Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-25 / 147. szám

1982. június 25„ péntek Milyen a gyámügyi munka megyénkben? Beszélgetés dr. Pataki István osztályvezetővel A tanácsok gyámügyi munkája igen szé­les körű feladatokat ölel át. Magába fog­lalja a gyermek- és ifjúságvédelmet épp­úgy, mint a családok segítését, támogatá­sát. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala amikor 1919-ben ezzel a témával foglalko­zott, megállapította, hogy megyénkben színvonalas a gyámhatósági tevékenység. Az elismerés újabb lendületet adott. Az erőfeszítések ellenére a gondok azonban nem csökkentek. Megyénkben 11 százalék­kal, a városokban pedig 30 százalékkal nőtt a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek száma a múlt évben az előző évekhez képest. Dr. Pataki Istvánnal, a megyei tanács vb igazgatási osztálya ve­zetőjével az emelkedés okairól, a család- védelemről, valamint néhány kiemelkedő gyámügyi feladatról beszélgettünk. — Megyénkben a tanácsok gyámhatóságainál a múlt évben 812 család 1977 kisko­rú gyermeke volt veszélyez­tetettként nyilvántartva, 191- gyel több, mint egy évvel korábban. A különböző gyámhatósági megelőző in­tézkedésekkel évente mint­egy-240 gyermek veszélyezte­tettségét sikerült megszün­tetni. Am a veszélyhelyzetek újratermelődnek'. Számuk az emelkedés ellenére is, az or­szágos adatokhoz és a me­gye kiskorú lakosságához vi­szonyítva az átlagosnál ala­csonyabb ugyan, de maga az emelkedés ténye korántsem megnyugtató. Az emelkedés a gyámhatóságok megelőző tevékenységének dinamizmu­sára, megfelelő jelzőrendszer kiépítésére, működtetésére, a felderítő munka hatékonysá­gának javítására vezethető vissza. A fejlődés számotte­vő ezen a téren, de még mindig ném a kívánt mérté­kű. Az ügyészi vizsgálat meg­állapította, hogy legtöbb eset­ben a gyámhatósági védő- és óvóintézkedések megfelelnek a családvédelmi szempon­toknak. A megelőzés, a neve­lés, a szülőkre való ráhatás nem csupán a gyámhatóság feladata. Ezek' a célok csak kizárólag gyámhatósági esz­közökkel nem valósíthatók meg. Elengedhetetlen a szé­les körű társadalmi közre­működés, a családvédelem­mel foglalkozó állami és tár­sadalmi szervek rendszeres munkakapcsolata. Megyénk, ben kiemelkedően jó az együttműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottsá­gokkal, többségében a sza­bálysértési hatóságokkal, s nem utolsósorban az oktatá­si intézményekkel. — Mi a veszélyeztetettség oka? Hol fordul elő a leg­több veszélyhelyzet, városok- ban-e, vagy községekben? — A veszélyhelyzetet elő­idéző okok között első he­lyen a családi és baráti kör­nyezet szerepel. A statisztika szerint a múlt évben a köz­ségekben ilyen okoknál fog­va 251, a nagyözségekben 549, a városokban pedig 334 gyermek élt veszélyhelyzet­ben. Elsősorban a környezet alkoholizálása és a rossz la­káshelyzet miatt. A veszé­lyeztetett kiskorúak között magas arányt képviselnek a cigánygyerekek. A megye kiskorúi közül átlagosan 1,3 százalék veszélyeztetett, ad­dig a cigánygyerekek 13—15 százaléka. Különösen a gyu­lai és a szeghalmi járás nagyközségeiben és Mezőbe- rényben sok a veszélyezte­tett között a cigány kiskorú. — Mennyire eredményes a társadalmi pártfogók közre­működése? — A hivatásos pártfogók száma és aktivitásuk növe­kedése, a gyámhatósági kez­deményezések fokozása kö­vetkeztében számottevően megnőtt a megelőző pártfo­gók száma. Köszönettel tar­tozunk megyénk közel száz társadalmi pártfogójának, mivel az ő munkájuk teszi lehetővé, hogy kis hivatali szervezettel 199 gyermek megelőző pártfogolását biz­tosítani tudjuk. Egyes tele­pülésekben azonban alig él­nek a preventív pártfogolás egyébként általában igen eredményes lehetőségével. Az is előfordul, hogy a huzamo­sabb ideje tartó pártfogolás ellenére a "kiskorú, illetve a családja magatartása nem, vagy alig javul, és a gyám­hatóság mégis befejezettnek nyilvánítja a prevenciót. — A veszélyhelyzet meg­szüntetésének leggyökere­sebb, egyben legdrasztiku- sabb módszere, ha a gyerme­ket kiemelik környezetéből, és állami gondozásba veszik. — A jogszabály értelmében erre akkor kerül sor, ha más preventív módszerek alkal­mazásával a veszélyeztetett­séget nem lehet megszüntet­ni, vagy az egyéb intézkedé­sektől nem várható ered­mény. Elvileg tehát .helyes és indokolt a védő*, óvóintézke­dések lépcsőzetes alkalmazá­sa, ám nem minden esetben. Amikor a gyámhatóság ob­jektív és szubjektív körül­mény számbavételezése so­rán arra a megállapításra jut, hogy nem várható a gyer­mek helyzetének normalizá­lódása, késedelem nélkül ki kell emelni környezetéből, és el kell rendelni az állami gondozásba való vételt. A késedelmes felderítés, más­részt a veszélyhelyzet tény­leges súlyosságának helyte­len felmérés folytán, vagy a hatástalan preventív intéz­kedések mellett a családban maradó gyermek súlyos, ne­hezen javítható lelki és fizi-» kai károsodást szenvedhet. Gyakran a szülők azért ra­gaszkodnak a gyerekhez, mert jelentős családi pótlékot kapnak. Évente megyénkben mintegy 150—200 gyermek kerül állami gondozásba. Sajnálatos, hogy az állami gondozottak mintegy 14 szá­zaléka 3 éven aluli. Tehát olyan korban van, amikor a kisgyermek még leginkább igényli a szülők gondoskodá­sát, szeretetét. — Mi a helyzet az állami gondozás megszüntetése után? — Az állami gondozások megszűnése után a preven­tív pártfogói rendelések szá­ma még mindig alacsony. Arányát tekintve, csak a fe­le az országosnak. Ez is oka annak, hogy az állami gon­dozásból — olykor a szülők közbenjárásának engedve — hzaadott kiskorúak közül többet hamarosan újból ál­lami gondozásba kell venni. Ez pedig ismétlődő, súlyos törést jelent a gyermek lel- kületében. Ugyanis nem minden kiskorú képes a hu­zamosabb intézeti rend után beilleszkedni a családjába. Ezt segíti elő a gyámhatóság a preventív pártfogó-kiren- ■ deléssel. Hasonló gond van akkor is, ha az állami gon­dozás azért szűnik meg, mert a gyermek betöltötte a 18. életévét. Efen fiataloknak a társadalomba való beillesz­kedését jól segítené egy „át­meneti otthon”, ahol az ön­álló életkezdés buktatóin in­tézményesen lehetne átsegí­teni őket. Jelentős gyámha­tósági feladat az iskolavég­zett és tovább nem tanuló, vagy munkába el nem he­lyezkedett gyermekek élet­vitelének figyelemmel kísé­rése, a zülléstől való meg­óvása. Ebből a célból fej­leszteni kell az együttműkö­dést az iskolákkal, a munka­helyekkel, a gazdasági veze­tőkkel. — Hogyan alakult a párt­fogói felügyelet alatt álló fiatalok helyzete? — A pártfogói felügyelet alatt álló fiatalkorúak szá­ma megyénkben a múlt év­ben 127 volt. A korábbi évekhez képest emelkedett a számuk. Ennek ellenére a megye helyzete mégis ked­vezőbb az országosnál, ahol öt év alatt több mint 700- zal, csaknem 4 ezerre emel­kedett a pártfogói felügyelet alatt álló fiatalok száma. Kö­zöttük a legnagyobb számot a bíróság által próbára bo­csátottak jelentik. Többsé­gük az élőírt magatartási szabályokat betartja. A hi­vatásos pártfogók azonban kevesen vannak. A bűnelkö­vető fiatalkorúak személyi­ségfejlődésének egészséges irányba való tereléséhez idő­igényes foglalkozás szüksé­ges, mely megkívánja a párt­fogók számának emelését. — Hány kiskorú családi jogállását kellett rendezni a múlt évben? — A múlt évben 317 kis­korú családi jogállása ren­deződött. Ebből 225 teljes hatályú apai elismerő nyilat­kozattal, 48 bírói megállapí­tással, 44 esetben pedig kép­zelt szülők bejegyzésével in­téződött el. — Sokan szeretnének gye­reket örökbe fogadni. Mi a helyzet ezen a téren? — A múlt évben lényege­sen növekedett az örökbe fo­gadások engedélyezésének száma. A gyámhatóságok 32 gyereket adtak örökbe, kö­zülük 17 állami gondozott volt. Változatlanul gondot jelent, hogy nincs annyi ál­lami gondozott, örökbe fo­gadható gyermek, mint ahány házaspár nyújtja be igényét az örökbe fogadásra. A múlt évben örökbe foga­dás fölbontására nem ke­rült sor. — Milyen anyagi támoga­tást kapnak a rászoruló gyer­mekek és családok? — A múlt évben rendkí­vüli segélyként 1,36 millió forintot fizettek ki a gyám­hatóságok 2810 kiskorú ré­szére. Rendszeres nevelési segélyt 214 család 539 gyer­meke kapott. A kifizetett se­gély összege meghaladta a 3,5 millió forintot. — Az eredmények ellenére akadnak zökkenők a gyám- hatósági munkában. Mik a főbb feladatok ebben az év­ben? — A Minisztertanács 1982. áprilisában tárgyalta „A ve­szélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetéről” szóló előterjesztést, amelynek alapján elrendelte, hogy a veszélyeztetettség kialaku­lásának eredményesebb meg­előzéséhez javítani szüksé­ges a felderítésben és a gondozásban részt vevő szer­vek munkájának összehan­golását. Külön hangsúlyozni kell. hogy eredményes gyer­mek- és ifjúságvédelmi munkáról a lakosság segítsé­ge nélkül nem beszélhetünk. Szükségünk van jelzésekre, bejelentésekre a veszély- helyzetek gyorsabb ütemű megszüntetése érdekében, továbbá a gyermek- és ifjú­ságvédelmi albizottságok, aktíváik munkájára, a tár­sadalmi pártfogókra, több fiatal nevelőszülőre és nem utolsó sorban a munkahelyi közösségek segítségére. Serédi János MDB Akadémia 1980-ban választották újjá i a munkaügyi döntőbizottsá- i gok tisztségviselőit. Jelenleg | megyénkben 213 bizottság in- I tézi a vállalatoknál, intéz- ; ményeknél a munkaügyi pa- I naszokat. Havonta mintegy I 60-an nyújtanak be a mun­kaügyi döntőbizottságok ha- í tározatával szemben kerese- j tét a munkaügyi bíróságok- j hoz. Az elsőfokú döntések | helyessége nagyban függ at- ; tói, hogy milyen a munka- j ügyi döntőbizottságok tiszt- j ségviselőinek a felkészültsé- ! ge. Az újjáválasztás során a ; tagok nagy része kicserélő­dött. A múlt évben a Mun- í kaügyi Döntőbizottsági Aka- ! démián csupán 219-en vet- i tek részt. Jóval kevesebben, j mint az előző évben, amikor j is az előadásokat 550-en hallgatták végig. Mindez na- ! gyón is indokolja, hogy a { vállalatok több figyelmet | fordítsanak a döntőbizottsá- ; gok tisztségviselőinek képzé­sére. Ebben az évben is indul í Munkaügyi Döntőbizottsági Akadémia. Az Állami Bér- ; és Munkaügyi Hivatal és a | Szakszervezetek Országos > Tanácsa felkérésére a Ma- I gyár Jogászszövetség ismét megszervezi a tanfolyamot. Megyénkben az MJSZ me­gyei szervezetére és a me­gyei munkajogi bizottságra hárul ez a feladat. A tan­folyamra szeptember 15-ig lehet jelentkezni. A Munka­ügyi Döntőbizottsági Akadé­mián fontos munkajogi té­mákról tartanak előadáso­kat. Szó lesz a munkaügyi döntőbizottságok eljárásáról, a munkaügyi viták eldönté­sének rendszeréről, a határo­zatok elleni jogorvoslatokról, a munkaviszony létesítéséről, megszüntetéséről, a munka­szerződések módosításáról, a fegyelmi felelősségről és a munka díjazásának kérdései­ről. S. J. Hírközlő láncok a fejlődő országoknak A Budavox, együttműköd­ve ipari partnereivel, mind gyakrabban nyújt be aján­latot külföldön, elsősorban a fejlődő országokban kiírt versenytárgyalásokon. Éppen a napokban kaptak újabb hárommillió dollár értékű megrendelést az egyik kö­zép-keleti országból különfé­le híradástechnikai berende­zések exportjára. A termé­kek kétharmadát még az idén leszállítja a Budavox. A fejlődő államok fontos piacai a Budavoxnak, hiszen a szocialista országok mellett zömében ott keresettek a ma­gyar híradástechnikai gyárt­mányok. Egyedi berendezése­ket, így telefonalközpontokat éppúgy szállítanak, mint komplett rendszereket, pél­dául hírközlő láncokat. Ezek felszerelésére, a szakembe­rek kiképzésére is vállalkoz­nak, vagyis kulcsra készen exportálnak. Egy ilyen fon­tos, nagy értékű fővállalko­zásuk a közelmúltban feje­ződött be Algériában. Leg­fontosabb vevőik egyébként közel-keleti és afrikai cégek. E híradástechnikai egységek gyártásában a BHG Híradás- technika Vállalat, a Telefon­gyár, az Orion, a BRG, a Finommechanikai Vállalat, valamint a Távközlési Kuta­tóintézet és sok ipari szövet­kezet vesz részt. Energiatakarékos mélyhűtők Energiatakarékos mélyhű­tők kifejlesztését kezdték meg a Jászberényi Hűtőgép­gyárban. A jégkrém, a mi­relit áruk, húsok, üdítő ita­lok, tej tárolására alkalmas, a kereskedelemben és a ház­tartásokban egyaránt hasz­nálható konstrukciókkal a ré­gebbi, 15 évvel ezelőtt kifej­lesztett berendezéseket vált­ják majd fel. A korszerű, ki­sebb önköltséggel gyártható új hűtők első, háromszáz li­teres, típusának mintadarab­ja elkészült, s a mérések iga­zolták a tervezők elképzelé­seit: az új mélyhűtő fagyasz­tó pult energiafogyasztása óránként két kilowattal ke­vesebb, mint a jelenleg so­rozatban készülő ZF 350-es típusú készüléké. A hűtőgépgyár jászberényi kísérleti üzemében, illetve a jászárokszállási hűtő- és klí­matechnikai gyáregységében jelenleg az új hűtőpultcsa­lád 200, 300 és 400 literes tag­jának tervezésén, illetve gyártási előkészítésén dol­goznak. Sorozatgyártásukat a jövő évben kezdik. Szakmunkások és boltvezetők lesznek Miről ír a Fáklya? A Fáklya július 4-én meg­jelenő száma publicisztikai írásokban foglalkozik a leg­fontosabb nemzetközi kérdé­sekkel, a békés építőmunkó- hoz szükséges nyugodt körül­mények megteremtésének fontosságával, a háború ve­szélyének elhárításával. Örményország a főszerep­lője az egész évben közölt sorozatnak, amely a szovjet köztársaságokat mutatja be. Ebben a számban fejező­dik be a Nagy Sándor hódí­tásairól több számon át kö­zölt sorozat: képregény, amely igerv kedvelné vált. A lap a továbbiakban is közöl képregényeket. Rajzoló gyermekek kedves munkái szerepelnek egy szí­nes oldalpáron, s a lap má­sik helyén — ellentétként — az imperializmus világában, az elmaradott országokban nyomorgó apróságokról lát­hatnak döbbenetes erejű fel­vételeket. Folytatja a lap orosz nyel­vű irodalmi olvasmányai közlését, közöl Fáklya-fotót is, s a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programis­mertetője zárja a számot. A fogyasztási és értékesí­tő szövetkezetek igényeinek megfelelően sok év óta szer­vezi a MÉSZÖV a felnőtt dolgozók szakmai képzését, továbbképzését. A múlt év őszén is mintegy hatszázan kezdték meg, illetve foly­tatták vegyes bolti, valamint vendéglátó eladói, boltveze­tői és vendéglátó üzletveze­tői szakon kétéves tanulmá­nyaikat. Közülük mintegy 300 másodéves hallgató jú­nius 16 óta. és folyamatosan július 22-ig ad számot a ta­nultakról. Sikeres vizsga ese­tén valamennyien szakmun­kásbizonyítványt, illetve boltvezetői, üzletvezetői ké­pesítést szereznek. Képün­kön : az egyik vegyesbolti el­adó a vizsgabizottság előtt. Kép, szöveg: Balkus Imre Gyerekszáj — oltáskor Ezekben a napokban is hangosak az or­vosi rendelők; no, elsősorban a védőoltásra gyülekező, egészséges, bár igencsak megil- letődött apróságoktól. Köztük a lassan óvo­dás korba lépők is, akik előtt most kezd kitárulni teljes és csodás teljességében a világ. Arról nem is beszélve, hogy ez a nagy „V’’-betűs is szúrósan kegyetlen le­het, amit ugyebár véleményezni kell... O Pöttöm fiú kapja éppen a védőol­tást. A doktornő beadja a vakci­nát a hősiesen (?) helytálló gye­reknek, majd megkérdezi: — Ugye, nem fájt? A srác egy-két pillanatig gondolkodik, de áhítozó tekintete akkor már rásimul a számára érdekességek tömkelegével rakott fehér asztalra. Aztán halkan, megszólal: — Ha nekem adod azt a Vuk-képet, ak­kor nem fog ... O Vékonyka kislány kerül sorra. Fe­szül a szája, még sírni sem mer. Vatta, szúrás, vatta, kész. S egy simogatást is kap szőke fejére. Mamája fogja a kezét, vezetné kifelé. A lányka megtorpan, visszanéz, majd sírásán jegyzi meg: — A doktor néninek könnyű. 0 olyan nagy, hogy biztosan senki sem meri meg­szúrni!. .. O Csupa hurka, csupa erő, sötétre sült srác a következő. Maga pró­bálná felhúzni a matricás póló uj­ját. Előtte már sok mindent hallott, látott, átélt itt, ezen a „rettenetes helyen”. Arca mégis mozdulatlan. Megkapja a szurit, azonban ő sem állja meg szó nélkül: — Ha én megszúrnálak, neked doktor néni, nem fájna?! (—silá—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom