknak, hanem — úgy­mond — az anyagilag tehe­tősebbeknek jut. Akkor pe­dig hogyan értelmezzük a kedvezményes üdültetés kap­csán a szociálpolitikai alap­elveket? Talán úgy, hogy az üdültetés kedvezményes dí­jait alapvetően a családi jö­vedelmek nagysága szerint határoznánk meg. A Gazda­ságkutató Intézet ennek ér­telmében javaslatot dolgozott ki. Ennek lényege, hogy a létminimum körüli jövedel­mi kategóriában — nagyjá­ból az 1400 forint, illetve en­nél alacsonyabb egy főre ju­tó családi jövedelem esetén — akár ingyenes is legyen az üdültetés, de a nagyobb jövedelmeknél fokozatosan emelkedjék a térítési díjak összege. A skála végpontján, a *6000 forintos, egy főre ju­tó családi jövedelemhányad­nál a térítési díj és az üdül­tetés önköltsége között már nem lenne különbség. Hangsúlyozzuk, hogy egye­lőre semmiféle döntésről vagy akár a kérdés hivata­los napirendre tűzéséről nincs szó. Figyelemre méltó azonban a Gazdaságkutató Intézet javaslatának szelle­me, amely szigorúan szociá­lis indítékú, habár természe­tesen vitatható pontjai is vannak. Nem zárja ki vi­szont a kedvezményes üdül­tetés esetenkénti — jó munkáért, kiemelkedő mun­kahelyi eredményekért és miegyebekért kijáró — ju­talom jellegét. Elképzelhető, hogy a munkáltatók, nagyon indokolt esetekben, egysze­mélyi elbírálás alapján át­vállalják az üdülési díj ki- sebb-nagyobb hányadát, vagy éppen a teljes összegét. Nem automatikusan, nem eleve a díjakra beépítve, hanem sze­mélyenként nyújtott — és társadalmilag ellenőrzött — egvszeri anyagi kedvezmény­ként Ö Gazdaságkutató In­tézetben egyébként azt is kiszámolták, Imgv ilyen rendszer működ­tetésével csökkenne a költ­ségvetési teher, amellett, hogy a szisztéma megfelelne szociálpolitikai céljainknak. Vértes Csaba Felmentenék a gyilkosság vádja alól Gázrobbanás Orosházán Július 1-én, tegnap, a reggeli órákban Orosházán pb-gázpa- palck tűzesetéhez riasztották a tűzoltókat. Németh Antalné 30 éves nyugdíjas a pb-gáztűzhe- lyet akarta üzembe helyezni, de mivel gázt érzett, gyufával ke­reste a sérülés helyét. Meg is találta a hibás részt, a nyomás- csökkentő csatlakozásánál. A gáz égni kezdett, a tulajdonos veje a nyomáscsökkentőt lecsa­varta, a palackot pedig kidobta az udvarra. A gáz folyékony ál­lapotban távozott a palackból, s olyan nagy hő keletkezett, hogy a palack több darabra robbant szét. A palack egy darabja az utcára repült a robbanás hely­színéről 40—50 méterre, és ott majdnem az egyik tűzoltó sérü­lését okozta. Az anyagi kár mintegy 1600 forint. Az eset vizsgálatát a tűzoltóság meg­kezdte. Nem mindennapi ügyben hozott felmentő ítéletet teg­nap a Győri Megyei Bíróság dr. Nagy Zoltán tanácsa. A vádlottat, Vajda Ferenc 25 éves sólyi (Veszprém megye) lakost még 1979-ben azzal vádolta a Veszprém megyei Főügyészség, hogy 1978 szep­temberében meggyilkolt, ki­rabolt és megerőszakolt egy 72 éves asszonyt. A Veszp­rém megyei Bíróság a cse­lekményt bizonyítottnak lát­ta, és még 1979-ben 18 évi fegyházra ítélte a fiatalem­bert. A védelem fellebbezé­sére a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet hatályon kívül he­lyezte, és új eljárás lefoly­tatására kötelezte a Veszp­rém megyei Bíróságot, amely a második eljárás során va­lamennyi vád alól felmentet­te a vádlottat és szabadláb­ra helyezte. Az ügy ezután ügyészi fellebbezéssel került ismét a Legfelsőbb Bíróság elé, s a döntés ismét hatá­lyon kívül helyezés volt. Az új eljárás lefolytatására a Győri Megyei Bíróságot je­lölték ki. Bonyolultságára tef kintettei öttagú tanács — két hivatásos bíró és három ül­nök — tárgyalta Győrött az ügyet. A Győri Megyei Bíró­ság 15 tárgyalási napot tar­tott, több mint 100 tanút és 20 szakértőt hallgatott meg, és ennek alapján hozta meg felmentő ítéletét. Vajda Ferencet az eljárás során 21 alkalommal hallgat­ta ki a rendőrség. Kezdetben következetesen tagadott, majd az események egyes feltételezett részleteit hol elismerve, hol tagadva ju­tott el a beismerő vallomá­sig. Ezt azonban még a nyo­mozás során visszavonta, s azt követően mindhárom bí­rósági eljárás során követke­zetesen tagadásban volt. A most megismételt eljá­rásban több olyan bizonyíték vesztette el bizonyító erejét, amelyet korábban terhelőnek fogadtak el, ezért a bíróság nem találta bizonyítottnak és bizonyíthatónak a cselek­ménynek a vádlott általi el­követését, s felmentő ítéletet hozott. A felmentés ellen az ügyész fellebbezést jelentett be, ezért az ügy a legfelsőbb bíróság elé kerül. Vajda Fe­rencet szabadlábra helyez­ték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom