Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-24 / 146. szám
1982. június 24., csütörtök Kram-««! Kodály-est a Várszínházban nyezetben. bár színpadi jelenségével és átélt játékával végig a darab főszereplője volt. A Leány szerepében Péczeli Saroltának, a Szomszédasszony szerepében Szabó Anitának tapsolhattunk. Novák Ferenc koreográfiája döbbenetes pontossággal szolgálta a zenei mondanivalót. A vásárjelenet • jószágokat utánzó leánytánca, a csodamalom zakatoló forgataga vagy az ..El kéne indulni" gyermekjátéka a legszellemesebb volt a sok-sok ötletes megvalósítás közül. Ba- novich Tamás díszlete jól segítette a gyors képváltásokat, a színpadi forgatagot. Schaffer Judit jelmezei bar- na-piros-fekete és fehér színeikkel az életet, a gyászt és a reményt testesítették meg kifejezően. A siker elsősorban a rendezésnek szólt, mely pillanatra sem hagyta lankadni figyelmünket, s a látványt úgy állította a zene szolgálatába, hogy a megszólaló muzsikára mindvégig figyelni tudtunk. A Psalmus Hungaricus előadása kizárólag a látványra épített. Ez a zenéjében elementáris erejű alkotás azonban önmagáért beszél, nem igényel fölösleges dramatizá- lást. Kodály, aki életében az .,éneklő Magyarország"-ról álmodott, és milliók zenei neveléséért szállt síkra, nem biztos, hogy egyetértett volna művének ilyetén népszerűsítésével. A szemnek ugyan szép volt a tószínpad körül a vízben tükröződő fák és fények látványa, a zárórészben beúszó csónakok fáklyás menete, jm a kórus mozgatása és a parti történések elvonták a hallgatóság figyelmét a lényegről. A műből Köröndi György szólóit élvezhettük igazán a partról, a többi zenei részt és a befejezést elmosta a látvány és a tó zajának keveredése. Az idei Kodály-produkció igazságaival és kérdőjeleivel együtt bizonyára emlékezetes színházi élménye marad az ide érkezőknek, és eseményszámba menő operai látványossága a gyulai várjátékoknak. F. Pálfy Zsuzsa Jelenet a Székelyfonóból „Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül." ötven évvel ezelőtt e szavakkal summázta Kodály Zoltán zeneszerzői és pedagógiai munkásságának fő értelmét és legfontosabb jövőbeni célját. Művészi ösztöne csalhatatlan' biztonsággal mutatta meg számára addig is a feledésbe merült, ősi magyar zenei hagyományokhoz vezető utat. A városi civilizációtól érintetlen, távoli falvakban, tanyákon, a parasztság énekeiben fedezte fel és mentette tovább kor- és sorstársával, Bartók Bélával együtt a magyarság ősi kincsét, a magyar népdalt. Századunk tragikusan meghasonlott világában szükség volt erre a zenei megtisztulásra, mely a nép dalanyagán keresztül Bartók és Kodály egyéniségének szabad kibontakozását hozta, és művészetük átható erejű, látnoki fantáziájával teremtette meg egy teljesebb, igazibb világ képét. A ko- dáiyi zene prófétai vonásai ezt, a jobbítás iránti vágyat tükrözik, s egy olyan törekvés hordozóivá és szimbólumává váltak, mely egyet jelentett a magyarság nagy akaratával, a szebb, emberibb jövő megteremtésével. A nagy mester születésének századik évfordulóját műveinek újrafelfedezésével, letisztult művészetének ismételt csodálatával ebben az évben egy egész ország, az egész zenei világ ünnepli. Ezért nyert igazán létjogosultságot a gyulai Várszínház Székelyfonó és Psalmus Hungaricus előadásának idei felújítása. A Székelyfonó, Kodály egyfelvonásos daljátéka a népköltészetet viszi színpadra. Hőse az idegen hatalmaknak kiszolgáltatott magyar nép, aki életének keserű igazságait, árvaságát lenyűgöző formában álmodja varázslattá Az erdélyi életképben a székely falu lányai és legényei énekelnek örömükről, bánatukról, elevenítik meg Görög Ilona megindítóan szép balladáját, s dalba öntve tárják elénk reménységüket, szabadulásba vetett hitüket. A magyar népdal a maga természetes közegében szólal meg a műben, abban a termőtalajban, amelyből fakadt és kivirág- zott, s ahová Kodály keze nyomán méltó helyére került. A zenei anyag csodálatos szövedéke segíti át a hallgatót a szövegkönyv szo- katlanságain, a kórus, a szólisták és kettősök kimunkált váltakozása, az egymás mellé fűzött népdalok zenei feldolgozása feledteti velünk a színpadi mű dramaturgiai hiányosságait. A Psalmus Hungaricus — ez a mélyen és emberien őszinte alkotás — Kodály Zoltán életművének kimagasló csúcspontja. A tenorszólórá, énekkarra és zenekarra írt alkotásban a szerző Kecskeméti Vég Mihály XVI. századi költő 55. zsoltárparafrázisát hatalmas zenei tömbbé formálja, s benne megrázóan fogalmazza meg a kéziratos énekeskönyv fájdalmas alapgondolatát: „Mikoron Dávid nagy búsultában, baráti miatt volna bánatban, Panaszolkod- ván nagy haragjában, ilyen könyörgést külde ő magában” — énekli a kórus. „Istenem, Uram, kérlek tégedet, fordítsd reám szent szemeidet, nagy szükségemben ne hagyj engemet, mert megemészti nagy bánat szívemet” — könyörög segítségért a főhős. A művet Buda és Pest egyesítésének ötvenéves jubileumára komponálta Kodály, erre az alkalomra született Bartók Táncszvitje és Dohnányi Ünnepi nyitánya. Az akkori hányatott Európában magyarságunk sorsa — melyért Kodály is annyira aggódott — Psalmus Ilim garirus a tószínpadon szinte kilátástalan volt, s a panasz, a sírás és fohászkodás magasztos motívumai a műben egész népünk lelki nyugtalanságát tükrözték. Az egy nyár alatt elkészült zsoltárt 1923-ban Dohnányi Ernő vezényletével mutatták be Budapesten átütő sikerrel. A■ gyulai Várszínház idei Kodály-felújítása a centenáriumi év alkalmából a legszebb tisztelgés volt nagy zeneszerzőnk emléke előtt. Sik Ferenc — nagyvonalú fantáziával totális színházat teremtő — rendezését erényeiért és hibáiért el lehet ismerni vagy marasztalni, csak éppen észrevétlenül nem lehet elmenni mellette. A rendezői koncepció úgy kívánta a közönség elé tárni mindkét művet, hogy a legszélesebb rétegek kíváncsiságát is felkeltse, sokan hozzáférjenek. megismerjék és megértsék a műveket. A parádés rendezés mellett szól ez a népszerűsítési szándék, a környezet maga kínálta, kimeríthetetlen látványgazdagsága, a rendezői ötletek tengernyi lehetősége. Megkérdőjelezhető azonban a ko- dályi szellemmel ellentétben álló dramatizálás, a vizuális élmények felfokozása, mely a Psalmus esetében a zenei hatást csorbította. Érvek és ellenérvek kereszttűzében az egész produkciót egységes rendezői szándék uralta. Már az előadás megkezdése előtt bekapcsolódott a játékba a vár környezete. Az esti hangulatban a fűre telepedő lá- nyok-legények spontán gyülekezése. dúdolása-éneklése a Székelyfonó meghitt világába ringdtta az érkezőket. S később, a dalokban megszólaló történetek, mesék, játékok a' zenei megoldásokkal tökéletes szinkronban keltek életre a színpadon. A hétfő esti bemutatót a neves szólistagárda mellett a MÁV szimfonikusok zenekara, a KISZ Művészegyüttesének központi énekkara, a Népszínház tánckara és a gyulai Körös tánc- együttes vitte sikerre. Oberfrank Géza, az est karmestere biztos kézzel fogta össze a zenekar és az énekkar számára friss betanulást jelentő produkciót. A zenekar a bevezetés mély szólamainak meleg zengésével, a brácsa és az első hegedű egy-egy szép szóló állásával, s a pie- tákép fafúvós aláfestésével tűnt ki. Az est szólistái közül csak néhányan érezték meg igazán a népdalok eredeti ízét, hangvételét. Melis György Kérője és Berkes János Legénye zeneileg és énekes technikájában is a legközelebb állt a dalok kívánta egyszerűséghez, tisztasághoz, Korcsmáros Péter Gazdag legénye színészileg volt remek. A Háziasszony szerepét Takács Tamara énekelte. operai altja kissé mesterkéltnek tűnt a falusi körHDNGSZÓRÚ „lönnek a hírek...” Az öndicséret mindig büdös — tartja a közismert szólás. Mégis, ha valami nagyon jó van a rádió műsorszerkesztésében, akkor az kétségtelenül a hírszolgálat, különösen a külpolitikai műsorok. „Jönnek a hírek..." — énekli a Fonográf-együttes. Unásig ismételjük már, hogy mekkora és milyen, jó-e avagy hátrányos az információrobbanás. A hétköznapok emberét azonban másképpen, tán nem ennyire kiélezetten éri mindez. Elvégre akaratlanul is szortü rozzuk a híreket. S hogy mi ragad meg belőlük? Nyilvánvalóan az, amelynek k a tartalma közel áll érdeklődésünkhöz, s amelynek formája és tálalása megköti figyelmünket, az információ befogadására tudja hangolni agyunkat. A tartalmi résszel a rádió műsorvezetői, szerkesztői sem tudnak mit kezdeni, hiszen „ez van". De ott a forma, a tálalásban rejlő lehetőség. És ebben „nagymesterek" a mi tiszteletet érdemlő rádiósaink. Ott van például a vasárnap délben a Kossuth adón jelentkező félórás külpolitikai műsor, a Harminc perc alatt a föld körül című nemzetközi magazin. Aki egy- szer-kétszer hallotta már, bizonnyal nem hagyja ki legközelebb. Ravaszul is van elhelyezve az ünnepnapi műsorszerkezetben, nem vitás. Előtte a nemrégiben megkurtított idejű könnyűzenei program, amit — egyes felmérések szerint — nemcsak a tinik hallgatnak. Aztán csak nyitva marad a rádió... Az elmúlt hétvégén Vértes Éva volt a szerkesztő, s a párizsi tudósító egy igen érdekes, éppen az öndicséretünket magyarázó, feloldó francia véleményt mondott el. Igaz, ugyan, a Magyar Televízió külpolitikai műsorairól áradoztak a francia kollégák, de ha a tévés programjainkról az a véleményük, akkor a rádiósainkról sem lehet rosszabb. A tárgyilagosságot, frisseséget, a jól válogató, a részletekben el nem vesző szerkesztést emelték ki a „fény városában”. Ezek a szempontok igen közel állnak ahhoz, amit a tálalásról említettünk. És ezt a lépést mindenkor meg is teszi a rádió. Ügy, ahogyan ebben a magazinműsorban van, hogy könnyedebb, következtetéseinknek, is alapot adóan kü1 lönleges dolgokat mutat meg. Vagy úgy, hogy egy-egy fontos témáról ad tájékoztatást, mint a Kossuthon minden hétköznap reggel 8 óra 20-kor jelentkező Tíz perc külpolitika, továbbá az órásfélórás hírek, amelyek még a foglalatműsorhoz is tudnak igazodni. (x. L.) Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.25: Két filmdal. 8.35: Gagliano: Dafne. 9.44: Magyar mondák. 10.05: A zöld-fehér menyasszony. 10.22: Táncrend. 10.37: Fúvós átiratok. 11.12: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének népi zenekara látszik. 11.23: Jogi arcképcsarnok. 11.38: Szép remények. 12.45: Szeberényi Lehel. Arcok a folyó tükrében. 12.55: Operettfelvételek. 13.28: Daloló családok. 13.58: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.19: A Tátrai vonósnégyes felvételeiből. 15.05: Északnvugati átjáró. 16.12: Külföldről érkezett. 16.34: Régi híres énekesek műsorából. 17.05: A rétesleső lepedő. 17.30: Évszázadok mesterművei. 18.15: Hol volt. hol nem volt . . . 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Közvetítés a Józsefvárosi Színházból. 21.16: Rimszkij-Korszakov: Az aranvkakas. 21.40: Adottságok. lehetőségek méhészetünkben. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Lily Pons két áriát énekel. 22.50: Egy vezérigazgató névjegye. 23.10: Nótacsokor. 0.10: Sporthírek. 0.15: Marlene Dietrich énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szigeti Edit táncdalaiból1. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Volt egyszer egy bányász- rádió . . . 13.30: Farkas Ferenc gyermekkórusaiból. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 16.55: Egressy Béni szerzeményei Behár György feldolgozásában. 17.30: Segíthetünk? 18.35: Könnyűzene — hangszer- szólók. 19.10: Gramofonsztárok. 19.55: Slágerlista. 20.35: A 04. 05. 07 jelenti. 21.05: A Magvar Rádió Karinthy Színpada. 22.15: A tegnap slágereiből. 23.20: Zenés játékokból. 0.10: Sporthírek. III. MŰSOR 9.00: Horváth László klarinéton játszik. Baranyai László zongorázik. mélyhegedűn közreműködik: Bársony László. 9.35: Lehotka Gábor orgona- hangversenye. 10.30: A Monterey dzsesszfeszti- vái All Star zenekara játszik. 11.05: Operaáriák. 11.36: Szimfonikus zene. 13.07: Orosz muzsika. 14.10: Wozzeck. 15.00: Bach-művek. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Görög regék. 16.42: Mákgubófejű kakashuszárok. 16.50: Felhívjuk figyelmüket! 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Szintézis.. 18.30: Rádióhangversenyekről, 19.05: Németh Zsuzsa. Lux Erika és a Rádiózenekar női vonósoktettjének hangversenye. Kb. 20.10: Thomas: Mignon — Polo- néz. Kb. 20.45: Bluesfelvételek. Kb. 21.40: Népdalok. 22.00: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Schütz olasz madrigáljaiból énekel. 22.22: Napjaink zenéje. Üj zenei irányzatok. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Rajtra készen. Aratás előtti hangképek. Szerkesztő: Balogh György. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Egészségünkért! (f.-f.) 16.15: Tízen Túliak Társasága. 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.05: Labdarúgó-világbajnokság. Franciaország—Csehszlovákia mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: San Francisco utcáin. 20.45: Élő népdal. 20.50: öt földrészen magyarul. 21.25: Reklám, (f.-f.) 21.35: Telesport. Labdarúgó-világbajnokság. 22.50: Tv-híradó 3. 23.00: Tv-tükör. (f.-f.) II. MŰSOR 15.45: Ecranul Nostru — A mi képernypőnk. (f.-f.) 16.00: Veszprémi tévétalálkozó. Bertolt Brecht—Kurt Weill: A hét főbűn, (ism.) 16.35: Zenés tv-színház: Az elítélt. (ism.) 17.10: Heltai Jenő: A lll-es. Tévéfilm. (ism.) 18.15: Dávid Ilona: A sóder. Tévéjáték. (ism.. f.-f.) 19.20: Rolf Hochhuth: A helytartó. Tévéjáték. 1—2. rész. (ism.) 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Veszprémből jelentjük . . . 22.05: Reklám, (f.-f.) 22.10: Interklub, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Család és iskola. 16.30: Dalok. 17.00: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági figyelő. 20.50: Politikai fórum. 21.10: Költészet. 21.35: Harcban a békéért. 21.50: Tudományos figyelő. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 16.00: Reklám. (Zg.) 16.05: Valladolid. Labdarúgó VB : Franciaország—Csehszlovákia. 16.50: Reklám. (Zg.) 17.50: Videooldalak. (Zg.) 18.00: Hírek. (Zg.) 18.05: TV-naptár. (Zg.)_ 18.15: Negyven zöld elefánt. 18.45: A konyha nagy mestereinek- kis titkai. (Zg.) 18.50: Reklám. (Zg.) 18.57: Ma este. (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Zenei adás. (Zg.) 19.45: Reklám. (Zg.) 19.50: Zaragoza. Labdarúgó VB: Honduras—Jugoszlávia. 20.45: Reklám. (Zg.) 21.50: Tv-kioszk — vetélkedő. 22.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.25: Dokumentumfilm. (Bg.) 18.45: Négy keréken. (Bg.) 18.57: Ma este. (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Filmest. (Zg.) 22.00: Hírek. (Zg.) SZÍNHÁZ 1982. június 24-én. csütörtökön 20 órakor Tótkomlóson: SZÉP VOLT. FIÜK MOZI Békési Bástya: Fél ház vőlegény nélkül. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: Blöff. Békéscsabai Kert: A vízesés fia. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és 4 órakor: Szicíliai védelem, 6 és 8 órakor: Ez Amerika! Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Az anya. a lány és a szerető, fél 8 órakor: Luxusbordély Párizsban. Gyulai Erkel: A birodalom visszavág. Gyulai Kert: Amyéklovas I.. II. rész. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Kéjutazás Las Palmasba. 8 órakor: Halálos tavasz. Orosházi Béke: Egy zseni, két haver, egy balek. Orosházi Partizán: fél 6 órakor: Hegyi emberek, fél 8 órakor: Persona. Szarvasi Táncsics: Szuperexpressz.
