Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

© 1982. június 12-, szombat Lépten, nyomon beszélnek a kövek Firenzében, a mű­vészet szinte minden utca­sarkon pihenésre, megállás­ra kényszerít, ezért is neve­zik Firenze művészetét vá­rosi művészetnek. Sok szép­séget őriznek a környékén is, az Arnó völgyében, az Appenninek lejtőin. Az ősrégi településeken, ligetekben, falusi templomokban, kasté­lyokban, természetes kör­nyezetben a firenzei művé­szet csodáit lehet felfedezni. Egyedülálló művészeti al­kotásként tartják számon ma is Pratolino, a kedves olasz falu világhírű „polgárát”, az Appennin folyamistent. A Parco Villa Demidoff kert­jében, egy tó partján, ha­talmas sziklatömbön hajlik a víz tükre fölé az- óriási szoborkompozíció. Erőtől duzzadó, izmos, meztelen testét falevelek borítják, hosszú szakála, bozontos fe­je még különösebbé teszi a paradicsomi hangulatú kert varázsát. Több mint négy évszázada állja türelemmel az ember ámulatát. A mű al­kotója Giovanni da Bologna lyukacsos kőből formálta, hasogatta és ültette termé­szetes trónjára a tó partján. Tisztelgésnek szánta az olasz föld szélesen, hosszan elterü­lő hegyvonulata, az Appen­nin előtt. A művész szobrászépítész a monumentális szobrászat képviselője volt korában. Különösképpen kedvelte a természet, a szabad tér, által kínált miliőt művei pódiu­mának. 1529-től 1608-ig élt, Firenzében telepedett le, nevét nem Bolognáról kap­ta — bár egyik alkotása ma szinte a város szimbólumává vált —, flamand származású volt, igazi neve Jean de Boulogne. E környéken található a Villa della Peraia is, egyike a legszebb Medici-paloták- nak. Ciprusok veszik körül, udvarában a reneszánsz mű­vészet tobzódik, kertjében pedig az Appennin folyam­isten testvére, a szökőkutak királynője, Vénusz szobra áll, szintén Giovanni da Bologna alkotása. Rifredi mellett a Villa di Castellóban, ahol a kertépítés remekel a domb­oldalra épített fülkékkel, grottákkal, teraszokkal. Giovanni da Bologna bronz­állatai állnak őrt évszáza­dok óta. Legismertebb alkotásai azonban Firenze utcáin, kert­jeiben és Bolognában áll­nak. A Signora téren emelt impozáns. Neptun-kút körül najádok, faunok kavarog­nak, a szeszély és a képzelet szülötteiként jöttek a világ­ra. A Loggia dei Lanzi ár­kádsorában A szabin nők el­rablása című kompozíciója emelkedik. Egy tömben fogta össze a háromalakos együt­test, az erőteljesen izmos ró­mai férfi lábai között a két­ségbeesett szabin atyával, karjaiban a kezeit riadtan széttáró, elragadott lánnyal. A Boboli kertben ismét kedvelt motívumát örökítet­te meg, a nagy márvány víz­medencét koronázó Véríusz- alakkal. Szobrai itt plein-air hatásoknak megfelelő keret­ben láthatók, a fürdőből ki­lépő Vénusz, majd az alsó grottában a zöld pázsit kö­zepére elhelyezett hatalmas .méretű Bőség nevű alkotása. Mint építész, számos kápol­nát is tervezett, épített Fi­renzében. A Cinquecento ismert szob­rászának leghíresebb alko­tása, a Neptun-szökőkút — amely vérbeli kora barokk alkotás, a tenger istenének hatalmas erejű szobra alatt, a folyókat megjelenítő, vizet csurgató nőalakkal — Bolog­na főterét, a Piazza del Net- tunót díszíti, s képeslapok millióinak jóvoltából a város jelképévé vált. Erdősi Mária Csak Hi-Fi-megszállottaknak! Az idei párizsi videó- akusztikai szalon, amelyre öt kontinens újdonságai vo­nultak fel, erős kétkedést keltett abban, hogy lehet-e még újabb ' készülékekkel gazdagítani a kép és a hang barátainak elektromos kel­léktárát. A sztereó Hi-Fi- tornyok minden változatban és minden összetételben kaphatók évek óta a piaco­kon. Nem annyira a hang­minőség, mint a készülékek terjedelme változott, a mi­niatürizálás hozott újdonsá­got. Fejlődtek a videó- eszközök is, a tv-készülékek- re kapcsolható videokazetta- asztalok és a képernyőn vagy független ekránon le­játszható elektromos játé­kok s a tv-vel összeköthető adatbankok, számító és grafi­kai készülékek. A japánok most is kitalál­tak valami újdonságot: olyan erősítőkészüléket, amelybe be lehet kapcsolni a magne­tofont, a videokazettát. a televíziót — és mindezt egyszerre. Ily módon a leg- elképesztőbb keverések le­hetségesek, a képsorhoz mag­nószöveget lehet illeszteni, a zenét képekkel illusztrálni, a videokazettát szinkronhang­gal ellátni, a tv-képeket vi­deokazetta-képekkel montí­rozni. Lehet tehát kép—kép, kép—hang, hang—kép keve­rés anélkül, hogy a kábel­csatlakozásokon változtatni kellene, lehet kópiát készíte­ni képkazettáról, filmről, do­kumentumról. Meg lehet csinálni a kópiát videolemez­ről kazettára, vagy megfor­dítva, képkazettáról video­lemezre. Az újdonságnak van ezen­kívül más előnye is. Finomí­tani tudja a zenei felvételre eddig tökéletlen televízió­hangot egy zajcsökkentő re- duktor és egy sztereó stimu- látor segítségével. Sőt, javí­tani tudja a képkópia minő­ségét még abban az esetben is, ha a használt anyag fakó, megvilágításszegény vagy ré­gi. Szóval egy szakértő (és •nem lapos pénztárcájú) Hi- Fi-megszállott kezében házi csodákat tud művelni. E cso­dadobozt a Keenwood-cég gyártja KVA—502 néven. Hasonló készüléket muta­tott be a Sony is, a digitális rendszerű jelkódolót, amely numerikus rendszerrel rög­zíti a hangot a kazettára. A Sony PCM F—1 (Pulse Co­de Modulation) rendkívül igényes zenei anyagot tud felvenni videokazettára, ha lemezjátszóhoz csatlakoztat­ják, vagy másik magnetofon szalagjára, ha másolni akar­nak. Alkalmas közvetlen mikrofonfelvételre is. hiszen amit hall, abból mindjárt di­gitális jeleket alakít. Emel­lett előnye az is, hogy olcsó szalagon igényes felvételeket lehet készíteni vele. Kap­csolható hálózatra, vagy mű­ködtethető autóakkumulá­torról, újratölthető száraz­elemről. Mindenesetre a di­gitális rögzítési technikának a nem professzionista készü­lékekre való tömeges alkal­mazása lassan elmossa a kü­lönbséget a hivatásos hang­vagy képtechnikusok és az amatőrök munkája között. A Thomson-cég a televí­zióval újított. Évek óta ugyanis a gyárak a képmi­nőség tökéletesítésére töre­kedtek, és közben elhanya­golták a hangot. Thomson már tavaly bemutatott nagy hanghűségű tv-készülékeket. Az idén azonban Thomson mellett a gondolatot tovább­vitte a Sony- és a Philips- cég is, s készülékeiket min­denféle más hang- és kép­felvevő és -lejátszó vagy számítógépes memóriacsat­lakozásokhoz alkalmassá tet­ték. Igaz, mindezek ára borsos. Olyan borsos, hogy leírni is alig érdemes (10 ezer frank). De a tömegtermelés törvé­nye várhatóan két-három év múlva megtöri az exklu­zív kereteket. R. Sz. I. Röviden Tudomány — technika Méreglövő kígyók Az első afrikai és délke­let-ázsiai kutatók gyakran beszéltek és írtak olyan kí­gyókról, melyek bizonyos távolságról mérges lehele­tükkel képesek megvakítani az embert. Kezdetben senki sem hitt az ilyen rémmesék­ben, mígnem kiderült, hogy valóban vannak olyan kob­rafajok, amelyek képesek mérgüket kb. 2 méter távol­ságra „kiköpni”. El is ne­vezték ezeket a kígyókat „kö­pő kobrá”-nak. Később azon­ban bebizonyosodott, hogy nem köpik, hanem „kilövik” mérgüket az ilyen kobrák. A méreglövő kobrák két faja Afrikában, egy pedig a Szunda-szigeteken él. A fe­kete nyakú kobra Szenegál, Szudán és a Szomália hatá­rolta terület szavannáin ho­nos. Jáván, Celebeszen és a Kis-Szunda-szigeteken él az indiai „köpő kobra”, az in­diai pápaszemes kobra köze­li rokona. Egy-egy lövés al­kalmával átlagosan 3,7 mil­ligramm mérget küld ellen­fele szemébe, de a „lövedék” a 6,8 milligrammot is elér­heti. Egymás után 28 lövés leadására is képes, az ilyen „hosszú sorozat” alkalmával 130 milligramm mérget hasz­nál el. Fagyott föld A legutóbbi időkig az ál­landóan fagyott talaj szinte kizárólag csak az építészeket és a geológusokat érdekelte. Ma már azonban, a vízgaz­dálkodási szakembereket is foglalkoztatja ez a problé­ma, de az olaj-, földgáz- és egyéb más ásványkincsek kutatásánál is szükség van újabb és újabb tapasztala­tokra. Nemrégiben egy sark­kör közelében végzett fúrás­kor 1500 méter mélységig terjedt a talaj fagyott réte­se. Vezeték nélküli háztartási gép külső gyűjtőtartályba kerül­nek, nem hevülhetnek fel, nem veszíthetnek aromájuk­ból. Az őrlemény szemcséi egyforma nagyok, hiszen a finomságot a könnyen cse­rélhető alumínium szita nyí­lásainak nagysága határozza meg. E kávéőrlőben erős lég­cirkuláció biztosítja, hogy a szitalemez sohase tömőd- hessen el. Az üzemen kívüli akkumulátoros konyhagép erőforrását a beépített töltő a hálózati csatlakoztatáskor automatikusan tölti fel. Egy feltöltés a készülék kb 30 percnyi működtetéséhez szol­gáltat energiát. Olyan hétvé­gi házakban, ahol még nincs villamos áram, kem- pinkben, utazáskor, kirándu­láskor jó szolgálatot tehet egy ilyen akkumulátoros ké­szülék, különösen, ha gép­kocsival utazik az ember. (KS) A házi mun­ka megkönnyí­tését szolgáló háztartási gé­pek konstruk­tőrei egyre újabb ötletek­kel állnak elő. Nyugat-Né- metországban újdonság a ve­zeték nélküli, tehát bármikor és bárhol üzembe he­lyezhető kony­hagép, amely­nek három se­bességű motor­ját nik'kel-kad- mium akku­mulátorok táp­lálják. A ké­szülék a cserél­hető munka­eszközök bő választékával rendelkezik: habverővel, gyümölcs­préssel, szele­telővel, mixerrel (a képen éppen ez van felszerelve az alapgépre), valamint egy kü­lönleges kávédaráló rátéttel. Ez utóbbi megtervezésénél a szakemberek abból indultak ki, hogy a hagyományosnak nevezhető forgókéses kávé­őrlőkkel szemben két kifo­gás is felmerült: az őrle­mény szemcséi nem egyfor­ma nagyok, és a kávé ve­szít zamatéból, mivel a ká­vérészecskék őrlés közben újra meg újra visszahulla­nak a forgókésre, és felhe- vülnek. Nos, az új rendszerű kávéőrlő kifejlesztésénél si­került elkerülni a hibákat. Az őrlőszerkezet hosszú nyelekre szerelt, kanál alakú ütőkésekből áll, amelyek'egy Szita falú tölcsérben aprítják fel a kávét, és az őrleményt át is hajtják a nyílásokon. Az őrölt kávérészecskék a g|||p 1 f ; i ^ Cnitiiiclf íi : domosKO 1 Sonioskő vára délnyugat felől légi felvételen Ha a bazaltzuhatag vagy népszerű nevén bazaltorgo­na szót halljuk, bizonyára száz közül kilencvenkilenc természetbarát a Badacsony oldalát fedő hatalmas, orgo- nosípokra emlékeztető kép­ződményekre gondol, s úgy véli, hogy ehhez hasonló szépségű kőegyüttes nincs is másutt a Balaton felvidékét kivéve. Pedig Nógrádban is akad efféle ékesség, Salgótarján­tól keletre: ott, ahol a ba- zaltvulkanikusság megannyi szépséges képződménye (ré­tegvulkán, telér, dagadókúp stb.) sorakozik, s ahol ha­zánk legnagyobb összefüggő bazalttakarója, a 13 négy­zetkilométernyi kiterjedésű Medves-fennsík emlékeztet az 1-2 milliónyi évvel ez­előtti földmozgásokra. A badacsonyi zuhatag ha­sonmását szintén e tájon le­het megtalálni. Aki meg akar bizonyosodni a létéről, annak a magyar—csehszlovák ha­táron levő Somoskőújfaluba kell elutaznia, majd onnan még egy kicsit kelet felé haladnia egészen a Nagy- Salgó meg a Kis-Salgó kö­zött magasodó Somoskő ne­vű, csonkakúp alakú hegyig. Ez a Somoskő viseli az ol­dalán a hasáb alakú bordá­kat, mégpedig az északi, te­hát a Csehszlovákiához tar­tozó felén. Ez a körülmény azonban senkit ne riasszon vissza, mert — így a több évtizedes - gyakorlat — ha kellő számú turista gyüleke­zik össze, a csoportot min­den különösebb formaság nélkül átkíséri a gránicon a határőr. Ki-ki föltekinthet tehát ezekre az íves hajlású ba­zalt alakzatokra, amelyek hol sötétszürkén, hol meg egészen feketén hirdetik a pliocén kor geológiai esemé­nyeit. Egyúttal pedig arról is hírt adnak, hogy az ember igen korán fölfedezte e zu- hatagokban az építőanyagot. A bordák végei ugyanis sor­ra le vannak törve, helyen­ként több méteres magassá­gig. Visszatérve a „külföldjá­rásból”, afelől is megbizo­nyosodhatunk, hogy a le­pattintott hegydarabok java része hova került: a somos­kői vár falába. Merthogy egy hajdan igen tekintélyes erősség is épült egykor eb­ben a bazaltvilágban. Az oklevelek tanúsága sze­rint a tatárjárás után ké­szült el ez a város — legelső ismert említése 1310-ből va­ló —, mégpedig a Tarjáni família birtokaként. Ez a család aztán kénytelen-kel­letlen a Felvidék hírhedt fő­urának, Csák Máténak adta áf, aki a hadi építményt még inkább megerősítette. A törökök, amikor az 1500-as' években a környékbeli vá­rakat sorra bevették1. So­moskővel nem bírtak; biztos menedékül szolgáltak a ma­gyaroknak azok a megmaga­sított, megvastagított bás­tyák. Később azonban Somoskő is pusztulni kezdett. A Rá- kóczi-szabadságharcban még játszott némi szerepet, de azt követően» lakatlanná vált. A németek — saját érdekei­ket tekintve — szándékosan hagyták tönkremenni. Ma tehát nem több, mint egy régi kor dicsőségét idé­ző romhalmaz. Mégpedig egy olyan romhalmaz, amely a várépítés egyik jellegzetes formáját mutatja, hiszen há­rom körbástyájának (rotun- dájának) maradványai egyen­lő szárú háromszög csúcsa­in porladnak, jelezve, hogy egykor ilyen mértani formát mutatott a Tarjániak fészke. A. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom