Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-25 / 147. szám
1982. június 25„ péntek Milyen a gyámügyi munka megyénkben? Beszélgetés dr. Pataki István osztályvezetővel A tanácsok gyámügyi munkája igen széles körű feladatokat ölel át. Magába foglalja a gyermek- és ifjúságvédelmet éppúgy, mint a családok segítését, támogatását. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala amikor 1919-ben ezzel a témával foglalkozott, megállapította, hogy megyénkben színvonalas a gyámhatósági tevékenység. Az elismerés újabb lendületet adott. Az erőfeszítések ellenére a gondok azonban nem csökkentek. Megyénkben 11 százalékkal, a városokban pedig 30 százalékkal nőtt a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek száma a múlt évben az előző évekhez képest. Dr. Pataki Istvánnal, a megyei tanács vb igazgatási osztálya vezetőjével az emelkedés okairól, a család- védelemről, valamint néhány kiemelkedő gyámügyi feladatról beszélgettünk. — Megyénkben a tanácsok gyámhatóságainál a múlt évben 812 család 1977 kiskorú gyermeke volt veszélyeztetettként nyilvántartva, 191- gyel több, mint egy évvel korábban. A különböző gyámhatósági megelőző intézkedésekkel évente mintegy-240 gyermek veszélyeztetettségét sikerült megszüntetni. Am a veszélyhelyzetek újratermelődnek'. Számuk az emelkedés ellenére is, az országos adatokhoz és a megye kiskorú lakosságához viszonyítva az átlagosnál alacsonyabb ugyan, de maga az emelkedés ténye korántsem megnyugtató. Az emelkedés a gyámhatóságok megelőző tevékenységének dinamizmusára, megfelelő jelzőrendszer kiépítésére, működtetésére, a felderítő munka hatékonyságának javítására vezethető vissza. A fejlődés számottevő ezen a téren, de még mindig ném a kívánt mértékű. Az ügyészi vizsgálat megállapította, hogy legtöbb esetben a gyámhatósági védő- és óvóintézkedések megfelelnek a családvédelmi szempontoknak. A megelőzés, a nevelés, a szülőkre való ráhatás nem csupán a gyámhatóság feladata. Ezek' a célok csak kizárólag gyámhatósági eszközökkel nem valósíthatók meg. Elengedhetetlen a széles körű társadalmi közreműködés, a családvédelemmel foglalkozó állami és társadalmi szervek rendszeres munkakapcsolata. Megyénk, ben kiemelkedően jó az együttműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságokkal, többségében a szabálysértési hatóságokkal, s nem utolsósorban az oktatási intézményekkel. — Mi a veszélyeztetettség oka? Hol fordul elő a legtöbb veszélyhelyzet, városok- ban-e, vagy községekben? — A veszélyhelyzetet előidéző okok között első helyen a családi és baráti környezet szerepel. A statisztika szerint a múlt évben a községekben ilyen okoknál fogva 251, a nagyözségekben 549, a városokban pedig 334 gyermek élt veszélyhelyzetben. Elsősorban a környezet alkoholizálása és a rossz lakáshelyzet miatt. A veszélyeztetett kiskorúak között magas arányt képviselnek a cigánygyerekek. A megye kiskorúi közül átlagosan 1,3 százalék veszélyeztetett, addig a cigánygyerekek 13—15 százaléka. Különösen a gyulai és a szeghalmi járás nagyközségeiben és Mezőbe- rényben sok a veszélyeztetett között a cigány kiskorú. — Mennyire eredményes a társadalmi pártfogók közreműködése? — A hivatásos pártfogók száma és aktivitásuk növekedése, a gyámhatósági kezdeményezések fokozása következtében számottevően megnőtt a megelőző pártfogók száma. Köszönettel tartozunk megyénk közel száz társadalmi pártfogójának, mivel az ő munkájuk teszi lehetővé, hogy kis hivatali szervezettel 199 gyermek megelőző pártfogolását biztosítani tudjuk. Egyes településekben azonban alig élnek a preventív pártfogolás egyébként általában igen eredményes lehetőségével. Az is előfordul, hogy a huzamosabb ideje tartó pártfogolás ellenére a "kiskorú, illetve a családja magatartása nem, vagy alig javul, és a gyámhatóság mégis befejezettnek nyilvánítja a prevenciót. — A veszélyhelyzet megszüntetésének leggyökeresebb, egyben legdrasztiku- sabb módszere, ha a gyermeket kiemelik környezetéből, és állami gondozásba veszik. — A jogszabály értelmében erre akkor kerül sor, ha más preventív módszerek alkalmazásával a veszélyeztetettséget nem lehet megszüntetni, vagy az egyéb intézkedésektől nem várható eredmény. Elvileg tehát .helyes és indokolt a védő*, óvóintézkedések lépcsőzetes alkalmazása, ám nem minden esetben. Amikor a gyámhatóság objektív és szubjektív körülmény számbavételezése során arra a megállapításra jut, hogy nem várható a gyermek helyzetének normalizálódása, késedelem nélkül ki kell emelni környezetéből, és el kell rendelni az állami gondozásba való vételt. A késedelmes felderítés, másrészt a veszélyhelyzet tényleges súlyosságának helytelen felmérés folytán, vagy a hatástalan preventív intézkedések mellett a családban maradó gyermek súlyos, nehezen javítható lelki és fizi-» kai károsodást szenvedhet. Gyakran a szülők azért ragaszkodnak a gyerekhez, mert jelentős családi pótlékot kapnak. Évente megyénkben mintegy 150—200 gyermek kerül állami gondozásba. Sajnálatos, hogy az állami gondozottak mintegy 14 százaléka 3 éven aluli. Tehát olyan korban van, amikor a kisgyermek még leginkább igényli a szülők gondoskodását, szeretetét. — Mi a helyzet az állami gondozás megszüntetése után? — Az állami gondozások megszűnése után a preventív pártfogói rendelések száma még mindig alacsony. Arányát tekintve, csak a fele az országosnak. Ez is oka annak, hogy az állami gondozásból — olykor a szülők közbenjárásának engedve — hzaadott kiskorúak közül többet hamarosan újból állami gondozásba kell venni. Ez pedig ismétlődő, súlyos törést jelent a gyermek lel- kületében. Ugyanis nem minden kiskorú képes a huzamosabb intézeti rend után beilleszkedni a családjába. Ezt segíti elő a gyámhatóság a preventív pártfogó-kiren- ■ deléssel. Hasonló gond van akkor is, ha az állami gondozás azért szűnik meg, mert a gyermek betöltötte a 18. életévét. Efen fiataloknak a társadalomba való beilleszkedését jól segítené egy „átmeneti otthon”, ahol az önálló életkezdés buktatóin intézményesen lehetne átsegíteni őket. Jelentős gyámhatósági feladat az iskolavégzett és tovább nem tanuló, vagy munkába el nem helyezkedett gyermekek életvitelének figyelemmel kísérése, a zülléstől való megóvása. Ebből a célból fejleszteni kell az együttműködést az iskolákkal, a munkahelyekkel, a gazdasági vezetőkkel. — Hogyan alakult a pártfogói felügyelet alatt álló fiatalok helyzete? — A pártfogói felügyelet alatt álló fiatalkorúak száma megyénkben a múlt évben 127 volt. A korábbi évekhez képest emelkedett a számuk. Ennek ellenére a megye helyzete mégis kedvezőbb az országosnál, ahol öt év alatt több mint 700- zal, csaknem 4 ezerre emelkedett a pártfogói felügyelet alatt álló fiatalok száma. Közöttük a legnagyobb számot a bíróság által próbára bocsátottak jelentik. Többségük az élőírt magatartási szabályokat betartja. A hivatásos pártfogók azonban kevesen vannak. A bűnelkövető fiatalkorúak személyiségfejlődésének egészséges irányba való tereléséhez időigényes foglalkozás szükséges, mely megkívánja a pártfogók számának emelését. — Hány kiskorú családi jogállását kellett rendezni a múlt évben? — A múlt évben 317 kiskorú családi jogállása rendeződött. Ebből 225 teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, 48 bírói megállapítással, 44 esetben pedig képzelt szülők bejegyzésével intéződött el. — Sokan szeretnének gyereket örökbe fogadni. Mi a helyzet ezen a téren? — A múlt évben lényegesen növekedett az örökbe fogadások engedélyezésének száma. A gyámhatóságok 32 gyereket adtak örökbe, közülük 17 állami gondozott volt. Változatlanul gondot jelent, hogy nincs annyi állami gondozott, örökbe fogadható gyermek, mint ahány házaspár nyújtja be igényét az örökbe fogadásra. A múlt évben örökbe fogadás fölbontására nem került sor. — Milyen anyagi támogatást kapnak a rászoruló gyermekek és családok? — A múlt évben rendkívüli segélyként 1,36 millió forintot fizettek ki a gyámhatóságok 2810 kiskorú részére. Rendszeres nevelési segélyt 214 család 539 gyermeke kapott. A kifizetett segély összege meghaladta a 3,5 millió forintot. — Az eredmények ellenére akadnak zökkenők a gyám- hatósági munkában. Mik a főbb feladatok ebben az évben? — A Minisztertanács 1982. áprilisában tárgyalta „A veszélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetéről” szóló előterjesztést, amelynek alapján elrendelte, hogy a veszélyeztetettség kialakulásának eredményesebb megelőzéséhez javítani szükséges a felderítésben és a gondozásban részt vevő szervek munkájának összehangolását. Külön hangsúlyozni kell. hogy eredményes gyermek- és ifjúságvédelmi munkáról a lakosság segítsége nélkül nem beszélhetünk. Szükségünk van jelzésekre, bejelentésekre a veszély- helyzetek gyorsabb ütemű megszüntetése érdekében, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok, aktíváik munkájára, a társadalmi pártfogókra, több fiatal nevelőszülőre és nem utolsó sorban a munkahelyi közösségek segítségére. Serédi János MDB Akadémia 1980-ban választották újjá i a munkaügyi döntőbizottsá- i gok tisztségviselőit. Jelenleg | megyénkben 213 bizottság in- I tézi a vállalatoknál, intéz- ; ményeknél a munkaügyi pa- I naszokat. Havonta mintegy I 60-an nyújtanak be a munkaügyi döntőbizottságok ha- í tározatával szemben kerese- j tét a munkaügyi bíróságok- j hoz. Az elsőfokú döntések | helyessége nagyban függ at- ; tói, hogy milyen a munka- j ügyi döntőbizottságok tiszt- j ségviselőinek a felkészültsé- ! ge. Az újjáválasztás során a ; tagok nagy része kicserélődött. A múlt évben a Mun- í kaügyi Döntőbizottsági Aka- ! démián csupán 219-en vet- i tek részt. Jóval kevesebben, j mint az előző évben, amikor j is az előadásokat 550-en hallgatták végig. Mindez na- ! gyón is indokolja, hogy a { vállalatok több figyelmet | fordítsanak a döntőbizottsá- ; gok tisztségviselőinek képzésére. Ebben az évben is indul í Munkaügyi Döntőbizottsági Akadémia. Az Állami Bér- ; és Munkaügyi Hivatal és a | Szakszervezetek Országos > Tanácsa felkérésére a Ma- I gyár Jogászszövetség ismét megszervezi a tanfolyamot. Megyénkben az MJSZ megyei szervezetére és a megyei munkajogi bizottságra hárul ez a feladat. A tanfolyamra szeptember 15-ig lehet jelentkezni. A Munkaügyi Döntőbizottsági Akadémián fontos munkajogi témákról tartanak előadásokat. Szó lesz a munkaügyi döntőbizottságok eljárásáról, a munkaügyi viták eldöntésének rendszeréről, a határozatok elleni jogorvoslatokról, a munkaviszony létesítéséről, megszüntetéséről, a munkaszerződések módosításáról, a fegyelmi felelősségről és a munka díjazásának kérdéseiről. S. J. Hírközlő láncok a fejlődő országoknak A Budavox, együttműködve ipari partnereivel, mind gyakrabban nyújt be ajánlatot külföldön, elsősorban a fejlődő országokban kiírt versenytárgyalásokon. Éppen a napokban kaptak újabb hárommillió dollár értékű megrendelést az egyik közép-keleti országból különféle híradástechnikai berendezések exportjára. A termékek kétharmadát még az idén leszállítja a Budavox. A fejlődő államok fontos piacai a Budavoxnak, hiszen a szocialista országok mellett zömében ott keresettek a magyar híradástechnikai gyártmányok. Egyedi berendezéseket, így telefonalközpontokat éppúgy szállítanak, mint komplett rendszereket, például hírközlő láncokat. Ezek felszerelésére, a szakemberek kiképzésére is vállalkoznak, vagyis kulcsra készen exportálnak. Egy ilyen fontos, nagy értékű fővállalkozásuk a közelmúltban fejeződött be Algériában. Legfontosabb vevőik egyébként közel-keleti és afrikai cégek. E híradástechnikai egységek gyártásában a BHG Híradás- technika Vállalat, a Telefongyár, az Orion, a BRG, a Finommechanikai Vállalat, valamint a Távközlési Kutatóintézet és sok ipari szövetkezet vesz részt. Energiatakarékos mélyhűtők Energiatakarékos mélyhűtők kifejlesztését kezdték meg a Jászberényi Hűtőgépgyárban. A jégkrém, a mirelit áruk, húsok, üdítő italok, tej tárolására alkalmas, a kereskedelemben és a háztartásokban egyaránt használható konstrukciókkal a régebbi, 15 évvel ezelőtt kifejlesztett berendezéseket váltják majd fel. A korszerű, kisebb önköltséggel gyártható új hűtők első, háromszáz literes, típusának mintadarabja elkészült, s a mérések igazolták a tervezők elképzeléseit: az új mélyhűtő fagyasztó pult energiafogyasztása óránként két kilowattal kevesebb, mint a jelenleg sorozatban készülő ZF 350-es típusú készüléké. A hűtőgépgyár jászberényi kísérleti üzemében, illetve a jászárokszállási hűtő- és klímatechnikai gyáregységében jelenleg az új hűtőpultcsalád 200, 300 és 400 literes tagjának tervezésén, illetve gyártási előkészítésén dolgoznak. Sorozatgyártásukat a jövő évben kezdik. Szakmunkások és boltvezetők lesznek Miről ír a Fáklya? A Fáklya július 4-én megjelenő száma publicisztikai írásokban foglalkozik a legfontosabb nemzetközi kérdésekkel, a békés építőmunkó- hoz szükséges nyugodt körülmények megteremtésének fontosságával, a háború veszélyének elhárításával. Örményország a főszereplője az egész évben közölt sorozatnak, amely a szovjet köztársaságokat mutatja be. Ebben a számban fejeződik be a Nagy Sándor hódításairól több számon át közölt sorozat: képregény, amely igerv kedvelné vált. A lap a továbbiakban is közöl képregényeket. Rajzoló gyermekek kedves munkái szerepelnek egy színes oldalpáron, s a lap másik helyén — ellentétként — az imperializmus világában, az elmaradott országokban nyomorgó apróságokról láthatnak döbbenetes erejű felvételeket. Folytatja a lap orosz nyelvű irodalmi olvasmányai közlését, közöl Fáklya-fotót is, s a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programismertetője zárja a számot. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek igényeinek megfelelően sok év óta szervezi a MÉSZÖV a felnőtt dolgozók szakmai képzését, továbbképzését. A múlt év őszén is mintegy hatszázan kezdték meg, illetve folytatták vegyes bolti, valamint vendéglátó eladói, boltvezetői és vendéglátó üzletvezetői szakon kétéves tanulmányaikat. Közülük mintegy 300 másodéves hallgató június 16 óta. és folyamatosan július 22-ig ad számot a tanultakról. Sikeres vizsga esetén valamennyien szakmunkásbizonyítványt, illetve boltvezetői, üzletvezetői képesítést szereznek. Képünkön : az egyik vegyesbolti eladó a vizsgabizottság előtt. Kép, szöveg: Balkus Imre Gyerekszáj — oltáskor Ezekben a napokban is hangosak az orvosi rendelők; no, elsősorban a védőoltásra gyülekező, egészséges, bár igencsak megil- letődött apróságoktól. Köztük a lassan óvodás korba lépők is, akik előtt most kezd kitárulni teljes és csodás teljességében a világ. Arról nem is beszélve, hogy ez a nagy „V’’-betűs is szúrósan kegyetlen lehet, amit ugyebár véleményezni kell... O Pöttöm fiú kapja éppen a védőoltást. A doktornő beadja a vakcinát a hősiesen (?) helytálló gyereknek, majd megkérdezi: — Ugye, nem fájt? A srác egy-két pillanatig gondolkodik, de áhítozó tekintete akkor már rásimul a számára érdekességek tömkelegével rakott fehér asztalra. Aztán halkan, megszólal: — Ha nekem adod azt a Vuk-képet, akkor nem fog ... O Vékonyka kislány kerül sorra. Feszül a szája, még sírni sem mer. Vatta, szúrás, vatta, kész. S egy simogatást is kap szőke fejére. Mamája fogja a kezét, vezetné kifelé. A lányka megtorpan, visszanéz, majd sírásán jegyzi meg: — A doktor néninek könnyű. 0 olyan nagy, hogy biztosan senki sem meri megszúrni!. .. O Csupa hurka, csupa erő, sötétre sült srác a következő. Maga próbálná felhúzni a matricás póló ujját. Előtte már sok mindent hallott, látott, átélt itt, ezen a „rettenetes helyen”. Arca mégis mozdulatlan. Megkapja a szurit, azonban ő sem állja meg szó nélkül: — Ha én megszúrnálak, neked doktor néni, nem fájna?! (—silá—)