Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚNIUS 9., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM Megkezdődött a KGST XXXVI. ülésszaka Tegnap Budapesten a barátság és a test­véri együttműködés légkörében megkezdte munkáját a KGST XXXVI. ülésszaka. A szovjet delegációt Nyikolaj Tyihonov, a bolgárt Grisa Filipov, a csehszlovákot Lu- bomir Strougal miniszterelnök, a kubai küldöttséget Carlos Rafael Rodriguez mi­niszterelnök-helyettes, Kuba állandó KGST-képviselője, a lengyel küldöttséget Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyart Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, a mongol küldöttséget Zsambin Batmönh. a Német Demokratikus Köztársaságét Willi Stoph, a román kül­döttséget Constantin Dascalescu miniszter- elnök, a vietnamit To Huu, a miniszterta­nács elnökhelyettese, a jugoszláv küldött­séget — amely a KGST és a JSZSZK kö­zötti együttműködési megállapodásnak meafeleiden vesz részt a tanácskozáson — Zvone Drágán, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke vezeti. Meafigyelöként részt vesz az ülésszakon az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság küldöttsége Ab­dul Madzsid Szárboland miniszterelnök- helyettes, a? Angolai Népi Köztársaságé Lopo Fortunato Ferreira do Nascimento tervezési és külkereskedelmi miniszter, a Szocialista Etiópiáé Taye Gulilat. a Köz­ponti Tervezési és Fejlesztési Forradalmi Mozgalom Legfelsőbb Tanácsának főtit­kárhelyettese, a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaságé Mahmud Szaid Maadi pénzügyminiszter, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaságé Saly Vongkhamsao, a minisztertanács elnökhelyettese és a Mo­zambiki Népi Köztársaság küldöttsége Mar^clino dós Santos, a Frelimó Párt Köz­ponti Bizottságának gazdaságpolitikai tit­kára vezetésével. Jelen van Nyikolaj Faagyéjev, a KGST titkára, a szervezet több más vezető munkatársa, valamint a KGST-orszánnk közös intézményeinek szá­mos képviselője. Az ülésszakot az elnöklő Lázár György nyitotta meg. A megnyitó után elfogadták a tanács­ülés munkarendjét és ügyrendjét, majd megkezdték a napirenden szereplő kérdé­sek megvitatását. — Marjai József miniszterelnök-helyet­tes, hazánk állandó KGST-képviselője, a vb soros elnöke előterjesztette a végre­hajtó bizottság beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékeny­ségéről a tanács XXXV. és XXXVI. ülés­szaka között. — Az atomerőművi berendezések 1981— 1990. évi sokoldalú nemzetközi gyártássza­kosításáról és kooperációjáról, valamint kölcsönös szállításáról szóló egyezmény megvalósításának menete című napirend előadója Alekszej Antonov, a szovjet kor­mány miniszterelnök-helyettese; — A KGST-tagállamok 1986—1990. évi nép- gazdasági tervkoordinációjának program- tervezete, valamint tájékoztató az 1981— 1985. évi tervkoordináció keretében egyez­tetett együttműködési intézkedések teljesí­tésének menetéről és az együttműködés bővítésének további lehetőségeiről címűt pedig Nyikolaj Bajbakov szovjet minisz­terelnök-helyettes terjesztette elő. — A mikroprocesszoros technika fejlesz­tésében és széles körű népgazdasági al­kalmazásában való együttműködés 1982— 1990. évi programjának tervezetét Gurij Marcsuk, a szovjet kormány elnökhelyet­tese ismertette. — A tanács XXXVII. ülésszakának idő­pontjára és előzetes napirendjére Nyikolaj Faggyejev tett javaslatot. A napirendi pontok előadóinak szóbeli kiegészítése után a küldöttségek vezetői szólaltak fel. Nyikolaj Tyihonov beszéde Gyulán évek óta szokás már, hogy a városi tanács nagy mennyiségű virágpalántát ad a lakosságnak háza környéké­nek széppé tételéhez. így van ez az idén is, amikor már ed­dig mintegy 100 ezer forint értékű különböző virágpalántá­kat osztottak ki díjmentesen a lakosságnak Fotó: Béla Ottó Hz ötnapos munkahét tapasztalatairól tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Elsőként Nyikolaj Tyiho­nov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke emelke­dett szólásra. Tisztelt Elvtársak! A jelenlegi ülésszakon olyan kérdések kerülnek megvitatásra, amelyek nagy jelentőségűek országaink szempontjából, éspedig: a következő ötéves időszakra vonatkozó népgazdasági ter­vek koordinálásának rendje, együttműködésünk megszer­vezése néhány műszakilag gyorsan fejlődő ágazatban, s a KGST-szervek feladatai az elkövetkező időszakra. fi­gyelembe véve az elmúlt év eredményeit. Amint a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolója rámutat, a test­véri országok a gazdasági fejlődés feltételeinek bonyo­lultabbá válása ellenére, a szocialista gazdaság előnyei­re támaszkodva, és kiaknáz­va a kölcsönös együttműkö­dés nyújtotta lehetőségeket, alapjában véve teljesítették az ötéves terv első évének előirányzatait. Egyetértünk az egyes országokban végbe­ment gazdasági fejlődés és a kölcsönös együttműködés eredményeinek azzal az ér­tékelésével, amely a végre­hajtó bizottság beszámolójá­ban szerepel. Ez az értékelés tükrözi a Szovjetunió gazdaságának helyzetét is. Egészében véve elégedettek vagyunk az öt­éves terv első évének ered­ményeivel, bár a szovjet gaz­daság számára az elmúlt esztendő korántsem volt egy­szerű. Le kell küzdenünk az olyan objektív tényezőkkel összefüggő nehézségeket, mint a munkaerőforrá­sok csökkenése, a fűtő­anyagok és a nyersanya­gok kitermelésére és szállí­tására fordított kiadások nö­vekedése. Megéreztük -az egymást követő harmadik rossz termésű esztendő kö­vetkezményeit is. Mindennek ellenére, hála a szovjet nép önfeláldozó mun­kájának, fontos lépést tet­tünk az SZKP XXVI. kong­resszusa határozatainak, a 11. ötéves tervnek a végre­hajtása útján. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 14 mil­liárd rubellel, ipari terme­lésének értéke 26 milliárd rubellel növekedett. Mintegy 200 nagyüzemben kezdődött meg a termelés. Szélesebben felhasználtuk a gazdasági növekedés intenzív tényező­it. Megvalósítottuk azokat az intézkedéseket, amelyeket a terv a népjólét fokozására írt elő. Emelkedett a nemzeti jö­vedelem, az ipari termelés a többi KGST-tagországban is. Örömmel állapítjuk meg. hogy fokozatosan helyreáll a normális gazdasági folyamat Lengyelországban. Együttműködésünk rend­kívüli fontosságát szemlél­tetően bizonyítja, hogy a kö­zösség országai a szocialista piacról elégítik ki import­szükségleteik zömét a leg­fontosabb ' fűtőanyagokból, nyersanyagokból, gépekből és gépi berendezésekből. Az elmúlt évben nőtt, és majd­nem 55 százalékot tett ki a kölcsönös árucsere részará­nya a KGST-tagállamok kül­kereskedelmi áruforgalmá­ban. Különösen fontos, ez most. amikor az imperializ­mus nyíltan támadásba len­dült a szocializmus erői el­len, igyekezvén aláaknázni gazdasági hatalmát. A nyolcvanas évek kezde­tétől nagymértékben kiéle­ződtek a tőkés piac ellent­mondásai, rosszabbodott a nemzetközi helyzet. Az Egye­sült Államok a konfrontáció útjára lépett, igyekszik sa­ját céljainak alárendelni szö­vetségesei politikáját, saját szükségleteihez idomítani a fejlődő országok gazdaságát és társadalmi szerkezetét. Az Egyesült Államok és néhány NATO-ország uralkodó körei készek áldozatul odavetni az enyhülési folyamatot saját érdekeiknek. Az imperializ­mus veszélybe sodorja az egyetemes békét, fokozza a nemzetközi feszültséget, a fegyverkezési hajszát, igyek­szik a maga javára megbon­tani a katonai téren fennálló hozzávetőleges egyensúlyt. E bonyolult körülmények között a Szoxyetunió tovább­ra is következetesen végre­hajtja elvi békeszerető poli­tikáját, azon munkálkodik, hogy megvalósítsa az SZKP XXVI. kongresszusán elfoga­dott békeprogramot. Nagyra értékeljük, hogy ezt a politi­kát osztja és támogatja min­den testvéri ország. A hala­dó közvélemény körében élénk visszhangot keltettek azok az új szovjet kezdemé­nyezések, amelyek az atom­fegyverkezés visszafogását, az európai biztonság meg­szilárdítását, az új világhá­ború veszélyének elhárítását célozzák, s amelyeket Leo- nyid Iljics Brezsnyev elvtárs terjesztett elő legutóbbi be­szédeiben. A Szovjetunió új­ból és újból megerősítette, hogy nem érdekelt saját ka­tonai erejének növelésében. Világosan és határozottan ki­jelentjük azonban: kilátás­talanok az olyan kísérletek, hogy bárki katonai fölényre jusson a Szovjetunióval szemben. Az Egyesült Államokban és számos NATO-országban a militarista pszichózis szí­tását olyan próbálkozások kísérik, hogy erővel gazdasá­gi nyomást fejtsenek ki a szocialista országokra. A helsinki záróokmány rendel­kezései ellenére hátrányos, megkülönböztető rendszabá­lyokat foganatosítanak, amelyek korlátozzák a KGST-országokba irányuló kivitelt, és megnehezítik a mi áruink eladását nyuga­ton, egyoldalúan felszámol­ják a kialakított kereskedel­mi és tudományos-műszaki kapcsolatokat. Számításuk világos: úgy gondolják, hogy aláaknázhat­ják népgazdaságunkat, szét­zilálhatják a szocialista or­szágok gazdasági életét, vég­eredményben megbonthatják egységüket és politikai en­gedményeket csikarhatnak ki. Helyénvaló emlékeztetni arra, hogy már nem egyszer megterveztek ilyen hadjára­tokat a szocializmus ellen, és azok mindig kudarccal vég­ződtek. A Szovjetunió és a testvéri országok elégséges gazdasági erővel rendelkez­nek ahhoz, hogy együttesen helyt álljanak az imperialis­ta erők próbálkozásaival szemben. Washington irány­vonala, a két társadalmi rendszer országai közötti köl­csönösen előnyös gazdasági együttműködés megszakítá­sának politikája csak fokoz­hatja magának á tőkés gaz­daságnak az ellentmondásait, mivel ez az irányvonal szem­ben áll a világgazdaság fej­lődési tendenciáival. A Szovjetunió, akárcsak a közösség más országai, kész bővíteni egyenjogúságon ala­puló gazdasági kapcsolatait a Nyugattal. Amikor azon­ban meghatározzuk külgaz­dasági politikánkat, termé­szetszerűleg figyelembe kell vennünk, hogy az Egyesült Államok, és azok az orszá­gok, amelyek az amerikai kormányzattal egy gyéké­nyen árulnak, a mi számunk­ra megbízhatatlan kereske­delmi partnerekké válhat­nak. Azoknak, akik akadá­lyozzák a nemzetközi keres­kedelem fejlődését, s meg­próbálják e kereskedelmet a politikai zsarolás eszközévé tenni, el kellene gondolkoz­niuk afelől, nem ők húz­zák -e majd a rövidebbet. Az utóbbi évek tapaszta­latai arra késztetik a szo­cialista országokat, hogy to­vább erősítsék összeforrott- ságukat, szilárdítsák műsza­ki-gazdasági függetlenségü­ket. Nem olyan összeforrott- ságról beszélünk, amely a világgazdaságtól való elszi­getelődéshez és a szembenál­lás fokozódásához vezet. Olyan összeforrottságról szó­lunk, amely tartós és egyen­jogú gazdasági kapcsolatokat biztosít, válaszul a hátrá­nyos megkülönböztetés és a diktátum politikájának foly­tatására irányuló kísérletek­re. Természetesen a közösség­hez tartozó országok szoro­sabb gazdasági összefogásá­nak szükséglete nemcsak külső okokra vezethető visz- sza. Elsősorban annak szük­ségességéből fakad, hogy meg kell gyorsítani a népgazdaság áttéré'ét az intenzív fejlő­dés útjára. Ehhez alaposan át kell alakítani a társadal­mi termelés szerkezetét, élenjáró tudományos-műsza­ki alapon, tekintetbe véve. hogy országaink gazdaságai hogyan tudják egymást ki­egészíteni. Közösen kell ki­dolgozni stratégiai döntése­ket. megválasztani a terme­lésszakosítás hatékony irá­nyait, ésszerűen összefogni a tudományos-műszaki poten­ciált. A közösség gázdasági mechanizmusát is tovább kell tökéletesíteni. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap, június 8-án, Gyu­lavári Pál elnökletével ülést tartott a Békés megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként a vb-határozatok végrehajtá­sát tárgyalta meg a testület, majd Lehoczki Istvánnak, Tótkomlós tanácselnökének a nagyközségi tanács végre­hajtó bizottságának munká­járól, a kommunális fel­adatok megvalósításáról szóló beszámolóját vitatta meg. A nagyközségi tanács vég­rehajtó bizottsága • arra tö­rekszik, hogy a lakossággal való kapcsolatát tovább szé­lesítse. A településfejlesztés­sel kapcsolatos főbb célkitű­zéseket falugyűléseken és különböző rendezvényeken széles körben vitatja meg a lakossággal. A község alap­ellátása, kommunális helyze­te az utóbbi években sokat fejlődött. Az óvodai helyek bővítésével, korszerűsítésével az igényeket teljesen ki tud­ják elégíteni. Az új művelő­dési központ jól dolgozik. A nagyközség közművelődésé­nek középpontjában a nem­zetiségi kultúra hagyomá­nyainak ápolása áll. A nem­zetiségi jogok érvényesítését a tanács rendelettel is sza­bályozza. A választott testü­letek tagjainak több mint a fele szlovák anyanyelvű. Teendő is akad azonban jócskán. A központi orvosi rendelő felújításra vár. JeT lenleg négy körzeti orvosi állásból egy betöltetlen. Gond a csapadék- és a szennyvíz elvezetése. Jelentős eredmé­nyeket értek el viszont a járdásításban és a vízveze­ték építésében. A múlt év­ben kezdték meg a földgáz- vezetékek kiépítését. Eddig két és fél kilométeres veze­ték létesült. Nagyarányú az építkezés a községben. 1976- tól 146 családi ház, valamint 35 OTP-társaslakás és 20 szövetkezeti lakás épült meg. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vízminőségvé­delmi osztálya, a Békés me­gyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás, a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei területi szer­vezete. valamint a HNF Bé­kés megyei elnökségének környezetvédelmi bizottsága június 8-án, tegnap víz- és környezetvédelmi tanácsko­zást rendezett Gyulán, a KÖVIZIG tanácstermében. A A mostani tervidőszakban 180 OTP-társaslakás kivite­lezését vették tervbe. A végrehajtó bizottság a beszámolót javaslatokkal és hozzászólásokkal kiegészítve fogadta el. Ezután a testület megvitatta Araczki Jánosnak, a megyei tanács elnökhelyet­tesének „Az ötnapos munka­hétre való áttérés hatása a lakosság ellátására, a köz­szolgáltatásokra” című je­lentését. A Minisztertanács a múlt évben határozatban rögzítet­te az ötnapos munkahét be­vezetésével és az ezzel kap­csolatos munkaidő-módosítá­sokkal összefüggő feladato­kat. Feltételként írta elő, hogy az áttérés nem zavar­hatja a lakosság ellátásának folyamatosságát, ügyeinek in­tézését, s a szolgáltatások színvonala sem csökkenhet. Ennek a követelménynek a szem előtt tartásával a válla­latok, a szövetkezetek a he­lyi tanácsokkal karöltve me­gyénkben is nagy körülte­kintéssel készítették el prog­ramjukat. Az áttéréshez je­lentős segítséget kaptak a megyei tanács elnöke által létrehozott koordináló bi­zottságtól, melynek a megyei érdekképviseleti szervek, a közlekedési vállalatok, a posta képviselői, a vállalati munkaügyi szakemberek és a megyei tanács vb osztály- vezetői a tagjai. A bizottság közreműködésével sikerült példaszerű területi ' együtt­működést kialakítani. Me­gyénkben jelenleg több mint százezren dolgoznak ötnapos munkarendben. A szabad­nappal megváltozott a la­kosság időbeosztása. A ta­pasztalatok szerint a keres­kedelemben a boltok nyitva tartása megfelelően követte a lakossági igények változá­sát. Szombat helyett péntek tanácskozáson két előadást tartottak a MÉM képviselői. Ezenkívül Zuberecz Sámuel, a KÖVIZIG képviselője fog­lalta össze a megyei tapasz­talatokat. Az előadások a vízszennyeződések vízéletta­ni hatásaival, a vegyszeres növényvédelem vadélettani következményeivel, valamint az urbanizáció és az iparo­sodás szennyező veszélyeivel foglalkoztak. A tanácskozá­son mintegy hatvan szakem­ber vett részt. (Folytatás a 3. oldalon) Viz- és környezetvédelmi tanácskozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom