Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-24 / 146. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! f ■ * NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚNIUS 24., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVII, ÉVFOLYAM. 146. SZÁM Országos búzatermesztési tanácskozás Békésszentandráson Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. június 23-án, Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, továbbá a nép* gazdaság fejlődésének ez évi tapasztalatairól és külgazdasági kapcsolataink alakulásáról, fejlesztésének feladatairól készített előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Készülődés a szovjet—francia űrexpedícióra A békésszentandrási Zalka Termelőszövetkezetben 20 évvel ézelőtt kezdték meg a búza szórt vetésével a kísérleteket. A nehézségek, az eszközök hiánya, a szakemberek idegenkedése másfél évtizedig lehetetlenné tették az előrelépést. Az _ utóbbi években azonban a módszerhez makacsul ragaszkodó szakembereknek frontáttörést sikerült elérniük. A Zalka Tsz példáján felbuzdulva Békés megyében már 10 ezer hektáron — ez a búza termőterületének csaknem 10 százaléka — vetették el a békésszentandrási módszer alkalmazásával a kenyérgabonát a gazdaságok. A szórt vetést alkalmazzák ma már Heves, Baranya, Csongrád és Pest megye közös gazdaságaiban is. A módszer széles körű elfogadását bizonyítja egyébként az is, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Magyar Agrártudományi Egyesület szakemberei is felfigyeltek a szórt vetés előnyeire. Nem véletlen tehát, hogy a MÉM, a MAE, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, valamint a tsz-szövetség június 23-án Békésszentandráson rendezett országos búzatermesztési tanácskozást. A bemutatóval egybekötött megbeszélés homlokterében a szórt vetéssel kapcsolatos békésszentandrási tapasztalatok álltak. A Zalka Tsz tavaly már 790 hektáron szórt vetéssel termesztette a búzát. A hektárankénti termésátlag 5,6 tonna volt. A tapasztalatok szerint a szőrt vetés hatszorta gyorsabb. Az élő- és holtmunkamegtakarítás, az optimális időben történő vetés végül is ezer forint többletjövedelmet biztosít hektáronként. A módszer előnyei különösen a kedvezőtlen viszonyok között gazdálkodó szövetkezetekben mutatkozhatnak meg. A tanácskozáson bemutatták azt az új vetőgépet is, amelyet a Zalka Máté Tsz, a szarvasi főiskola és a kecskeméti MEZŐGÉP szakemberei közösen kísérleteztek ki. A HSZV—12-es vetőgép naponta 90—100 hektáron szórja el a magot. A Magyar Agrártudományi Egyesület Kertészeti Társaságának zöldségtermesztési szakosztálya, valamint a Vetőmag Vállalat és a Mezőkovácsházi Zöldségvető- mag-termesztési Modelltár- sulás szervezésében tegnap szakmai bemutatókat tartottak Békés megyében. A 12 ország szakemberei és a hazai csaknem 200 résztvevő először Csanádapácán a Bajkonurban hivatalosan bejelentették, hogy a csütörtökön este útnak induló szovjet—francia közös űrexpedícióban az első számú személyzet vesz részt: a parancsnok Vlagyimir Dzsani- bekov, a fedélzeti mérnök Alekszandr Ivancsenkov, az űrhajós-kutató Jean-Loup Chrétien lesz. Az első francia űrhajóst tehát két tapasztalt szovjet űrhajós kíséri él útjára. Vlagyimir Sa- talov, a felkészítés vezetője ünnepélyesen adta át Jean- Loup Chrétiennek az 1. számú francia űrhajós-igazolványt. A közös űrexpedíció csütörtöki rajtja másfél évtizedes, igen eredményes együttműködést koronáz meg: a Szovjetunió és Franciaország 1966-ban írta alá a megállapodást az űrkutatási együttműködésről, s azóta számos Széchenyi Termelőszövetkezet paradicsommag-szárító üzemében találkozott, majd megtekintették a gazdaság nagyüzemi paradicsomtábláit. Ezután Nagybánhegyesen, majd Magyarbánhegyesen az integrált háztáji zöldségvető- mag-termesztést mutatták be a gazdaságok szakemberei. Mezőkovácsházán, a mo- delltársulás központi üzemében, a termesztésben haszterületen értek el kimagasló sikereket a közös munkával. A mostani program szinte összefoglalja az eddigi közös kísérleti eredményeket: a francia űrhajós szovjet társai segítségével igen sok feladatot tud végrehajtani egy hét alatt az űrállomáson. Ehhez már a helyszínen van minden szükséges műszer, amelyeket egyébként a közös űrexpedíció visszatérte után a szovjet állandó személyzet továbbra is üzemben tart, sőt, a tervek szerint egy következő Progresz- szel további francia vizsgáló- berendezéseket is eljuttatnak a szovjet űrállomásra. A közös űrexpedíció a tervek szerint ma, csütörtökön este, moszkvai idő szerint néhány másodperccel fél kilenc előtt rajtol Bajkonur- ból. nálatos gépeket, gépsorokat, a kiszolgáló épületeket, a szárítót és a különböző technológiákat mutatták be. A kétnapos, szakmai bemutatókkal egybekötött nemzetközi tanácskozás délután Orosházán zárult, ahol a Vetőmag Vállalat helybeli telepén a magkikészítést nézték meg a résztvevők. Kép, szöveg: Veress Erzsi A paprika- és paradicsom-vetőmag előállításában élenjáró csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezet termelési vezetője rövid ismertetőt tart a paradicsomföldön Kép, szöveg: Kcpenyes János Szakmai bemutatók Dél-Békésben Nemzetközi tanácskozás a zöldségvetőmag-termesztésröl ii Készülődnek az aratásra Dévaványán, a Lenin Termelőszövetkezetben is. A nemrégiben megérkezett új szemszállító pótkocsikhoz magasító, műanyag bevonatú ponyvákat sze* relnek fel, hogy ezzel is elősegítsék a biztonságos szállítást. A közös gazdaság kárpitos melléküzemében szabják és sze- „era.Uk a ponyvákat v.rra. Errat Százéves a Kner Nyomda Sajtótájékoztató a jubileumi ünnepségekről Kner Izidor ezelőtt 100 évvel, 1882-ben egyszerű kis falusi nyomdát alapított Gyomén. Az alapító kultúra iránti fogékonysága, szervezőkészsége, szakmai ismerete nemcsak anyagi sikert hozott, hanem a nyomdát a község határain túl is ismertté, valóságos kultúr- centrummá tette. Fia, Kner Imre már 17 éves korában apja nyomdájában műszaki vezető, majd a szép könyvek tervezője a századelő progresszív nemzedékének tagja. Balázs Béla, Lecznai Anna és Lukács György könyveinek nemcsak nyomtatója, hanem kiadója is Kner Imre, Kozma Lajossal közösen meghatározói a magyar tipográfiai reformnak. Ez a reform nagy erkölcsi sikert, de kevés anyagi hasznot hozott. Knerék a közigazgatási nyomtatványok hasznából fedezték kiadói kísérleteik költségét. Baloldali elkötelezettségük nyilvánvaló volt, a harmincas évek második felében 30 ezer kötet könyvet ajándékoztak munkás- és népkönyvtáraknak. Az idén tehát 100 éves a gyomai Kner Nyomda, és ebből az alkalomból sajtótájékoztatót tartott tegnap Budapesten a jubileumi ünnepségeket előkészítő bizottság. Dr. Tolnai Gábor akadémikus a bizottság nevében elmondta, hogy méltóképpen kívánnak megemlékezni a magyar kultúra nagy alakjairól, a Kner család tagjairól. Szeptember 23-án a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztálya, a MTESZ Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület és a Kner Nyomda rendezésében tudományos emlékülés lesz az akadémia dísztermében. Másnap, 24-én Gyomán lesz emlékülés, szeptember 25-én pedig leleplezik Kner Izidor és Kner Imre emlékkövét, Kiss Nagy András szobrászművész alkotását, és felavatják az újjáépített Kner Nyomdaipari Múzeumot. A posta emlékbélyeget ad ki az évfordulóra. A Kner Nyomda a maga módján emlékezik meg a nagy elődről. Kiadják „A Kner Nyomda kiadványainak tükrében” című könyv- és nyomdatörténeti kiadványt, megjelenik fakszimile kiadásban a Monumenta Li- teratum több mint húsz kötete és több más bibliofil kiadvány is. L. L. Számítógép a szövetkezetekben Tanácskozott a TESZŰV elnöksége Tegnap, június 23-án délelőtt Csorváson, a községi művelődési házban tartotta meg soron következő ülését a Békés megyei Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetségének elnöksége. Ezen elsőként Györfi Károly, a szövetség titkára számolt be a legutóbbi elnökségi ülés óta végzett munkáról, majd az ülés résztvevői A tagszövetkezeteknek az ügyvitelszervezésben és a számítógép alkalmazásában szerzett tapasztalatait, a továbbfejlesztés lehetőségeit vitatták meg. A második napirendi pont felett kialakult vitában az elnökség tagjai felszólalásaikban számba vették mindazokat a tényezőket, amelyek ma még akadályozzák az ügyvitelgépesítést, a számítógépes termelésirányítás gyorsabb térhódítását, felzárkózását a termelés színvonalához. Megállapították, hogy a gyorsabb előrelépésnek nemcsak a szűkös pénzügyi lehetőségek szabnak gátat, sokszor a vezető szakemberek szemlélete az, amely fékezőleg hat az ügyvitelgépesítés, és ügyvitelszervezés korszerűsítésére. A termelőszövetkezetek szövetségének elnöksége végül is úgy foglalt állás, hogy a szövetkezeti önállóság tiszteletben tartásával, a fokozatosság elvének érvényesítésével, elsősorban a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés e téren elért eredményeire alapozva megyénk közös gazdaságaiban is ösztönözni, serkenteni kell a számítógépes termelésirányítás rendszerének kialakítását, elterjesztését. A vitát követően az elnökség a szövetkezetek és közös vállalatok döntőbizottságainak tevékenységéről tárgyalt. K. E. P.
