Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-10 / 134. szám
1982. - június 10., csütörtök o Oísztfohtoravató ünnepség Szegeden Az orvosi kutatásokban elért nemzetközileg kiemelkedő eredményeiért tegnap a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává avatták Harold Leening-Sheehan liverpooli professzort. A Dugonics téri egyetemi épület aulájában Petri Gábor akadémikus, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora köszöntötte az ünnepség részvevőit, majd Tényt Mária egyetemi tanár, az általános orvostudományi kar dékánhelyettese ismertette Sheehan professzor életútját, és tisztéből adódóan díszdoktorrá fogadta az angliai tudóst. Sheehan professzor több mint 50 éves tudományos munkásságával jelentősen hozzájárult a modern endokrin pathológia kialakulásához. Az egész világon őt tekintik e tudományág megalapítójának. Kutatásainak eredményeit több mint 200 tudományos közleményben és számos könyvben tette közzé. Mintegy két évtizede intenzív kapcsolatot tart a magyar — köztük a szegedi — endrokrinológusokkal és pathológusokkal. Számos előadást tartott már hazánkban. A díszdoktori diplomát az egyetemeken ilyen alkalmakkor szokásos ünnepi külsőségek között adták St. A kitüntetésért Sheehan professzor mondott köszönetét. Vitafórum kisvállalkozóknak A Gépipari Tudományos Egyesület június 11-én, pénteken vitafórumot rendez Budapesten a kisvállalkozóknak, ahol e tevékenységgel kapcsolatos kérdésekre válaszolnak többek között az Országos Tervhivatal, az ipari, pénzügy-, az Igazságügyi Minisztérium, a Nemzeti Bank és az OKISZ vezető munkatársai. A rendezők 9 órakor a MTESZ Kossuth Lajos téri Technika Házában a 135-ös számú előadóteremben várják áz érdeklődőket. Milyen gondol okozhat az aranyfarú lepke? A közelmúltban megnőtt az olyan panaszok száma, amikor tanulók és óvodások fordultak orvoshoz viszkető, piros kiütésekkel. A kellemetlen bőrtüneteket az aranyfarú lepke hernyójának szőrei, anyagcseretermékei idézik elő az emberi bőrre kerülve. A panaszok enyhítése miatt, minden esetben forduljanak az érintettek orvoshoz. A kellemetlenséget okozó aranyfarú lepke Európa mérsékelt és meleg zónáiban mindenütt megtalálható. Megyénkben 1981-től — a tölgyerdőkben szaporodott el. Ebben az évben már előfordult több városunk parkjaiban és községünk kertjeiben (Békéscsaba, Gyula, Sarkad stb.) is. A hernyók száma a tavalyihoz képest mindenütt jelentősen emelkedett. Jellemző rá a ciklikus tömegszaporodás, amely, hasonlóan más fajhoz, általában 3-4 évig tart. Jáki Jenő, szakelőadó Vendégünk a Magyar Rádió (Tudósítónktól) A napokban a Magyar Rádió Üdvözlet az olvasónak címmel irodalmi rejtvényműsort közvetített a szeghalmi nagyközségi járási könyvtárból. Horváth László, a könyvtár igazgatóhelyettese vezette be a műsort: beszélt a könyvtár eredményeiről, gondjairól, és azokról a szellemi hagyományokról, melyek alapján az intézmény dolgozik. A műsort Váradi Hédi vezette — képünkön — kedves, bájos egyénisége magával ragadta a közönséget. Az ünnepi könyvhét kiadványaiból összeállított kérdésekre Zsadányi Sándorné, Kerékgyártó Istvánná, Bihari Lászlóné, Pipó Mária, Nagy Katalin, Tikászné Gárdos Orsolya, Ambrus Gyula, Dó- czi Gedeon és Száz Péter válaszolt — valamennyien 100 forintos könyvvásárlási utalványt nyertek. A műsor végén kisorsolt rádiót Kovács Ildikó gimnáziumi tanuló nyerte. A nagyszerű irodalmi délutánt több mint 100 részvevő izgulta, nézte-hallgatta végig. Maróthy Györgyné Fotó: Oravszki Ferenc Horgásztanya épül A Békéscsabai Téglagyári Sporthorgász Egyesület tagjai 1979-ben kezdték el Kö- röstarcsa és Gyoma között, Csárdaszállás község határában, a Hármas-Körös bal partján a horgásztanyájuk építését. Azóta elkészült egy 27 méter hosszú és 6 méter széles épület, amelyben két 15 személyes hálóterem, közös társalgószoba, büfé, konyha és gondnoki szoba van. A kisebbik épület 17 méter hosszú és 5 méter széles. Ebben családok részére öt teraszos szoba áll rendelkezésre. Az épületekbe a villanyt és az ivóvizet is bevezették. A csaknem 400 négyszögöl, bekerített területen sátrak is elhelyezhetők. Az építés tervét Király János építészmérnök irányításával a vállalat központi Delta Műszaki Szocialista Brigádja készítette el társadalmi munkában. Hasonló módon történt az építkezés, amelyben főként a horgászok jeleskedtek, de közreműködtek több szocialista brigád nem horgász tagjai is. Az építési anyagok beszerzéséhez az egyesület 140 horgásza 300—300 forinttal járult hozzá. Jelentős támogatást nyújtott a vállalat és az szb is. A horgásztanyát augusztus elején adják át. A helyiségeket az egyesület anyagi helyzetétől függően, folyamatosan igyekeznek majd berendezni. P. B. Gyilkosság a békési bisztróban Tizenöt évet szabott ki a megyei bíróság Tegnap délben hirdetett ítéletet a Gyulai Megyei Bíróság Eszenyi János, Békés, Prágai út 10. szám alatti lakos bűnügyében. Az 57 éves férfi azért került a yádlot- tak padjára, mert megölte Csillik Endréné Szabó Juliannát. Eszenyi János segédmunkásként dolgozott Békéscsabán, a hűtőházban. Igyekvő, udvarias ember hírében állt. Feleségétől elvált és Csillik- nét 8 éve ismerte látásból. Két évvel ezelőtt vált meghitté a kapcsolatuk. Az asz- szony többször a férfi lakásán töltötte az éjszakát, s a lakáskulcs is gyakran nála maradt. Kapcsolatuk azonban vakvágányra futott. Február közepén tartották meg az asszony névnapját. A férfi 200 forint értékben vásárolt egy láda sört, s ugyanakkor ruhaanyaggal is kedveskedett. Megállapodtak azonban, hogy Csillikné visszaadja a 200 forintot, mihelyt pénze lesz. Február 22- én, reggel a vádlott fölkereste az asszonyt munkahelyén, a békési bisztróban. Kérte tőle a pénzt. Az asz- szony munkatársaitól kölcsönt kért, és visszaadta. Mindez azonban nagy szóváltás közepette folyt le. A férfi sörrel öntötte le, az asszony pedig pofon ütötte. Később az ajándékba adott ruhaanyagot is visszaadta Csillikné. Ekkor felszólította a férfit, hogy végképp hagyja őt békén, semmi közük egymáshoz. A vádlott válasza egy pofon volt. Eszenyi aznap késő este tért haza a bisztróból. Az volt a szándéka, hogy átöltözik. Közben észrevette, hogy a szekrény ajtaja kissé ki van nyitva. Feltámadt benne a gyanú. Kutatni kezdett a szekrényben. Ugyanis ott tartotta megtakarított pénzét, 32 ezer forintját. Megdöbbenve vette tudomásul, hogy a pénz szőrén-szálán eltűnt. Ki vihette el? Csakis az asszony! Föltámadt benne a harag. Bement a konyhába, és magához vette a sertésölő kést. Az volt a szándéka, hogy ismét megkeresi Csilliknét. Vissza fogja -követelni a pénzét, s ha nem kapja meg, megöli az asszonyt. A bisztróba vette az útját. Látta, hogy az asszony még ott van. Mivel tudta, merre lakik, elhatározta, hogy a lakása közelében elrejtőzik. Ám Csilikné nem mert egyedül hazamenni, két munkatársnőjét kérte meg, hogy kísérjék el. Otthon aztán magára zárta az ajtót. A vádlott hiába zörgetett, nem engedte be. Eszenyit a pénz eltűnése nem hagyta nyugton. Ügy érezte, roppant nagy igazságtalanság történt. Az asz- szony meglopta őt. Mivel a pénz eltűnésének körülményeit nem sikerült tisztáznia, másnap is magához vette a kést. Reggel a bisztróban nem találta meg az asszonyt, ezért a Békési városi Rendőrkapitányságra indult. Feljelentést akart tenni. Kijelentette, ha nem kerül elő a pénze, az asszonyt megöli. A fenyegetést a rendőrségen nem vették komolyán. Közben a sértett is elment a rendőrkapitányságra. Becsületsértés és magánlaksértés miatt tett feljelentést. A rendőrkapitányságról úgy 9 óra körül tért be ismét a bisztróba. Meglátta aa asszonyt, aki másokkal beszélgetett. Egyenesen feléje vette útját. Hátulról átölelte és télikabátja bal zsebéből hirtelen előrántotta a kést, és Csillikné mellkasába szúrt. Cselekménye nagy riadalmat okozott. A késsel hadonászó férfit senki sem merte lefogni. Néhány perc múlva megjelent a rendőr- kapitányságon, átadta a kést, kijelentette, hogy leszúrta az asszonyt. Csilliknét a békéscsabai kórházba szállították, ahol hamarosan meghalt. A perbeszédek során dr. Pólyák László, a vádlott védője felhívta a bíróság figyelmét, hogy a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként vegyék figyelembe Eszenyi János feltáró jellegű, beismerő vallomását, megbánó magatartását, valamint azt, hogy pénzének eltűnése milyen nagy indulatot váltott ki belőle. Az ügyész, dr. Horváth Tibor rámutatott arra, hogy az élet elleni bűncselekmények elszaporodtak, s a vádlott cselekménye olyan súlyos, hogy indokolt a szigorú büntetés kiszabása. A megyei bíróság dr. Ke- mecsei Lajosné büntetőtanácsa Eszenyi János bűnösségét előre kitervelt emberölésben állapította meg és 15 évi fegyházra ítélte. Mellék- büntetésként 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott beismerő vallomását, valamint azt a felindulást, melyet pénzének eltűnése okozott. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlott terhére, mégpedig életfogytiglan kiszabható szabadságvesztés végett. Indítványozta az előzetes fogva tartás fenntartását. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A megyei bíróság az előzetes fogva tartást az ítélet jogerős kiszabásáig fenntartotta. Serédi János Vállalkozás — nemcsak kicsiben M inden időszakban vannak kulcsszavaink. Ezek sommázzák törekvéseinket, ám gyakran elkövetjük a hibát, hogy uná- sig ismételgetve, elkoptatjuk őket. Ha visszagondolunk az utóbbi öt-hat évre, ilyen fontos szavunknak tekinthetjük a hatékonyságot, a minőséget, aztán az ésszerű takarékosságot. Űjabban sokat ígérő jelszavunk lett. hogy vállalkozni kell. Olyannyira, hogy hovatovább másról sem beszélünk, mint a kisvállalkozásokról, pedig a vállalkozás nemcsak rájuk vonatkozik. A zöld utat kapott polgári jogi társaságról, a húszegynéhány tagot számláló szövetkezetekről, a gazdasági munkaközösségről — egyébként helyesen — sokat beszélünk, de mellettük nem sikkadhatnak el a megyei, vagy éppen országos léptékkel mérhető vállalkozások, hiszen a nemzeti jövedelem döntő többsége mégiscsak tőlük származik'. Sikerük, vagy kudarcuk alapvető hatással van boldogulásunkra. Ebbe a körbe tartoznak, az — elsősorban építőiparból — jól ismert fővállalkozások is. Ha találomra tíz szakembert megkérdezünk, szerintük' mit tekinthetünk fővállalkozásnak, sokféle választ gyűjthetnénk össze. Minek tagadni: két évtizede vitáznak e tevékenység körülhatárolásáról. Ami a lényeg: a fővállalkozó szervezési feladatot lát el. Lényegében szellemi erejét kamatoztatja. hiszen szakértelmét, kockázatvállaló készségét bocsátja áruba. A forma közismert, mégis — enyhén szólva — mérsékelten bővül a fővállalkozók köre. Nemrégiben hallottam jó hírű számítástechnikai vállalatunkról, hogy végre beszállt a „ringbe”, s korszerű adatátviteli rendszer honosítására vállalkozott.s Kijelentették, hogy programot adnak, betanítják a megrendelő embereit, de sem a gép telepítését, sem az ahhoz szükséges építési munkálatok szervezését nem végzik el. Mindezért fölvettek volna tíz százalék fővállalkozói díjat. Az üzlet nem jött létre, mégis elgondolkoztató, hogy helyenként mennyire nem ismerik' azt sem, mi a dolguk, ha már egyszer erre a körültekintést igénylő többlet- munkára szerződtek. Az is igaz, hogy nem irigylésre méltó a fővállalkozók helyzete. A nem túlságosan magas díjért jókora kockázatot vállalnak, mert a szerződéses fegyelem — hiába ábrándozunk az építtetők' piacának megteremtéséről — ma sem sokkal jobb, mint mikor egyre-másra kezdtek kiemelt beruházásokba. Valójában azonban a megrendelők vannak kiszolgáltatott helyzetben. örülnek, ha egyáltalán találnak megfelelő fővállalkozót, aki összefogja, irányítja a munkát, és felel is érte. Bár, ami a felelősséget illeti, sok esetben jobb, ha nem firtat juk, mert furcsa módon „elsimul” az ügy. No, nem magától, -hanem a szerződő felek jóvoltából. Csak egy példát erre: a késedelmes fővállalkozó korábban köteles volt az árból hét százalék engedményt adni. Ha azonban a kárvallott megrendelő lemond erről a pénzről, „el van- boronáivá” az ügy. Akkor is, ha súlyos milliókra rúg a kár, vagy a határidő csúszása miatt az elmaradt haszon. Mielőtt alaposan elvernénk a port a megalkuvó megrendelőkön, nem árt szemügyre venni helyzetüket. Ha ugyanis behajtják a jogos követelésüket. akkor a fővállalkozó fizet, ám legközelebb a feltételek meghallgatása nélkül mond nemet, és a jogaival következetesen élő megrendelő kilincselhet más cégeknél, ha ugyan ebben a zárt körben szóba állnak1 vele. Nagyobb városokban még istenes a helyzet, de gondoljunk bele annak a téesznek a lehetőségeibe, amely az Alföld közepén keres fővállalkozót például korszerű csibekeltető építéséhez, telepítéséhez. Amíg nem válogathat és el .kell fogadni bárkit. aki vállalkozik, aligha javul a helyzet. A gazdasági bizottság döntése nyomán most olyan rendelkezések láttak napvilágot, melyek bizonyára enyhítenek majd ezen a feszültségen. Az egyik új szabály: ha versenytárgyaláson dől el, hogy ki legyen a fővállalkozó, a szerződésben szabadon állapíthatják meg a neki járó díj mértékét. Megszűnnek az előleg fizetésével kapcsolatos bürokratikus kötöttségek, mert ebben is — jogszabályi keretek között — a felek megállapítása számít. Érdekes kísérlet, hogy a fő- vállalkozásokra bevezetik az úgynevezett csúszóár klauzulát. Eddig az árakat prognózisok alapján számították ki. így aztán nemegyszer a szerződők közvetlen előidézői voltak annak, hogy az árak ne csak kövessék, hanem kifejezetten előidézzék az inflálódást. A jövőben a felek nem állapodnak meg előre az árakban, hanem kötelezik magukat, hogy egy szakértő harmadikra bízzák az ár megállapítását.- Lehet ez a KSH árjegyzéke éppúgy, mint — beruházásnál például — az ÉGJSZI hivatalos kalkulációja. V árhatóan mindez élénkíti majd a fővállalkozási kedvet. Ahhoz azonban önmagában kevés, hogy döntő változásokat reméljünk1. A kiszolgáltatottságot — és az ezzel járó anyagi, erkölcsi hátrányokat — csak a piaci egyensúly helyrebillenése szüntethetné meg. Gazsó L. Ferenc Délután az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ orvosi rendelőjében Fotó: Balkus Imre
