Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-25 / 147. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚNIUS 25., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM A természet és a környezet védelme létérdekünk Ülésezett Békés megye Tanácsa Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­Békés megye Tanácsa június 24-én, tegnap — Gyula- ! vári Pál, megyei tanácselnök vezetésével — ülést tar­tott a következő napirendekkel: — a környezet- és természetvédelem megyei távlati fejlesztési koncepciója; — a megye állattenyésztésének helyzete és feladatai; — beszámoló az 1981. évi költségvetés és fejlesztési tervek teljesítéséről, a gazdálkodási munka javítására készült cselekvési program végrehajtásáról, különös te­kintettel a társadalmi közkiadások csökkentésére; — Békés megye Tanácsának rendelete „Mokry Sámuel Díj” alapításáról és adományozásáról; — bejelentések, interpellációk. A tanácsülés első napi­rendje szerencsésen egybe­esett a közelmúltban tartott környezetvédelmi világnap­pal. így kétszeresen is ref­lektorfénybe került az egyik legnagyobb civilizációs árta­lom, a környezetpusztulás megakadályozása, a védeke­zés. A föld védelmével kap­csolatban megállapította, hogy megyénkben évente 20—30 ezer hektár a belvíz­zel borított terület, ám ez veszély esetén eléri a 100 ezer hektárt is. A termőta­laj megóvására az V. ötéves tervben 570 millió forintot fordítottak. A megyében évente felhasznált műtrá­gya tárolása nem megfelelő. A tápanyag-bemosódástól gyakran szennyeződnek a felszíni és rétegvizek^ A me­gye nagyüzemeiben és a háztáji gazdaságokban éven­te csaknem 3 millió köbmé­ter hígtárgya keletkezik, ami súlyos talajvízszennyezést okozhat. A föld mellett a másik lényeges, a víz vé­delme. A megye területe a Körösök és a Berettyó víz­gyűjtőjéhez tartozik. A víz­minőséget tekintve — a KGST-normatívák alapján — a Körösök II. osztályúak, az úgynevezett kissé szeny- nyezett kategóriába tartoz­nak. Az élővízcsatornák IV. osztályúak, erősen szennye­zettek. A víz minőségére igen ártalmas a megnövekedett talajvízszint. Ami a levegőt illeti, me­gyénk nem tartozik a veszé­lyeztetett levegőjű területek közé, azonban a burkolt utak hiánya, a motorizáció rohamos fejlődése következ­tében jelentő.s a porszennye­ződés. Van egy másik dolog is, amelyben ugyancsak alat­ta maradunk az országos át­lagnak, de ez már koránt­sem kedvező, erdősültségünk 3,7 százalékos, míg az orszá­gos átlag 17 százalék. Saj­nos, gyakoriak az indokolat­lan fakivágások, amit az is bizonyít, hogy 1965-ben 17 ezer, tavalyelőtt alig 10 ezer hektár volt az erdőterület. A tájvédelemről: legértékesebb tájaink, valamint ezek ré­gészeti és kultúrtörténeti ér­tékei országos védelemben ré­szesülnek. így, mintegy 20 millió forintot fordítottak a dévaványai és jx kígyósi táj­védelmi körzetek, valamint a kardoskúti, tatársánci és vésztői természetvédelmi te­rületek fejlesztésére. A me­gye két tájvédelmi körzettel és öt egyéb, országos jelen­tőségű természetvédelmi te­rülettel rendelkezik, több mint 7 ezer 700 hektáron. A hét, megyei jelentőségű ter­mészetvédelmi terület 2 ezer 300 hektár. A települési környezetvédelemben első­sorban a zöldterület növelé­se, a rendezett szeméttele­pek, hulladékgyűjtők kiala­kítása a lényeges. Sajnos, még ma is gya­kori, hogy szenyezik és ká­rosítják a környezetet. A normákat túllépő üzemek szennyvíz-, csatorna- és lég­szennyezési bírságként éven­te 7—10 millió forintot fizet­nek ki. A környezetvédelmi szabálysértők ellen a taná­csi szervek tavaly 53 eset­ben indítottak szabálysérté­si eljárást, 93 személyt pe­dig a helyszínen megbírsá­goltak. A vitában felszólalt Győri Imre (Szarvas), a település- fejlesztési és környezetvédel­mi bizottság elnöke, aki szó­beli kiegészítést fűzött a je­lentéshez. Kővágó György (Gádoros) azt hangsúlyozta, hogy a szakszerűen folytatott növényvédelem nem károsít­hatja a környezetet. A' szak­szerűtlenséggel szemben vi­szont indokolt a fellépés. Makoviczki János (Békés) az élővízcsatorna szennyezett­ségét, a szennyvíztisztítók hiányát, a belvízelvezetés megoldatlanságát kifogásol­ta. Borbola László (Békés­csaba) a szennyvíztisztítók szűk kapacitásáról szólt, és szorgalmazta a szennyvíz­társulások létrehozását. Be­szélt a megyeszékhelyen fo­kozódó por- és zajártalomról, amelynek egyik oka a bur­kolt utak hiánya. Pálinkás Lajos, a KÖVIZIG főmér­nöke a vizek minőségéről, az azt szennyezők bírságo­lásáról, a vállalatnál folyó beruházásokról beszélt. A tanácsülés a vitában elhang­zottakkal együtt az előter­jesztést elfogadta. A második napirendhez kapcsolódó előterjesztés meg­állapította, hogy a megyében kedvezően fejlődött az ál­lattenyésztés, ami országo­san is jelentős helyet foglal el. Innen származik az or­szágosan felvásárolt baromfi 13, a tej 7, a tojás 8, a vá­gómarha 7, a vágósertés több mint 12 százaléka. Részlete­sen foglalkozott a szarvas- marha-, a sertés-, a juh-, a baromfitenyésztés, a takar­mánygazdálkodás helyzeté­vel, a melléktermék-feldol­gozással, valamint a ház­táji gazdaságok szerepével. Elemezte a VI. ötéves terv teljesítéséhez szükséges fel­adatokat. A vitában felszó­lalt Öcsödi Gyula, a MÉM osztályvezető-helyettese, aki a termelés és értékesítés idő­szerű kérdéseiről beszélt, valamint Tóth Károly (Mu- rony). aki a melléktermék­Az év elején új, tágas, modern üzemcsarnokba költözött a szabászat a Gyomaendrödi Szabó Ipari Szövetkezetben. A rég várt esemény új lendületet adott az itt dolgozó kollektí­vának. Képünkön: az Adidas,cégnek szabják a legújabb fa­zonú szabadidőruhákat Fotó: Veress Erzsi Föld körüli pályán a szovjet—francia űrexpedíció feldolgozás biztonságos meg­oldását sürgette. Áz 1981. évi költségvetési és fejlesztési terv. teljesíté­séről szóló beszámolóhoz Araczki János, a megyei ta­nács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Á gaz­dálkodás összességében úgy értékelhető, hogy megyénk tanácsi gazdasága a közép­távú tervben meghatározott irányban fejlődött. A lakos­ság alapellátását a helyi gaz­dálkodó szervek súlyponti feladatnak tekintették, a reális igények kielégítését 'biztosították. Tapasztalható volt azonban, hogy nem min­den esetben koncentráltak megfelelően a tervezett fel­adatok megvalósítására. Ter­ven felüli, olykor fedezet nélküli igényeknek is teret engedtek. E hiányosságok felszámolásával lehetőség van arra, hogy idei felada­tainkat is sikeresen teljesít­sük. A vitában felszólalt Sziics Lajos (Mezőberény), a számvizsgáló bizottság elnö­ke és dr. Tóth Pál (Medgyes- egyháza), akik a hatékony­ság fokozását hangsúlyozták. Következő napirendként a megyei tanács elfogadta a „Mokry Sámuel Díj” alapí­tására vonatkozó rendeletet. Célja, hogy Békés megye mező- és élelmiszergazdasá­gi termelésében, a megyé­ben folytatott mezőgazdasá­gi kutatásban több éve dol­gozó szakemberek és kollek­tívák kimagasló eredménye­it, munkásságát ismerjék el. A bejelentések sorában el­fogadta a testület a megyei tanácsnak, a Hazafias Nép­fronttal és a Szakszervezetek Megyei Tanácsával kötött együttműködési megállapo­dását. Egy másik bejelentés­hez — amelynek témája a Békés megyei Vegyesipari Vállalat névváltozása volt — Farkas Sándor gyomai tar nácstag mondott véleményt. Végül Dorogi Zsigmondné, körösladányi tanácstag út­felújítási ügyben interpellált, amelyre az illetékes szak- igazgatási szerv a helyszínen megadta a választ. S. F. toki ülésén Lázár György tá­jékoztatta a kormányt a KGST XXXVI. ülésszakáról. A Minisztertanács a tájékoz­tatót tudomásul vette, és megbízta az illetékes állami szerveket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az elfogadott ajánlások vég­rehajtására. A kormány tájékoztatót hallgatott meg Zsambin Bat- mönhnek, a Mongol Népköz- társaság minisztertanácsa el­nökének hazánkban tett hi­vatalos, baráti látogatásáról. A Minisztertanács a tájékoz­tatót tudomásul vette. A kormány az egészség- ügyi miniszter jelentése alapján áttekintette az al­koholizmus elleni küzdelem helyzetét. A tapasztalatokat mérlegelve úgy ítélte meg’, hogy az alkoholfogyasztás káros mértékének visszaszo­rításához további összehan­golt intézkedésekre van szükség. Ezért felhívta az Alkoholizmus Elleni Orszá­gos Bizottságot, hogy a je­lentésben feltárt tanulságo­kat és az e tárgyban folyta­tott társadalmi vita ajánlá­sait hasznosítva konkrét programot dolgozzon ki a tennivalókra. Kötelezte az állami szerveket, hogy a program kidolgozásához és végrehajtásához minden se­gítséget adjanak meg. A Minisztertanács megerő­sítette a gazdasági bizottság határozatát >a közületi autó­buszok gazdaságosabb üze­meltetését elősegítő hatósági, szervezési és pénzügyi intéz­kedésekről. Ezek célja a vál­lalatok, szövetkezetek, intéz­mények tulajdonában levő, esetenként kellően ki nem használt járműállomány be­vonása a közforgalmú sze­mélyszállításba. A 20 főnél nagyobb befogadóképességű közületi autóbuszok után az üzemeltetők fizetnek járulé­kot, kivéve azokat, amelyek közforgalomban vesznek részt. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Miniszterta­nács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1982. II. félévi munk'atervét. (MTI) Csütörtökön este, moszkvai idő szerint néhány másod­perccel fél kilenc előtt a I bajkonuri űrrepülőtérről út- ; nak indult a Szojuz T—6 űr- j hajó, amely a szovjet—fran- i cia közös űrexpedíció három í tagját viszi a Szaljut—7 űr­állomásra. Az expedíció pa- I rancsnoka Vlagyimir Dzsa- | nibekov ezredes, a Szovjet- j unió kétszeres hőse, aki már I két alkalommal járt hasonló küldetésben a világűrben, fe- I délzeti mérnöke Alekszandr í Ivancsenkov, a Szovjetunió j hőse — korábban Vlagyimir I Kovaljonokkal vett részt 140 j napos űrexpedíción —, kuta- i tó-űrhajósa pedig Jean-Loup j Chrétien, az első francia űr- I hajós, 44 éves volt vadász- I repülő, illetve berepülő pi- ! lóta, akit csaknem félezer | jelentkező közül választot- ? tak ki erre a feladatra a két ország szakemberei. Az űr­hajó rajtja jól sikerült, s az rátért,a kiszámított pályára. Az űrhajósok megkezdték feladataik végrehajtását, és J a program szerint ma, ; moszkvai idő szerint 22 óra­kor kapcsolják össze a Szo­juz T—6 űrhajót a Szaljut­tal. Az állandó személyzet tagjai, Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev az űrál­lomással Bajkonur térségé­ben haladt át a rajt idején. Az űrhajósok szokás sze­rint jelentést tettek a bizott­ság elnökének arról, hogy készen állnak a rajtra. A hatalmas hordozórakéta pontosan a megadott idő­pontban emelkedett a ma­gasba. A hajtómű fokozatai a megadottnak megfelelően működtek, és a Szojuz rátért ideiglenes pályájára, ahon­nan kétszeri pályamódosítás után éri el az űrállomást. Az ideiglenes pályaadatok sze­rint az űrhajó legközelebb 202, legtávolabb 238 kilomé­terre halad a föld felszíné­től, a földet 88.6 perc alatt kerüli meg, és a pálya síkja 51,6 fokos szöget zár be az Egyenlítővel. A három űrhajós állandó rádió- és hosszú ideig tévé­kapcsolatban volt Bajkonur- ral a pályára térés szakaszá­ban, folyamatosan jelentet­ték a műszerek adatait. A pályára állás után ha­ladéktalanul megkezdték a szükséges munkákat. Az űrhajó rajtjánál jelen volt Claude Arnaud, Fran­ciaország moszkvai nagyköve­te, eljöttek a francia tudo­mányos intézmények, a CNES és más szervek képvi­selői. Ott voltak a szovjet űrhajózási program irányí­tói: Vlagyimir Satalov, Ge- orgij Beregovoj, Alekszej Leonov és mások. A rajtról a helyszínről tudósítottak a francia rádió, a televízió, az AFP hírügynökség és egyes lapok tudósítói. Egyidejű köz­vetítést adott erről a szovjet (Folytatás a 2. oldalon) flz AGROMflS szakemberei Orosházán Sikerrel mutatkozott be a fésűskombájn Nemzetközileg is nagy az érdeklődés a HÓDGÉP leg­újabb zöldborsó-betakarító gépe, a BK—3 iránt. Kide­rült ez a szovjet, bolgár, csehszlovák, jugoszláv, NDK és magyar szakembereknek tartott' szántóföldi bemutatón is, amelyet tegnap délelőtt rendezett meg a Hódmező­vásárhelyi Gépgyár az Oros­házi Állami Gazdaság bor­sóföldjén. Gál Dezső fejlesztési igaz­gató általános ismertetőjé­ben szólt a géptípus kiala­kulásáról, a termelés és fej­lesztés problémáiról, ered­ményeiről. Míg a régebbi tí­pusok, a VNBC borsókom­bájnok 20,4 százalékos vesz­teséggel dolgoztak, a most bemutatott BK—3 szemvesz­tesége a betakarításnál már csak 5,6 százalék. Jelenleg két ilyen gép üzemel: az egyik a Szovjetunióban, a másik pedig a kísérleti gaz­daságban, Orosházán. Ter­vek szerint a szovjet part­nerekkel együttműködésben készíti majd a gépeket a hódmezővásárhelyi gyár. Zsótér János, a gazdaság termelési főmérnöke a nagy­üzemi zöldborsótermesztés tapasztalatairól számolt be a részvevőknek. Az ajánlott és alkalmazott technológiák meghozták a megfelelő ered­ményt : Orosházán nyereség­gel termesztik a zöldborsót. Az AGROMAS-tagorszá- gok képviselői, a hazai zöld­borsó-termelési rendszerek, a termesztő gazdaságok és a feldolgozóipar képviselői nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozták a gépet, amelynek — a bemutató sikere alapján is — nagy jövőt lehet jósol­ni. Kép, szöveg: Veress Erzsi A részvevők a gép mozgásának minden fázisát alaposan megfigyelték

Next

/
Oldalképek
Tartalom