Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-02 / 127. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÜNIUS 2., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Erich Honecker ma hazánkba érkezik Befejeződtek a magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívásá­ra Erich Honeckernek, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitká­rának, a Német Demokrati­kus Köztársaság államtaná­Tárgyalások Május 26. és június 1. kö­zött hazánkban tartózkodott a Szovjetunió minisztertaná­csa mellett működő legfel­sőbb minősítő bizottság kül­döttsége, Viktor Kirillov- Ugrjumov elnök vezetésével. A delegáció a tudományos minősítés kérdéseit, különö­sen á mezőgazdasági kuta­tóintézetek és egyetemek ká­derképző munkáját tanulmá­nyozta. A küldöttséget fogad­ta Knopp András, az MSZMP KB tudományos közok­csa elnökének vezetésével június 2-án, szerdán hivata­los, baráti látogatásra ha­zánkba érkezik a Német De­mokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsé­ge. (Erich Honecker életrajzát lapunk 2. oldalán közöljük.) tatási és kulturális osztályá­nak osztályvezető-helyettese, Pál Lénárd, az Akadémia főtitkára és Tétényi Pál', a tudománypolitikai bizottság titkára. A látogatás befejezéseként Kirillov-Ugrjumov és Kónya Albert akadémikus, a tudo­mányos minősítő bizottság elnöke egyezményt írt alá a két bizottság együttműködé­séről a tudományos káderek minősítése terén. Jegyzőkönyv aláírásával véget ért a magyar—cseh­szlovák gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság 18. ülésszaka. A jegyzőkönyvet kedden a Parlament deleg'ációs termé­ben Marjai József és Rudolf Rohlicek miniszterelnök-he­lyettesek, a bizottság társel­nökei írták alá. A bizottság megállapította, hogy az 1981. évi külkeres­kedelmi forgalom 5 száza­lékkal haladta meg az előző évit, a szállítások szinte ma­radéktalanul teljesültek, a lemaradásokat mindkét fél pótolja. Az 1982. évi árucse­re-forgalmi szerződések elő­irányzataiban szereplő áruk­ra mintegy 15 százalékkal nagyobb arányban kötöttek magánjogi szerződéseket, mint az előző év azonos idő­szakában, s a szállítások tel­jesítése is hasonlóan kedve­ző. A bizottság a kedvező tendenciák erősítésére intéz­kedéseket irányzott elő. Az ülésszakon megvizsgál­ták az ipari együttműködés helyzetét és megfogalmaz­ták mindenekelőtt az elekt­ronikai és villamosipari, va­lamint a vegyipari együtt­működés bővítését szolgáló feladatokat. A bizottság megállapítot­ta, hogy a tudományos-mű­szaki együttműködés haté­konysága javult, az illetékes szervek kidolgozták az együttműködés 1985-ig terje­dő programját. Megállapod­tak az energia ésszerűbb fel- használására, a hulladékok hasznosítására, valamint a mikroelektronika és a ro­bottechnika fejlesztésére irányuló együttműködés ki- terjesztésében. Rudolf Rohlicek és az ál­tala vezetett delegáció el­utazott hazánkból. Búcsúzta­tásukra a Ferihegyi repülő­téren megjelent Marjai Jó­zsef, valamint Andrej Bar- cák, Csehszlovákia budapes­ti nagykövete. a tudományos minősítésekről Bauxitfeltáró üzemet avattak Mosonmagyaróváron Vízügyi szakemberek Körös-völgyi tanulmányútja Bauxitfeltáró üzemet avat­tak kedden a Mosonmagyar­óvári Timföld- és Műko- rundgyárban. A szabadtéri üzemben — a mely valójá­ban egy bonyolult csőrend­szer — a Magyar Alumíni­umipari Tröszt szolgálati szabadalma alapján különle­ges technológiát honosítot­tak meg. A feltárás a timföldgyár­tás egyik meghatározó mű­velete, ennek során oldják ki a bauxitból azt a hasznos anyagot, amelyet a timföld- gyártásnál felhasználnak. A jó- hatásfokú kioldás jelen­tős mértékben növeli a gaz­daságosságot. A feltárást eddig a több mint három év­tizede működő, elöregedett autóklávokban végezték. A MOTIM a tröszttel egyetér­tésben határozott úgy, hogy új technológia bevezetésével korszerűsíti a feltárást. Ala­pul szolgált ehhez a sokat ígérő magyar szabadalom, amelynek az a lényege, hogy zárt csőrendszerben, a ha­gyományos technológiánál magasabb hőmérsékleten, na­gyobb nyomáson zajlik le a folyamat. Ezek a tényezők garantálják a hatékonyabb feltárást, vagyis azt, hogy a bauxitból az eddigieknél több alumíniumoxidot nyer­nek. További előnye) a ko­rábbiaknál kisebb energia- fogyasztás. A létesítményt Soltész Ist­ván ipari miniszterhelyettes adta át rendeltetésének. Az elmúlt másfél évtized Körös-völgyi árvizeinek ta­pasztalatai szerint a gátak tartósságát egyre inkább próbára teszik a növekvő magasságú árvizek. Az 1980. évi árvízkataszt­rófa arra késztette a vízügyi szakembereket, hogy az árvíz- védelem fejlesztésének eddi- gf módszereit felülvizsgál­ják. Az árvízi-hidrológiai és a töltések anyagszerkezeti kutatása terén elért eredmé­nyek lehetővé teszik a töl­téserősítési munkák új, kor­szerű tervezését és kivitele­zését. A kutatási eredmények, az új módszerek széles körű megismertetése érdekében a Magyar Hidrológiai Társaság árvízvédelmi és belvízvédel­mi szakosztálya, a vízépítő­ipari szakosztálya és a Békés megyei területi szervezete képviselői körösi tanulmány­úton vesznek részt Gyulán, június 1-én és 2-án, a Kö- fösvidéki Vízügyi Igazgató­ság szervezésében. A rendez­vényre csaknem százan hi­vatalosak, az Országos Víz­ügyi Hivatal, a Vízügyi Tu­dományos Kutató Intézet, a yízügyi Tervező Vállalat, az Árvízvédelmi és Belvízvé­delmi Központi Szervezet, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, valamint az ország 12 vízügyi igazgatóságának munkatársai, akik az árvíz- védelem fejlesztésének ter­vezésében, illetve kivitele­zésében érdekeltek. Budapesten, a XIII. kerületben, a Dózsa György úton építi a 22-cs számú Állami Építőipari Vállalat az ország legnagyobb autószervizét. A főként karambolos javításokat végző, négy­szintes létesítményt várhatóan 1982 végén adják át. Az új szervizben kétszáz kocsit javíta­nak majd naponta, és úgy alakítják ki, hogy a tetőn százötven, javításra váró kocsi par­kolhat (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) II tudnmányos méréstechnika alkalmazásáról Kedden a Tudományos Akadémián megkezdődött nyolc szocialista ország kö­zös tudományos műszerfej­lesztési és kutatásautomati­zálási koordinációs bizottsá­gának háromnapos ülése, amelyen a delegációkat az egyes országok akadémiái­nak alelnökei vezetik. A ta­nácskozás résztvevői átte­kintik a közös kutatások helyzetét, az elért eredmé­nyeket, és meghatározzák a következő évre szóló felada­tokat. Megvitatják, miként lehet a tudományos mérés- technika eszközeit és mód­szereit a gyakorlatban haté­konyabban, gyorsabban al­kalmazni. Polinszky Károlynak, az MTA alelnökének megnyitó­ja után az egyes állandó munkabizottságok vezetői beszámoltak a koordinációs bizottság legutóbbi ülése óta a műszerek, tartalék alkat­részek, programok cseréjé­ben, a kutatásautomatizálás módszereiben elért eredmé­nyekről. Az iskolások már arra is gondolnak, hogy a suli környéke rendben legyen a pedagógusnapra. Ültetik a virágokat Bé­késcsabán, a Szabó Pál téri általános iskola előtt Fotó: Veress Erzsi Kiosztották a tejtermelési verseny díjait Tegnap, június elsején Szarvason került sor a me­gyei tej termelési verseny dí­jainak átadására. A rendez­vényen megjelent Frankó János, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa. Deák Antal, a megyei ál­lattenyésztési és takarmá­nyozási felügyelőség igazga­tója, többek között hangsú­lyozta; Békés megyében évek óta kiemelkedő eredménye­ket érnek el a mezőgazda- sági üzemek és a kisterme­lők a tej termelési verseny­ben. Az elmúlt évben hat ál­lami gazdaság, 49 termelő- szövetkezet és 31 település­ről 295 kistermelő vett részt a versenyben. Ezt követően került sor a díjak átadására. Az egy fejt tehénre eső legtöbb tejet termelő gazda­ságok közül a magyar tarka állományban első helyezést ért el a békésszentandrási Zalka Máté Tsz 3 ezer 690 literrel, a második helyen a pusztaf öldv ári Lenin Tsz végzett 3 ezer 573 literrel. A Holstein-fríz keresztezett ál­lományok versenyében első lett a Körösi A. G. 5 ezer 583 literrel, második az Orosházi A. G. 5 ezer 186 li­terrel és harmadik a Szeg­halmi A. G. tenyészete 5 ezer 163 literrel. A tiszta vérű Holstein-fríz állományok versenyét a gyulai Munkácsy Tsz nyerte 5 ezer 801 literrel, mögötte második lett a Hidasháti Ál­lami Gazdaság 5 ezer 123 li­terrel. A fekete tarka lapály­fajták versenyében első he­lyen végzett a csanádapácai Széchenyi Tsz 4 ezer 662 li­terrel, második az orosházi Petőfi Tsz 4 ezer 629 liter­rel. A 100 hektár mezőgazda- sági területre jutó árutej- termelés kategóriájában első helyezést ért el a szarvasi Táncsics Tsz 64 ezer 690 li­terrel, második az orosházi Béke Tsz 55 ezer 647 liter­rel és harmadik a gyulai Köröstáj Tsz 54 ezer 437 li­terrel. Az előző évi termeléshez viszonyított árutejtermelés növelésében a legjobb ered­ményt a bélmegyeri Új Ba­rázda Tsz érte el, második az orosházi Dózsa Tsz és harmadik a szeghalmi Sár­réti Tsz. A legtöbb árutejet értéke­sítő kistermelők kategóriájá­ban Virág Antal gádorosi kistermelő végzett az élen 48 ezer 499 literrel, második Váczi Lajos sarkadi lakos 45 ezer 762 literrel és harmadik Forgács József eleki kiste­nyésztő 32 ezer 500 literrel. Az egy tehén után legtöbb árutejet értékesítők verse­nyében Kassai Sándor oká- nyi lakos 6 ezer 594 literrel szerezte meg az első helyet, második Kazai Mihály szeg­halmi kistermelő 6 ezer 7 literrel és a harmadik Török Mihály ugyancsak szeghalmi tenyésztő 5 ezer 792 literrel. A közelmúltban a MÉM- ben vették át a legjobb ered­ményt elért gazdaságok kép­viselői díjaikat. Az egyes ka­tegóriákban a Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, a szarvasi Dózsa Tsz és a kon­dorost Egyesült Tsz kapott országos elismerést. A kistermelők kategóriájá­ban Tímár Sándor gyoma- endrődi lakos immár hatod­szor vehette át az országos első helyért járó értékes ju­talmat. — vetasztó — Színdinamikai konferencia Budapesten Június 8—10. között Buda­pesten nemzetközi színdina­mikai konferenciát rendez­nek. Az épületek színei kö­zötti összhang, az ember szá­mára legkellemesebb környe­zeti színhatások megterem­tésével már külön tudomány­ág, sőt nemzetközi szervezet is foglalkozik. A nemzetközi szervezet felkérésére most Budapesten rendezik a kon­ferenciát, amelyen 16 or­szág színdinamikával foglal­kozó építészei, képzőművé­szei, vegyészei, fizikusai, szo­ciológusai, esztétái, pszicho­lógusai és biológusai vesz­nek részt. r A konferencián külön szekciókban foglalkoznak lakások, munkahelyek, kü­lönböző típusú középületek, történelmi városok, műem­lékegyüttesek és lakótelepek színtervezésével, valamint a színeskörnyezet-tervezés módszertani és egyéb elmé­leti kérdéseivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom