Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-11 / 135. szám

NÉPÚJSÁG

1982. június 11., péntek

Újítási kiállítás nyílt Szarvason

Mezőgazdasági újítási és találmányi kiállítás nyílt tegnap, június 10-én, a DATE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karán. Mint dr. Szántosi Antal, a főiskola igazgatója megnyitó beszédében mondotta, a 31 kiállító kevésnek tekinthető, hiszen a megyében ennél lényegesen többen veszik ki részüket a mezőgazdasági technika megújításában.

Dr. Csercser Péter, a MÉM műszaki fejlesztési főosztályának osztályvezetője az újítómozgalomról szólt. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelen népgazdasági helyzetünkben a szellemi tőke, az emberi alkotókészség az, amely fejlődésünk egyik legfontosabb forrása kell legyen. Éppen ezért, azok a gazdasági vezetők tekinthetők jónak, akik minden támogatást megadnak fizikai és szellemi dolgozóiknak, hogy elképzeléseiket megvalósíthassák. A mezőgazdaság és élelmiszeripar, az erdészet szakterületén hazánkban évente 20 ezer újítási, találmánya javaslatot nyújtanak be, ezek közül 11—12 ezret fogadnak el. Mindez 600 millió forint hasznot hoz az ágazatnak. A következő évek feladata az újítómozgalom központi és helyi ösztönzése, hiszen ez az ágazat, és az egyes üzemek vezetőinek politikai kötelessége.

Az ünnepi beszéd után dr. Kaiser Imre, a főiskola továbbképző intézetének vezetője felolvasta a bíráló bizottság véleményét a beküldött újításokról. Eszerint hárman első díjat, négyen másodikat, hatan pedig har*

Az újkígyósi Aranykalász Tsz alkotói központi, stabil vegyszerkeverő telepUk kialakításáért kaptak első díjat

Fotó: Veress Erzsi

madik díjat kapta. A jutalmakat, okleveleket dr. Csercser Péter adta át. Ezután filmvetítésre került sor, majd a résztvevők megtekintették a kiállított, 105 újítást bemutató képeket, rajzokat, maketteket.

Délután az újítási mozgalom eredményeiről, feladatairól és problémáiról dr. Csercser Pál tartott előadást. Ma, pénteken ismét előadások és konzultációk lesznek e témáról a szarvasi főiskolán. A kiállítás június 13-ig' tekinthető meg, 9—17 óráig.

m. sz. zs.

Tájértekezlet kenyércsata előtt

Tegnap, június 10-én délelőtt Szolnokon, a megyei művelődési központban dr. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg azt az értekezletet, amelyen Békés, Hajdú-Bihar és Szolnok megye mezőgazdasági szakemberei a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, vállalatok vezetői vettek részt. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által rendezett tájértekezlet elnökségében foglalt helyet dr. Magyar Gábor MÉM-minisz- terhelyettes, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, illetve a három megye politikai és állami vezetésének képviselői, köztük Araczki János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese.

A mezőgazdasági * tájértekezlet résztvevőit dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes tájékoztatta azokról az eredményekről, amelyeket népgazdaságunk idén, az első négy hónapban ért el, s részletesen szólt országos teendőinkről, benne a mezőgazdaság feladatairól, amelyeknek teljesítése elengedhetetlen ez évi népgazdaság tervünk céljainak megvalósításához. A népgazdaság, s így a mezőgazdaság feladatai különösen az exportáru- alapok bővítésében sokasodnak — mondotta a miniszter —, aki ebből a szempontból értékelte, elemezte az ágazat felkészülését a küszöbön álló betakarítási időszakra.

A miniszterhelyettes értékelőjében emlékeztetett arra, hogy egy kedvező ősz után, kemény és hosszú telet kellett a kalászos gabonáknak átvészelniük, amelyek az igen rövid tavasz után most egy átlagosnál is szárazabb és melegebb időjárással birkóznak. Ennek ellenére a növényi kultúrák mai állapotából kiindulva viszonylag kedvezőek az ország kilátásai valamennyi fontos növényünk termését illetően, de megfelelően alakulnak a feltételek és körülmények az állattenyésztés terveinek teljesítésében is.

Megfelelőnek ítélte meg dr. Magyar Gábor a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok műszaki felkészülését is az aratásra, ami azt jelenti, hogy a jelentkező alkatrészhiányok ellenére is ütőképes kombájnpark áll készenlétben a kenyércsatára.

Végezetül arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy az aratás mellett fordítsanak kellő gondot a szalmabetakarításra, a tarló bérnövelésére, a szervestrágyázásra, az öntözésre és a tömegtakarmányok betakarítására.

A június 9-i, szerdai reggel szép idővel kecsegtet. Kicsit* még hűvös van, de délre várhatóan felmelegszik. Kitűnő alkalom a határszemlére. Ez a véleménye Csukás Gyulának, a Békés megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége titkárhelyettesének és Laczó Pál főmunkatársnak is. Okány felé vesszük az irányt, ahol már várnak a hatos körzetet alkotó termelőszövetkezetek vezető szakemberei.

Rövid tájékoztató után máris az okányi Haladás Tsz búzáját szemléljük. Egri Zoltán téeszelnök magyarázatot fűz a csodásnak éppen nem nevezhető táblákhoz:

— A több mint háromezer hektár felét meglátogatta a belvíz, ezért ilyen megviselt. Több mint száz hektáron teljesen kipusztult, másutt pedig részlegesen károsodott a búza.

Annál szebb a kukoricájuk. Igaz, hogy az időjárás miatt kicsit megkéstek a vetéssel, de időben kapott csapadékot a növény. Jól fejlődik a napraforgó és a lucerna is. tiszták, gyommentesek a sorok.

Egy sárguló táblánál kiszállunk a buszból.

— Ezt felülvetettük repcével — jegyzi meg tréfásan Nothoff Sándor főagronó- mus. Majd komolyra fordítja a szót: — Nem okoz küA miniszterhelyettes beszédét követően a három megye mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberei tájékoztatót hallgattak meg a július elsejével életbe lépő szabályozómódosításokról, majd a tájértekezlet a zárásig konzultációval folytatólönösebb gondot a vetőmagborsóban ez a gyom. Megszórjuk betakarítás előtt Reglone-nal, az leszárítja az egészet, jövőre egy szál vadrepce se lesz itt. Ügy gondoljuk, huszonötmillió forinttal nagyobb árbevételt érünk el a növénytermesztéssel, mint terveztük.

Máris a zsadányi Magyar— Lengyel Barátság Tsz földjein járunk. Tóth Endre fő- agronómus is a fagyra és a belvízre panaszkodik. Kétezer hektárnyi búzavetésüket jócskán megkárosította. Hozzáteszi, hogy vízkár érte a kendert, a repcének pedig felét ki kellett szántani. És hogy a hektáronként kijuttatott 200 kilogramm műtrágya-hatóanyagot kevésnek találják, igyekszenek növelni a mennyiséget. A szemlé- zők valamennyien elismeréssel nézik a szépen fejlődő zabot, és nagy érdeklődést kelt, hogy a zsadányiak fénymag és pohánka termesztésével próbálkoznak, a nagyobb jövedelem reményében.

•

A biharugrai Felszabadult Föld Tsz területéhez érve: Buka Lajos elnök mutatja be üzemüket. Mint mondja, vetésszerkezetük változatos. Búza, napraforgó, cukorrépa, őszi árpa, fénymag, lóbab és

Körbe-körbe a határban

II „hatos fogattal”

Közgazdászfémm

a hatékonyság természetéről

O köznyelvben a hatékonyság szó alatt az egészében véve -jobb munkát, kicsit bonyolultabban: valamiféle gyors, eredményt produkáló tevékenység hatásfokát értjük. A gazdaságosságról pedig a mérlegelés jut eszünkbe. Az elmúlt években valóságos hatékonyságelméleti kutatás kezdődött közgazdasági, műszaki berkekben, melynek kisugárzása a gyakorlati életre még kevéssé érződik. A vizsgálatok elsősorban a hatékonyságnak, mint gazdasági kategóriának fogalmi-tartalmi tisztázására, és a hatékonyság változásának .minősítésére, mérésére vonatkoznak.

Jelenleg a magyar szakirodalomban legalább egy tucat, többé-kevésbé egymáshoz közelálló meghatározás található. A szak- irodalomnak nem ellentmondóan — azzal most részkérdésekben nem vitázva — gazdasági hatékonyság alatt az adott gazdasági tevékenység olyan értelmű hatásfokát kell érteni, amelyben a gazdaságosság elve úgy érvényesül, hogy a tevékenység egyben a lehetőségek maximális kihasználásán alapszik. Azaz a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló és bővíthető gazdasági erőforrások adott célra való — a népgazdaság mindenkori igényeit kielégítő — optimális felhasználásáról van szó. A gazdasági hatékonyság tehát olyan komplex — sok irányú, összetett — jellemző, amelyet csak a környezeti kapcsolatok rendszerében. a közvetített népgazdasági célok figyelembevételével, a termelés társadalmi funkcióival összefüggésben, a mennyiségi és minőségi tényezők figyelembevételével lehet értelmezni és kifejezni.

Az előbbi megfogalmazás túlmutat azon, hogy hatékonyság alatt az erőforrás fel- használásának eredményességét kell érteni. A gazdaságosság az a mutató, amelyben a gazdasági eredményt a ráfordított vagy ráfordítandó erőforrás felhasználásához viszonyítjuk. A gazdaságosságot és a gazdasági hatékonyságot tehát lényegében valamilyen cél megvalósítása érdekében elérendő optimum kapcsolja össze, illetve dialektikusán választja el.

A gazdálkodás színvonalának megítélésére leggyakrabban a hatékonyság és a — vele valamilyen módon összéíüggő — gazdaságosság, termelékenység, jövedelmezőség, műszaki színvonal, rugalmasság, szervezettség mutatói használtak. A mutatók egyike vagy azok csoportos összevonása sem tüntethető ki azzal, hogy bármelyik is önmagában kifejezi a hatékonyságot. Természetesen az adott szempontból, az adott mutató szempontjából még igen jól fejezhetnek ki tendenciákat, minősíthetnek térben és időben.

Különös gondot okoz a minőségi tényezők figyelembevételének szükségessége, mivel fejlett társadalmakban — szocialista társadalmi viszonyok között kétségtelenül — a nem közvetlenül gazdasági célok jelentősége megnő, és a nem számszerűsíthető dolgok, figyelmen kívül hagyásuk ellenére is hatni fognak. Az a tény azonban, hogy a ráfordításokban való mérés a mennyiségi jellemzők mellett minőségi vonásokat is kifejez, melynek fordítva is igaznak kell lenni. Egyúttal az is állítható, hogy a minőség kifejezetten gazdasági hatása csak többszörös áttételen keresztül, esetleg egészen más területen, s egyéb intézkedések hatásaival összegezetten jelentkezik.

Ha el is tekintünk a gazdasági hatékonyságot valamilyen módon tükröző mutatószámrendszer jól behatárolható összeállításai és méréselméleti nehézségeitől, további problémák elé nézünk. A mutatószámok sorozatában nem tudjuk az adott gazdasági tevékenységet időtávlatban vagy a tevékenységeket az adott időben minősíteni, mivel azok nem alkotnak rendezett halmazt. Az egyes mutatók azonos, illetve ellentétes irányú változásaiból — a tényezők közötti sokfajta és bonyolult oksági viszony és sok irányú kapcsolat miatt — nehezen következtethetünk a komplex jellemzők tényleges változásaira.

Mélyebb feltáró elemzés és mérés jelen ismereteink szerint csak számítógéppel végzett vizsgálati módszerek segítségével, több tudomány eredményeit felhasználva lehetséges. A műveletek elvégzésére ma már Békés megye is rendelkezik számítógéppel. Teljeskörűen csak az így megállapított komplex jellemző szolgálhatja a gazdasági hatékonyság növelését, amely minden vizsgálat végcélja, és megnyugtatóan adhatja a szervezetek hatékonyság szerinti sorolását.

Ö

azdasági elemzésekben, vizsgálatokban gyakran számos anyagi, pénzügyi, technikai, humán, társadalmi hatás eredőjeként igyekeznek meghatározni a hatékonyságot, és annak változását. A leíró jelleg használata — a téma megjelenítése, vagy ma még más eszközök híján — sokszor elkerülhetetlen. A problémát itt is — mint az egyes mutatók kiragadásánál — az jelenti, hogy az egyes jellemzőket kifejező hatásokat magának a hatékonyság kifejeződésének tartjuk, és ami még rosszabb, ezek alapján értékelésre ragadtatjuk magunkat. A hatékonyság természetének ismeretében ezért bánjunk körültekintően az értékelések kulcsmondatával, a hatékonyság minősítésével.

Ugrai P. András

dinnye szerepel benne. Sajnos, területüket elkerülte az eső, ez már látszik is a növényeken.

Méltán lelkesednek a szakemberek a fénymag láttán. A növények jól fejlettek, a táblákon sehol egy gyom. A legnagyobb érdeklődést az új növény, a 130 hektárnyi lóbab váltja ki. Szépei zöldül, sokat várnak tőle a téesz vezetői. A cukorrépatáblákon kapáló embereket látunk:

— Pénteken kijöttünk mi, vezetők is, és kapáltunk. De az idén még egyszer szükség lesz rá.

— Megéri — teszik hozzá többen is, hiszen ilyen szép répát nemigen láttak az idén. De hogy igazán sokat teremjen, ahhoz nagyon kéne egy kis eső.— jegyzi meg az elnök.

Áthajtunk Hajdú-Biharba. majd vissza Békésbe. Az egyik legritkábban emlegetett szövetkezetben, a körösújfalui Rákócziban járunk. Van mivel büszkélkednie Herczeg István elnöknek. Szép nagy kalászokat növesztett a búzájuk. A kis társaság egyetért abban, hogy a térségben az újfalusiaké díszük a legszebben. Szerencséjük is volt az idén, a víz alig negyven hektárt károsított. Sikerült korán elvetni a napraforgót, és két hete megkapták a hőn áhíI tott „égi áldást”, hatvan mil- I liméter esőt.

— Ezt csak nézni rossz! — szólal meg valaki a busz hátsó felében: nem titkolt elismeréssel — és mi tagadás, egy kis szakmai irigységgel.- Viszonylag jó benyomást keltenek a vésztői Körösmenti Tsz vetései. Hogy miért viszonylag, arról Bodnár István főagronómus beszél.

Ö is a belvizet kárhoztatja: Szavait igazolja, hogy 800» hektáruk az idén sem terem miatta. A nedvesség és hideg talaj az oka, hogy csak május utolsó napjaiban vethették el a kukoricát, a zab és a tavaszi árpa már sorra sem kerülhetett. Mégis remélik, hogy a kenyérnekva- ló többet hoz a tervezettnél.

A múlt év őszén nagyon sok gondot fordítottak a talajművelésre, és emelték a mű- trágyadagokat. Ennek hatása látszik a kenderföldeken is, mindenki elégedett az üdén zöldellő rostnövény fejlettségével.

Utolsó állomásunk a bélmegyeri Űj Barázda Tsz. Vida János főagronómus talajaik kötöttségére panaszkodik. És arra, hogy az 1980- as árvíz hatására megemelkedett talajvíz következményeit még mindig érezni a földeken. De nemcsak ezt. A búzatáblákon keskeny erek csordogálnak — helyüket messziről is látni —, ott és közelükben kipusztult a búza.

— Mégis úgy néz ki, hogy többet hoz az idén, mint terveztük — mondja Vida János. — Termesztünk gyepvetőmagot, fűfélék és pillangósok magvait. Egy hektárról nagy mennyiség jön le belőlük, de jól fizetnek így is.

Beszél még arról, hogy már a korszerű tápanyagvizsgálat eredményeit használva műtrágyázzák a földeket. Nagy érdeklődést vált ki a szemlélők között, milyen növényekkel és új tevékenységekkel próbál kifogni a szövetkezet a természet mos- tohaságán. A földvédelmet pedig azzal is szolgálják, hogy kiirtatják a' táblák egységét megbontó cserjéket.

Délután kettőkor befejeződik a közös határszemle. Nem járunk messze áz igazságtól, ha a diplomáciai közleményekben megszokott fordulattal jellemezzük: a találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le. De több is volt ennél — ez derül ki Csukás Gyula szavaiból:

— Még elődünk, a Körösök Vidéke Tsz-szövetség szervezte meg a körzeteket. Azzal a céllal, hogy az egymás mellett gazdálkodó üzemek megismerjék egymás sikereit, gondjait. Ezt szolgálta ez a mai szemle is. Megjegyzem, ez a hatos körzet az, ahol a legnehezebb körülmények között gazdálkodnak a téeszek. Ezért is fontos, hogy mi, az érdekvédelmi szerv képviselői is figyelemmel kísérjük őket. És hogy a szakvezetők is ismerjék egymás munkáját. Úgy érzem, hasznos volt a mai nap. Sok újdonsággal találkoztunk, és remélem, a szomszédok kaptak néhány tippet is gazdálkodásuk javításához.

M. Szabó Zsuzsa